Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
1Ő34. április 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 3Ó ÚTON HALADUNK IS cigányság helyzete a megyében MÁR RÉGEBB IDŐ ÓTA napirenden szerepel az úgynevezett cigányprobléma. Ez megyénket is érinti, mert hiszen csaknem minden községben megtalálhatók ki- sebb-nagyobb számban. A legutóbbi adatok szerint körülbelül 7200 a megye területén élő cigányok száma, a családoké pedig mUiegy 1500. Ha hozzávesszük, ho.Jy a szaporodási arányszámok a cigányság körében a legmagasabbak Magyarországon, különösképpen indokolt, hogy ne legyünk közömbösek velük szemben. A probléma jelentőségét mutatja, hogy néhány évvel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottsága is határozatot hozott a cigányság helyzetére vonatkozóan. Ez a határozat tisztázott néhány idevonatkozó elvi 'kérdést, mindenekelőtt azt, hogy a cigányság nem nemzetiség, hanem életforma, ami évszázados hagyományokból táplálkozik. Ebből következik, hogy nem is lehet szó a cigányhagyományok valamiféle konzerválásáról, ápolásáról hanem csak egy cél lehet, mielőbb beleilleszteni őket a társadalomba, segíteni, hogy felemelkedjenek a civilizáció olyan fokára, hogy senki se illethesse őket ezzel a megkülönböztető szóval; „cigányok”. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata nyomán nagyobb felelősséggel, gonddal került napirendre a megyében is ez a téma. A megyei tanács vb megfelelő intézkedési terveket dolgozott ki, ami a művelődésügyi, egész ségügyi és gazdasági szerveknek egyaránt megszabta a konkrét tennivalókat. Most sor került az intézkedési terv végrehajtásának felülvizsgálatára. örvendetes, hogy az intézkedési terv meghozatalától számított másfél év igen sok javulást, kedvező változást eredményezett. A LEGÖRVENDETESEBB VÁLTOZÁS, hogy nőtt azoknak az aránya a cigányságon belül, akik rendszeresen dolgoznak. A munkabíró cigányoknak jelenleg mintegy 55—60 százaléka van állandó, vagy időszakos munkaviszonyban. Igaz, ez még alacsony szám, sok még a nem dolgozó cigány, de e I téren évről évre tapasztalható ja- , vulás, és ez a lényeg. Ahhoz ugyanis, hogy megvál- , tozzék a cigányok gondolkodás- módja, számottevően megjavulja- I nak életkörülményeik, mindenekelőtt az kell, hogy dolgozzanak és keressenek. De amikor azt mondjuk, hogy örvendetes a javulás, azt is hozzá kell tennünk, hogy ugyanakkor e téren mutatkozik még a legtöbb teendő is, annál is inkább, mert akiket eddig nem sikerült bevonni a rendszeres munkába, azok az úgynevezett „nehéz esetek”. A múlt évben 133 cigány jelentkezett a megyében a munka- közvetítő irodán, s közülük nagyon sokan el is helyezkedtek. A korábbi években az volt az állandó probléma, hogy több gazdasági vezető idegenkedik tőlük, elutasítja őket, ha munkára jelentkeznek, mert fél az alkalmazásukkal járó, kétségtelenül nagy gondoktól. De időközben felhívták a vállalatvezetők figyelmét e helytelen gyakorlatra és a legutóbbi vizsgálatok során már nem is tapasztaltak rossz példát. A Szekszárdi Faipari Vállalatnál, a Vasipari Vállalatnál, a Talajerőgazdálkodási Vállalatnál, de másutt is számos cigány van állandó alkalmazásban. Sőt, igen örvendetes, hogy sokan a termelőszövetkezetben találták meg számításukat. A decsi Uj Korszak Tsz-ben több, mint 50, az Uj Élet Tsz-ben 5, az Alkotmányban 11 cigány-tag van. Itt Decsen már akadt olyan cigány-dolgozó is, akinek múlt évi jövedelme megközelítette a 19 000 forintot. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS napirendre került a cigányok körében is. Az általános iskolát elvégző cigánygyerekek közül egyre több jelentkezik iparitanuló-isko- lába. A megyei tanács vb intézkedési terve egyébként azt mondja ki; el kell érni, hogy 1970-ig a munkaképes cigányoknak legalább 10—15 százaléka szakmunkás legyen. Nos, e téren is van már eredmény, és ez is a társadalomba való beleillesztésük fontos módszere. Amikor cigány-életmódról be- I szélünk, egyebek közt a putrikra, tehát egy embercsoport példátla- i nul rossz lakáskörülményeire gonI dőlünk. Igaz, legtöbben még éppen hagyományaik miatt annyi- I ra ragaszkodnak ezekhez, hogy nem szívesen cserélik fel jobb körülményekkel, csakhogy ebbe nem nyugodhat bele a társadalom. Asszimilálásuk fontos módja az is, hogy jobb lakáskörülmények közé kerüljenek. Az állam természetesen nem építhet saját költségére valamennyi cigánycsaládnak megfelelő lakást, az ilyen építkezéseknél is a saját munkán, szorgalmon van a hangsúly, de nem hiányzik a társadalom segítsége sem. Tolnán, Bogyiszlón az árvíz után jutottak telekhez, és megfelelő családi házhoz a cigányok, sok helyen pedig éppen az állarhi gazdaság segíti őket a letelepedésben Tengelicen a tsz segítette megoldani három cigánycsaládnak a lakásproblémáját. Igen sok szociális jellegű segítséget kapnak a tanácsoktól, a Vöröskereszt-szervezetektől. Sőt, ma már egyre gyakoribb az is, hogy egyes munkahelyeken a dolgozó kollektívák vállalnak védnökséget valamelyik cigánycsalád felett, és segítik őket a házépítéshez, vásárláshoz, vagy egyéb gondjaik megoldásához. KÜLÖNÖSEN SZEM BETŰ NŐ- EK az eredmények művelődési vonatkozásban. A korábbi években a tanköteles cigánygyerekeknek körülbelül csak a 20 százaléka járt iskolába, de ezek nagyrésze is megrekedt az első, vagy a második osztályban. Az 1962— 63-as tanévben már a tanköteles cigánygyerekek 96 százaléka járt iskolába, az idén pedig már 99 százalékát Íratták be. Javulás mutatkozik a tanulmányi előmenetelüknél is, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a megye pedagógusai megkülönböztetett módon foglalkoznak velük. A megyei tanács vb egyébként anyagilag is érdekeltté tette a nevelőket a cigánygyerekekkel való megkülönböztetett foglalkozásban, és ez is mutatja, hogy a megyében milyen nagy felelősséget éreznek a cigányság sorsáért. Sorolhatnánk tovább is a jó példákat. Ezek mind arra intenek, hogy jó úton haladunk a cigányprobléma megoldása terén. B. F. Harmincmillió forint a város idei költségvetése Hogyan használják fel a szövetkezetek a szociális—kulturális alapot? — Meddig lesz kocsma a fürdő büféje? — Ezer forintig terjed a köztisztaság elleni szabálysértésért kiszabható bírság Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd város Tanácsa, amelyen napirendre került a tanács 1963. évi zárszámadása, az 1964-es költségvetés végleges megállapítása, a város termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodási eredménye, ez évi tervei, és sor került az idei városfejlesztési alap költségvetésének néhány módosítására. A múlt évben kedvezően alakultak a város bevételei; az eredeti, 21 710 000 forintos tervet 119 százalékra, a módosítottat 103,3 százalékra teljesítették. A kiadások végösszege ugyanakkor 22 787 600 forint. Gazdasági ágazatban — idetartozik többek között az állategészségügy, a tanácsi utak és hidak fenntartása, a város és községgazdálkodás — 7 716 100 forintot, szociális—egészségügyi ágazátban 1 375 200 forintot, kulturális ágazatban 11 442 000 forintot használtak fel. Az 1964-es költségvetést még a múlt év szeptemberében tárgyalta a tanácsülés. Miután az ország- gyűlés törvényerőre emelte az idei állami költségvetést, a város végleges költségvetése az 1963. évi eredetihez viszonyítva 8 970 000 forinttal több lesz. A felettes szervek javaslatára a Pénzügyminisztérium külön 3 000 000 forint kommunális fejlesztést engedélyezett a városnak, elsősorban köz- tisztaságra, parkosításra és a közvilágítási hálózat bővítésére. A gazdasági ágazat költségvetése az idén meghaladja a tizenhárom milliót, de ugyanúgy a kulturális ágazaté is. A tanácsülés elfogadta a költségvetés alakulásáról szóló előterjesztést. majd jóváhagvta az idei városfejlesztés több módosítását is. Elfogadta a tanácsülés a termelőszövetkezetekről szóló beszámolót is. A felszólalók főleg a szociális—kulturális alap felhasználásával foglalkoztak, mert arra nem tért ki a beszámoló. Elmondották, hogy a tapasztalatok szerint ezt az alapot célirányosabban is fel lehetne használni, úgy, hogy ne csak a rászorulókról gondoskodjanak, hanem az egész tagság kulturális igényeiről is. A tsz-székházak ne csak irodák legyenek, ne csak hivatalos ügyben menjenek oda a tagok, hanem művelődni, tanulni, szórakozni is. A szövetkezeteknek például úgy is gondoskodnlok kellene a szakember-uHonótlásról, hogv erveteml, főiskolai tanulókkal társadalmi ösztöndíjra kötnek szerződést saját anyagiakból. Az interpellációk során többen kifogásolták, hogy a für- I dőbüfé nemcsak a fürdő vendégeinek igényeit szolgálja, hanem valósággal kocsma-jelleget öltött. Kifogásolták, hogy az irodaház környékét még mindig építési anyagok — felesleges anyagok — foglalják el, és hogy a vállalat még nem bontotta le az Arany János utcában álló, a közlekedést akadályozó felvonulási épületet. Az interpellációk során szóba került a város köztisztasági helyzete is, főként az, hogy nagyon sokan ismételten megszegik a köz- tisztasági rendeletet. Mohácsi Károlyné — mint az igazgatási állandóbizottság tagja — elmondotta, hogy vannak olyan notórius szabálysértők, akik többszöri bírságolás után is vétenek a rendelet ellen. Javasolta, hogy a szabálysértési eljárás során kiszabható birság felső határát a háromszázról ezer forintra emelje fel a tanácsülés, hogy hatékonyabban léphessenek fel a köztisztasági rendelet rendszeres megsér+ői ellen. A tanácsülés ezt a javaslatéi jóváhagyta. A köleséi kiszesek vállalása: — ........—— ★ ------------2 00 hold legelőt gondoznak Nemrégiben indult el a kezdeményezés a KISZ Központi Bizottságának javaslata alapján. A kölesdi KISZ-fiatalok nyomban csatlakoztak a versenyfelhíváshoz, 200 hold legelő és rét felett vállaltak védnökséget. Ez nemcsak „tiszteletbeli” hozzáállást jelent, hanem komoly társadalmi munkát. Azt jelenti, hogy elvégzik a gyomirtást, a vizenyős területek lecsapolását, műtrágya- szórást, egyszóval aktív javító, védekező munkát végeznek. Deli György pedagógus, a Kölesdi KISZ-szervezet titkára bízik abbéin, hogy ezt a vállalást sikerrel végre is tudják hajtani. A határozatot az elmúlt taggyűlésen fogadták el a fiatalok, részletes megbeszélésre még csak ezután kerül sor. — Tavaly is vállaltunk munkát a termelőszövetkezetben, őszi betakarítás idején, önkéntes felajánlás volt, szép számmal vettek benne részt a fiatalok. Ezért hiszem azt, hogy most is menni fog a munka. — mondotta a KISZ-titkár. Szívesen fogadták ezt a felhívást, mert az már