Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
1964. június 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 BOLTOSOK - tükör előtt Aki idegen, ellenőrgyanús — Különös gyakorlatlanság — Mire jó a vastag papír ? Járási szakszervezeti nap Tamásiban A Közalkalmazottak Szakszervezeti Bizottsága, a Tamási Járási Tanács VB. és szakszervezeti bizottsága rendezésében szombaton járási szakszervezeti napot tartott a Fornádi Állami Gazdaság művelődési házában. Az elnökségben helyet foglaltak dr. Jókay Lóránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Jova- novits Mihály, az elnökség tagja a Közalkalmazottak Szakszervezete kulturális osztályának vezetője, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság előadója, megyei és járási tanácsvezetők szb-titkárok. A tanácskozáson részt vevő 300 tanácsi dolgozó előtt Vidóczy László, a járási tanács vb-elnöke tartott beszámolót: „A tanácsi munka időszerű kérdései és a tanács feladatai” címmel. Az előadó foglalkozott a VIII. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokkal. A szakszervezeti munkával foglalkozva, megállapította: — A szakszervezeteknek jelentős szerepe van az állami feladatok megoldásában. A hivatalvezetés szoros kapcsolatban a szakszervezettel, támaszkodik munkájára. A szakszervezet mint érdekképviseleti szerv foglalkozik a dolgozók munkajogi, kulturális és szociális problémáival. A Közalkalmazottak Szakszervezeti Bizottsága jó úton jár, és betölti feladatát. Bízunk abban, hogy e szakszervezeti nap is tapasztalataival hozzájárul munkánk jobbá tételéhez, a VIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásaihoz. A tanácskozás beszámolója és a vita tapasztalatszerzés céljából is igen hasznos volt, és kidomborította a járásban folyó köz- igazgatási munka jó eredményeit és hiányosságait. Első alkalommal tartottak szakszervezeti napot a tamási járásban. A tanácskozás eredményességét hangsúlyozták ki a felszólalók is. Dr. Jókay Lóránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a közalkalmazotti dolgozókról való gondoskodás problémáira adott választ. Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke eredményesnek értékelte a szakszervezeti nap tanácskozását. — A dolgozók között, ahogy itt, a tanácskozáson is tapasztalhattuk, a hangulat jó. Eddig az időjárás is kedvez. A kölcsönös bizalom is megvan ahhoz, hogy még jobb eredményeket érhessünk el munkánkban — mondotta többek közt. A tanácskozás politikai tartalma mellett a szervezés terén is tapasztalatot adott a résztvevőknek. A szünetben a tamási gimnazisták kulturcsoportja adott rövid műsort, majd a meghívottak közös ebéden vettek részt. A Fornádi Állami Gazdaság vezetősége jó házigazda módjára gondoskodott arról, hogy a tanácskozás résztvevői jól érezzék ma- magukat. Megkezdődtek a szóbeli érettségik A tükröt a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készítette a megye boltosairól. Ez tulajdonképpen görbe tükör, elsősorban a hibákat mutatja, s azzal a céllal készült, hogy a boltosok pillantsanak bele, vegyék észre a portájukon előforduló hibákat, okuljanak azokból — a vásárlók érdekében. A dolog úgy kezdődött, hogy központilag elrendeltek egy széles körű népi ellenőrzést a megyében. Erre a fogyasztók mind szélesebb körű érdekvédelmében volt szükség. Lássunk néhány dolgot a tükörből Amint a népi ellenőrzés is megállapította, meglehetősen gyakran folytatnak vizsgálatot a felsőbb szervek az egyes boltokban, tehát igenis törődnek a vásárlók érdekeivel. Ennek azonban van egy igen érdekes következménye. A boltosok általában jól ismerik vásárlóközönségüket, különösen faluhelyen pedig még azt is meg tudják, ha idegen érkezik a faluba, ezért minden idegen emberben ellenőrt látnak. Ebből következik, hogy az ellenőrök, akik megjelennek valahol, már eleve „gyanúsak” és bármit kérnek a boltban, mindent pontosan mérnek számukra. Ha abból indulunk ki, hogy a boltosok többsége eleve becsületes, tehát egyformán mér mindenki részére, fel kell tételezni azt is, éppen a tapasztalatok alapján, hogy az ellenőrnek pontosan mérő boltosok egy része kevesebbet mér a mindennapos vásárlónak. Csakhogy az ilyen boltosokat egyre nehezebben tudják elkapni a hivatalos ellenőrök. A közérdek viszont megköveteli, hogy napvilágra kerüljenek az ilyen súlycsonkítások, ezért nincs más megoldás, mint hogy a vásárlónak egyben társadalmi ellenőrnek is kell lennie. Ha a vásárló figyeli a mérleget, nem tűri el, hogy akár egy dekával is kevesebbet mérjenek számára, nem fogadja el a sört, ha például félig van a pohár, vagy az egyéb italt, ha kevesebb van a pohárban, mint amennyinek lennie kellene — akkor már eleve kevesebb lehetőség lesz a vásárlók becsapására. Az ellenőrzés tehát akkor lesz hatásos, ha a hivatalos ellenőrök mellett minden vásárló szemmel kíséri a boltosok munkáját. Ez azért fontos, mert a legtöbb probléma éppen a mérések körül mutatkozik. Ez nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a vásárló előtt mér a boltos, hanem az előre kimért áruk esetére is. A tamási járásban 70 csomag egy kilogrammos, előre kimért lisztet ellenőriztek. Ebből 37 csomag volt egyező, 19 csomag súlytöbbletes, 14 pedig súlyhiányos volt. A szekszárdi járás egyik földművesszövetkezeti boltjában 20 cukorcsomagot mértek le, s valamennyi súly hiányos volt. Ugyanilyen eredményt mutatott a lemért 15 csomag rizs is. Amikor számon kérték a boltvezetőktől a hiányt, akadt aki azzal védekezett, hogy fél a leltárhiánytól. ezért mér inkább kevesebbet. Akadt viszont, aki a gyakorlatlanságával próbálta igazolni magát. Ebben csak az az érdekes, hogy súlytöbblet véletlenül sem fordul elő „gyakorlatlanságból” tehát annyira egyik boltos sem gyakorlatlan, hogy saját magát csapná be, inkább a vásárlóval teszi ugyanezt. Többlet általában ritkábban fordul elő, legfeljebb a központilag csomagolt áruknál. Egyes áruk súlya a levegő nedvességtartalmától függően változik. Ez tovább bonyolítja a súly- csonkítással kapcsolatos ügyeket, mert néha valóban nehéz eldönteni, hogy az 1 dekás eltérést a boltos rosszindulata, vagy a páratartalom megváltozása okozta-e. Sónál, cukornál, lisztnél egyaránt előfordul ilyen. Megesik, hogy amikor becsomagolják az árut, pontos a súlya, de néhány nappal később csökken anélkül, hogy valaki is hozzányúlt volna. Ilyenkor persze könnyen csorba eshet a boltos becsületén is. A hasonló esetek megelőzésére mutatkozik megoldás: megfontolandó lenne a csehszlovák tapasztalatok átvétele Ott is sok gondot okozott a sokszor jelentéktelen súlykülönbözet, ezért növelték a központi csomagolás arányát, s a csomagra nem azt írták, hogy egv kiló, hanem azt, hogy körülbelül egy kiló. Az áru súlya ugyanis a központi csomagoláskor pontosan egv kiló, de a nem a boltos hibájából származó lényegtelen különbözetek így nem okoznak fennakadást. Ismét felszínre került — s nem először — a csomagolópapíroknál tapasztalható problémák sorozata. A drágább árut, például a szalámit, szívesen csomagolják vastag, súlyos papírba. A vásárlónak sokszor fel sem tűnik, de a valóság az, hogy a 10 deka szalámijából egy deka a papír. Nos, a papír kilója közel sincs olyan magas, mint a szalámié, amit belecsomagolnak, ezért aztán a sok kis tételnél sok 20—30—50 fillér marad pluszként a bolti pénztárban. Általános tapasztalat, hogy a nagyobb zacskók a bennük lévő árutól könnyén kiszakadnak, s ilyenkor ismét a vásárló károsodik. Mint a cikk elején mondottuk ezúttal főként a hibákat szedték csokorba. Ha a valóságban nem is mindenütt ilyen súlyos a helyzet, nem árt azonban e tükörbe nézni. B. F. Több fővárosi és vidéki gimnáziumban hétfőn — az új vizsga- szabályzat alapján — megkezdődött a szóbeli érettségi. Kötelező tárgyak: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, s a matematika. Választhatóan kötelező egy tantárgy a következők közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható, de nem kötelező legfeljebb két tantárgy, a gimnáziumban tanult rendes, vagy rendkívüli tárgyakból. Azoknak a diákoknak, akik szakosított tantervű — tagozati — osztályban végezték tanulmányaikat, a magyaron, történelmen és matematikán kívül kötelezően érettségi vizsgát kell tenniök a szakosítás jellegét adó egy, vagy két tan- tárgyból is. A gimnáziumok és a közgazda- sági technikumok esti és levelező tagozatain az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsga június 3-án kezdődik és 10-ig fejezik be. A szóbeli érettségi képesítő vizsgákat a „felnőtt diákok” részére június 22 és július 15 között tartják. A nappali tagozatra vonatkozó könnyítések a dolgozók iskoláiban is érvényesek. A középiskolák nappali, esti, illetve levelező tagozatain a 4. évfolyamokban az idén országosan több mint hatvanezren fejezik be tanulmányaikat. Ma kezdődik a TIT 4. országos küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat június 2-án és 3-án rendezi meg 4. országos küldöttgyűlését a magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson a TIT 22 000 főnyi tagságának több száz képviselője és számos külföldi szakember vesz részt. A TIT által a küldöttgyűlésre meghívott külföldi vendégek közül hétfőn Budapestre érkezett Dimitrij Danyilovics Brezsn yev professzor, a Szovjetunió összszö- vetségi Tudományos Ismeretterjesztő Társulatának elnökhelyettese, a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Akadémia első alelnö- ke, Bóján Balabanov, a Bolgár Hazafias Arcvonal országos titkára, Robert Horák, a csehszlovák politikai és tudományos ismereteket terjesztő társulat főtitkára és Kurt Libknecht akadémikus, a Német Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökségének tagja. Véget ért a szekszárdi sajtókiállítás vesznek munkájában, akik nem áldattak meg az átlagosnál nagyobb felkészültséggel, viszont egy-egy szakterület érdekli őket. Ezek vannak többen, mint ahogy az életben is az átlagemberek alkotják a többséget. S mivel az objektíve adott helyzet ilyen, méltán mondhatjuk: az ifjúság átlagából fejlődik majd ki az a korábbinál műveltebb szakmunkás- gárda, amelyikre hamarosan igen nagy szüksége lesz a szűkebb és tágabb hazának. Az élet sürgetően lémákat, siettetve kell szólni a szakkörök jelentőségéről. A befejezés előtt álló tanév mérlege fejlődést mutat. Az egyébként nem elhanyagolható számszerűség azonban második helyre szorul, s inkább a dolog, tartalmi része érdekes. E szerint az iskolákban és művelődési házakban működő szakkörök az elmúlt 10 hónap alatt igen szépen megerősödtek. Mondhatnánk úgy is, megalapozták következő esztendők munkáját. Egy gond azonban a jó megalapozottság ellenére is kísért, s ez a tanév befejezését követő hosszú szünet. Ebben az időszakban csak arra lehet számítani, hogy a szakmával, vagy szaktárggyal önmagát eljegyzett tanuló foglalkozik mindazzal, amit a szakkörben elsajátított, az úgynevezett „nagy átlag” azonban már kevésbé. És ez bonyolítja a dolgot, mert a szeptemberben kezdődő új tanévben sok mindent elölről kell majd kezdeni, hiszen az idő megfakítja még ilyen távon is a gyermekek ismeretét. Valamilyen megoldást ennek az időszaknak az áthidalására feltétlenül keresni kell. Nem lenne rossz, sőt igen jó lenne, ha a nyári évadban az iskolák szerepét szakköri vonatkozásokban a községi művelődési otthonok vennék át, s nyújtanának otthont a foglalkozások számára. A nyári foglalkozás £££ tatás persze újabb elfoglaltságot jelentene a nevelőnek, aki ekkor tölti aktív pihenőjét. Mert a szünidő a pedagógus esetében más, mint szokásos vakáció, hiszen a tanítónak, tanárnak fel kell készülnie a következő oktatási évre. Tréfás kis túlzással tanácsolhatnánk: ha már lúd, legyen kövér, s a sok mellé illesszék bé programjukba a szakkörök nyári folytatását is. A tréfán túl azonban érdemes gondolkozni a megoldáson. s keresni alkalmat a tehetségek és az általános képességű szakköri tagok nyári foglalkoztatására. Az országban immár nyolcadik he- yan rendezett „Hírlap- és szakfolyó- irat-itaiállítás”-t « Posta Központi Hírlap Iroda, amely Szekszárdon május 31-én zárta be kapuit. Ezt az országos jellegű kiállítást négy napon át. mindvégig nagy érdeklődés kísérte Szekszár- dorn. Ezt bizonyítja, hogy üzemek vállalatok do'go- zói, valamint az iskolák csoportos látogatást szerveztek. A kiállítás iránti érdeklődés tetőfokát a zárás Papján érte el, miért is a zárás óráját meg kellett hosszabbítani. A kiállítás elérte célját. Igen színes és változatos volt a bemutatott lapok skálája. Az egyszerű tájékoztatástól a legmagasabb szintig minden megtalálható volt itt. A vendégkönyvbe több mint 2400 látogató írta be hevét. Az összlátogatók száma több volt háromezernél. A diákság közül is sok volt' a látogató. Az iskolák csoportos látogatása során mintegy 750 diák tekintette meg a kiállítást. A kiállítás megnyerte a dolgozók tetszését, ezt bizonyítja a vendégkönyvbe írt számtalan bejegyzés is. A kiállítás tartama alatt a helyszínen a látogatók többféle újságra, műszaki lapra és tudományos folyóiratra fizettek elő. A fiatalság egyébként nagy érdeklődéssel szemlélte a legelső magyar újságokról készített fényképeket. közte a 260 éves Rá- kóczi-szabadságharc hadiújságját. Úgyszintén az 1919-es Tolna megyei Vörös Újság megfakult, de új életet hirdető lapját, továbbá a felszabaduláskor Szekszárdon megjelent legelső . újságot, az Igazságot. A Posta Központi Hírlap Iroda propaganda-szolgálah igyekezett megfelelni feladatának, amikor Szekszárdon a sajtó- kiállítást megrendezte. Sz. I. U. M.
