Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

2 TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG 1964, májas 30. Német vendégeink Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) Kállai Gyula ezután a fasizmus felett aratott győzelem évforduló­járól emlékezett meg, majd így folytatta: — A Német Demokratikus Köz­társaság léte és erősödése az eu­rópai és a világbéke fontos bizto­sítéka. A háború utáni világ úgy alakult, hogy ma két Német­ország van: a békeszerető, szocia­lista Német Demokratikus Köz­társaság, és a revansvágyó, milita­rista Német Szövetségi Köztársa­ság, amely ma is nyíltan hangoz­tatja, hogy — akár erőszakkal is — a keleti szomszédai határainak megváltoztatására tör. A Német Szövetségi Köztársaság politikája az európai béke és biztonság leg­nagyobb veszélyeztetője; az e po­litika elleni harc a béke védel­mének alapvető feltétele. Ebben a küzdelemben a Német Demok­ratikus Köztársaság az első sorok­ban jár. Teljes erőből támogatjuk és a magunkénak valljuk azokat a javaslatokat, amelyeket a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya a német kér­dés békés megoldására és a két német állam kapcsolatai­nak normalizálására tett. Szilárd álláspontunk, hogy közel húsz évvel a második világháború tényleges befeje­zése után megérett az idő ar­ra, hogy azt jogilag is befejez­zük, kössük meg a német békeszer­ződést és rendezzük Nyugat-Ber- lin státuszát, hogy ne háborús tűzfészek, hanem szabad, demili- tarizált város legyen! A reálpoli­tika azt követeli a Német Szövet- I ségi Köztársaság mai vezetőitől, j hogy a békés egymás mellett élés szellemében igyekezzenek normá­lis viszonyt teremteni szomszéd­jukkal, s a többi szocialista or­szággal. Mi erre a magunk részé­ről hajlandók vagyunk. Őszintén reméljük, hogy a józanság politi- I kája felülkerekedik a Német Szö­vetségi Köztársaságban is. Az NSZK vezetőinek is tudniok kell, hogy a revanspoliíika napjaink­ban az öngyilkossággal egyenlő; hogy az NDK határai szentek és sérthetetlenek, ezt a hatalmas szocialista világrendszer leküzd­hetetlen ereje garantálja! Beszéde végén Kállai elvtárs kijelentette: — Népeink barátsága és együtt­működése jelentős erő a békéért folytatott világméretű küzdelem­ben. A béke fő ereje a szocialista világrendszer, a szocialista orszá­gok hatalma és egysége. Ezért minden tett, amellyel hazánk ere­jét, gazdaságát növeljük, egyben a béke gyarapítását, erősítését is szolgálja. Beszédét a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvéri együttműködése és barátsága, a szocialista országok testvéri kö­zössége, és a béke éltetésével fe­jezte be. Kállai Gyula nagy tetszéssel fogadott beszéde után hosszan­tartó taps, ünneplés közben Friedrich Ebert, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Német Demok­ratikus Köztársaság, fővárosának főpolgármestere mondott beszé­det. ^ Friedrich Ebert elvtárs beszéde A Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormányjí,üldötí,-. sége tagjainak nevében köszöne­tét mondott a fogadtatásért, át­adta a Joseph Orfow gördülő­csapágygyár munkásainak és dol­gozóinak szívélyes üdvözletét, (Taps). — A szimpátia és a barátság érzése — mondotta —, amelyet irántunk minden egyes munka­helyen kifejezésre juttattak, be­szédes bizonyítéka népeink új kapcsolatának, a bennünket szo­rosan összefűző baráti kötelék­nek. E szocialista kapcsolatok megteremtése csak azért volt le­hetséges. mert országainkban — a harcokban kipróbált marxista— leninista párt vezetésével — a munkásosztály és a vele szoros szövetségben lévő parasztság vette kezébe a hatalmat. (Taps) ---------iiTinnrr<Tfa»irn >it — Az emberi tevékenység leg­fontosabb területén, az anyagi i javak termelésében is döntő csa- j pást mérünk a kapitalizmusra, és ! így vívjuk ki a szocializmus győ­zelmét! így szolgálhatjuk legjob­ban a nemzetközi munkásosztály és a szocializmus ügyét az egész világon — folytatta, majd arról beszélt, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság valamennyi üzemében, minden egyes brigád­ban és termelési értekezleten az új technika gyors bevezetéséről, a technológia és az üzemszerve­zés racionalizálásáról tanácskoz­nak. — Pártunk fő figyelmét nép­gazdaságunk gyors és sokoldalú erősitésére fordítja. Minél erősebb köztársasá­gunk, annál szilárdabb a bé­ke Európában LírwmiimumfT PITT1T1 és annál jobban erősödik Nyugiaí- Németország uralkodó köreiben is az a felismerés, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fel­számolására irányuló terveik végérvényesen bukásra vannak ítélve. Minden egyes eredmény, amelyet népgazdaságunk fejlesz­tésében elérünk, minden egyes lépés, amelyet az élet megjaví­tásának útján teszünk, növeli a Német Demokratikus Köztársaság vonzóerejét Friedrich Ebert ezután rámuta­tott: Nyugat-Németorszégban is mind többen eszmélnek rá arra, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság testesíti még a német nép jövőjét, hogy az NDK-ban rakják le a békeszerető szocia­lista Németország alapköveit. A szövetségi alkotmányvédelmi bi­zottság és a reakciós „igazság­szolgáltatás” üldözései ellenére mind több küldöttség látogat el Nyugat-Németországból a Né­met Demokratikus Köztársaságba, hogy meggyőződjenek a munkás— paraszt állam politikai és gazda­sági haladásáról. Megértik, hogy politikai és gazdasági eredmé­nyek a következetes békepo­litikának, demokratikus rend­nek köszönhetők. A szocialista rendszer bontakoz­tatja ki igazán a nép alkotóere­jét. A Német Demokratikus Köz­társaság békés építőmunkája utat mutat az egész német népnek a jobb. boldogabb élethez.. Ezután a szocialista országok együttműködéséről beszélt, majd hangsúlyozta: — Mai gyűlésünk — csakúgy mint látogatásunk egész eddigi eseménysorozata — is bizonyítja népeink szoros és testvéri össze- forrottságát. A marxizmus—le- ninizmus győzedelmes eszméi szárnyakat adnak nekünk. Ezek az eszmék képezik a népeink kö­zötti szoros és megbonthatatlan barátság alapját. Biztosítjuk önö­ket, hogy mi mindig, őrizni fog­juk ezt a barátságot! Beszédét a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköz- társaság, a szocialista népek marxista—leninista egységének, a béke és a szocializmusnak élteté­sével fejezte be. Friedrich Ebert beszédét a gyű­lés résztvevői nagy tetszéssel és tapssal fogadták. A gyárlátogatást városnézés kö­vette. Amerre a gépkocsisor el­haladt, az utak mentén ezrek és ezrek köszöntötték a nyitott gép­kocsiból mosolyogva integető Walter Ulbrichtot, Lothar Bolzot, a küldöttség többi tagját és a tár­saságukban levő magyar állam­férfiakat. (MTI.) t rirfiTi iiinmunrumi Összetűzések Dominikában Hruscsov megérkezett az Egyesült Arab Santo Domingo: Égő autóroncsok barrikádczzák el az egyik utcái, május 5-én, a napok óta tartq sztrájk cs zavargások során. (Rádiótelefoto—MTI Külföldi képszolgálat) (Folytatás az 1. oldalról) hozzájárult a világbékéhez, a né­pek felszabadulási harcához. A Szovjetunióban nagyra érté­kelik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Egyesült Arab Köz­társaság tesz a béke biztosítására az afrikai és a közel-keleti népek felszabadító, imperialista és gyar- matellenes harcában. Ezen a té­ren tág lehetőségek vannak a szo­ros együttműködésre. A békés alkotó munkával el­foglalt Szovjetunió fáradha­tatlanul küzd a világbéke megóvásáért. Ez volt és ez marad a szovjet állam lenini külpolitikájának legfőbb gondja. A szovjet nép baráti kezet nyújt mindazoknak, akik harcolnak a békéért, szabadságért és függet­lenségért, a társadalmi haladásért. Különösen kellemes számunkra az, hogy az Egyesült Arab Köz­társaság baráti népében és vezetői személyében a bélié és a népek közötti barátság szószólóit látjuk. Ezután a szovjet kormányfő Nasszer elnök kíséretében az alexandriai pályaudvarra hajta­tott. Amerre a gépkocsioszlop el­haladt. az út két oldalán az alexandriaiak tízezrei köszöntöt­ték az arab—szovjet barátságot és együttműködést, a Szovjetunió miniszterelnökét és az EAK el­nökét. Hruscsov és Nasszer kíséretével különvonaton elindult Kairóba. Makciriosz távirata Hruscsovhoz N. Sz. Hurscsov május 8-án az Armenija Diesel-hajó fedélzetén táviratot kapott Makariosztól, a Ciprusi Köztársaság elnökétől. A távirat hangoztatja: Megkapva az Ön üzenetét, amelyet partjaink mellett elhajózva küldött, a cip­rusi nép és a magam nevében a szovjet népnek és önnek szeret­ném kifejezni mélységes hálánkat és baráti érzelmeinket. Az a tá­mogatás, amit ön nyújt orszá­gunkban a béke helyreállításáért* függetlenségünkért és területi ép­ségünkért folytatott harcban, a ciprusi nép mélységes háláját váltja ki. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a világ valamennyi demokratikus és békeszerető né­pének segítségével azzal a re­ménykedéssel nézhetünk a jövő­be, hogy problémáinkat a szabad­ság és a demokrácia elveinek alapján igazságosan oldják majd meg. Egyiptomi lapok Hruscsov látogatásáról A kairói lapok lelkesen üd- vözlik N. Sz. Hruscsovot és a kí­séretében lévő szovjet vendége­ket. „Üdvözöljük Hruscsov mi­niszterelnököt. az EAK nagy ba­rátját” — „Az EAK lakossága Hruscsov miniszterelnököt kö­szönti” — hangzik az A1 Gum- hurija egész oldalt átfogó, orosz nyelvű címe. Az A1 Ahram vezércikkében így ír: — Alexandria. Kairó és az EAK egész lakossága tárt ka­rokkal fogadja Hruscsovot, a nagy szovjet nép forradalmi vezetőjét, a szocializmus és a béke úttörő­jét. Hruscsov és Nasszer találko­zása a két nép és a két kor­mány barátságának és együttmű­ködésének jelentős állomása. — Most, amikor Hruscsovot üd­vözöljük, nagyrabecsülésünket fe­jezzük ki a függőben lévő nem­zetközi kérdések igazságos rende­zésére tett erőfeszítései iránt. Hruscsov és a Szovjetunió kormá­nya támogatja az imperializmus ellen, a gyarmati rendszer felszá­molásáért vívott küzdelmet és se­gítségünkre siet népgazdaságunk építésében. Az A1 Gumhurija vezércikké­ben szintén Egyiptom és a Szov­jetunió kapcsolatait méltatja és hangoztatja: a két ország viszo­nya az őszinte, a kölcsönös meg­becsülésen alapuló barátság nagy­szerű példája. Malinovszkij napiparancsa a győzelem napján Moszkva (TASZSZ) Malinovsz­kij marsall szovjet honvédelmi miniszter szombati napiparancsá­ban megparancsolta, hogy a fa­siszta Németország feletti győze­lem napját tüzérségi díszsortűzzel ünnepeljék Moszkvában, a szövet­ségi köztársasági városokban és a hős városokban. A napiparancs megállapítja, hogy a szovjet nép és fegyveres erői döntő szerepet töltöttek be a hitleri hódítók szétzúzásában. Az ellenség szétveréséhez értékesen hozzájárultak más országok népei is. Hangsúlyozza, hogy a győze­lem nagyszerűen példázta a szov­jet szocialista rend elpusztíthatat­lan életerejét és igazolta a kom­1 munista párt helyes vezetését. Malinovszkij marsall napiparan­csában megjegyzi, hogy az impe­rialisták minden áron akadályozni szeretnék a kommunizmus előre­haladását, s ebben a főszerepet a nyugatnémet revansistáknak szán­ják. Hangsúlyozza, hogy az SZKP és a szovjet kormány nem hagy­hatja figyelmen kívül a béke el­lenségeinek cselszövéseit, s a Szov­jetunió fegyveres erői a Varsói Szerződés testvéri hadseregeivel együtt állandó harci készenlétben vannak és képesek megsemmisíte­ni bármely támadót „amely kezet mer emelni békés munkánkra, a szocialista tábor országainak sza­badságára és függetlenségére”. A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ) A Pravda május 9-i vezércikkében egye­bek mellett a következőket írja: A győzelem napját ünnepelve, gondolataink visszatérnek az el­múlt háború szörnyű eseményei­hez, visszaszállnak azokhoz, akik halhatatlan hőstettekkel, életük és vérük árán védelmezték szülő­földjüket a hitleri hódítóktól. Ve­lünk együtt adóznak a szocialista haza védelmezőinek külföldi ba­rátaink is. A szocialista országok dolgozói, a haladó emberiség mély háláját fejezi ki a szovjet népnek, amely segített más népeknek a fa­siszta iga alóli felszabadulásban. s ezzel méltóképpen telicsrtette internacionalista kötelességét. A vezércikk továbbá arról ír, hogy a háború vérzivatarán végig gázolt szovjet nép kivívta más né­pek rokonszenvét és tiszteletét és kezébe véve sorsát a maga és az utókor boldog jövőjét építi. Nap­jaink legnemesebb életszemlélete — küzdeni azért, hogy megsokszo­rozzuk az anyagi javakat. A Hitler-fasizmus feletti győze­lem 19. évfordulója alkalmából Malinovszkij marsall cikket írt a Pravdában. Az elegendőn ! is több korszerű eszközzel rendelke­zünk ahhoz — írta —, hogy meg- védjük hazánkat és a szocialista országokat a legreakcicsabb impe­rialista erők támadásaitól, ha. azok elveszítve józan ítélőképességüket, ki mernék robbantani a háborút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom