Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

2 fOLÍÍA ÜTEGTEI WfüPŰJSAÖ 19G4. április IS. Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról.) elutasították és nyílt harcot indí­tottak a kommunista világmozga­lom általános irányvonala, a moszkvai nyilatkozatok ellen. Ma már senki sem. gondolhatja azt, hogy ezek csupán elméleti viták. A dolog sokkal komolyabb, s ezt a legteljesebb felelősséggel meg­mondjuk a kommunistáknak, az egész szovjet népnek. Ma mar semmi kétség az iránt, hogy a kínai vezetők a kommunis­ta mozgalom, a szocialista tá­bor homlasztására töreksze­nek, s a trockisták fegyver­tárából vett módszereket is felhasználnak. Céljuk az, hogy rákényszerítsék egyeduralmukat a szocialista tá­borra és a kommunista világmoz­galomra. Ezt a szakadár tevé­kenységüket „baloldali”, ultrafor­radalmi frázisokkal takargatják. A kínai vezetők a forradalmi lendület megszűnésével, polgári elfajulással vádolják a testvér­pártokat, mert azok a gazdasági építésre, az életszínvonal emelésé­re összpontosítják figyelmüket — folytatta Hruscsov elvtárs, majd Mao Ce-tung szavaival bizonyí­totta, hogy a kínai vezetők mind­össze- hét évvel ezelőtt maguk is beszéltek gazdasági fejlődésük fontosságáról. Ezeket a tételeiket a VIII. pártkongresszus 1958. má­jusi határozatai is tükrözik. A tesivérpártok teljesen egyetértet­tek ezzel a törekvéssel. De ugyan­akkor, 1958-ban a kínai vezetők hirtelen-váratlan meghirdették a „nagy ugrás” és a „népi kommu­nák” irányvonalát. Ennek lénye­ge az lett volna, hogy a szocializ­mus fejlődésének minden szaka­szát átugorva, közvetlenül a kom­munista építőmunka szakaszába jussanak. A kínai propaganda ak­koriban azt állította, hogy Kína mindenkinek példát mutat, ho­gyan kell határidő előtt a kom­munizmusba érni. A gyakorlatban rendkívül gyors fejlődési ütemet diktáltak, s úgy tervezték, hogy apró népi kohók­kal egy év alatt 5,3 millióról 2Ü millió tonnára növelik az acél- termelést: Tehát amit Mao Ce- tung tíz év alatt akart elérni, azt hirtelen, egy-két év alatt szándé­koztak megvalósítani. Ma már mindenki tudja, mit eredményez­tek ezek a kalandorjellegű gaz­dasági kísérletezések. A kínai népgazdaság dezorganizálódott, az országban éhínség ütötte fel a fe­jét. A kínai vezetés a helyi párt­szerveket okolta a hibáért, „a pe­kingi irányvonal eltorzításáért”. A kínai vezetők nem hisznek a munkásosztály, a nép erejében Hruscsov a továbbiakban rámu­tatott, hogy amikor a kínai veze­tők lemondanak az iparosításról, amikor „forradalmi háborúról” kiáltoznak, ez nem valami „elmé­leti előrelátás” eredménye. Eb­ben az fejeződik ki, hogy a kínai vezetők nem hisznek a munkásosztály, a nép ere­jében. Ez egyszersmind tükrözi azokat a kudarcokat, amelyeket a belső ne­hézségek leküzdésében szenved­ted el a kínai vezetők. A fórral dalrni frázisok szeretetének, a *,szép halálra” való felhívásnak Semmi köze az igazi marxizmus —leninizmushoz. Egy marxista ártnak nincs joga esztelen játé- ot űzni a népek sorsával, mert ti marxista—leninista párt népé­nek élcsapata, amelynek felelnie kell a nép sorsáért, helyes úton kell vezetnie népét. A nép pedig jobban akar élni, kész harcolni a Jobb életért, a legigazságosabb társadalom: a szocializmus, a kommunizmus felépítésére törek­szik. Minden marxista—leninista párt egész tevékenységét a népek létérdeke kell hogy áthassa. A kínai vezetők különös hévvel támadják a XX. kongresszus ha­tározatait, a Sztálin-kultusz fel­számolását — mondotta Hrus­csov. Azt állítják, hogy ha ez nem következett volna be, minden rendben lenne. Az ilyen elmélke­dés tűrhetetlen olyan emberek részéről, akik magukat forradal­mároknak. marxistáknak nevezik. Hruscsov kijelentette: Sztálin sze­mélyi kultusza súlyos negatív ha­tást gyakorolt több testvérpárt, különösen a szovjet, a lengyel és a magyar kommunisták pártjának helyzetére. Ismeretes, hogy Sztá lin, aki betegesen gyanakvó volt, bizalmatlan volt a lengyel kom­munisták iránt. A második világ­háború előtt feloszlatták a Len­gyel Kommunista Pártot, a párt sok vezetőjét könyörtelenül ül­dözték. A XX. kongresszus örök­re végzett ezekkel a módszerek­kel. A XX. kongresszus határoza­tai nemcsak az SZKP, a Szovjet­té unió számára voltak igen fontosak, hanem az egész kommunista világmozgalom, az - egész szocialista közösség méreteiben előrelendítették a nagy tisztulási folyamatokat. A szocialista államok kapcsola­tait megtisztítottuk a Sztálin-kul­tusz időszakának maradványaitól, a kapcsolatok szorosabbak, bará­tibbak lettek, teljessé vált az egyenjogúság. Hruscsov a továbbiakban mély aggodalommal szólt arról, hogy a pekingi vezetők hosszú évek óta szovjetellenes szellemben nevelik népüket. A kínai szakadárok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai forradalmi mozgalom vezetőivé és oktatóivá szeretnének válni, rossz­indulatúan szembeállítják a nem­zeti felszabadító harcot a mun­kásosztállyal és a szocialista or­szágokkal. Ugyanezt a célt szol­gálja az a reakciós eszméjük, hogy a fehérek sohasem érthetik meg á feketéket és a sárgákat, hogy érdekeik eltérőek. Hruscsov hangoztatta, hogy a kommunista világmozgalom to­vábbra is biztos léptekkel halad a lenini úton újabb győzelmek felé. Ezután W. Gomulka mondott beszédet. W. Gomulka beszéde Gomulka beszédében mély meg- I. elégedését fejezte ki a moszkvai tárgyalások eredményeivel. A tár­gyalásokat mint mindig, baráti kölcsönös megértés és egyetértés hatotta át pártjaink és államaink politikájának minden alapvető Kérdésében. Együttes határozataink teljes mértékben összhangban van­nak Lengyelország és a Szov­jetunió testvéri és szövetsége­st kapcsolatainak szellemével — mondotta. — Az 1945-ben alá­írt barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szer­ződés ragyogóan kiállta a próbát és a lengyel nép örömmel fogja Üdvözölni e szerződés időtartamá­nak meghosszabbítását, amire megfelelő időpontban sor kerül majd. — Ez a szövetség, biztosította az Odera és Neisse mentéh húzó­dó határaink biztonságát és sért­hetetlenségét, megvédte fiatal népi államunkat az imperializmus nyomásával szemben és a lengyel népgazdaság helyreállításának, sokoldalú fejlesztésének hatalmas erejévé vált — hangsúlyozta Go­mulka. — A lengyel—szovjet együtt­működés és testvéri szövetség — mondotta a továbbiakban — ma­radéktalanul kiállta a próbát gaz­dasági és politikai térén egyaránt, Kiállta a próbát abban a közös harcban is, amelyet a szocialista tábor országai lankadatlanul foly­tatnak nemzetközi téren a hábo­rús agresszió veszélye ellen, a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttéléséért, a nemzetközi feszültség enyhülésé­ért. A szocialista tábor e közös harcához kétségtelenül döntő mó­don járul hozzá a Szovjetunió. A béke fölött őrködő Szovjet­unió nukleáris ereje megkö­tötte az imperialista háborús erők kezét. A Szovjetunió nukleáris hatalma nélkül szó sem lehetne ma a béke és a szocializmus erőinek fölé­nyéről a háború és az agresszió imperialista erőivel szemben. A szónok ezután bírálta a bonni kormány álláspontját, s megállapította, hogy Erhard plat­formja. vagyis a lengyel őrüle­tekre támasztott igényeknek, az NDK felszámolásának platformja, amely egyszerűen meg nem tör­téntnek szeretné tekinteni Né­metország feltétel nélküli kapitu­lációját. nem lehet tárgyalási alap. Á kínai platform elszakadt a valóságtól Gomulka a továbbiakban hang. súlyozta, milyen óriási jelentő­ségű a kommunista és munkás­pártok, a szocialista országok, valamint a világot átfogó szocia­lista erők összefogása. Kijelen­tette. hogy a nemzetközi kom­munista mozgalomnak a Moszk­vai Nyilatkozatokban lefektetett irányvonalával a kína:ak is egyetértettek, és a Kínai Kom­munista Párt csak később kezdte azt vitatni, A Kínai Kommunis'a Párt — mondotta Gomulka —, kidolgozott egy külön platformot, amely elszakadt a világ jelenlegi valóságától, s amelyet dogma- tizmus hat át. A kínaiak most ezt a platformot próbálják rá­erőszakolni a nemzetközi kom­munista mpzgalötnra. . , megvalósítása a kapitalista orszá­gokban. A kínai vezetők — mondotta — élesen bírálják a moszkvai nyi­latkozatoknak azt a tételét, amely szerint a szocializmus hatalmas vonzóereje abban áll, hogy meg­nyitotta az emberiség előtt az atomháború nélküli élet perspek­tíváját, a tartós világbéke fenn­tartásának lehetőségét. Ezt a té­telt valamennyi kommunista és munkáspárt, — köztük a Kínai Kommunista Párt — egyhangú egyetértésével vették be a Moszkvai Nyilatkozatokba. Az SZKP XX. kongresszusának jelentősége — Az SZKP XX. kongresszu­sának az az egész kommunista mozgalom által elfogadott tétele, amely szerint a mi időnkben megteremtődött a háború, a nuk­leáris katasztrófa kiküszöbölésé­nek lehetősége, nem az égből hul­lott, és nem üres, elvont tétel, hanem a mai valóság anyagi és poli­tikai tényezőiből következik. Mint Gomulka hangsúlyozta, az SZKP XX. kongresszusa, amikor azzal a tétellel gazdagította a marxizmus—leninizmus elméle­tét, hogy a mi időnkben van már lehetőség a világháborúnak az emberiség életéből való kiküszö­bölésére, a kommunista világmozgal­mat, a béke minden védel­mezőjét, minden népet rend­kívül fontos harci fegyver­rel szerelte fel. Ez semmi esetre sem a marxizmus —leninizmus revíziója, hanem e tanításnak az SZKP és Hruscsov vezette Központi Bizottsága ré­széről történt gazdagítása Mint annak idején Lenin, a marxista kutatási módszer segítségével al­kotó módon tovább fejlesztette a marxista elméletet, ugyanígy az SZKP vezetői is az adott helyzet konkrét elemzésének lenini módszerével új, rend­kívül értékes és fontos elmé­leti tételekkel gazdagították a marxizmus—leninizmus kincsesházát. — A népi Kína ereje és nem­zetközi helyzete, minden más szo­cialista országéhoz hasonlóan, a szocialista államok közösségé­nek egységétől és összeforrottsá- gától függ, nem pedig e közös­ség alapjainak aláásásától, össze- forrottságának gyengítésétől. — Minden ország kommunis­táinak, az egység és a nem­zetközi szolidaritás jelentősé­gét felismerve, szembe kell fordulniok minden kísérlettel, amely a szakadás elmélyíté­sére irányul. A szocializmus és a demokrácia ellenségei, az imperialista erők a szakadás elmélyülésére számí­tanak. Mozgalmunk nagy érde­keinek úrrá kell válniuk a kínai elvtársak által felszított frakciós szenvedélyek fölött. — Ha a kommunista és mun­káspártok megfelelően előkészí­tett újabb tanácskozása közelebb visz bennünket ehhez a célhoz, előmozdítja a köztünk és a Kí­nai Kommunista Párt között je­lenleg fennálló ideológiai és po­litikai nézeteltérések letompítá- sát, akkor pártunk kívánatosnak tartja egy ilyen értekezlet össze­hívását. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetkö­zi kommunista mozgalomban tá­madt nézeteltérések enyhítése és kiküszöbölése nagy erőfeszítése­ket követel meg minden testvér­párt részéről. Az SZKP-val egye­temben pártunk sem riad vissza az ilyen erőfeszítésektől. Gomulka kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt szolidáris az SZKP ideológiai ál­láspontjával és gyakorlati politi­kájával. Kádár János és Rónai Sándor Moszkvába utazott Kádár János, ái MSZMP Köz­Gomulka részletesen vizsgálta a háború megakadálvozha'óságának kérdése körül támadt nézeteltéré­seket és kimutatta a kínai ve­zetők álláspontjának teljes hely­telenségét. A kínai vezetők — mondotta — nem adnak határo­zott választ arra a kérdésre, mi módon, milyen eszközökkel, mi­lyen akciók segítségével tudja megsemmisíteni az ember a ha­lált hozó nukleáris fegyvereket. A Kínai Kommunista Párt plat­formja nem ad választ erre a kérdésre sem: elengedhetetlenül szükséges-e a háború az impe­rializmus megsemmisítéséhez, olyan háború, amelyet nukleáris fegyverekkel viselnének, mert hiszen ezek az államok nukleá­ris fegyverekkel rendelkeznek. ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja N. Sz. Hruscsov hetvenedik születésnapja alkal­mából baráti látogatásra Moszk­vába utazott. A küldöttséget el­kísérte Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes. Á delegáció búcsúztatásán meg­jelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP KB osztályvezetője. Je­len volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. — Az imperialista országokban még meg kell érnie a forradalmi helyzetnek — mondotta ezután Gomulka. — Ezt a helyzetet nem lehet semmiféle forradalmi át- kozódással, semmiféle mesebeli varázspálcával előidézni. A szónok kijelentette, hogy a szocialista országok vívmányai döntő tényezőt jelentenek abból a szempontból, hogy kialakuljon és megérjen minden ország munkás- osztályának forradalmi gondolko­zása és forradalmi harca, amely­nek célja a szocialista forradalom A csehszlovák és a mongol párt- és kormányküldöttség Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov 70. születésnapjára, amelyet április 17-én ünnepel­nek, szerdán a szovjet fővárosba érkezett a Csehszlovák Szoc alis- ía Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. A küldöttséget An­tonin Novotny, a Csehszlovák Magyar és csehszlovák államférfiak táviratváltása A magyar—csehszlovák barát- Csehszlovák Szocialista Köztársa­sági, együttműködési és kölcsönös ság elnökéhez, a Csehszlovák segélynyújtási szerződés aláírása- Kommunista Párt Központi Bi- nak 15. évfordulója alkalmából zottsága első titkárához és Jozef Dobi István, a Magyar Népköz- Lénárthoz, a Csehszlovák Szocia- társaság Elnöki Tanácsának elnö- lista Köztársaság minisztertaná- ke és Kádár János, az MSZMP csa elnökéhez, l Központi Bizottságának első tit- Az évforduló' alkalmából Anto- kára. a forradalmi munkás—pa- nin Novotny és Jozef Lénárt raszt kormány elnöke, táviratot ugyancsak táviratban köszöntötic ] Bizottság titkára Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, köztár­sasági elnök vezeti. A vnukovói repülőtéren a csehszlovák küldöttséget Leony.d Brezsnyev, Dmitrij Poljanszkij> és több más szovjet párt- és ál­lami vezető fogadta. Ugyancsak szerdán a sereme- tyevói repülőtérre érkezett J. Cedenbal. a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára., a Mongol Nép- köztársaság minisztertanácsé rak elnöke. Cedenbal, és a ve’e ér­kezett Sagdarszuren. a mongol párt központi bizottsági tagja, a központi bizottság külügyi osztá­lyának vezetője, Nyikita Hrus­csov szovjet korménvfő 70 szü­letésnapja alkalmából baráti lá­togatásra érkezett a Szovjetunió­ba. A mongol vendégeket Koszi­gin. a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének első elnök- helyettese. Po'jakov, a Központi és több más intézett Antonin Novotnyhoz, a Dobi Istvánt és Kádár Jánost. ‘szovjet vezető fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom