Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-25 / 96. szám
,1064. április 25. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁtí 3 Három esztendő ismeretterjesztő tevékenysége a mérlegen A TIT megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt tartották meg Szekszárdim a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei szervezetének küldöttértekezletét. Több, mint hetven küldött — akiket a járási és a szakosztályi plenáris üléseken választottak meg — gyűlt össze, hogy meghallgassa és megvitassa a megyei elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, megválassza az új elnökséget, ellenőrző bizottságot, valamint a küldötteket a TIT IV. országos küldöttgyűlésére. Az elnökségben foglalt helyet István József, a megyei pártbizottság ágit.-prop. osztályvezetője, Bruzsa László, a TIT főtitkár-helyettese, dr. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Gyu- gyi János, a megyei tanács elnök- helyettese, Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára, dr. Prantner József, a megyei bíróság elnökhelyettese, a TIT megyei elnöke, és Szállásy Ernő megyei titkár. R beszámoló Szállásy Ernő ismertette az elnökség beszámolóját a megyei szervezetnek az elmúlt három év alatt végzett munkájáról, valamint a jövőbeni feladatokról. Hivatkozott az írásos beszámolóhoz mellékelt statisztikai kimutatásokra, amelyek a megyében folyó tudományos ismeretterjesztés számszerű fejlődéséről tanúskodnak. Míg 1961-ben összesen 2159 különféle rendezvénye volt a megyében a Társulatnak, 1963-ban ennek mintegy másfélszerese, 3248. Jelentős a fejlődés minden területen. A minőségi változás néhány jellemzője: Tudományos ismeretterjesztő tevékenységünk az elmúlt években jobban szolgálta a konkrét gazdasági, politikai és művelődési feladatokat, bár voltak spontán, kellően át nem gondolt tematikájú előadásaink és sorozataink is. Ismeretterjesztésünk középpontjába került a szocialista nagyüzemi termelés útjára tért parasztság körében végzett propagandamunka. Míg korábban a társadalomtudományi előadások voltak túlsúlyban, 1963-ban már 430-cal több természettudományi előadást tartottak, mint társadalomtudományit, bár ezek száma is jelentősen növekedett. Az elmúlt években fokozottabban érvényesült a marxista társadalomszemlélet az ismeretterjesztő munkában, az előadások nagy része közvetlenül szolgálta a termelés, a műszaki színvonal emelésének a gazdaságosság célkitűzéseit. Döntően két területen erősítette befolyását és terjesztette ki tevékenységét a megyed szervezet, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben. Az elmúlt évben harminckilenc munkásakadémiai és harmincöt tsz-akadémiai előadás-sorozatot szerveztek. A TIT-előadások hallgatóinak 75— 80 százaléka volt munkás, vagy paraszt. A megyei titkár részletesen foglalkozott a VIII. pártkongresszusnak a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívájára vonatkozó útmutatásaival, illetve ezek érvényesülésével az ismeretterjesztő munkában, részletesen ismertette az egyes szakosztályok eredményeit. I jövőbeni feladatokkal kapcsolatban elmondta az előadó, hogy a szervezet tevékenységében az eddiginél jobban kell igazodni az adott gazdasági, politikai és kulturális feladatokhoz és főként a falusi ismeretterjesztést kell kiterjeszteni mind szélesebb rétegekre. Tovább kell fejleszteni az eddigi ismeretterjesztési formákat is és a különböző akadémiai sorozatok után meg kell szervezni a szabadegyetemeket is. Az ellenőrző bizottság jelentését dr. Tucsni László ismertette. A beszámolókat vita követte, melyben felszólalt István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Bruzsa ■ László, az országos elnökség tagja, főtitkárhelyettes is. A főtitkárhelyettes több TIT-aktivistának átadta az elnökség díszoklevelét az elmúlt években végzett jó munkáért, négy TIT-tagot pedig a küldöttgyűlés jegyzőkönyvi dicséretben részesített. Ezután került sor a beszámoló és a határozati javaslat elfogadására, az új, 27 tagú megyei elnökség, az ellenőrző bizottság és az országos küldöttgyűlés küldötteinek megválasztására. Á hőgyészi Tizennégymillió forint értékű textilárut kell az idén — a tervek szerint előállítani a Simon- tornyai Vegyesipari Vállalat hőgyészi részlegének, és ennek jelentős részét textilipari hulladékokból. Mint Witzl János részA hőgyészi részlegnél egyike a leggyorsabban fejlődő üzemeknek i a harmadik éve működő kötődért Itt tavaly háromszázezer forint értékű különféle kötött árut állítottak elő, az idei program szerint megötszörözik a termelést. A tsz-ek gazdálkodásáról és a mezőgazdasági szakmunkásképzésről tanácskozott a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tolnai Ferenc vb-elnökhelyeítes elnökletével. A vb elfogadta Szabó- pál Antal vb-elnök jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-ha- tározatok teljesítéséről. Ezt követően a tsz-ek múlt évi gazdálkodásáról és az idei tervkészítésről tárgyaltak. Az ezzel kapcsolatos beszámolót Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető terjesztette elő. A napirendi pont tárgyalása során igen sok probléma merült fel a tsz-ek gazdálkodásával, tervkészítésével kapcsolatban. Elsőnek Virág István, a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Egyebek közt foglalkozott a terv- tárgyalások módszerével. Hangsúlyozta, hogy nem lenne helyes külön-külön tárgyalni az egyes tsz-ek vezetőivel, inkább arra kell tenni a hangsúlyt, hogy a tsz-ek már az előtervezés során megfelelő segítséget, tanácsot kapjanak. A tervtárgyalás során komoly politikai meggyőző munkára van szükség, mert csak így lehet kellő összhangot teremteni a népgazdasági és szövetkezeti érdekek között. A tsz-ek munkaerő-helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt mindinkább a technikai fejlődéssel párhuzamosan kell vizsgálni, mert ahogyan növekszik a technikai bázis, aszerint kell csökkennie a munkaerő-nehézségeknek. Walter János, a Földművelés- ügyi Minisztérium Üzemszervezési Főosztályának vezetője is felszólalt e téma tárgyalása során. Egyebek közt megemlítette: A Tolna megyei tsz-ek gazdálkodásának értékelésekor mint pozitívumot kell megemlíteni. hogy a múlt évben nagy gondot fordítottak a közös vagyon gyarapítására és ezzel jelentős bázist képeztek a további nagyobb ütemű fejlődéshez. A kihelyezett szakemberek munkájával kapcsolatban elmondotta, hogy az néhol nem elég perspektivikus: egyes kihelyezett szakemberek csak azzal törődnek, hogy amíg ők a tsz-ben vannak, addig ott lehetőleg növelni tudják a részesedést, de azzal már kevesebbet törődnek, hogy ennek milyen hátrányos következményei lesznek a következő években, amikor ők már más területen dolgoznak. A vita tanulságait Tolnai Ferenc vb-elnökhelyettes foglalta össze, majd sor került a következő napirendi anyag, a mezőgazda- sági szakmunkásképzés tárgyalására. Ezt a beszámolót Szűcs Lajos mezőgazdasági, Mándi Gyula művelődési, és dr. Teszíer Vendel munkaügyi osztályvezető terjesztette elő. A beszámolóból kitűnt, hogy a termelőszövetkezetekben komoly szakemberproblémák jelentkeznek megyeszerte. A probléma megoldása érdekében már eddig is számos intézkedést tettek, nagyon sok helyen ösztöndíjat szavaztak meg egyetemen, vagy főiskolán tanuló fiatalok részére, hogy tanulmányaik elvégzése után az ösztöndíjat adó tsz-ben vállalnak majd munkát. E téren tehát további javulás várható, de ez még mindig nincs arányban a szükségletekkel. Különösen nagy a lemaradás a mezőgazdasági szakmunkás-ellátottság és képzés terén. E téren nagy aránytalanságok mutatkoznak, mert például abban a tsz-ben, ahol foglalkoztak a kérdéssel, 25 —30 szakmunkással rendelkeznek. ahol ezt elmulasztották, ott pedig legfeljebb egy-kettő van. Csattognak a síkkötőgépek az üzemben, ahol nemrég megkezdték a fésűsgyapjúból készülő export-pulóverek előállítását is. Míg korábban csak pamutfonalat dolgoztak