Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

1364. június 2i •tolná megyei népújság 3 Megnövekedett jogkör, szélesebb demokratizmus; Beszélgetés dr. Étiig Elemérrel, a megyei Népi } Ellenőrzési Bizottság elnökével j A Magyar Közlöny vasárnapi számában jelent meg az Elnöki Tanács 12. számú törvénye".‘jű rendelete, valamint a 13/1964-es kormányrendelet a népi ellenőr­zésről szóló törvény és az annak végrehajtását szabályzó kormány- rendelet módosításáról. Ez adta az alkalmat, hogy felkeressük dr. Ettig Elemér elvtársat, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét és beszélgessünk a népi ellenőrzé­si bizottságok munkájának tapasz­talatairól, valamint a jövőbeni feladatokról. — A NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGOK HATÉVES MÚLTRA TEKINTHETNEK VISSZA, 1958-ban alakultak meg — mond­ja Ettig elvtárs. — Nem kevés ne­hézséggel kellett megküzdeni, fő­képp az első években. Az ellen­őrzés újszerűségéből eredően, egyes vezetők nem ismerve fel a segítőszándékot, húzódoztak attól, hogy segítséget adjanak a vizsgá­latokhoz, valamiféle laikus ellen­őrzést láttak a népi ellenőrzésben. Ezzel szemben már a kezdettől fogva a párt- és tanácsszervek által javasolt legjobb szakembe­rek vezetésével, irányításával dol­goztak a bizottságok. Bár ez idő­ben még nem voltak — nem is lehettek — kiforrott, a korábbi ta­pasztalatokon nyugvó vizsgálati módszerek, de már ekkor is a bi­zottságok megállapításai helyén­valók, megalapozottak voltak. Azóta sikerült megtalálni azt az ellenőrzési stílust, amely a legal­kalmasabb arra, hogy a bizottsá­gok segítsék a párt- és állami szervek munkáját. Jelentős a számszerű fejlődés is, 1958-ban országosan mintegy 24 ezer, a me­gyében 846 népi ellenőrt tartottak nyilván, ez 1963. végéig országo­san 40 ezerre, a megyében 1517 főre emelkedett. Az utóbbi évek­ben egyre inkább a vizsgálatok színvonalának, hatékonyságának fokozására törekedtünk, nem is eredménytelenül. A gyakorlat szá­mos olyan tapasztalatot hozott fel­színre, amelyek a munka további javítását, tökéletesítését segítik elő. A törvénymódosításra is e ta­pasztalatok figyelembevételével került sor. / — MIBEN LÄTJA ETTIG ELVTÄRS a módosítás LEGFONTOSABB RÉSZEIT? — Nehéz fontossági sorrendet tenni, hiszen minden egyes sza­kasz, bekezdés fontos, lényeges. Általában azt lehet megállapítani, hogy az új törvényerejű rendelet növeli a népi ellenőrzés jogkörét, végrehajtása hatékonyabbá teszi a munkát A feladatokat ponto­sabban határozza meg és ki is bő­víti. Az 1958-ban hozott törvény­ben nem volt még szó a népgazda­ság fejlesztésére irányuló — kü­lönösen a több népgazdasági ág, iparág, vagy gazdasági egység együttműködését igénylő — ren­delkezések végrehajtásának ellen­őrzéséről, a lakosság életkörülmé­nyeivel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági, szociális feladatok végrehajtásának ellenőrzéséről stb. Most ilyen feladatokat is előír számunkra a módosított törvény. Bővíti a népi ellenőrzés hatáskö­rét a különféle intézkedések terén is. — MIBEN ÁLL ÉS MILYEN JELLEGŰ EZ A JOGKÖR? — Míg ezelőtt, ha a vizsgálat során valfaiki ellen bűncselek­mény, vagy súlyos fegyelmi vét­ség gyanúja merült fel, a vizs­gálatot végző bizottság csak meg­állapításait 'közölhette a vizsgált vállalat, intézmény felügyeleti szervével és az saját belátása szerint intézkedett. A jövőben ilyen esetben a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság állásából fel­függesztheti a vizsgált szerv azon dolgozóját, aki ellen bűncselek­mény, vagy súlyos fegyelmi vét­ség gyanúja merül fel. Felfüg­gesztheti azt is. aiki szándékosan nehezíti, vagy meghiúsítja a vizs­gálat befolyástól mentes, eredmé­nyes lefolytatását, megfélemlíti a vizsgált szerv dolgozóját, szándé­kosan valótlan adatokat szolgál­tat. vagy megtagadja az adatok szolgáltatását. Hasonlóképpen a KNEB elrendelheti a vizsgált szerv anyagi és pénzeszközeinek zárolását is, annak megakadályo­zására, hogy ott a népgazdaság érdekeit súlyosan sértő intézkedé­seket tegyenek. Csak a munkabér és a kiemelt népgazdasági beruhá­zások képeznek ez alól kivételt. Erre a módosításra, a jogkör ilyen irányú kiterjesztésére azért volt szükség mert néha előfor­dult, hogy a felügyeleti szerv, vagy nem vonta le a megfelelő következtetést a rendelkezésére bocsátott vizsgálati anyagból, eset­leg még mentette is a vétkest, vagy pedig hosszú huzavona után: intézkedett csak. Ilyenkor pe­dig sokáig elhúzódott a vizsgalat is, sőt esetleg nem is végződhetett Mire kiváncsiak a szekszárdiak ? A Szekszárdi Soós Sándor Művelődési Ház Krassay Gyula igazgató elgondolása alapján két hónap­pal ezelőtt a város különböző forgalmas pontjain kilenc gyűj­tőládát helyezett el. Ezeknek az a ren­deltetése, hogy össze- gyűjtsék a szekszár­diak kérdéseit, ame­lyekre aztán a mű­velődési ház. a TIT szakembereivel együtt működve. levélben megküldik az érdek­lődő kíváncsiaknak a választ. A legtöbb kérdés a könyvtár­ban és a Borkombi­nátnál elhelyezett lá­dákban gyűlt eddig Össze A kérdések a leg­különbözőbb dolgok­ra várnak választ. Váczi Imre. a Tolna megyei Tervezőiro­da mérnöke például arra kérdésre vála­szol Papp Jánosnak, hogyan építik a ma­gas felhőkarcolókat. Papp János felesége ugyanakkor a követ­kezőkről szerette vol­na megtudni az igaz­ságot: „Húsz évvel ezelőtt azt hallottam — írta a feladott le­velezőlapra —. jó a szemnek, ha arany fülbevalót hordanak. Van-e valamilyen hatása az aranynak a szemre? Dr. Thész László osztályvezető főorvos erre a kér­désre csak nemleges választ .adhatott. Egye seket az érdekel, mi­lyen jövő várja őket választott életpályá­ján. mások az űr­hajósok személyi ada­tait szeretnék meg; tudni. Akadt olyan is. aki a Képes új­ság keresztrejtvényé­nek 35. kérdésére adandó választ sze­rette volna megtud­ni határidőre. A vá­laszt természetesen megkapta, de csak határidőn túl. A Kíváncsiak klub­ja egyébként 25-én, csütörtökön 17 óra­kor tartja első nyil­vános összejövetelét a szekszárdi művelő­dési házban. eredményesen. Most a Központi í Népi Ellenőrzési Bizottság hatá- ) rozatban kötelezheti a felügyeleti j szervet a vétkes, vagy alapos gya-, nú alatt álló dolgozónak állásából ( való felfüggesztésére. KIBŐVÜLT A KÖZPONTI NÉPI ] ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE a tekintetbein is, hogy a jövőben j ellát a fegyveres erőiméi, továbbá j a fegyveres és rendészeti testüle- ( tekmél is egyes ellenőrzési felada- ( tokait. — Az új törvényerejű rendelet j főként a Központi Népi Ellenőrzé- (I si Bizottságot ruházza fel új jo- $ gokkal. Lesz változás a megyei és j járási — illetve városi — bízott- < ságok munkájában is7 — Persze, a jogkor bővítése < nemcsak a KNEB-re vonatkozik, < hiszen az alsóbb szintű bizottsá- i gok javaslatai alapján határoz a) KNEB is bizonyos felfüggesztési, f zárolási kérdésekben. De a tör- i vényerejű rendelet, illetve a kor- f mányrendelet több, közvetlen \ feladatot irányoz elő az alsóbb-\ fokú bizottságok részére is. Pél- J dául a rendelet egyik paragrafu-\ sa szerint a népi ellenőrzési bi- \ zottságok és az egyes — ellenőr- J zésre hivatott szervek — közös] vizsgálatokat végezhetnek. Ezt : egy-két éve már be is vezettük.; Ezenkívül a vizsgálat befejezte-! vei a realizáló levél egy példá-, nyát elküldjük az illetékes párt-1 szervnek is. — MIBEN TUDNA A SAJTÓ J AZ EDDIGIEKNÉL NAGYOBB < SEGÍTSÉGET NYÚJTANI A NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁHOZ? — A kormányrendeletben erről ^ is van szó. Előírja, hogy „A népi t ellenőrzés üzemi gyűlések, anké- ^ tok, a sajtó, a rádió, a televízió nyújtotta lehetőségek felhasználó- ( sával biztosítsa a vizsgálatok meg- ( állapításainak és a tapasztalt hi- < bák kiküszöbölésére tett intézke- ( déseknek nyilvánosságra hozata- ( lát.” Ezt különösein fontosnak ( tartom. Ugyanis az első években | sók helyen „mumusnak” tekintet- i tek bennünket, amit indokolt az is, hogy bizonyos titokzatosság ] vette körül az ellenőrzési mun­kát. Pedig az ellenőrzés sohasem | lehet öncélú, és akkor eredményes, * ha az ellenőrzött szerv, vállalat, * vagy szövetkezet dolgozói, de má­sok is, tanulnak belőle. Éppen < ezért már tavaly bevezettük azt a 1 gyakorlatot, hogy a vizsgálat le­zárása után ankétra hívtuk össze i a vizsgált szerv dolgozóit és meg- ( vitattuk a vizsgálat tapasztalatait.1 Igen hasznosnak bizonyult ez a, módszer az egyik építőipari sző-1 vetkezetnél, ahol közgyűlést hív­tak össze a vizsgálat megállapí- ’ tásainak megbeszélésére. Az egyik ( megyei intézménynél egy jószán- < dékú, de mégis alaptalannak bi- * zonyult bejelentés kivizsgálását beszéltük meg az ott dolgozó kol- < lektívával. Most éppen a bölcskei szociális otthonban készítünk elő J ilyen ankétot. A jövőben több al- ^ kálómmal fogjuk kérni a megyei (‘ lap szerkesztőségét is, hogy e té- < ren segítsenek a népi ellenőrzési* bizottságoknak, hozzák nyilvános- . ságra a Vizsgálatok tapasztalatait, ( eredményeit. t J. J. _ < A dalmandi lucernaliszt- készitő üzemben A feldolgozásra kerülő lucerna kaszálása, felgyűjtése és szállítá­sa is teljesen gépesítve van. A beszállított lucernát nagyteljesít­ményű szecskavágó aprítja fel. A felaprítás után a lucernát a felvonó- és a fúvószerkezet a szári tődobba továbbít ia. Gábor István műszakvezető gép ész gondoskodik arról, hogy a gázolaj-kemence biztosítsa a lucerna szárításához szükséges 800— 1000 Celsius fokos hőt, amelynek hatására a lucernában lévő ned­vesség 30—40 másodperc alatt elpárolog. A darálóból lefolyó lucernalisztet papírzsákokba töltik. A gyors- szárító üzem május elején kezdte meg a lucernaőrlést. Eddig 75 vagon lucernalisztet adtak át a takarmánykeverő üzemeknek. A gyorsszárított lucernaliszt a hagyományosan készített széna bel- tartalmi értékének háromszorosát tartalmazza. Foto: Túri Mária Szöveg: Pozsonyi Ignácné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom