Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-21 / 169. szám
tVCT. július 21. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAS Megnyitották a kisipari szövetkezetek munkásvédelmi kiállítását Nagy érdeklődés mellett nyitották meg tegnap délelőtt Szekszáx- don a Garay téri általános iskola tornatermében a Tolna megyei KJSZÖV és a KSZKBI Tolna megyei Alközpontjának munkásvédelmi kiállítását. A megye kisipari szövetkezeteinek gazdasági es műszaki vezetői, munkásvédelmi aktivistái jelenlétében került sor az ünnepélyes megnyitóra. Az OKISZ-t dr. Simon Lajos elnökhelyettes és Somogyi Ilona munkásvédelmi osztályvezető, a KSZKBI országos központját Láng Lászlóné elnök, Págány István szervezési-ellenőrzési főosztályvezető, és Varga Béla, az ellenőrző bizottság elnöke képviselte. A kiállítás megrendezése igen időszerű volt. Mint Gyerő András KISZÖV-elnök megnyitó -beszédéből — és a kiállítás megyei anyagából is — kitűnt, az utóbbi időben emelkedett a balesetek száma a szövetkezetekben. Tavaly hattal több baleset fordult elő, a kiesett munkanapok száma pedig több mint másfélszeresére nőtt. — Szomorú példák bizonyítják — mondta a KISZÖV elnöke —, hogy számos esetben a mindenáron való termeléstől nem látjuk azokat az embereket, akik érdekében a termelés folyik. Számos ellenőrzés tapasztalatai mutatják, hogy az idevonatkozó OKISZ— KSZKBI közös határozatot a szövetkezetek vezetői igen hiányosan, nem megfelelő következetességgel hajtották végre. Elmondta Gyerő elvtárs, hogy a szövetkezetek jelentős részenél csak a központi telephelyen tartják meg a havi szemléket és így a vidéki részlegek, építőipari munkahelyek ellenőrzés nélkül maradnak. Súlyos hiányosság, hogy a termelő részlegek irányításával megbízott részleg-, brigád- és építésvezetőket a szövetkezetek elnökeiből, műszaki vezetődből és biztonsági megbízottadból alakult bizottságok nem vizsgáztatják le munkavédelmi ismeretekből, vagy ha elő is fordul ilyesmi, a vizsgáztatások formálisak. így a termelésnek ezek az irányítói nem is ismerik a rájuk, részlegükre vonatkozó balesetelhárítási előírásokat. Igen ritka a felelősségrevonás a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt, a védőfelszerelések kiiktatása miatt. Ismét búcsút vett egy csoport a fadd-dombori ifjúsági tábortól Pénteken este ismét bensőséges ünnep színhelye volt a fadd- dombori Mátai Antal KlSZ-kép- ző tábor, ahol ezúttal úttörők töltöttek néhány kellemes napot. A Szekszárd városi, Paks, Tamási, Tolna, Fadd, Harc, Szakadat, és Medina községek mintegy 220 úttörője vett búcsút egy vidámsággal, szórakozással és játszással teli, gondtalan tíz naptól. Palotás József, a tábor vezetője mondott búcsúbeszédet, melyben megemlékezett a pajtások kedvességéről, segítőkészségükről és baráti szellemükről. „Ezek a tulajdonságok is igazolják — mondotta —, hogy csakugyan méltóak vagytok a vörös nyakkendőre, amire egyébként is büszkék vagytok, és ez jogos”. Az ünnepi zászlófelvonás után nem sakkal fellobbant a világ fiataljainak egységét szimbolizáló tábortűz, hogy fényénél kedves gyermekmókákkal, versekkel, — az egyik kislány saját versével — és rögtönzésekkel szórakoztassák egymást, a nevelőket, és a megjelent vendégeket egyaránt. A hat raj mindegyike igyekezett túlszárnyalni a másikat, ami egyik-másiknak talán sikerült is. A késő esti órákba nyúló műsor is igazolta, hogy mjlyen barátság szövődött e rövid tíz nap alatt. Sárosy József ROHANT TOVÁBB tem. eljöttem ide. és csinálom tovább — mondta. Ilyenkor kicsit hajlamos rá az ember, hogy a kijelentéseket fel- lengős szólamoknak tartsa. A két és félórás vonatozás ideje alatt, volt időm alaposabban megismerni Góg Lajost, és a felsorolt előzmények után. joggal is voltam kíváncsi, hogy. ki is tulajdonképpen ez az ember: belül, legbedül, ahová nehéz oda látni. Olyan ember talán. aki nem szereti a fizikai munkát? Életeleme lett a parancsolás és mindegy hol. az a lényeg csak, hogy vezető legyen? Vagy hithű forradalmár, aki tudja, hogy az élet pofonokat is osztogat, de ezektől a pofonoktól nem csügged el. inkább megedződik? Családjától távol él, egy héten egyszer jár haza. Ugyanezt nagyon sokan csinálják, de van különbség a között, hogy valakinek muszáj, és ezért csinálja és valakinek nem lenne muszáj. de mégis csinálja- Góg Lajos minden további nélkül megtehette volna, hogy valamelyik nagyobb városban keres munkát. Ehelyett elment az isten háta mögé egy rossz tsz-t gyá- molítahi. ahol egyelőre a keresettel sem dicsekedhet... Nagydorog felé jártunk, még mindig a csoportról beszélt. Mások számára talán érthetetlen, hogy miért érdemes neki annyit küszködni, és vannak akik számára talán elnéző mosolyt vált ki, hogy miért lehet a kis dolgoknak is annyira örülni. Mert ugyan, mit jelentene egy idegen számára Góg Lajosnak az a közlése, hogy július 25-ig learatnak. Nem sokat. De neki ez a tény győzelem. Izgalmak, idegtépő órák és napok kellemes beteljesülése. egy valamikor, talán még, a tavasz végén elkezdődő harc. amely vitákból, próbálkozásokból, át nem aludt éjszakákból állt — sikeres befejezése. Az még csak hagyján. hogy csinálják, ennél sokkal több, hogy hisz benne, hiszi, hogy a tsz. ez a tsz is helyrerázódik. Hallgattam egész úton és szinte félve gondoltam rá. hogy mife ez a tsz is helyrerázódik. akkorra esetleg ismét kibuktatják, és más arat^ majd a babérokat. Meg is kérdezem tőle: — Nem gondolsz erre? Nem félsz ettől? Aki rendet akar. annak rendszerint valakikkel, a rendbontókkal, zavarosban halászokkal meggyűlik a baja. Néhány emberrel, vagy egy csoporttal keményen és határozottan kell fellépni és ez gyakran szül haragot, gyűlölködést. — Számolok ezzel is — jelentette ki. és azzal a meglepő fordulattal folytatta, hogy most inkább az foglalkoztatja, miként tudna beszerezni még egy silókombájnt. A hosszú úton Góg Lajos egy szer sem hivatkozott párttagsági könyvére. Szekszárdon erős kézszorítással búcsúztunk, és a szabad pályán a vonat rohant tovább. Szekutíty Péter Rendszerint csak a baleset bekövetkezése után állapítják meg, hogy milyen mulasztás történt. Pedig akkor használna a felelősségre vonás, amikor még nem fordult elő baleset. | Igen fontosnak tartjuk — mondotta befejezésül a KISZÖV elnöke, — hogy a kiállítást minél többen nézzék meg főként azok a dolgozók, akik valamilyen funkcióban vannak a szövetkezetekben, akiken nagymértékben múlik a balesetelhárítási előírások betartása. A megnyitó után a jelenlévők megtekintették a kiállítást, amely szinte minden szakmában bemu- 1 tatja, hogyan kell használni a védőberendezéseket, hogyan lehet elkerülni a baleseteket. Számos gépmodell, fénykép, grafikon szolgál okulásul az érdekelt szövetkezeti dolgozóknak. Bemutatják, hogyan nem szabad dolgozni, és hogyan, milyen védőfelszereléssel lehet elejét venni a dolgozó megsérülésének. Az egyik fényképen egy régi típusú szalagfűrész látható, ellátva biztonsági berendezéssel. Ez automatikusan működik. & helyes használatával teljesen ki lehet e régi gépen is küszöbölni a baleseti veszélyt. Több épület-maketten láthatók az előírásoknak megfelelő állványok, védőberendezések. A kiállítás zöme központi anyag, azonban csaknem mindegyikből tanulhatnak a megye szövetkezeti dolgozói is. Különösen érdekesek azonban a megyei vonatkozású képek, grafikonok. Ezekből megállapítható, hogy a megye szövetkezeti iparában bekövetkezett balesetek SO—S3 százaléka fordul elő az építőiparban, jóllehet, az építőipari termelés, a létszám ennél jóval alacsonyabb arányú. De a többi szakmában sincs minden rendben, erről „árulkodnak” a képek. Az egyik felvétel a Hőgyészi Vegyesipari Ktsz-ben készült, egy csiszológépről. A gépre krétával írták fel, hogy „RÁZ!” alatta egy halálfej. Különös módja a balesetelhárításnak. ahelyett, hogy megszüntetnék a „rázást”, — ami esetleg halálos áramütés is lehet — a felirattal akarják távoltartani a dolgozókat a géptől. A másik fénykép a Tamási Vegyes Ktsz-ben készült, egy 220 voltos kézifúróról. Ilyen fúrót különben sem szabadna használni, de ennek még a kapcsolója is törött, rossz, élet- veszélyes. Több fényképen „festői” rendetlenség látható a műhelyekben, ami szintén forrása a baleseteknek. A kiállítás egy hétig lesz nyitva. Eredménye természetesen csak akkor lesz, ha minél több szövetkezeti dolgozó megtekinti és az itt látottakat hasznosítja. (J) üzemben az új, hét köbméteres öntözőautó. Lesxüretelték a fekete ribixlit Pálfán Tolna megyében Pál fa az egyetlen olyan község, ahol nagyüze- mileg is termelik a fekete ribizlit. Az Egyetértés Tsz-nek 24 hold van, de házikertjében csaknem minden pálfai termel néhány bokrot. Ennek a vitamindús bogyos gyümölcsnek a szüretelését a minap fejezték be a községben. A közös gazdaság 114 mázsát, a szövetkezeti tagok egyénileg pedig mintegy 40 mázsát adtak át a felvásárló szerveknek, mely közel kétszázezer forintot fizetett ki a pálíaiaknak. De ezzel senki sincs megelégedve, mert a fekete ribizli nem hozott az idén olyan termést, mint ami a tavasszal mutatkozott. A terméskiesést azonban többszörösen pótolja a szaporítóanyagból nyert bevétek A termelőszövetkezet a betakarított termés után ugyanis még mintegy háromszázhetvenezer dugványt vesz le a fekete ribizliről, melynek darabjáért két forint negyven fillért fizetnek. Szolgáltató házat nyitott a tamási fmsz A tamási földművesszövetkezet több mint húsz féle szaküzleti, illetve személyi szolgáltatást végez a lakosságnak. A gyakorlat eddig az volt, hogy az egyik üzletben harisnya-szemfelszedést, j. másikban képkeretezést végeztek, s úgyszintén az üzletekből vehették kölcsön a különböző használati tárgyakat és a háztartási kisgépeket. A sok kínálkozó lehetőség közül ez mutatkozott a legjobbnak, ám, korántsem volt ideális. Most már ez a gond is megoldódott Tamásiban. A földművesszövetkezet ugyanis szolgáltató hazat nyitott a főutcán. Ez I Tolna megye első ilyen létesítménye, s annak ellenére, hogy nem a legmodernebb, a célnak megfelel. A lakosság ugyanis a szolgáltató házból vehet kölcsön a babamérlegtől kezdve a magnetofonig, mintegy húszféle használati tárgyat. S a kölcsönzésen kívül végeznek itt golyóstoll-töl- tést, képkeretezést, harisnya-szem- felszedest, és felveszik a megrendelést olyan szolgáltatás elvégzésére, amihez a szakembereknek házhoz kell menni. Ilyen például jelenleg a tüzifa-fűrészelés. K. É. Befedik az árkot Mőcsényben, a község közepén mintegy három méter mély árokban keskeny ér csörgedez, amely esőzések idején ugyancsak megduzzad, és állandóan mossa a magas partot. Olyannyira, hogy már rég beszakadt a tanácsház udvarába vezető téglahíd, és már az épületet is veszélyezteti. Ezért a tanács úgy határozott, hogy a veszélyes szakaszon — egészségügyi okokból is — befeded az árkot. A munkákat már megkezdték; kőalapot készítenek a betoncsöveknek. Két sorban, 80 centiméter átmérőjű betoncsöveket fektetnek le, hogy esőzések idején is dugulás nélkül levezethessék a vizet, majd betemetik a mély árkot. Ez a munka mintegy harmincezer forintba kerül az előzetes számítások szerint, amelyben benne lesz a betemetésre, földhordásra fordított társadalmi munka I értéke is. "%' # tmmm* Augusztus húszadikára elkészül az új sütőipari üzem Bouyhádou.