fel, most már gyapjú kötött áru is készül az üzemben. Az idei exportterv: Ezer darab gyapjú-pulóver a Német Demokratikus Köztársaság részére. legvezetőtől megtudtuk, nincs olyan üzeme a hőgyészi részlegnek, ahol az év folyamán ne kerülne sor a termelés jelentős növelésére. A helybeli konfekcióüzemen kívül rövidesen megindul a termelés a Tamásiban létesítendő üzemben, ahol egyébként a gépeket már beszerezték, növelik a szövődé, az iparivatta-üzem termelését. Nemcsak a most működő gépek jobb kihasználását vették tervbe, hanem újabb kötőgépek beszerzését is. Míg eddig csak a kereskedelem megrendelésére állítottak elő pulóvereket, kardigánokat, a jövőben a lakosság részére bérkötést is vállalnak. A traktorosképzés érdekében tett erőfeszítések ellenére sincs még elegendő számú traktoros a megyében. E téren is sok gondot okoznak az aránytalanságok. A dunaföldvári Virágzó Tsz- ben például 8 erőgépre 28 képzett traktoros jut, a szak- esi Uj Élet Tsz-ben pedig 14 erőgépre mindössze 16. E napirendi pont munkájába bekapcsolódtak a Földművelés- ügyi Minisztériumból jelen lévő Megyeri és Hégel elvtársak, Fodor János, a lengyeli szakiskola igazgatója, Thész Mária tolnai megyei tanácstag, dr. Ettig Elemér, a Megyei Népiellenőrzési Bizottság elnöke és Szili Péter őcsényi megyei tanácstag. A vita során felvetődött a középiskolai oktatás keretében végzett szakmunkások elhelyezkedésének problémája. Ezzel kapcsolatban felmerült annak a szükségessége, hogy a jövőben jobban össze kell hangolni a szakmunkásképzést az adott területen mutatkozó szükségletekkel. A megyében nincs elég öntözési szakember. Egyes helyeken éppen ezért úgy segítenek a problémán, hogy például egy öntözési mérnök több tsz-ben irányítja az öntözést. Az öntözési szakember így is kevés, ezért felmerült annak a szükségessége, hogy ösztöndíjasokat küldjenek a megfelelő felsőfokú technikumba, mert egyébként nem igen jönnek a végzett szakemberek a megyébe. Többen foglalkoztak az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolatával. Egyes helyeken még mindig lebecsülik az iskolákban a gyakorlati képzést. E napirend tárgyalása után különféle folyamatban lévő ügyekről döntöttek. GonAm minőségi ellenőrzés előzi meg a kész pulóverek csomagolását, gyakran megvizsgálja a késztermékek minőségét Kreszl György üzemvezető is. 4 kölesdiek tiszta haszna Sorra peregnek az évek, az1 ember gyorsan felejt, és hamar természetesnek érzi azt, ami a birtokában van, amit megszokott. Kölesd nem túlságosan nagy, de nem is kis falu. 2519 lelkes. Mégis kemény félórába telt, amíg a nagy tapasztalatú tanácstitkár, egy-két segítségnek a bevonásával rendre tudta sorolni azt, amivel a falu — nem egy évszázad, hanem csak — tíz év alatt gyarapodott. Épült egy új, négytantermes iskola. Lakást kapott az orvos és az állatorvos. Tatarozták a művelődési otthont, a postát, a tanácsházát. Létesült két önkiszolgáló bolt, egy kisvendéglő és eszpresz- szó, egy italbolt. Kilométerszám cserélték és bővítették a villanyhálózatot, korszerűsítették a Dózsa György utat, betonhidat emeltek a borjádi úton. Helyrehozták a Petőfi-méhest. Átalakították a mozit. Uj apaállat-istálló épült. MásféUzázezer forintot kapott a községi könyvtár, ugyanennyit az önkéntes tűzoltótestület és a sportkör. Mindezt annyi idő alatt,, míg az akkori kisiskolás katonasorba serdült. Rendre sorakoznak a számok, inkább lefelé, mint felfelé kerekítve, és csak ezrekben. Mindennek az értéke felüljár a nyolcmillió forinton, pontosan S 050 000 forintra rúg. Ennyi idő alatt a kölesdiek természetesen községfej- lesztési járulékot is fizettek. Évente átlagosan száznegyvenezer forintot, vagyis tíz év alatt egymillió-négyszázezret. A számításhoz a továbbiakban nem kell több, csak egy közönséges kivonás. Hatmillió hatszázötirenezer forint a különbség. Ennyit fordított az állam egyetlen községre tíz esztendő alatt. A számokat szerényen lefelé kerekítve.
