Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
1964. április 4. Sofies ÄTEGTCT S’RPÜ.TSSS f er térképen A dombóvár—tamási úton ha- bői, mint a régivel. Arról nem ladva toronymagas épületcsoport is beszélve, hogy így lehetőség tűnik fel balra az egyik domb te- nyílik a takarmányok megfelelő tején. Nemsokára útkeresztező- keverésére. déshez érünk. A jelzőtábla az A két üzemhez iparvágány ve- épületcsoport felé mutat, rajta a zet, állandóan sok vagon sorakozik felirat: Dalmand. Ide igyekszünk rajta, hogy elszállítsák e különös azzal a Céllal, hogy valami port- üzemek különös, hasznos termé- réfélét készítsünk a nevezetes keit. faluról. Mert nevezetes falu ez. Odébb újabb üzemmel találko- Nemcsak azért, mert ez is a fel- zunk, ebben végzik a gépek javí- szabadulás után épült, hanem tását. Már maga a szerelőhangár mert híre már kijutott a hagy- mérete is mutatja, hogy nem 1—2 világba. gép szerelésére rendezkedtek be. Vass Istvánhoz, az állami Több száz különféle gép javításá- gazdaság igazgatójához kopogta- ról gondoskodnak itt. A gazda- tünk be, ahol mindenekelőtt e Ságban szinte minden munkához világhírnévvel kapcsolatban tu- gépeket alkalmaznak: kisvasúton dunk meg néhány érdekességet, szállítják a trágyát, teljesen gé— Ötvenkilencben épült a hib- pesített a gabonatermesztés, hogy ridüzem a gazdaságban. Ilyen egyebet ne is említsünk, még a világon is nagyon kevés Az embernek olyan érzése tfi- van, s enélkül elképzelhetetlen mad, mintha nem is mezőgazdakorszerű kukoricatermesztés. Itt ságban járna, hanem nagy gyárdolgozzuk fel nemcsak a gazda- ban. Ságban termelt vetőmagot, ha- Az űt mellett éppen most emelnem a társgazdaságokból is szál- kedett ki a földből egy nagy lítanak ide. A dalmandi hibrid- épület falazata, vetőmagot mind jobban keresik külföldön is. Üzemünkből szállítottunk már vetőmagot Nyugat- Németországba, Norvégiába, Svédországba, Lengyelországba, Csehszlovákiába. Kisfónai Sándor foagronómus- helyettes be is mutatja a nagyüzemet. A földszinten korszerű laboratórium-helyiségek sorakoznak. Az emeleti részeken folyik a feldolgozás, fémzárolási Az elmúlt idényben 700 vagon kukoricavetőmagot adott át az üzem a gazdaságoknak. A nagy épületkomplexum szomszédságában kisebb, fiatalabb épület van. Huszonkilenc milliós költséggel építették, ez a lucernaüzem. Itt dolgozzák fel a zöld lucernát. Meglehetősen új, ismeretlen volt a hibridüzem is, hiszen a hagyományos gazdálkodási módok ennek hírét sem ismerték, de ugyanúgy új, eddig ismeretlen eljárással ismerkedhettem meg ebben az üzemben is. A régi gazdálkodási módok csak a lucerna renden való szárítását ismerték. .Ennek azonban megvolt az a hátránya, hogy nagy pergési veszteség keletkezett, kedvezőtlenül alakultak a benne lévő tápanya- _ ______ _____________ g ok hasznosítási mutatói, sőt, a gaSj egészséges valamennyi termelő még annak is ki volt itt a gazdaságban, amit építettévé, hogy a kedvezőtlen időjá- nek, úgy tervezik, úgy építik, rás következtében tönkremegy, hogy az a legteljesebb mértékben elrothad a renden lévő értékes szolgálja az embert, takarmány nagy része. Benyitok a termelőszövetkezet Most a zöldtakarmányt nem irodájába. Nem új ez az épület, kaszálják rendre, hanem azonnal Külsejére nézve azonban megle- beszállítják ide az üzembe. Itt hetősen tekintélyes annál is in- 950—1000 Celsius fokú hőt fuvat- kább, mert emeletes, és ilyen nak rajta keresztül, s fél pere nem igen akad faluhelyen. Ké- alatt a kívánt mértékre szárad a sőbb tudtam meg, hogy ez az lucerna. A megszárított lucernát épület a régi világból maradt itt, azonnal lisztté őrlik, s zsákokba ez volt a környéken lévő nagy rakják. Ezzel az eljárással, amint állami méntelep központja. Azon Havak Béla üzemvezetőtől meg- kevesek közé tartozik, amit megtudtuk, jóval több tápanyagot hagytak az új falu építői, tudnak hasznosítani a meglévő- A tsz-irodájában nem sokan *37 „v: * — Ez lesz az új művelődési otthonunk és üzemi konyhánk — mondja kísérőnk. Megtekintjük a már elkészült új gazdasági lakóépületeket. Távannak, a vezetők kint járnak valahol a határban. A könyvelőtől tudom meg, hogy 44 forintot tudtak osztani az idén. így aztán meglehetősen elégedett a tagság. Mostanában napirendre került a tagok közt egy nagyon említésre méltó' téma: a szocialista brigádmozgalom. A tagság most azon polemizál, hogyan tudnák még jobban erősíteni a szövetkezeti kollektívát, mert hiszen az összefogásban rejlik eddigi eredményük is, s úgy vélik, hogy az összefogás további megszilárdításának jó módszere tenne, ha bekapcsolódnának a szocialista brigádmozgalomba — az ipari munkások példája nyomán. Az ódon falak közt, ahol két évtizede még a környék elnyomásának szálai voltak összpontosítva, most azt elemezgetik, hogyan segíthetné jobban egyik ember a másikat, s hogyan tudnának kéz a kézben minél többet tenni a közösség érdekében. A tanácsnál zárva találom az irodaajtókat. Éppen tanácsülést tartanak. Mivel ebben az épület-' ben nincs nagyterem, az újonnan épült pártszékház nagytermében tartják az ülést. Amikor benyitok, már a hozzászólásoknál tartottak. Sorra álltak fel a dalmandi tanácstagok és elmondották, mit kellene tenni a lakosság jobb kereskedelmi ellátása érdekében, mert ez volt a napirendi téma. A tanácsnak törvénybe iktatott feladata, hogy mint állam- hatalmi szerv, minden lehetőt elkövessen a lakosság érdekében, így aztán egyebek közt az is feladata, hogy foglalkozzék a kereskedelemmel. "Ezt követően a falu lakosságának képviselői községfejlesztési ügyekben döntöttek. Nagy fába vágta fejszéjét a tanács. A lakosság javaslatai alapján elhatározta, hogy óvodát lé- tesíttet körülbelül félmilliós költséggel. Már hozzá is láttak a kétéves program megvalósításához. épül az óvoda, de közben számtalan probléma merül fel A döntés joga pedig — magától értetődően — a falu lakosságát képviselő tanácstagoké. A dalmandi hibridkukorica nemzetközi méretekben is kuriózumnak számít, a falu társadalmi élete azonban nem, Sőt, még hazai viszonylatban sincs benne rendkívül különös, hiszen nagyjából ugyanígy élnek, gondolkodnak az emberek a többi községben is, mint itt. Legfeljébb az a különbség, hogy a dalmandiak egy kicsit messzebbről indultak. Ma, 1964-ben azonban már egyre kevésbé a falvak s lakóik közti különbség a lényeges, hanem az, ami közös. Ez pedig: a falu lakói mindenütt nyugodtan élnek szorgalmasan dolgoznak, s a nagyüzemi gazdálkodás talajén mind jobban fel virágzik a magyar falu. Szöveg: Boda Ferenc Foto: Erb János Épül az állami gazdaság művelődési otthona, amely egyben 9$ üzemi konyha céljai* is szolgálja majd, Uj, impozáns lakóépületek. • * -f -m Ml m m /Sí** ' ■ ' P ■ Ml BBSBjllj | v> Jjgj * Vidáman haneúrozik az ifjúság a tavasz! napsütésbe»,
