Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
I 1964. április 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lesz-e végre változás Gyulajon ? Dombóvár a végletek járása : az ország tizenöt legjobb közös gazdaságából kettő a dombóvári járásban van. Gregorits Jakad, a dombóvári Alkotmány Tsz elnöke egy alkalommal tréfásan kijelentette; „A döbrököziek kubaiakat láttak vendégül, mi meghívjuk egyszer az ENSZ főtitkárát, hadd lássa mire képes a szocialista üzemekben a dolgos magyar paraszt” — Nos, valóban a járás három, négy közös gazdasága termelésben a világszínvonal kapuit döngeti, s erről jogos büszkeséggel beszélnek, nyilatkoznak a járás vezetői is. A legjobb tsz-ek, mint a dombóvári is, jóformán egyik évről a másikra nőtték ki a bajokat és lettek országos szinten elsők. De ott a nagy ellentmondás, mert ebben a járásban tengődik és vegetál évek óta a gyulaji közös gazdaság, amely az utolsók között szerepel nemcsak a megyében, az országban is. Ha fogna az átok, akkor arra gondolna az ember, ezt a falut megátkozták. Nem megy sé előre, se hátra, nagy összegű állami hitelekkel menti át magát egyik évről a másikra, valósággal teher, kölönc a népgazdaság nyakán, s az emberben önkéntelenül is felmerül a gondolat: a község vezetői nem bírnak talán elég tehetséggel, hozzáértéssel, vagy nem érzik, hogy a gyulaji helyzet elsősorban róluk állít ki rossz bizonyítványt? Joggal vetődik fel az a kérdés is, hogy ebben az évben lesz-e végre Gyulajon változás, elmozdul-e a tsz a holtpontról, vagy sem? Igaz ugyan, hogy a termelési terv megerősítése e hét elejéig még nem történt meg, de az is igaz, hogy számtalan jel mutatja, hogy a gyulaji tsz ősz óta jó úton jár. Mik ezek a bíztató, sok reményre feljogosító jelek és mik mutatják a változást? Tudnak gazdálkodni E község valamikor a jómódú gazdag falvak közé számított. A parasztság ért a gazdálkodáshoz és főként az állattenyésztéshez. Ugyanez a határ, ugyanazok az emberek, sőt, a feltételek, a nagyüzem létrejöttével jobbak. Azt sem lehet feltételezni, hogy a gazdák, mióta tsz-tagok elfelejtették, hogy miként kell sok gabonát termelni, szép tenyész- és hízó állatot nevelni. Az sem állja meg a helyét, hogy igénytelenebbek, dologtalanabbak lennének, ellenkezőleg, talán még igényesebbek és szorgalmasabbak, mint voltak az egyéni világban. Kvasz- nai József, Szluka József, Túri Vendel, vagy bárki más magával hozta a termelőszövetkezetbe a sok évtizedes tapasztalatot és a közösség javára akarja kamatoztatni. Ehhez azonban az embereknek kedvet kell adni. S itt kezdődik az első pozitív vonás. Mert nemrég egy szerencsés elnökválasztással e kedvet a tagok visszakapták. Hozzájuk hasonló, maguk közül való, velük nagyon együtt érző emMár megrendelhető a májusi másodvetéshez a mag Előreláthatóan több termelő- szövetkezetben már májusban lesz másodvetés, a lekerülő takarmánykeverékek után. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya figyelembe véve a várható igényeket, megfelelő intézkedéseke! ( tett elegendő mennyiségű vetőmag beszerzésére. A közös gazdaságok a májusi másodvetéshez, M—5-ös középkorai és M—40-es korai hibridkukorica-vetőmagot igényelhetnek, az igény a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályára máris bejelenthető. bér, Szentgyörgyi Ferenc lett az elnök, akinek jó segítőtársa az idős, lelkiismeretes Merk Dezső, főagronómus. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy kialakul végre a tagok és a vezetők kölcsönös egy- más-becsülése: a vezetők a tagok véleményét meghallgatják, de a tagok is tiszteletben tartják a választott vezetők jogait. Sajnos, ez nem mindig volt így. ősz óta szépen, fennakadás nélkül megy a munka. Sőt. tavaly. az őszi munkák megyei versenyében Gyulai már rangos helyre került. Ebben az évben, annak ellenére, hogy 1963-ban gyenge volt a fizetség, páratlan szorgalomnak lehet szemtanúja a község határát járó ember. Ha megmarad a jelenleg tapasztalható munkakedv. akkor a tervek teljesítésének első és legfontosabb feltételével máris rendelkeznek. Müller Márton könyvelővel kedden bejártuk a vörösegyházai határrészt. A gabonák szépek, jó termést ígérnek. Tavaly több százezer forintos kiesés éppen kenyérgabonától származott. Ha csak nem lesz valami nagy elemi csapás, akkor erre az idén nem kerülhet sor. A várható jövedelem szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a talajmunka, a vetés kifogástalan és ami igen lényeges, néhány nap múlva a tavaszi mező- gazdasági munkákat befejezik. Szóval minden ellenkező híresztelés ellenére a gyulaji gazdák tsz-tagokként is tudnak gazdálkodni. Mi, akik régi gyulajiak vagyunk Nagy lendítő erő az önérzet és a büszkeség. A vezetők szájából gyakran hallani; „Mi, akik régi gyulajiak vagyunk, restell jük, hogy rólunk csak rosszat lehet mondani. Restelljük. hogy éppen mi vagyunk ennyire tehetetleTízszer erősebb Nemrég, pár héttel ezelőtt, a Fácánkerten székelő Tolna megyei Növényvédő Állomás főagronómusa a Tolna megyei Népújságban a növényi kártevők és károkozók elleni védekezésről nyilatkozott. Akkor meghökkentő és elgondolkoztató számok láttak napvilágot és kerültek a nyilvánosság elé. Nem is hinné az ember, hogy százezrekről, sőt, a kötelező védekezés elmulasztása esetén milliókról van szó. Ilyen vonatkozásban ez év tavaszán a helyzet ismét súlyos, sőt, aggasztó. Pár nappal ezelőtt gépkocsival Iregszemcséről Tamásiba utaztunk. Az országúton tízezerszámra nyüzsögtek a falánk és éhes kártevők, vándoroltak, hogy étvágyukat kielégítsék és letarolják a cukorrépa-táblákat. Ha nincs kellően megszervezve a figyelőszolgálat, akkor előfordulhat; a fiatal növényt teljesen lelegelik, úgy, hogy a gazdaságok észre sem veszik és esetleg arra gondolhatnak, ki sem kelt még a mag. A növényvédelmi szolgálat emberei és más illetékes szakemberek megállapították, a répabarkó-fertőzés tízszer erősebb, mint az előző években. A répabolha-veszély másfél- szerese az előző évinek. Ez azt jelenti, hogy valósággal sáskajárásra lehet számítani egyes körzetekben. Pánikra persze nincs semmi szükség. A tudomány ebben az esetben is a mezőgazdaság segítségére sietett- mivel hatásos és elegendő ideg- méreggel látja el a nagyüzemeket. Arra viszont gondolni kell, hogy idejében, és szükség szerint azonnal végezzék el a cukorrépa-táblákon a porozást, a megfelelő védekezést. Ez az a dolog, amivel még órákat sem szabad várni, sőt, gyakran a percek is rengeteget számítanak. Legtöbb közös gazdaságban jól képzett növényvédelmi szakmunkások működnek. Elsősorban rájuk kell a szakvezetésnek támaszkodni akkor, amikor a figyelőszolgálat megszervezéséről van szó. De valamennyi szövetkezeti gazda tartsa kötelességének, a bejelentést, az azonnali értesítést. Másrészt, a gazdaságok vezetői gondoskodjanak — ha még nem tették meg — az elegendő és a szükséges védekezőszerek beszerzéséről. Anélkül, hogy a veszélyt eltúloznánk, ki kell mondani, a mulasztás egy-egy termelőszövetkezetben teljesen tönkreteheti a cukorrépát. Külföldi fiatalok Tolna megyében nek. Az idén minden meg fog változni”. — Az önérzet ilyen megnyilvánulása sokat segíthet a tsz-en, de csak akkor, ha amit mondanak, azt komolyan gondolják. Az elnök a szakemberekkel együtt úgyszólván nap. mint nap a határt járja. Ott vannak a tagok között, együtt örülnek az ismétlődő munkasikereknek. Biztatják, bátorítják az embereket, tanácsokat kérnek és ha ez a módszer tiem marad szalmaláng, hanem tartós lesz, akkor a megszilárdulásnak törvényszerűen be kell következnie. Ha röviden is. de ide kívánkozik. hogy a dombóvári járás vezetőinek egyik szeme állandóan Gyulajon van. Persze nemcsak a vezetők, a tagok is únják, sőt talán legjobban unják az évről évre ismétlődő nincstelemséget. Szinte követelik a vezetőktől, hogy munkát, munkát, munkát, mert anélkül nincs élet. Jellemző, hogy néhány nappal ezelőtt megkezdték a határ elkerítését, hogy a termést megóvják a vadaktól. A szövetkezetnek évről évre rengeteg terméskiesése származott vadkárból. A szegénység egyik objektív előidézője éppen ez volt. A tsz vezetői megfelelő anyagi segítséget kaptak és elhatározták, ez évben 6 kilométer hosszú védőkerítést csinálnak. A tagok kijelentették. kerüljön bármibe, de megcsinálják 12 kilométer host- szúságban a védőkerítést. A tartóoszlopok nagy részét leásták, ott volt jóformán az egész falu ennél a munkánál. A közös gazda- Híven a hagyományokhoz, a ság legjobban az asszonyokra hajadó1 világban az idén is megszámíthat. Nemrég egy altpv : rendezik a gyarmati ifjúság nap- asszonygyulesen, amikor a le-jjgt Gyűléseken, felvonulásokon rületfélosztas problémád beszél- ;emlékeznek meg a világ minden ték meg az asszonyok határozol- jtóján arról ß harcról< amit Afri_ tan kijelentettek hogy Gyű ajon (Azsja és Dél-Amerika orszánem engedik többe az előző gajnak ifjúsága vívott és vív a 'Szekszárdra. Vendégeinket Tóth évek kudarcait megismétlődni... nefnzeti függetlenségért, a sza- József, a KISZ megyei bizottsábádságért. Megyénk ifjúsága is megünnep- li a gyarmati ifjúság szolidaritási napját. Április 24-én, pénteken külföldi fiatalok látogatnak el hozzánk, s vesznek részt az emlékünnepségeken. A hazánkban tanuló külföldi fiatalok közül 3 afrikai, 3 kubai, 1 dél-amerikai és 2 laoszi küldött érkezik A jelerilegi helyzet tehát biztató változást ígér. Sz. P. gának első titkára fogadja. Este, a városi tanács nagytermében gyűlésen találkoznak a város fiataljai külföldi vendégekkel. A gyűlésen Kaszás Imre országgyűlési képviselő mond beszédet. Külföldi vendégeink közül többen községekbe látogatnak el. Részt vesznek a bonyhádi, a hő- gyészi, a teveli, a dombóvári, a paksi, a dunaföldvári, a nagydorogi és a bölcskei szolidaritási ünnepségeken. II gyönki Petőfi Tsz is befejezte a kukoricavetést Tegnap délelőtt a gyönki Petőfi Termelőszövetkezet gazdái jóval határidő előtt a kukoricavetést befejezték. Ezzel egyidőben minden más tavaszi munkával végeztek, az időjárás okozta kiesést behozták, pótolták. Ugyancsak tegnap, megkezdték a cukorrépa porozását, a kártevők elleni védekezést. Néhány nap múlva a silókukoricát is elvetik. Budapestről — a Dunán és a Sión — Tolnanémedi határába úsztattak egy előre elkészített, összehe- eesztett vashídat. A nagy súlyú hidat hidraulikus berendezéssel leemelték az úszó testről és az előre elkészített alapzatra helyezték. A híd megépülésével megjavulnak majd a közlekedési viszonyok Tolnanémedi térségében a Sió két partja közt, s ez elsősorban a mezőgazdasag szempontjából jelentős. Képünk akkor készfiit, amikor megkezdődött a híd emelés* Fejési rekord a faddi Lenin Tsz-ben A faddi Lenin Termelőszövetkezet tehenészete országosan is kiemelkedő eredményt ért el a tejtermelésben. A Tolna megyei szövetkezet összes — 273 — tehene átlagosan 3222 liter tejet adott, közte 112 törzskönyvezett tehéntől 4280 liter tejet fejtek — egy év alatt. A törzskönyvezett tehenek egy évi fejési átlaga egyenként mintegy ötszáz literrel emelkedett, az előző évihez képest. Az idén — mivel az országos átlagot meghaladó háromezer literen felüliek — a szövetkezet minden tehenét törzskönyvi ellenőrzésbe veszik. Figyelemre méltó, hogy gümőkórmentes állományt alakítanak ki ebben az évben: hetvenöt tehenet selejteznek, s ezeket saját tenyésztésű üszőkkel pótolják.
