Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

I 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. április 25. Ma ül össze Budapesten a Béke-világtanács elnöksége Befejeződött az akadémia évi közgyűlése Szombaton Budapesten a Gel- lért-szállóban összeült a Béke­világtanács elnöksége. A testület ülésén, múlt évi betegsége óta elő­ször, részt vesz J. D. Bernal pro­fesszor, a Béke-világtanács ügy­vezető elnöke is. Az elnökség megvizsgálja a nemzetközi hely­zet újabb fejleményeit és ennek megfelelően meghatározza a béke- világmozgalom soron következő feladatait. Döntést hoz a délviet­nami néppel való új szolidaritási akcióról és néhány szervezeti kér­dést tárgyal. A Béke-világtanács elnökségének számos tagja már megérkezett a magyar fővárosba. Közülük ketten: Ivor Montagu nemzetközi Lenin-békedíjas és Hja Ehrenburg, a világhírű író és békeharcos, a szovjet békebizott­ság elnökhelyettese nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Ivor Montagu a következő­ket mondta: — A béke híveinek idei tava­szát szerte a világon nagyfokú politikai aktivitás jellemzi. Sok országban hatásos húsvéti béke­menetekkel adtak hangot követe­léseiknek az emberek, s szinte mindenütt nagy volt az élénkség a béke hívei körében. Az Észak- amerikai Egyesült Államokban a Dél-Vietnamban folytatott ameri­kai politika vitatása és bírálata jelentkezik a közéletben. Hja Ehrenburg nyilatkozatában elmondta: — Koppenhágából, a hagyomá­nyos Kelet—Nyugat kerekasztal konferenciák előkészítő bizottsá­gának üléséről érkeztem Buda­pestre, s arról számolhatok be, hogy a különböző országok köz­életi személyiségeinek legközeleb­bi eszmecseréjét Bukarestben, jú­lius elején tartják. Ezúttal a megnemtámadási egyezményre előterjesztett szovjet javaslatok szellemében a Varsói Szerződés és a NATO közeledésének kérdése kerül napirendre a tárgyalások ^kerékasztalán. — Az újabb megállapodásokról szóló szovjét és amerikai bejelen­tések jóvoltából ismét nagyon kedvezőnek látom a nemzetközi politika éghajlatát.. A katonai cé­lokat szolgáló hasadó anyagok gyártásának csökkentése ismét ar­Párizs (MTI). Az Humaniié Maurice Thoreznek egy régi kom­munista párttaghoz intézett vá­laszlevelét közli. Az FKP főtit­kára kifejti a Francia Kommu­nista Párt álláspontját a kapita­lizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet kérdésében. Thorez levelében leszögezi, hogy a Francia Kommunista Párt a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenettel kapcsolatban so­hasem beszélt csupán „parlamen­táris útról”. Ezt csak a kínai ve­zetők tulajdonítottak a francia pártnak, állításuk azonban egy­szerű hamisítás. Mi úgy véljük — írja Thorez —, hogy az erőviszo­nyok megváltozása a szocializmus javára új, kedvező feltételeket te­remtett a békés átmenethez. Rá­mutattunk, . hogy minden ilyen irányú lehetőséget figyelembe kell venni, beleértve a parlamen­ti intézmények felhasználását is egy olyan tényleges demokráciá­ban, amely merőben különbözik c monopóliumok eszközét jelente jelenlegi rendszertől. Az út meg­választása azonban nemcsak a forradalmi erőkön múlik, hanem attól is függ, milyen ellenállást tud még kifejteni a nagyburzsoá­zia. Mi tehát azt valljuk — írja Thorez —, hogy feltétlenül szük­ség van a tömegek hatalmas har­cára, amely a nagy monopoltőke áldozatai egységének létrejöttével elszigeteli és meghátrálásra kény­szeríti a forradalom ellenségeit. ról tanúskodik hogy reálisak az em berek vágyai, követelései. És eb­ben nagy része van az immár 15 esztendős békemozgalomnak. Ott voltam 194S-ben a világméretű összefogás kibontakozásánál és most örömmel látom, hogy mind több gyümölcsöt terem az elülte­tett fa, hogy százezrek, milliók értették és értik meg a békés együttélés és a leszerelés jelentő­ségét. — A vélemények, állásfoglalá­sok, meggyőződések sok-sok ár­nyalatát fedeztük fel a Béke-vi- lágmozgalmat jelentő nagyszabá­sú összefogásban, s ez érthető is, hiszen a béke ügye mindannyiun­ké. és az érte végzett munkát, a mozerlom erejét, fejlődését nem Moszkva (TASZSZ). A pénteki Izvesztyija a fenti címmel közli „Szemleíró” cikkét, amelyben rá­mutat, washingtoni hivatalos kö­rök az utóbbi időben jogot for­máltak maguknak ahhoz, hogy amerikai katonai repülőgépekkel Kuba felett felderítő repüléseket végezhessenek. A lap rámutat, hogy a berepülések nyíltan sér­tik a független állam szuverén jogait, lábbal tiporják az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A kémrepülések védelmezői egyetlen „érvvel” próbálják iga­zolni politikájukat: azt állítják, hogy Kuba fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát, Ezt a ne­vetséges állítást egyetlen komoly ember sem hiszi el az Egyesült Államokban. — A kémrepülések nem az Egyesült Államok biztonságát vé­dik, hanem Kuba biztonságát ve­szélyeztetik. A New York Herald Tribune a napokban azt javasolta, hogy az Egyesült Államok „rob­bantson fel rakétákat és támasz­pontokat Kubában” ha ez szüksé­ges lesz az U—2 repülőgépek to­A munkásosztálynak — hangoz­tatja a Francia Kommunista Párt főtitkára — határozottan a de­mokratikus megmozdulások élére kell állnia, hogy egyre inkább át­vegye a társadalom politikai irá­nyítását, ami a szocializmusba való átmenet döntő feltétele. — Mindennek — írja a továb­biakban Thorez — semmi köze ahhoz a reformista nézethez, amely egyenlőségjelet von a par­lamenti többség megszerzése és a forradalmi átalakulás megvalósu­lása közé. De ugyanígy nincsen semmi köze a tétlenségre kárhoz­tató. felelőtlen balos frázisokhoz sem. Thorez levelében kitér arra a kérdésre is, hogy miért jár el he­lyesen a Szovjetunió, amikor nem közli az atomtitkot a népi Kíná­val. A Szovjetunió katonai ereje — szögezi le Thorez — biztosítja az egész szocialista tábor területi sérthetetlenségét, beleértve Kí­náét is. Kína belépése az atom­fegyverkezési versenybe, nem se- gítené elő a leszerelést, hanem el­lenkezőleg, jeladás lenne az atom­fegyverek újabb elterjesztéséhez, elsősorban a német és a japán militaristák javára. De Gaulle és Mao Ce-tung különös tényleges egyezményéből a hidegháború hí­vei — írja —, sajnos máris báto­rítást merítenek a tömegpusztító fegyverek elterjesztéséhez, a moszkvai egyezmény és a leszere­léshez vezető újabb lépések ellen. befolyásolhatják a pártok, a kor­mányok közötti viták sem. — Jóllehet 1955. óta először já­rok Magyarországon, — akkor is csak rövid időt töltöttem Buda­pesten — mégis tudom, látom, hogy nagyot fejlődtek az utóbbi években, gazdagodott a nép élete és további törekvéseik is jó ered­ményeket ígérnek. A magyar nép mindig nagy költőket adott a vi­lágnak, hogy mást nem mondjak. Petőfit, és zeneszerzőik legjobb­jai is előkelő rangot szereztek. Büszkék lehetnek művészetükre, hagyományaikra és azt kívánom, hogy ezen a jó úton haladjanak tovább. Becsületes munkával min­dent elérhetnek, — fejezte be nyi­latkozatát Hja Ehrenburg. vábbi útjaihoz a szigetország fe­lett. Az Izvesztyija emlékezteti az amerikai külügyminisztériumot, hogy a karibi válság idején létre­jött szovjet—amerikai megállapo­dás megtiltotta Kuba szuveréni- tásának, légiterének megsértését. Ha Kuba fenyegeti Amerikát, s azért amerikai repülőgépek röp­ködhetnek Kuba felett, akkor ta­lán Kuba is elküldheti repülőgé­peit az Egyesült Államok légi­terébe? Hiszen — mint az esész világ tudja — az Egyesült Álla­mok valóban veszélyezteti Kuba biztonságát, — írja a továbbiak­ban az Izvesztyija. Fidel Castro néhány nappal ezelőtt ismét kije­lentette, hogy minden türelem’nek van határa: „Az imperialistáknak tudniuk kell, hogy nem szándé­kozunk eltűrni bizonyos határo­kon túlmenő cselekményeiket”. A Szovjetunió megérti és támogatja a kubai kormány igazságos és ne­mes álláspontját — mutat rá az Izvesztyija. — Hruscsov többször is kijelentette, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja a ku­bai kormány politikáját, amely megfelel a béke megszilárdításá­nak, a nemzetközi feszültség eny­hítésének. Ha Kubát hitszegő tá­madás éri, a Szovjetunió ezt nem fogja eltűrni, s Kuba mellé áll. Ha Kuba ellen provokációkra kerül sor, a felelősséget csakis a provo­kációk szervezői fogják viselni. Az Izvesztyija ezután azzal az amerikai érvvel foglalkozik, hogy a kubai hadsereg szovjet fegyve­rekkel biztosítja az ország szuve- rénitását. — Ezek a fegyverek va­lóban szovjet gyárakban készül­tek, de a kubai nép tulajdonát képezik — írja a lap. — A Kubai Köztársaságnak ehhez kétségkí­vül joga van, mint ahogy bár­mely embernek joga van az ön­védelemhez, ha megtámadják. A béke és a nemzetközi biztonság érdekei ésszerű és reális szemlé­letet követelnek meg, s a karibi térségben az egyet jelent: tiszte­letben kell tartani a Kubai Köz­társaság szuverénitását és függet­lenségét, meg kell szüntetni a fel­derítő repüléseket és minden más olyan akciót, amely e térségben kiélezheti a feszültséget. A lap utal arra. hogy az atom­hatalmak nemrég a hasadó anya­gok termelésének csökkentésével enyhítették a nemzetközi feszült­séget. Az enyhülés örvendetes fo­lyamatából nem lehet kizárni Ku­bát. Senki se higgye azt, hogy. ba­rátaink törvényes érdekeinek ká­rára, így a Kubai Köztársaság tör­vényes jogainak és érdekeinek számlájára következhet be a szov­jet-amerikai kapcsolatok valódi meg,javulása. A Szovjetunió nem fog beleegyezni ahba, hogy meg­vetéssel kezeljék a szocializmust építő testvéri kubai nép jogait és érdekeit — hangzik az Izvesztyija cikke. Maurice Thorez a szocializmushoz vezető békés átmenet kérdéséről „Senki sem sértheti meg Kuba szuverénitását” Az Izvesztyija cikke Az Akadémia közgyűlése pén­teken zárt üléssel befejeződött. Megvitatták az elnökség beszámo­lóját és a határozati javaslatokat. A vita széles körben foglalkozott az Akadémia tudományos és szer­vezeti kérdéseivel, továbbá a köz­élet szempontjából az Akadémiá­ra háruló feladatokkal. Az igen élénk és elvi vitában felszólaltak Benedikt Ottó, Bognár Géza, Bog­nár Rezső, Erdei Ferenc, Erdey- Gruz Tibor, Ernst Jenő, Gegesi Kiss Pál, Geleji Sándor, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Kalmár László, Kodály Zoltán, Korach Mór, Kovács K. Pál, Lévai And­rás, Mátrai László. Rusznyák Ist­ván, Szabó Imre, Szalai Sándor, Szádeczky-Kardoss Elemér, Szent- ágothai János, Széchy Károly, Szigeti György, Vendel Miklós, Vestsik Vilmos, Winter Ernő, aka­démiai tagok. A közgyűlés a ha­tározati javaslatokat kiegészíté­sekkel és módosításokkal egyhan­gúan elfogadta. A közgyűlésen új rendes, leve­lező és tiszteletbeli tagokat is vá­lasztott az Akadémia. Rendes ta­gok lettek: Dudich Endre, Nemes Dezső, Szabó Zoltán, Tamás La­jos, Vargha László, eddigi leve­lező tagok. Levelező tagok lettek: Don­Szoyjet tervezet társelnökeinek Moszkva (TASZSZ). A vientia- nei katonai puccskísérlettel kap­csolatban a szovjet fővárosban közzé tették az 1961—62-es genfi értekezlet, társelnökei által a há­rom laoszi politikai csoportosulás vezetőihez és e genfi értekezleten részt vett államok kormányaihoz intézett közös üzenet tervezetét. A szovjet üzenettervezet elítéli a vientianei katonai puccs szer­vezőinek cselekedeteit, teljessé^ gében támogatja a genfi egyezmé­nyeket és a koalíciós nemzeti egy­ségkormányt. A társelnökök közös üzenetének szovjet tervezete re­ményét fejezi ki, hogy Laoszban „elhárítanak minden akadályt a koalíciós kormány normális mű­ködése útjából, a genfi egyezmé­nyek és a koalíciós kormány el­len fellépő személyek haladékta­lanul abbahagyják törvényellenes cselekedeteiket.” A szovjet külügyminisztérium az üzenettervezetet átadta Nagy­hoffer Szilárd (orvos), Farkas Gá­bor (biológus), Láng Géza (nö­vénytermesztő). Polinszky Károly (kémikus), Vas Károly (kémikus). Tiszteleti tagok lettek: T. M. Csernokolev (bolgár agrárökonó- mus). Gábor Dénes, (magyar szár­mazású angol fizikus), E. O. Heady (amerikai agrárökonómus), G. Herzberg (kanadai fizikus), L. Krasztanov (bolgár geofizikus), K. Mothes (német biokémikus) W. Olszak (lengyel mérnök), J. Roche (francia biológus), B. Sirendeb (mongol történettudós), H. Stubbe (német genetikus). A hároméves ciklus lejártával a közgyűlés megválasztotta az Akadémia elnökségét, illetve a tisztségviselőket. Elnök: Rusz­nyák István; alelnökök: Erdei Fe­renc, Hevesi Gyula, Jánossy La­jos, Ligeti Lajos, Manninger Re­zső, Novobátzky Károly; főtit­kár: Erdey-Gruz Tibor; állandó főtitkárhelyettes: Szabó Imre; fő­titkárhelyettes: Kónya Albert; el­nökségi tagok: Bognár Géza, Bu- dó Ágoston, Gegesi Kiss Pál, Hajós György, Molnár Erik, Szá­deczky-Kardoss Elemér, Zambó János. Az ülés Rusznyák István elnök zárszavával ért véget. genfi értekezlet közös üzenetére Britannia moszkvai nagykövetsé­gének. A szovjet és az angol társelnök között levélváltásra került sor a legutóbbi Vientiane! események­kel kapcsolatban. Butlerhez intézett levelében Gromikö megjegyzi: a puccsisták cselekedetei ellentétben állnak a Laosszal kapcsolatos genfi meg­állapodások szellemével, azok nyílt kihívását jelentik és azzal a közvetlen veszéllyel fenyegetnek, hogy meghiúsulhat a laoszi hely­zet békés rendezése. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozza: ezek a cselekmények — ha idejé­ben nem szüntetik meg, azokat — nemcsak Laosz békéjére nézve járhatnak veszedelmes következ­ményekkel. Gromikó felhívta az angol társ­elnököt, hogy támogassa a genfi megállapodásokat és a Souvanna Phouma vezette koalíciós kor­mányt. A puccsisták újabb követeléseket támasztanak — Továbbra is megoldatlan a laoszi helyzet Vientiane (MTI): A laoszi jobb­oldali puccsisták hosszas tanács­kozás után csütörtökön feljegy­zést terjesztettek Souvanna Phou­ma miniszterelnök elé. Ennek homályos szövegét a lázadó ve­zérek sajtóértekezleten újságírók­kal is közölték. Kouprasith Ábhay dandártábornok és társai először is kinyilvánították, hogy a nem­zeti egységkormány nem szűnt meg létezni. (Mint ismeretes, a puccs bejelentése után a lázadók Souvanna Phoumát lemondott- nak nyilvánították.) A kormány működésének előfeltételéül azon­ban a jobboldali katonatisztek azt követelik, hogy a miniszter- elnök „a jelen helyzetnek meg­felelően módosítsa, bővítse ki kormányát, s vegye bele azokat az alkalmas személyeket”, akiket a puccsista úgynevezett forradal­mi bizottság a kormányfőnek ja­vasol. Egy pillanatig sem kétséges, hogy e feltételek teljesítésének kicsikarásával a zendülő táborno­kok vezetői helyet akarnak kap­ni a kormányban, cinkosaiknak pedig büntetlenséget akarnak biztosítani. | A három-párti koalíciós kor- 'mány jogfolytonosságának elisme­rését azonban Kouprasith egy újságíró kérdésére adott válaszá­ban azzal tette teljesen kétsé­gessé, hogy kijelentette: semmi­lyen kapcsolatot nem akarnak létesíteni a baloldali irányzat képviselőivel. E kijelentés fényében megfi­gyelők teljesen értéktelennek tartják azt a javaslatot, amelyet a puccsisták közleményükben „pártokon, frakciókon felül álló egységes hadseregekről” terjesz­tettek elő. A javaslatokat továbbították Souvanna Phouma miniszter- elnökhöz, aki nyomban miniszter- tanácsi ülést hívott össze. — Az AP jelentése szerint közölték, hogy a kormányfő a „forradalmi bizottság” feltételeinek „különbö­ző pontjait” elfogadta. A puccsisták feltételeinek híre már csütörtökön este eljutott Washingtonba diplomáciai csator­nákon át. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője sietett ezt a fejleményt „reményteljes jel­nek” minősíteni. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom