Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

1961. április 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kölcsönös bizalom jegyében A katolikus papok megyei békebizottságának ülése A kölcsönös bizalom adta meg az alaphangját annak a tanács­kozásnak. amelyet kedden tartott a Tolna megyei katolikus papok békebizottsága. Kővári Bálint es­peres. a megyei katolikus papi békebizottság elnöke is erre a gondolatkörre utalt megnyitójá­ban. majd Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke. a ta­nácskozás előadója is erre épí­tette fel beszámolóját. Szabópál Antal e szavakkal kezdte be­számolóját: — Államunk politikája a köl­csönös bizalomra épül, ami egye­bek közt azt jelenti, hogy nálunk bizalmat élvez minden jó szán­dékú ember. Ebben gyökeredzik, hogy országunkban mind széle­sebb tömegmozgalom bontakozik ki szocialista törekvéseink, ter­veink megvalósítása érdekében. Maga ez az értekezlet is a bi­zalmat igazolta. Az utóbbi időben a megye ka­tolikus papsága részéről is mind erőíeljesebb törekvés mu­tatkozott meg annak érdeké­ben, hogy bekapcsolódjanak a közéletbe: a Hazafias Nép­front keretein belül. Nemrégiben egy szűkebb körű beszélgetésen elmondották, hogy szerelnék fokozottabban segíteni azt a nagy országépítő munkát, ami folyik manapság falum é3 városon egyaránt, csakhogy eh­hez mindenekelőtt tájékozottabb- nak kellene lenniök a különféle társadalmi, gazdasági kérdések­ről. Ezért aztán felkérték Szabó­pál Antalt, hogy tartson részlete­sebb tájékoztatót a megye életé­ről. Éne a tájékoztatóra került sor a keddi tanácskozás kereté­ben. — Nem csinálunk titkot állam­polgáraink előtt sem örömeink­ből. sem gondjainkból — mon­dotta Szabópál Antal vb-elnök, s e szavak után csaknem két órán kérésziül sorolta a statisz­tikai adatokat, elemezte a megye helyzetét. Mivel a kérés úgy szólt, hogy a papság főként a gazdasági vonatkozású dolgokról szeretne tájékozódni. elsősorban a mezőgazdaság és az ipar, valamint a beruházás sokról szóit a beszámoló. Hosszasan sorolta a termelő- szövetkezetekre vonatkozó adato­kat. de ugyanígy hű képet kapott a papság a termeléshez kapcso­lódó közellátási kérdésekről Is. s ezen belül a jó és rossz oldalra egyaránt ráirányította a figyel­met. A gyűlésen jelen volt dr. Be- resztóczy Miklós pápai prelátus, az országgyűlés alelnöke. Ami­kor felszólalt, ő is ezt a kölcsö­nös bizalmat hangsúlyozta és méltatta. Egyebek közt ezt mon­dotta: — Nagyon szép országos cél­kitűzéseink vannak. Ezek meg­valósításához nekünk, papoknak is hozzá kell járulnunk. Nem árt néha elgondolkodnunk azon, hogy mivel tehetnénk mind többet a szocialista tár­sadalmi rend anyagi alapjának növelése érdekében és ebben a törekvésünkben nagy segítsé­günkre van a bizalomnak az a légköre, amelynek országunk­ban részesei lehetünk. Sebestyén József prépost, a So­mogy megyei katolikus béke­bizottság titkára is jelen volt és felszólalt. Egyebek közt arra utalt, hogy igen örvendetes 3.; a gazdasági, társadalmi fejlődés, amelynek országunkban tanúi le­hetünk. majd így folytatta: — Mi. papok jó úton járunk, ha segítjük ezt a fejlődést és keressük a módját annak, hogy hogyan tehetnénk többet a béke. a leszerelés és országunk fejlő­dése érdekében A tanácskozáson több kérdés is elhangzott. Ötven hold szőlőt telepített a németbéri Haladás Terme'őszövetkezet A németkéri Haladás Termelő- szövetkezetben jól haladnak a tavaszi munkák — közölte tele­fonon Horváth Sándor levele­zőnk. Beszámolt arról, hogy hét­fő estig 200 holdon befejezték a kukoricavetést, és ezt megelőzően Hungazinos kezelést is végeztek ezen a területen. Kétszáz hold kalászosukon befejezték a vegy­szeres gyomirtást, azonkívül a cukorrépa első sarabolását. A termelőszövetkezet most ta­vaszon nagyobb szőlőtelepítésbe kezdett; ötven holdat telepítettek be szőlővel, azon kívül húsz hol­don telepítettek málnát. Műszaki átadás a Viz- ás Csatornaműveknél A Tolna megyei Tanácsi Építő- tartották meg az egyemeáeV'ís, ipari Vállalat befejezte a több, külsőre is mutatós épület mú­miát egymillió forintos bsruhá- szaki átadását, zással a Tolna megyei Víz- és, A vállalat központjának a be- Csatornaművek részére készülő költözésére az ünnepek után ke- székház építését. A napokban rül sor. Negyedszer lett „Kiváló szövetkezet” Uj nevet vett fel a Szekszárdi Fodrász Ktsz »s a rendkívüli közgyűlésre szóló meghívón, utolsó alkalom­mal szerepel a név, amit tizen­három évvel ezelőtt, 1951-ben, ti­zennyolc lelkes szekszárdi fodrász adott a szövetkezetnek. Itt ülnek az alapítótagok, és itt vannak — sokkal nagyobb számban — a fia­talok is, akik már a szövetkezet neveltjei. Ezek is, azok is egyetér­tenek az elnöki bejelentéssel: Ki­nőttük a régi nevet, az már sem területileg, sem szakmailag nem fedi a nagyra nőtt szövetkezet te­vékenységét. Mert már nemcsak szekszárdi a szövetkezet, hanem kiterjed tevé­kenysége a fél megyére. És nem is csak fodrász-szövetkezet, hi­szen szép számmal dolgoznak benne kozmetikusok, és fényké­pészek is. — Kicsit kényelmetlen is volt már a régi „ruha” — jegy­zi meg felszólalásában a fényké­pész-részleg vezetője, hiszen a múlt évi termelés egynegyedét mi adtuk, pedig nem is vagyunk fod­rászok. így aztán, amikor Hussy Ká­roly elnök szavazásra teszi fel a javaslatot: Változtassuk meg szö­vetkezetünk nevét „Tolna megyei Szolgáltató Kisipari Szövetkezet”- re, egyhangú a döntés, egyszerre emelkednek a kezek. És amikor az egyik idős fodrász felszólal, hogy „szerezzünk az új névnek legalább annyi, de inkább még fl címben több becsületet, mint a réginek”, felcsattan az egyetértő taps. Ez a rendkívüli közgyűlés ugyanis nemcsak a névváltozás­ról dönt. Ott áll az elnökségi asz­tal mellett az a vörös vándor­zászló, amit most nyer el negyed­szer a szövetkezet. — rövid beszá­molójában — a fejlődésről beszélt. Tizenhárom évvel ezelőtt a tizennyolc alapí­tó tag egy közös üzletben kezdett dolgozni. Évente egy-két új üzle­tet hoztak- létre. 1960-ban már ti­zenöt üzletük volt, 1962-ben har­minc, tavaly harmincöt, és most — csak pillanatnyilag, mert most már szinte havonta rendezik be a kis községekben1 is az új férfi- és női fodrászatokat — harminc- nyolc. A dolgozók száma — be­leértve az ipari tanulókat is — tízszerese a tizenhárom év előtti­nek. A múlt évi tervteljesítésről beszél. A terv hárommillió-két- száznegyvenhatezer forint volt, a tényleges eredmény négyszázöt­venezerrel több. És mindez úgy született, hogy részleteiben is túl­teljesítették a tervet. A férfi- és a női fodrászok, a kozmetikusok, a fényképészek, valamennyien többet „termeltek”, mint ameny- nylt a tervük előírt. — Abban a profilban érte el a szövetkezet a kiváló eredménye­ket — mondja Gyerő András KISZÖV-elnök, — ami alapvető Az elnök szövetkezeti feladat, a személyi szolgáltatásban. A forintban meg­mutatkozó eredmények nemcsak mennyiségi, hanem minőségi ha­ladást is tükröznek, hiszen nem vették volna olyan sokan igénybe a szövetkezet szolgáltatásait, ha a dolgozók nem haladnak az igé­nyekkel, ha udvariatlanok a ven­dégekkel szemben, ha nem fej­lesztik állandóan szakmai tudásu­kat. Frey László, a járási-városi pártbizottság munkatársa is a szövetkezet dolgozóinak jó mun­kájáról, fontos feladatairól beszél. Megérdemli a kollektíva a kitün­tetést, mert tevékenységükkel — a lakosság növekvő szükségletei­nek kielégítésével — közvetlenül segítik elő az életkörülmények javulását. 1 döntött a név­A kÓZgyllléS változásról. A szövetkezet új neve — véglege­sen — „Tolna megyei Szolgáltató Kisipari Szövetkezet”. Ehhez most, egy évig, használhatják a „Kiváló kisipari szövetkezet” megjelölést is. Ez ideiglenes ér­vényű, egy évre szól. A szövet­kezet tagjain múlik, hogy a kö­vetkező években is megilleti-e őket ez a cím. Ahogy a beszámo­lóból. a hozzászólásokból kitűnt, méltóak lesznek a következő években is a kitüntető címre. (J) Xosátfonób A Budapesti Kosárfonó Ktsz gyönki részlegében javarészt nők dolgoznak. Itt készülnek a presszószékek, balatoni székek a nyári idényre, ezeket importanyagból állítják elő. A nád Vietnamból és Hollandiából érkezik. Exportra készülnek a papírkosarak és gesz­tenyéskosarak is. A papírkosarakból évente 7—8 ezer darabot kül­denek, főleg a nyugati országokba. Ezenkívül divatkosarakat ké­szítenek, szalmából és gyékényből. Ezeket a székeket, amelyeken Beréti Éva és Molnár Zsuzsa dolgozik, nemsokára talán a Balaton valamelyik szórakozóhelyén látjuk viszont. — Megy ez gyorsan, csak bele kell jönni — mondja Fridrik György« né, aki tálcákat fon. Foto: ZSIGA Egymillió fej saláta a külföldi piacra A dunaföldvári kertészek ter­mékeit szinte minden közép­európai országban ismerik már. Esztendőről esztendőre szállítanak a földművesszövetkezeten keresz­tül csehszlovák, német, osztrák és más piacokra. Április 25-ig 25 ezer fej remek salátát szállított el a Chamion típusú kocsi Prágába és Bécsbe. Ezzel azonban még korántsem zárult le a salátaexport: április 29-én ugyanis újabb 36 ezer fej utaz k Csehszlovákiába és a Né­met Demokratikus Köztársaságba. S mint Éálosi Mihály, a duna­földvári földművesszövetkezet felvásárlási részlegének irányítója tájékoztatott, az itthon és kül­földön egyaránt kedvet salátá­ból 1 millió fejet szállítanak az országhatárokon túlra. A magyar és közelebbről a dunaföldvári kertészek hírnevét próbálja külföldön is öregbíteni a földművesszövetkezet idei ex­portterve. Eszerint zöldborsóból 5—6. zöldbabból ugyanannyi, cse­resznyéből 20, meggyből 8. sárga­barackból 10. szőlőből pedig 60 vagonnal küldenek a külföldi piacokra. VTTTTYTTTTTTTTTTTTTYYTYTTTYTTTTYTYYTYTYTTTTYTTTTTTTTTTTTYTT'r*TTTYTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTt Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép örök barátsága!

Next

/
Oldalképek
Tartalom