Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

1Ő34. április 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 3Ó ÚTON HALADUNK IS cigányság helyzete a megyében MÁR RÉGEBB IDŐ ÓTA napi­renden szerepel az úgynevezett cigányprobléma. Ez megyénket is érinti, mert hiszen csaknem min­den községben megtalálhatók ki- sebb-nagyobb számban. A leg­utóbbi adatok szerint körülbelül 7200 a megye területén élő cigá­nyok száma, a családoké pedig mUiegy 1500. Ha hozzávesszük, ho.Jy a szaporodási arányszámok a cigányság körében a legmaga­sabbak Magyarországon, különös­képpen indokolt, hogy ne legyünk közömbösek velük szemben. A probléma jelentőségét mutat­ja, hogy néhány évvel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottsága is határozatot hozott a cigányság helyzetére vonatkozóan. Ez a ha­tározat tisztázott néhány idevo­natkozó elvi 'kérdést, mindenek­előtt azt, hogy a cigányság nem nemzetiség, hanem életforma, ami évszázados hagyományokból táp­lálkozik. Ebből következik, hogy nem is lehet szó a cigányhagyo­mányok valamiféle konzerválásá­ról, ápolásáról hanem csak egy cél lehet, mielőbb beleilleszteni őket a társadalomba, segíteni, hogy felemelkedjenek a civilizá­ció olyan fokára, hogy senki se illethesse őket ezzel a megkülön­böztető szóval; „cigányok”. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának határozata nyomán na­gyobb felelősséggel, gonddal ke­rült napirendre a megyében is ez a téma. A megyei tanács vb meg­felelő intézkedési terveket dolgo­zott ki, ami a művelődésügyi, egész ségügyi és gazdasági szerveknek egyaránt megszabta a konkrét tennivalókat. Most sor került az intézkedési terv végrehajtásának felülvizsgálatára. örvendetes, hogy az intézkedési terv meg­hozatalától számított másfél év igen sok javulást, kedvező válto­zást eredményezett. A LEGÖRVENDETESEBB VÁL­TOZÁS, hogy nőtt azoknak az aránya a cigányságon belül, akik rendszeresen dolgoznak. A mun­kabíró cigányoknak jelenleg mint­egy 55—60 százaléka van állandó, vagy időszakos munkaviszonyban. Igaz, ez még alacsony szám, sok még a nem dolgozó cigány, de e I téren évről évre tapasztalható ja- , vulás, és ez a lényeg. Ahhoz ugyanis, hogy megvál- , tozzék a cigányok gondolkodás- módja, számottevően megjavulja- I nak életkörülményeik, mindenek­előtt az kell, hogy dolgozzanak és keressenek. De amikor azt mond­juk, hogy örvendetes a javulás, azt is hozzá kell tennünk, hogy ugyanakkor e téren mutatkozik még a legtöbb teendő is, annál is inkább, mert akiket eddig nem sikerült bevonni a rendszeres munkába, azok az úgynevezett „nehéz esetek”. A múlt évben 133 cigány je­lentkezett a megyében a munka- közvetítő irodán, s közülük na­gyon sokan el is helyezkedtek. A korábbi években az volt az ál­landó probléma, hogy több gaz­dasági vezető idegenkedik tőlük, elutasítja őket, ha munkára je­lentkeznek, mert fél az alkalma­zásukkal járó, kétségtelenül nagy gondoktól. De időközben felhív­ták a vállalatvezetők figyelmét e helytelen gyakorlatra és a leg­utóbbi vizsgálatok során már nem is tapasztaltak rossz példát. A Szekszárdi Faipari Vállalatnál, a Vasipari Vállalatnál, a Talaj­erőgazdálkodási Vállalatnál, de másutt is számos cigány van állandó alkalmazásban. Sőt, igen örvendetes, hogy sokan a terme­lőszövetkezetben találták meg számításukat. A decsi Uj Korszak Tsz-ben több, mint 50, az Uj Élet Tsz-ben 5, az Alkotmányban 11 cigány-tag van. Itt Decsen már akadt olyan cigány-dolgozó is, akinek múlt évi jövedelme meg­közelítette a 19 000 forintot. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS na­pirendre került a cigányok köré­ben is. Az általános iskolát el­végző cigánygyerekek közül egyre több jelentkezik iparitanuló-isko- lába. A megyei tanács vb intéz­kedési terve egyébként azt mond­ja ki; el kell érni, hogy 1970-ig a munkaképes cigányoknak leg­alább 10—15 százaléka szakmun­kás legyen. Nos, e téren is van már eredmény, és ez is a társa­dalomba való beleillesztésük fon­tos módszere. Amikor cigány-életmódról be- I szélünk, egyebek közt a putrikra, tehát egy embercsoport példátla- i nul rossz lakáskörülményeire gon­I dőlünk. Igaz, legtöbben még ép­pen hagyományaik miatt annyi- I ra ragaszkodnak ezekhez, hogy nem szívesen cserélik fel jobb körülményekkel, csakhogy ebbe nem nyugodhat bele a társada­lom. Asszimilálásuk fontos módja az is, hogy jobb lakáskörülmé­nyek közé kerüljenek. Az állam természetesen nem építhet saját költségére valamennyi cigánycsa­ládnak megfelelő lakást, az ilyen építkezéseknél is a saját mun­kán, szorgalmon van a hangsúly, de nem hiányzik a társadalom se­gítsége sem. Tolnán, Bogyiszlón az árvíz után jutottak telekhez, és megfelelő családi házhoz a ci­gányok, sok helyen pedig éppen az állarhi gazdaság segíti őket a letelepedésben Tengelicen a tsz segítette megoldani három ci­gánycsaládnak a lakásproblémá­ját. Igen sok szociális jellegű se­gítséget kapnak a tanácsoktól, a Vöröskereszt-szervezetektől. Sőt, ma már egyre gyakoribb az is, hogy egyes munkahelyeken a dolgozó kollektívák vállalnak véd­nökséget valamelyik cigánycsalád felett, és segítik őket a házépítés­hez, vásárláshoz, vagy egyéb gondjaik megoldásához. KÜLÖNÖSEN SZEM BETŰ NŐ- EK az eredmények művelődési vonatkozásban. A korábbi évek­ben a tanköteles cigánygyerekek­nek körülbelül csak a 20 száza­léka járt iskolába, de ezek nagy­része is megrekedt az első, vagy a második osztályban. Az 1962— 63-as tanévben már a tanköteles cigánygyerekek 96 százaléka járt iskolába, az idén pedig már 99 százalékát Íratták be. Javulás mutatkozik a tanulmányi előme­netelüknél is, ami elsősorban an­nak köszönhető, hogy a megye pe­dagógusai megkülönböztetett mó­don foglalkoznak velük. A megyei tanács vb egyébként anyagilag is érdekeltté tette a nevelőket a ci­gánygyerekekkel való megkülön­böztetett foglalkozásban, és ez is mutatja, hogy a megyében milyen nagy felelősséget éreznek a ci­gányság sorsáért. Sorolhatnánk tovább is a jó példákat. Ezek mind arra inte­nek, hogy jó úton haladunk a ci­gányprobléma megoldása terén. B. F. Harmincmillió forint a város idei költségvetése Hogyan használják fel a szövetkezetek a szociális—kulturális alapot? — Meddig lesz kocsma a fürdő büféje? — Ezer forintig terjed a köztisztaság elleni szabálysértésért kiszabható bírság Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd város Tanácsa, amelyen napirendre került a tanács 1963. évi zárszámadása, az 1964-es költ­ségvetés végleges megállapítása, a város termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodási eredménye, ez évi tervei, és sor került az idei városfejlesztési alap költségveté­sének néhány módosítására. A múlt évben kedvezően ala­kultak a város bevételei; az ere­deti, 21 710 000 forintos tervet 119 százalékra, a módosítottat 103,3 százalékra teljesítették. A kiadá­sok végösszege ugyanakkor 22 787 600 forint. Gazdasági ága­zatban — idetartozik többek kö­zött az állategészségügy, a tanácsi utak és hidak fenntartása, a város és községgazdálkodás — 7 716 100 forintot, szociális—egészségügyi ágazátban 1 375 200 forintot, kul­turális ágazatban 11 442 000 forin­tot használtak fel. Az 1964-es költségvetést még a múlt év szeptemberében tárgyal­ta a tanácsülés. Miután az ország- gyűlés törvényerőre emelte az idei állami költségvetést, a város vég­leges költségvetése az 1963. évi eredetihez viszonyítva 8 970 000 forinttal több lesz. A felettes szer­vek javaslatára a Pénzügyminisz­térium külön 3 000 000 forint kommu­nális fejlesztést engedélyezett a városnak, elsősorban köz- tisztaságra, parkosításra és a közvilágítási hálózat bővíté­sére. A gazdasági ágazat költségvetése az idén meghaladja a tizenhárom milliót, de ugyanúgy a kulturális ágazaté is. A tanácsülés elfogadta a költ­ségvetés alakulásáról szóló előter­jesztést. majd jóváhagvta az idei városfejlesztés több módosítását is. Elfogadta a tanácsülés a terme­lőszövetkezetekről szóló beszámo­lót is. A felszólalók főleg a szo­ciális—kulturális alap felhaszná­lásával foglalkoztak, mert arra nem tért ki a beszámoló. Elmon­dották, hogy a tapasztalatok sze­rint ezt az alapot célirányosabban is fel lehetne használni, úgy, hogy ne csak a rászorulókról gon­doskodjanak, hanem az egész tagság kulturális igényeiről is. A tsz-székházak ne csak irodák legyenek, ne csak hivatalos ügy­ben menjenek oda a tagok, hanem művelődni, tanulni, szórakozni is. A szövetkezeteknek például úgy is gondoskodnlok kellene a szakember-uHonótlásról, hogv erveteml, főiskolai ta­nulókkal társadalmi ösztön­díjra kötnek szerződést saját anyagiakból. Az interpellációk során töb­ben kifogásolták, hogy a für- I dőbüfé nemcsak a fürdő ven­dégeinek igényeit szolgálja, ha­nem valósággal kocsma-jelle­get öltött. Kifogásolták, hogy az irodaház környékét még min­dig építési anyagok — felesleges anyagok — foglalják el, és hogy a vállalat még nem bontotta le az Arany János utcában álló, a köz­lekedést akadályozó felvonulási épületet. Az interpellációk során szóba került a város köztisztasági hely­zete is, főként az, hogy nagyon sokan ismételten megszegik a köz- tisztasági rendeletet. Mohácsi Károlyné — mint az igazgatási állandóbizottság tagja — elmon­dotta, hogy vannak olyan notó­rius szabálysértők, akik többszöri bírságolás után is vétenek a ren­delet ellen. Javasolta, hogy a szabálysértési eljárás során kiszabható birság felső hatá­rát a háromszázról ezer fo­rintra emelje fel a tanácsülés, hogy hatékonyabban léphessenek fel a köztisztasági rendelet rend­szeres megsér+ői ellen. A tanácsülés ezt a javaslatéi jóváhagyta. A köleséi kiszesek vállalása: — ........—— ★ ------------­2 00 hold legelőt gondoznak Nemrégiben indult el a kezde­ményezés a KISZ Központi Bi­zottságának javaslata alapján. A kölesdi KISZ-fiatalok nyomban csatlakoztak a versenyfelhívás­hoz, 200 hold legelő és rét felett vállaltak védnökséget. Ez nem­csak „tiszteletbeli” hozzáállást je­lent, hanem komoly társadalmi munkát. Azt jelenti, hogy elvégzik a gyomirtást, a vizenyős terü­letek lecsapolását, műtrágya- szórást, egyszóval aktív javí­tó, védekező munkát végez­nek. Deli György pedagógus, a Kö­lesdi KISZ-szervezet titkára bí­zik abbéin, hogy ezt a vállalást sikerrel végre is tudják hajtani. A határozatot az elmúlt taggyű­lésen fogadták el a fiatalok, rész­letes megbeszélésre még csak ez­után kerül sor. — Tavaly is vállaltunk munkát a termelőszövetkezetben, őszi be­takarítás idején, önkéntes fel­ajánlás volt, szép számmal vet­tek benne részt a fiatalok. Ezért hiszem azt, hogy most is menni fog a munka. — mondotta a KISZ-titkár. Szívesen fogadták ezt a felhí­vást, mert az már régen elhatá­rozott tervük volt, hogy valami- lyén munkát vállalnak a terme­lőszövetkezetben. Eddig még csak azt nem sikerült eldönteni, hogy mi legyen az. Most megoldódott a probléma, és így versennyel egybekötve, érdekesebb is. Ter­vezik, hogv a fásításban is segítenek, ha megérkeznek a facsemeték. A munkába bevonják az „idő­sebb” úttörőket is, akik év végén már felvételt nyerhet- 1 nek a KISZ-szervezetbe. Szép, hasznos felajánlás a kö­lesdi fiataloké és talán kezdete is egy útnak, amelyen most már sokkal biztosabban tudnának ha­ladni. Jó lenne, ha a munkában tapasztalt összefogással egyéb te­rületen is találkoznánk. Például a művelődés, a szórakozás terü­letén. Jelenleg folyik egy elő­adássorozat, Társadalmi ismere­tek címmel. Ezt elég sokan láto­gatják, van érdeklődés a közbe- közbe megrendezett szellemi ve­télkedő iránt is. Ezenkívül úgy­szólván semmi közös program, szórakozás nincs a KlSZ-szerve- zetben. Pedig indultak Kölesden hasznos kezdeményezések. Télen színjátszó csoportot alakítottak, jól sikerült a két előadás is, az­tán valahogy vége szakadt a do­lognak. Hasonlóképpen volt a tánccsoporttal, a