Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-22 / 118. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. május 22. ROZS Órás KÉNYELMESEN ÉLNÉL YEZ KED !K A KOLOMBO! GRAND ORIENTAL HOTELBAN, VARJA EÓORVOS URAT ÉS BUNKÓT, ÉVIKET PZSÍROS EKED MEGKÉRÉSÉ - síiét* ÉSti//ísítT ROZSDÁS RETTENETESEN DÚHBEGURUL , M'G KÖLYÖK ELSÁRAO MEGÉRKEZTE* KÓLÓM BOB*. NÉHÁNY NAP MÚLVA 4L INDIAI OCEAN LÁTHATÁRÁNAK SZÉLÉN, APRÓ FÉNYPONTOK TÚNEOEZNEK ELŐ EGYRE ERŐSEBBEN, EGYRE HATÁROZOTTABBAN...JtíszüL a kiállítás Ez év őszén rendezik meg Budapesten a 65. országos mezőgazdasági kiállítást. Az előkészületek már folynak. A pavilonok egy része elavult, nem felel meg a korszerű kiállítási követelményeknek. Ezeket lebontják és újakat építenek helyettük. Más része átalakításra szorul, valamennyit pedig ■felújítják. Az utak egy részét ugyancsak fel kell újítani. új útszakaszok építése is szükségessé vált. A különféle állattartási módok és technológiák bemutatása is több létesítmény felújítását, átalakítását, részben újak építését igényli. A szabadterületi bemutatók előkészítése során nagymennyiségű földet kellett megmozgatni A kiállítás parkjainak, o tribünnek, a közvilágításnak, stb. felújítása az igényeknek megfelelő átalakítása, bővítése is az előkészítő munka és a gyorslábú idő közötti verseny- futás izgalmai közé tartozik. A két pénztárépület között poliészterrel fedett előtető, összekötő fo'yosó épül. mely eső. vagy erős napsütés ellen védelmet nyújt az ott várakozóknak. Előtte — építészeti „hangsúly”-ként — csővázas szerkezetű, 25 méter magas torony épül. műanyagból készült plasztikák díszítik oldalait. A régi postaépület és halászcsárda helyén mintegy 1000 négyzetméter alapterületű, modern vendéglátóipari egységet építtet a SZÖVOSZ. mely bisztrót. gyümölcsárusí 'ó pavilont és halászcsárdát foglal magába. Uj OTP-ptwüon. Az elavult, korszerűtlen épület helyén modern szerkezeti és beosztású pavilont építtet az OTP. melyben bemutatja a takarékpénztári hálózat sokrétű tevékenységét. Utak. sétányok. Már az elmúlt év folyamán megépült 1300 négyzetméternyi út és séta- aszfalt. Idén további 4000 négyzetméter nagyságú út- és sétány- aszfalt-hálózat épül. Megnyitására az egész kiállítási terület úthálózata eléri a 20 kilométert. Állattenyésztési bemutatóépületek. Bemutató jelleggel megépül a 100 férőhelyes nö- vendékmarha-istálló és az itatásos borjúnevelő egy-egy szakasza. Utóbbiban 28 napos és 14 négyhetes borjú, legújabban ajánlott nevelési módiát mutatják be. — Korszerű sertés- fiaztató. belső etetőutas sertés- hizlaló és sertés-takarmány- konyha. stb. épül. Talajcsere 20 ezer négyzet- méter területen. A szabadtéri bemutatók megrendezéséhez húszezer négyzetméter területen 50—60 centiméter mélységben Dunaharasztiból mintegy 7000 köbméter termőföldet hoztak már az elmúlt év őszén. Ezenkívül tájjellegű földet a szikes, homoki és réti legelők bemutatóihoz. A talajcsere munkálatainak nagy részét már elvégezték az ősz folyamán, ez év tavaszára maradt a legelőbemutatókhoz szükséges gyeptéglák kitermelésének és elhelyezésének befejezése a faiskolai és szőlőbemutató anyagának kiültetése. REJTŐ JENŐ Megkezdődtek a jelentkezések a dolgozók iskoláiba Megkezdődtek a jelentkezések a tői szeptember 1-ig. Az ipari tech- dolgozók általános és középisko- nikumok esti és levelező tagoza- láiba. A felvételeket két ütemben taira jelentkezőknek augusztus 1. bonyolítják le: május közepétől és szeptember 10-e között felvételi június végéig, majd augusztus 15- vizsgát kell tenniük. A Művelődésügyi Minisztérium külön ismertetőt adott ki a gimnáziumok esti és levelező tagozatával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról. Ebből egyebek közt t részletes felvilágosítást kapnak az {érdeklődők a tanítás időbeosztásáról, a beszámolókról és az iskolába járó dolgozókat megillető kedvezményekről. A minisztérium tájékoztatása szerint a felnőttoktatás tanterve, vizsgarendszere az új tanévben változatlan marad; a dolgozók iskoláinak reformjával összefüggő változások csak fokozatosan a következő években, a reformterv bevezetésével párhuzamosan lépnek majd életbe. (MTI) ORDAS IVÁN: — Regény — 2 A VÖRÖS OMAR VIGYOROG Omar Brand, vagy ahogy kevés barátja és lényegesen nagyobb számú ellensége közönségesen nevezte, a Vörös Omar, csípőre tett kézzel szemlélődött. A helyiség tágas volt és valóban minden kényelemmel berendezett. A vasbeton falak mellett kényelmes he- verők kínáltak pihenést. Volt bárszekrény, rövidhullámú rádióadó-vevő készülék, kártyaasztal, sőt az egyik sarokban még egy válogatott olvasmányokkal felszerelt könyvszekrény is. A hatalkeznek az önéhez hasonló tökéletes óvóhellyel. Egy atomcsapás estién minden lehetőséggel számolnunk kell. Felelősségem tudatában állíthatom Mr. Brand, hogy a cégünk által készített óvóhelyen a hidrogén vagy kobaltbomba hatásától épp úgy biztonságban érezheti magát, mint a tömeg esetleges támadásitól. Omar Brand, a multimilliomos, az United Chemical Works nagyhatalmú vezérigazgatója az egyik karosszékbe vetette hatalmas testét. Vörös haját már jócskán tarkították ősz szálak, de a mancsait' borító szőrök még tanúskodtak arról, hogy nem véletleMég ma kirúgom. Az én embereim ne fecsegjenek KEPREGENYVALTOZAT* más termetű férfi megvetően pillantott a könyvekre, aztán kísérőjéhez fordult: — És az élelmiszer? A cég képviselője, cingár szemüveges emberke, készségesen válaszolt: —- A szomszéd helyiségben, Mr. Brand. Fél évre elegendő készlet, változatos napi adagokban és minden adag külön bádogdobozban leforrasztva. — Honnan tudja maga, hogy mennyi az én napi adagom? Az emberke szerényen mosolygott: — Mr. Brand, büszkélkedés nélkül állítani merem, hogy cégünk információs szolgálata tökéletes. Még az ön kedvenc ételeit is ismerjük... — Úgy? És honnan? — A főszakácsától. Omar Brand bólintott: — Még ma kirúgom. Az én embereim ne fecsegjenek... Egyébként, mi mutogatni valója van még? — Tisztelettel felhívnám figyelmét az alsó helyiségekbe? lévő artézi kútra, a saját villanyfejlesztőre és a bejárati ajtót tökéletesen védő négy könnyű gépfegyverre. — Gépfegyverekre? Az minek? — Természetesen azoknak a rohama ellen, akik nem rendelnül kapta a „Vörös” melléknevet. Vizespohárnyi wiskyt töltött magának és intett a szemüvegesnek, hogy fogjon poharat. — Tehát maguk vállalják a felelősséget, hogy ez az óvóhely sugárbiztos? — Természetesen, Mr. Brand! — Mindezt csekély hetvenhat- ezer dollárért... No, rendben van! Átveszem. Csak azt szeretném tudni, hogyan és milyen bíróságnál fogjam én fülön magukat, ha történetesen csaltak a számításaik, és a vörösök első Miamiba csapódó rakétája után bebizonyosodik, hogy ez a sugármentesség mese?... He! A feszélyezett csendet a telefon berregése törte meg. — Mi az, már bekapcsolták? — csodálkozott a milliomos és felvette a kagylót. — Hello, itt Brand!.. Kicsoda?... Maga az Hoffmeister? Tudja mit, jöjjön le tüstént. Semmi kedvem, ebben a döglesztő melegben fenn izzadni a villában. Legalább megnézheti az új rezidenciámat... Hogyan? Igen, pontosan mint egy vakond, csak jobb körülmények között... Majd meglátja. Szóljon miss Leának, ő majd eligazítja. Befejezte a beszélgetést és mosolygott: — Látja, már ' az első vendég is megérkezik. Hanem maga, barátom, most menjen! Dolgom lesz! — Parancsára, Mr. Brand! Hanem... izé... hogy úgy mondjam, egy kis formaság még... — Nyögje ki! A csekk? Tessék! A Vörös Omar csekktömböt halászott elő a zsebéből, kitöltötte és alákanyarította a nevét. A szemüveges hajbókolva távozott. Egy perc múlva már hallatszott a lift motorjának zúgása, ami a felszínre szállította. — Tizennégy méternyi szikla és beton, — mondta félhangosan Brand. Aztán hozzátette: — És hetvenhatezer dollár! Néhány pillanatig maga elé ré- vedt. Zsíros arcában, apró, szüntelenül mozgó, kis disznószemek ültek. Omar Branddel nehéz lett volna farkasszemet nézni. Csak a teste, /mozgása volt nyugodt. Valamikor régen, harmincöt,, évvel előbb, favágó korában nyugodt, tempós mozdulatokhoz szokott és ezen a tulajdonságán a tőzsde minden vihara sem tudott változtatni. A Vörös Omar nyugalma épp olyan legendás hírű volt, mint példátlan szívóssága és minden akadályon keresztül törő akaratereje. — Mint valami bika! — mondta egyszer dr. Fritz Hoffmeister és bár ez a megjegyzés véletlenül a fülébe jutott, a milliomos nem neheztelt érte. Hízelgett a hiúságának, hogy ismerik és elismerik az erejét. — Hoffmeister! — mormogta magában. — Ez a lókötő sváb. A lókötő sváb érkezését a lift ismételt zúgása jelezte. Ajtócsa- pódás, majd szapora léptek kop- panása a folyosón és belépett a 276. sz. őrhajó markáns arcú, ősz utasa. Hello, főnök! •— mondta csapnivalóan rossz angolsággal. — Hello? Nos, mit hozott, ma, ga germán méregkeverő? Dr. Hoffmeister nem válaszolt tüstént, hanem előbb érdeklődéssel körülnézett. — Mennyibe került mindez, Mr. Brand? — Hetvenhatezerbe! — Kidobott pénz! — Micsoda? — Mondom, kidobott pénz! — Miért? — Nem hiszem, hogy a vörösöknek sok lehetőségük lesz rakétákat küldözgetni a maga villájának környékére. Valahogy az az érzésem, hogy rövidesen egészen más elfoglaltságuk lesz, ami alighanem leköti Nikita barátunk országának lakóit egy időre. (Folytatjuk)
