Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

1S64. május 14. TOLNA MEGYEI ÄßPCjSAG 3 Hogy megszűnjön a talaja... Á 28 ventillátor haszna: két és félmillió liter tej Interjú a megyei főagronómussal, a hideglevegős lucernaszárításról MEGÁLLAPÍTJÁK A HI­BÁT, jegyzőkönyvezik, aztán ma­rad minden a régiben! Ugye, mi- lyes ismerős ez a mondat? Úton, útfélen halljuk, az egyik felpap­rikázott hangulatban mondja, a másik cinikusan, a harmadik hig­gadtan, de annál meggyőzőbben. Igaz, ami igaz, nem is éppen alaptalanok az ilyen neheztelő megjegyzések. Bizony, elég gya­kori, hogy hivatalosan, vagy nem hivatalosan megállapítják a hi­bát, mindenki látja, hogy valami nem stimmel, sőt, a megoldásra is mutatkozik lehetőség, de aztán fájón kell megállapítanunk, hogy marad minden úgy, ahogy volt. De hiba lenne nem észrevenni ezt is, hogy e megjegyzések gyö­kerei egyre inkább kiveszőben vannak. S, hogy ez így van, az nem egy-két ellenőr, vagy más vezető érdeme, hanem egész gaz­dasági, társadalmi rendünk he­lyes formálódását, alakulását tük­rözi. Ugyanis egy-két ellenőr, akármennyire is jó úton jár, iga­zat állapít meg, nem tudná meg­szüntetni a hibákat, — márpedig ez a cél — hiszen az intézkedés már nem az ő hatáskörükbe tar­tozik — érthetően. Ahhoz tehát, hogy a megállapításból, a hiba felderítéséből jó gyakorlat vál­jék, egy egész sor embernek — vezetőnek és beosztottnak egy­aránt — kell akarni a hiba kija­vítását, vagyis egy egész ember­láncolatnak kell jól működnie. A példák egyebek közt azt igazolják, hogy mind több az ilyen jól mű­ködő láncolat. Annál is inkább, mert egész vezetési, szervezeti rendszerünk olyan, hogy megkö­veteli, előírja a hibák megállapí­tása után a cselekvést. A minap a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról beszélgettünk. Közismert, hogy a népi ellenőrzés rendszere Ma­gyarországon a legátfogóbb, leg­szélesebb körű ellenőrző szervezet. A másik alapvető jellemzője pe­dig az, hogy kizárólag, társadalmi Még egy éve sincs, hogy kö­zöltük egy makett fényképét. A makett Szekszárd város egyik új negyedét ábrázolta, amely a va­lóságban még nem létezett. Azon a helyen, ahova ezt a városnegyedet szánták a terve­zők. békák ezrei brekegtek, s a szúnyogok milliárd jai zümmög­tek. A gyermekek halat keres­tek a Mayer-rét hol kiapadóban lévő hol pedig mélyebb víz­tükrében. a buja vízinövényzet közt. A rétet akkor már ugyan körülfogta a város, de legtöb­ben nem is sejtették, hogy egyál­talán mit lehetne kezdeni ezzel a területtel. Volt. aki azt java­solta. hogy ki kellene mélyíteni, s itt megfelelő strandot, vagy halastavat lehetne létesíteni. A másik azt mondta, hogy jobb hozzá sem nyúlni, mert ezzel a területtel úgy sem lehet mit kez­deni. ha lehetett voina valamire hasznosítani, a háború előtti pénzvadászok úgyis hasznosítot­ták volna. Nos, ezek után jelent meg a kép azzal az aláírással, hogy ez a városnegyed a Mayer- réten fog épülni. Azóta egy év sem telt el. A Mayer-rát fe'é vezető úton szin­te egymást érik a nagy teher­autók. jönnek-mennek. odafelé főiddel megpakolva, vissza pedig üresen. Ez így megy napok óta. A minap elindultam a teher­autók után. A Mayer-rétre jutot­tam, azaz arra a részre, ahol valamikor a Mayer-rét volt. Ma már nincs sehol, az emberi akaraterő eltüntette. A teher­autók a mélyedést telehordták a hegyoldalból földdel, így aztán a víz kiszorult onnan, s ami még nem párolgóit el. egy keskeny kis csatornába húzódott össze néhány hét és ~ Nap heve onnan is kiszippantja. erőkre támaszkodik, a néhány fő­nyi hivatalos apparátus lényegé­ben csak a szellemi és adminiszt­ratív irányítást végzi. Nem kétsé­ges, hogy roppant nagy hasznot hozhat a népgazdaságnak e szer­vezet, de az egész erőfeszítés med­dő lenne, ha rengeteg megállapí­tását nem követné megfelelő in­tézkedés. A megye területén több, mint 1500 népi ellenőrt tartanak nyilván, akiknek megvan a ma­guk megfelelő szakmája, foglal­kozása, s emellett, társadalmi munkaként vesz részt esetenként a különféle vizsgálatokban. Min­den községben külön népi éllen- őri csoport is működik. Ebből kö­vetkezik, hogy a népi ellenőrzés egyaránt foglalkozik apró-cseprő, és a népgazdaság szempontjából nagyon lényeges ügyekkel. A népi ellenőrzésnek ez a módja, rend­szere beválik, jó, de, hogy ez így van, az éppen abban gyökerezik, hogy olyan hivatalos közszellem van kialakulóban, amelyben nem találhat bedugott fülekre sehol sem az ellenőrök helyes megálla­pítása. Vagyis az az ellenőrzési tömegmozgalom, ami nálunk, a demokratizmus talaján kibonta­kozóban van, a legszélesebb körű állami támogatásra talál. Meg­szűnőben az a régebben eléggé általános gyakorlat, hogy az el­lenőrben, az ellenőrzésben mindig valami rosszindulatú piszkálódást láttak: az ellenőrnek, és az ellen- őrzöttnek csak egy lehet a célja, segíteni azt a nagy építőmunkát, ami országunkban kibontakozó­ban van, s ebből következik, hogy az ellenőrzés sem lehet rosszindu­latú piszkálódás, hanem kizáró­lag segíteniakarás. A MEGYEI Népi Ellenőrzési ■ Bizottságnál előkerült egy sor vizsgálati dosszié. Az egyik a 6-os földvédelmi törvény betartásával | kapcsolatos vizsgálati eredménye­ket összegezte, a másik egyéb ügyeket tartalmazott. Pontosan papírra fektették a népi ellen­őrök, hogy hol, milyen hibát ész­A több holdnyi földtoltéssn lánctalpas traktor súlyos vas­hengert vontat, tömítik a talajt. Ide épül majd az emeletes bér­házak sora. A bérháznegyed épí­tése tulajdonképpen javában fo­lyik. A telep vasút felöli részén kezdték meg, s fokozatosan jön­nek nyugati irányba. Néhány új bérház építése éppen befejezés­hez közeledik. Ezért aztán tulaj­donképpen sietni is kellett a Mayer-rét eltüntetésével, hogy legyen hely az újabb bérházak­nak. A telep másik részén köz- intézmények lesznek, amint az nagyszerűen látható volt a ma- keten is. A terv már itt is el­érkezett a megvalósítás stádiu­mába: épül az új iskola, 2 millió 900 000 forintos költséggel. Az alapozással már készek, most kezdődik a falazás. Streicher Antal művezetővel végigjárjuk az építkezést. — Ezt már augusztus 20-ra át is kellett volna adnunk rendelte­tésének — mondja —, de saj­nos. egy kicsit megkéstünk az építkezéssel. Nem volt anya­gunk. csak most kaptunk téglát, s emiatt áprilisban alig tudtunk valamit csinálni. Most ped;g nincs munkaerőnk, mert amikor nem volt anyag, a munkásokat átirá­nyították Mohácsra, Komlóra, meg más munkahelyekre. Igen. már most az elején kése­delem mutatkozik, de az a lé­nyeg. hogy épül. megkezdték, s remélhetőleg valamit tudnak majd pótolni a késedelemből. A kertvárosi gyermekeknek nem kell majd olyan messzire jámiok iskolába. Most tehát már arról beszél­hetünk. hogy a Mayer-rét el­tűnt. s helyén új városnegyed emelkedik ki a földből. B. F, leltek a vizsgálat során. Ezt a népi ellenőrzési bizottság ülésen meg­beszélte, értékelte, mert hiszen az ellenőrzésnél is egyre nagyobb szerepet kap a kollektív szellem érvényesítése. Miután a népi el­lenőrzési bizottság is állást fog­lalt, írásban elküldték a megfele­lő észrevételeket az érdekelt szer­veknek, azzal, hogy intézkedje­nek a törvényben előírtaknak megfelelően. És most jön a lé­nyeg: az ügy ezzel befejeződött, feledésbe merült, a népi ellenőr­zési szerv ezzel letette az ügyről a gondot, vagy valami más tör­tént? Igen, történt, mert a munka eddig még csak félmunka. Az érdekeltek kötelesek írásban vá­laszolni, hogy milyen intézkedé­seket tettek a felderített hiba megszüntetése érdekében, a népi ellenőrzési bizottság pedig köte­les időközönként ellenőrizni, hogy történt-e megfelelő intézkedés. A DOSSZIÉKBAN ott sorakoz­nak a válaszlevelek. Az egyikben a Tamási Állami Erdőgazdaság igazgatója közli, hogy a tengelici telepítési problémáról ír, egy má­sik papíron a megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetője doku­mentálja az eróziós károk csök­kentésére tett intézkedéseket. Ott szerepel az állami gazdaságok megyei igazgatójának levele is — hogy csak néhányat említsünk hirtelenéban. — Vizsgálataink mellett szám­talan bejelentés érkezik hozzánk — mondotta dr. Ettig Elemér, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. — Ezekben a dolgozók el­panaszolnak bizonyos dolgokat, felhívják figyelmünket ilyen, vagy olyan visszásságokra. Ez egyéb­ként a tömegek irántunk való bi­zalmának a növekedését mutatja, de hogy ez így van, azt éppen an­nak köszönhetjük, hogy nem ma­rad el a megfelelő intézkedés sem. Alvadt már nem egy olyan eset is, amikor egy ügy a népi ellen­őrzésnél kezdődött és a börtön­ben végződött: például a tolnai ktsz-sikkasztók és csalók ügye is a népi ellenőrzéstől indult el. MIND KEVESEBB tehát az alapja az ilyen megjegyzésnek: „Megállapítják a hibát, aztán ma­rad minden a régiben.” De túlzás lenne, ha azt állítanánk, hogy minden a legnagyobb rendben! Akadnak még hibák a népi ellen­őrzéssel kapcsolatosan is. Vágány István, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese elmon­dotta, hogy néha egyes irányító szerveknél tapasztalható vonako­dás, húzódozás: közük velük a megállapítást, de aztán vonakod­nak a megfelelő intézkedéstől, magyarázkodnak, keresik a kibú­vókat. A meggyőzés, érvelés előbb-utóbb eredményre vezet,' de akad, aki ezek után sem igen erőlteti meg magát az intézkedés­ben. Ilyenkor nem szabad elmu­lasztani a megfelelő felelősségre vonást, mert ez is kell ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a cikk első mondatának jogossága. BODA FERENC Tavaly 12, az idén pedig 16 hi­deglevegős lucernaszárító beren­dezést kapnak Tolna megye ter­melőszövetkezetei. A nem éppen új, de kétségkívül legkorszerűbb módszer múlt évi eredményeiről és a 16 berendezés üzembe állításá­ról tájékoztatást kértünk Somorjai Sándortól, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főagronó- musától. — A tavaly ilyen módon szá­rított lucernák milyen minősé­gűek voltak? — Tizenegy szövetkezet termé­séből küldtünk fel szénamintát az OMMI-hoz, s azt a választ kap­tuk, hogy valamennyi első osztá­lyú. Igen jó eredmény ez, hiszen figyelembe kell venni, hogy min­den újfajta eljárás tökéletes elsa­játításához kell egy kis idő. A technológiát tavaly még nem min­denütt tartották be pontosan, de a Tolna megyei eredmény így is jobb az országos átlagnál. Ismer­jük már az országos adatokat a hideglevegős szénaszárításról: Ki­váló minőségű széna 1963-ban 29,3 százalék volt, első osztályú 40,5 százalék, másodosztályú 25,4 szá­zalék és harmadosztályú 4.8 szá­zalék. — Az idén kapott berendezé­seket tudják-e üzemeltetni már most, a lucerna első kaszálásá­nál? — A ventillátorokat időben megkapták a szövetkezetek, de a faanyag biztosítására nem volt mód a központi készletből. Ápri­lisban összehívtuk az érdekelt gazdaságok vezetőit a szakáiéi Ka- posvölgye Tsz-be, és rnegbeszél- tük, hogyan lehet előteremteni, illetve elkészíteni a szénaszárítók­hoz szükséges faanyagot, állvány­zatokat. Hét berendezéshez nem tudtak fát biztosítani saját erőből, ezeket a tolnai Aranykalász Ter­melőszövetkezet készíti el. A szál­lítás folyamatos, remélhetőleg el­készül mindegyik faberendezés ezen a héten, legkésőbb a hét kö­zepéig, és 15-re, a tervezett idő­pontra üzemképes állapotban lesz minden ventillátor. Téglahiány is volt, de a szövetkezetek kisegítik egymást, nincs fennakadás az alapzat elkészítésében. Minden­képpen törekedni kell arra, hogy már az első kaszálású lucernát valamennyi tsz a hideglevegős szárítóra kazalozza, ahol csak van ilyen berendezés. Á lehetőség megvan erre, általában ezen a hé­ten kerülnek a lucernák zöldbim- bós stádiumba, a vágáshoz leg­ideálisabb fejlődési szakaszba. Egyébként azért is fontos a korai kaszálás, hogy a második kaszá­lásra sor kerülhessen aratás előtt, s azt be is tudják takarítani, ne idézzen elő munkatorlódást az aratás kezdetén. — A hideglevegős szárítás technológiáját csak elméletben ismerik a 16 termelőszövetkezet szakemberei, vagy módjuk volt látni is valahol a gyakorlatban? — Februárban kétnapos tanács­kozáson, képzésen vettek részt Székesfehérváron ezeknek a szö­vetkezeteknek a szakemberei, ál­lattenyésztői. Maga a hjdegleve- gcs szárítási módszer kidolgozója, Vámosi Jenő tudományos kutató ismertette az eljárást, tehát pon­tosan megtudhattak mindent a Tolna megyei szakemberek, amit csak tudni kell ezzel kapcsolatban. Szaktanácsadója is van a megyé­nek, Varjú Vince, aki a minta­legelők kialakításával és a korsze­rű lucernaszárítás segítésével fog­lalkozik. — A 28 berendezéssel az ösz- szes pillangós termésének hány százalékát tudják megszárítani a szövetkezetek? — Csaknem 10 százalékát. Egy berendezés 15 vagon kapacitású és néhány tsz-ben két kazalhely van a ventillátor használatához. A lu­cernaterület sajnos kisebb a me­gye szövetkezeteiben, mint kelle­ne: 31 000 hold, nem egészen 10 százaléka az összterületnek. Az idén 12 százalékot el kell érni. — Körülbelül mennyi haszon, illetve fehérjetöbbleí lesz a ta­karmányozásban a hideglevegős szénaszáríiás eredményeként? — Ezzel a módszerrel átlagosan 30—40 százalékkal több emészt­hető fehérje marad a lucernában, mint a hagyományos szárítás ese­tén. Egy ventillátor 45 mázsa emészthető fehérje-többletet pro­dukál, ami 900 hektoliter tej elő­állításához elegendő, összesen a 28 berendezés üzemeltetése nyo­mán mintegy 2 és félmillió liter­rel több tejet termelhetnek a szö­vetkezetek. Még egyszer kérem az illetékes tsz-eket, feltétlenül használják a berendezést már az első kaszálású lucerna szárításá­hoz! — mondotta befejezésül So­morjai Sándor megyei főagronó- mus. (sz. j.) Választmányi ülés a KSOSZ-r.ál Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a KIOSZ megyei vá­lasztmánya. A választmány — Simon József megyei titkár beszá­molója alapján — megvitatta az elmúlt félévi szervezeti munka tapasztalatait, valamint a megye kisiparosainak tevékenységét a lakosság ellátásában. Részt vett és felszólalt a választmányi ülé­sen dr Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és Gömöri Lajos, a KIOSZ orszá­gos vezetőségének elnökhelyet­tese. Az Alsótengeliei Állami Gazdaságban egyelik a répát a gazdaság asszonyai, lányai. Foto; Zsiga Eltűnt a Mayer-rét (

Next

/
Oldalképek
Tartalom