barkácsoló- és a kézimunka-szakkörrel is. Most tervezgetik, hogy ezután jobban konkrétizálják a programokat, és közös elhatározás alapján, meg­próbálkoznak néhány olyan do­loggal, ami leköti a fiatalokat, és közelebb hozza őket egymáshoz. Nem könnyű feladat, faluhelyen pedig különösen. A felajánlás bizonyítja, hogv ha kel), össze tudnak fogni a kölesdi fiatalok. És ha megtalálják egymást a munkában, már csak egy lépés kell hozzá, hogy a művelődésben, a szórakozásban is együtt legye­nek. (konya) Megindult a kísérleti gyártás az új szekszárdi Tegnap óta forognak a fazekas­korongok az új szekszárdi ke­rámiaüzemben, ügyes kezek for­málják a különféle kancsókat, vázákat, díszíányérokd és né'*á y hét múlva — amikorra ászárad­nak ezek a mintadarabok, és összejön be'őlük ennyi, hogy ér­demes lesz begyújtani a kemen­cébe — sor kerül a kiégetésükre is. Még a múlt évben kezdték meg az előkészületeket a Tolna megyei Építősnyagipari Vállalat­nál a kerámiaüzem létesítésére. A vállalat ugyanis — az ipari átszervezés következtében — át­adta a téglagyárait az É. M.- vállalatnak. és ezáltal a Csatári Téglagyár melletti központi ja­vítóüzemet megszüntették. A kö­zel háromszáz nég z tméter alap- területű épület felszabadult. A megyei tanács ipari osztá­lyán úgy döntöttek, hogy a fel­szabadult épületben kerámia­üzemet rendeznek be. Nemcsak a helyiség állt rendelkezésre, ha­nem található a közelben kerá­miagyártásra alkalmas agyag, és vannak Szekszárdon kiváló szak­emberek is. akik művészi képes­ségeiknek megfelelő munkát, ta­lálhatnak az üzemben. A kü­lönféle kerámia-cikkek iránti ke­reslet pedig — mind belföldön, mind exportra — nagy, és bi­zonyára lesz érdeklődés a nén- szerű sárközi motívumokkal dí­kerámiaüzemben szített kerámiatárgyak iránt is. Elsősorban ilyen cikkeket gyá - tanak majd az üzemben, de ké­szítenek közönséges „vörösá.ut” — virágcserepet, csibeitatit. sib. — is. Ugyancsak ebben az üzem­ben vezetik be a cserépkályha- csempe gyártását. A vállalat ugyanis cserépkályha-építést és átrakást is végez, sőt. a tervek között szerepel a hordozható cserépkályha gyártásának meg­szervezése is. A beruházás nem került sokba, az épület rendelkezésre állt, egyes gépeket, berendezési tárgyakat pedig könyvjóváírással lehetett, beszerezni más állami vállala­toktól. A kemencével, szárító­állványokkal és a szociális be­rendezéssel együtt mintegy 150 ezer forintot fordítottak a be­ruházásra. Tegnap megindult a kísérleti gyártás és a most következő hetek kísérletezéssel telnek el. A hor­dozható cserépkályha pro.otípu- sát az év végéig készítik el. De jelentős termelési terve is van ez évre az üzemnek, az év végéig kétszázezer forint értékű kerá­miacikket, fazekasárut kell el­készíteni. Jelenleg tíz fő do’go- zik az üzemben — köztük két szakmunkás —. de amikorra fel­fut a termelés a teljes kapaci­tásnak megftlelőre, mint g'húsz dolgozót foglalkoztat majd az üzem. Hit hozunk be külföldről? Mint a Belkereskedelmi Mi­nisztérium Vas- és Műszaki Fő- igazgatóságán tájékoz áfásul el­mondták, a porszívó-választék bővítésére az idén is behozunk szovjet és csehszlovák gyártmá­nyú porszívókat — Csajka, Ra­kéta és Jupiter típusúakat. A jól bevált 70 és 120 literes Lehel hűtőszekrények mellett az idén korlátozott mennyiségben 40 li­teres lengyel gyártmányú hűtő- szekrény kerül forgalomba. Haj­szárítót és Villpnyborotvát az NDK-ból. i'letve a Szovjetunó­ból hozunk be. A terv szerint az idén össze­sen 9500 Moszkvics. Trabant, Wartburg és Skoda típusú sze­mélygépkocsi b'érkezése várható. A 48—50 köbcemtimét rés mope­dekből a csehsz’ovák Jawa-Ideal. a jugoszláv Kolibri és az NDK- beli Simson típusokra kö öítek szerződést. A nagymotorok vá­lasztékát a szovjet gyármányú IZS bővíti. Lényeges javulás várható a hőelektromos háztartási készülé­kek és járművek pótalkatrész- ellátásában, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom