Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
1964. július 14. tolna megyei népújság § Helytállás és dicsérendő szorgalom A közös gazdaságokban a kalászosok 50 százalékát learatták Vasárnap délután az uzdi Táncsics Tsz tagjai ebéd utáni szu- nyókálás helyett a határba indultak. Egy kombájn, egy aratógép és 20 kézi aratópár látott munkához. Sötétedésig 25 holdon vágták le a gabonát. Ahol az időjárás engedte, ott ezen a vasárnapon mindenütt dolgoztak a gépek és az emberek. Szombaton a szentgál-pusztai tsz agronómusa jelentette be, hogy az aratást befejezték. Pesti István, aki arató- géppel dolgozott, szinte megállás nélkül, éjjel-nappal ment, hogy minél előbb fedél alá kerüljön a termés. Hőgyészen Keidl Alajos kisdorogi tanító ül a kombájnon. Tamásiban a nyugdíjasok is felsorakoztak, a kévehordásban segédkeznek. A dicsérendő szorgalom szívet melegítő példáinak sokaságát sorolhatjuk, mert bármelyik községben fordul is meg az ember, mindenütt látja és hallja a helytállás szép megnyilvánulásait. Igaz ugyan, hogy a múlt napokban többször esett szó a gondokról, a bajokról, mint a pozitívumokról, de nem ez a jellemző, ellenkezőleg: Tolna megyében az idei aratást általában az optimista és hősi helytállás jellemzi. A tsz-ek, az állami gazdaságok és a gépállomások vezetőinek, dolgozóinak döntő többsége e napokban munkájával ismét kifejezésre juttatja politikai érettségét és bizonyít. Bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére is képesek produkálni, nagyszerű munkasikereket elérni, mert az egész dolgozó nép kenyeréről van szó. Mindezek az állítások csak szavak, frázisok és közhelyek maradnának, ha nem tudnánk melléjük ’ sorakoztatni a tényeket. Maradjunk tehát a konkrétumoknál, a megcáfolhatatlan számoknál. Mióta megkezdődött a gabonabetakarítás, jóformán egyetlen nap nem múlt el eső nélkül. Hatalmas viharok pásztázták végig a gabonaföldeket: a múlt héten például Lengyel község határában 10 perc alatt közel 50 mm csapadék zúdult a földekre. A nehezítő körülmények ellenére a múlt hét végéig a tamási járás és Szekszárd város kivételével az őszi árpa aratását a megye valamennyi közös gazdasága befejezte. Ha valamivel sikeresebb lett volna a gépek átcsoportosítása, akkor vasárnapra már nem maradt volna lábon álló un............. .. ő szi árpa, sem a tamási járásban, sem Szekszárdon. Erről viszont nem a dolgozók tehetnek, hanem akik az átcsoportosítást végezték. Vagy nézzük a búzaaratást. A múlt héten az idő miatt legfeljebb négy munkanapot vehetünk számításba. Ez idő alatt, tehát egy csonka hét alatt mégis 15 591 holdon aratták le a búzát a kézi kaszások és a gépek. Vannak járások, ahol minden nehézség ellenére megközelítik, sőt el is hagyják a tavalyi év hasonló Időszakában elért teljesítményeket. 1963. július 11-ig a dombóvári járás közös gazdaságai 2289 hold búzát arattak le. 1964. július 11-ig viszont 3651 holdat. A tamási járás tsz-ei csak körülbelül 300 holddal maradtak el az azonos időszak tavalyi eredményétől. Száraz, tényközlő számok ezek, de mindannyiunkat nagyon érdeklő adatok, hiszen a kenyérről van szó. A paksi járásban tavaly, július 11-ig 965 holdon végeztek a rozs aratásával, az idén, ugyancsak július 11- ig 1389 holdon. Beszélünk és írunk a hibákról, de a megye közvéleményét akkor tájékoztatjuk a valóságnak megfelelően, ha beszámolunk a sikerekről is. Arról, hogy nem kell félni: a földeken dolgozó emberek nemcsak megtermelték, be is takarítják a kenyérnek valót, és a népgazdaságnak megadják azt, amit vár. Ez a helytállás és ez a szorgalom lehetővé teszi, hogy Tolna azon megyék közé kerüljön, amelyek első között végeznek az aratással. Eddig a megyék rangsorában néfn állunk rossz helyen, örvendetes, hogy a gondok és a bajok gyakori emlegetése pesszimizmus helyett még nagyobb összefogásra késztette a gabonaföldeken dolgozó embereket. A jelek arra mutatnak, hogy a hibák őszinte feltárása végeredményben sokat segített, mert ahogy mondani szokás: „Más kárán tanul az okos”. Jelenleg ott tartunk, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy július végéig a megye az aratást befejezze. Külön kell méltatni a kombájnvezetőket és az aratógépes traktorosokat. Ezek az emberek rászolgálnak minden elismerésre. A Szekszárdi Állami Gazdaság kaj- múdi kerületében olyan dőlt gabonát aratnak kombájnnal, amely . ................... m ég a kézikaszásnak is kemény erőpróba lett volna. A pajánki technikum néhány diákja mesélte: „Bámultuk, hogy a kombájn még erre is képes”. Igen, a kombájn erre is képes, ha talpig ember fogja a kormánykereket és ebben a megyében a géptk többségét talpig emberek vezetik, olyanok, mint a dalmandi Hetesi Géza, a nagydorogi Kocsis József, a bonyhádi Szabó Mihály, az iregszemcséi Huszti Ferenc. De itt is beszéljenek inkább a számok. Július 11-ig a termelőszövetkezetekben 60 169 holdon végezték el a kalászosok aratását. Ebből 21 143 holdat az aratógépek. 29 007 holdat a kombájnok arattak, illetve csépeltek. Elsősorban tehát a kombájnvezetőknek, az ara- tógépekkel dolgozó traktorosoknak, a szerelőknek, a műszakiaknak köszönhető, hogy a közös gazdaságokban vasárnapig a kalászosok 50 százalékát learatták. Van olyan tsz is persze, ahol a szalmalehúzó-bigád fél órát dolgozik, egy órát pedig pihen. Akad közös gazdaság, ahol kitalálták, miként lehet úgy premizálni, hogy a munkák lassan haladjanak. Egyik ilyen tsz-ben a megtakarított gépállomási munkadíjak tíz százalékát a főagro- nómus és a szerelők kapják. Félő, hogy ebből aztán az következik. még őszre is marad tarlószántás, nyári mélyszántás, hiszen az emberek abban vannak érdekeltté téve. hogy a gépállomás gépeit mellőzzék. Úgy lenne észszerű a dolor, ha a tíz százalék akkor illetné meg őket. ha a génállomási munkádat úffv takarítják me"1, bogv a tsz erőtéréivel a különböző munkákat idejében befejezik... Szóval itt-ott akadnak melléfogások, találkozni kapkodással, hanyagsággal, szervezetlenséggel, de nem ez a jellemző. A kombájn- | szalma letakarításénál sem a hanyagság a jellemző. Példa rá a szekszárdi járás, ahol a műit hét végéig a tarlók 72.6 százalékát tisztították meg a kombáinszal- mátől. Summázva: a kalászosok 50 százalékának a Íraratása igei nasv szó és kimondottan s^én tel- iesítménV. Fz mond Jr"+öblv»t a Szorgalomról és helytállásról. I Szekulity Péter mu ................................. K ési erővel is aratnak a Új Élet Tss-ben tamási \ A nagy melegben jólesik egy ital víz Növényvédelem — csengetünk A túl sötéten látók talán eltúlozzák a dolgot, de a lényeg mégiscsak az, hogy a megye egyes körzeteiben, főként a dombóvári járás terülétén mérhetetlenüi elszaporodtak és hatalmas károkat okoznak a mezei egerek. Hallatszanak már olyan kétségbeesett hangok, hogy a veszedelmes kártevő megjelenése egyik-másik közös gazdaságban rosszabb a sáskajárásnál. Ez bizonyára túlzás, az viszont bizonyos, hogy cselekedni kell, méghozzá nagyon gyorsan. A megye ilyen szempontból segítséget kér és vár, nemcsak a növényvédő állomástól, hanem a növényvédelem budapesti szakembereitől és a Földművelésügyi Minisztériumtól is. Pár nappal ezelőtt itt járt az FM egyik miniszterhelyettese, aki egyebek között megígérte, hogy minden támogatást megkapnak a gazdaságok a védekezés gyors és sikeres lebonyojítására. Egy átfogó és hatásos védekezési metódusra lenne szükség, olyan eljárás kidolgozására és alkalmazására, amely száz százalékos eredményre vezet. Ebben kérnek az érintett termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a növényvédelmi szakemberektől segítséget. A félmegoldásoknak ugyanis nincs semmi értelme. A megye állami gazdaságaiban a tapasztalatok. ezt mindennél jobban bizonyítják. E tapasztalato...kat.jaz állami gazdaságok megyei igazgatósága készségesen bocsátja a'növényvédelmi szakemberek rendelkezésére. Elég nagy a bizonytalanság a vedekezőszerek tekintetében. Az AGKOKER megyei vezetője úgy tudja, a Dieldrin alkalmazasa. újabban . tilos. Legalább is Budapesten őt így tájékoztatták. Ebben a kérdésben szintén megnyugtató válaszra Lenne szükség. Ha valóban nem alkalmazható, vagy ha nincs Dieldrin, akkor más, hatásos, vele egyenértékű irtószer kellene. Ilyen szempontból csakis a növényvédelmi szolgálat Budapesten székelő szakembereitől számíthatunk megfelelő tanácsra és segítségre. Anélkül, hogy a mezei egér elszaporodásából származó károkat eltúloznánk — csengetünk, gyors segítséget kérünk. Teljes egészében egyet lehet érteni a megyei szakvezetők aggályaival, mert bármennyire hihetetlen, van olyan állami gazdaság, ahol a mezei egér kártétele holdanként eléri a tíz mázsát. Ez persze nem általános, de ha a kért segítség elmarad, általános lehet. Ilyen körülmények között a Fácánkerten székelő növényvédő állomás egymaga még akkor is lehetetlen, ha a megyei tanács vb, mezőgazdasági osztályától minden segítséget megkap. Az időjárás kedvez a tarlóveféseknek (Tudósítónktól). Az esős idő- inrás a tarlóvetéseknek kedvez, ’zt a lehetőséget legtöbb közös -azdaságban jól használják ki. - megfelelően élnek a kedvező 'ottságokkal. Különös éppen ■’tkozik ez a szekszárdi j'- rás termelőszövetkezeteire. A járás közös gazdaságaiban eddig 2334 holdon végez ek irr óvetést. Egy hét alatt 1272 holdon. Tavaly a megyében a tsz-ekben mindössze 3005 holdon volt, ez évben már eddig 5925 holdon van tarlóvetés.