régen elhatározott tervük volt, hogy valami- lyén munkát vállalnak a termelőszövetkezetben. Eddig még csak azt nem sikerült eldönteni, hogy mi legyen az. Most megoldódott a probléma, és így versennyel egybekötve, érdekesebb is. Tervezik, hogv a fásításban is segítenek, ha megérkeznek a facsemeték. A munkába bevonják az „idősebb” úttörőket is, akik év végén már felvételt nyerhet- 1 nek a KISZ-szervezetbe. Szép, hasznos felajánlás a kölesdi fiataloké és talán kezdete is egy útnak, amelyen most már sokkal biztosabban tudnának haladni. Jó lenne, ha a munkában tapasztalt összefogással egyéb területen is találkoznánk. Például a művelődés, a szórakozás területén. Jelenleg folyik egy előadássorozat, Társadalmi ismeretek címmel. Ezt elég sokan látogatják, van érdeklődés a közbe- közbe megrendezett szellemi vetélkedő iránt is. Ezenkívül úgyszólván semmi közös program, szórakozás nincs a KlSZ-szerve- zetben. Pedig indultak Kölesden hasznos kezdeményezések. Télen színjátszó csoportot alakítottak, jól sikerült a két előadás is, aztán valahogy vége szakadt a dolognak. Hasonlóképpen volt a tánccsoporttal, a barkácsoló- és a kézimunka-szakkörrel is. Most tervezgetik, hogy ezután jobban konkrétizálják a programokat, és közös elhatározás alapján, megpróbálkoznak néhány olyan dologgal, ami leköti a fiatalokat, és közelebb hozza őket egymáshoz. Nem könnyű feladat, faluhelyen pedig különösen. A felajánlás bizonyítja, hogv ha kel), össze tudnak fogni a kölesdi fiatalok. És ha megtalálják egymást a munkában, már csak egy lépés kell hozzá, hogy a művelődésben, a szórakozásban is együtt legyenek. (konya) Megindult a kísérleti gyártás az új szekszárdi Tegnap óta forognak a fazekaskorongok az új szekszárdi kerámiaüzemben, ügyes kezek formálják a különféle kancsókat, vázákat, díszíányérokd és né'*á y hét múlva — amikorra ászáradnak ezek a mintadarabok, és összejön be'őlük ennyi, hogy érdemes lesz begyújtani a kemencébe — sor kerül a kiégetésükre is. Még a múlt évben kezdték meg az előkészületeket a Tolna megyei Építősnyagipari Vállalatnál a kerámiaüzem létesítésére. A vállalat ugyanis — az ipari átszervezés következtében — átadta a téglagyárait az É. M.- vállalatnak. és ezáltal a Csatári Téglagyár melletti központi javítóüzemet megszüntették. A közel háromszáz nég z tméter alap- területű épület felszabadult. A megyei tanács ipari osztályán úgy döntöttek, hogy a felszabadult épületben kerámiaüzemet rendeznek be. Nemcsak a helyiség állt rendelkezésre, hanem található a közelben kerámiagyártásra alkalmas agyag, és vannak Szekszárdon kiváló szakemberek is. akik művészi képességeiknek megfelelő munkát, találhatnak az üzemben. A különféle kerámia-cikkek iránti kereslet pedig — mind belföldön, mind exportra — nagy, és bizonyára lesz érdeklődés a nén- szerű sárközi motívumokkal díkerámiaüzemben szített kerámiatárgyak iránt is. Elsősorban ilyen cikkeket gyá - tanak majd az üzemben, de készítenek közönséges „vörösá.ut” — virágcserepet, csibeitatit. sib. — is. Ugyancsak ebben az üzemben vezetik be a cserépkályha- csempe gyártását. A vállalat ugyanis cserépkályha-építést és átrakást is végez, sőt. a tervek között szerepel a hordozható cserépkályha gyártásának megszervezése is. A beruházás nem került sokba, az épület rendelkezésre állt, egyes gépeket, berendezési tárgyakat pedig könyvjóváírással lehetett, beszerezni más állami vállalatoktól. A kemencével, szárítóállványokkal és a szociális berendezéssel együtt mintegy 150 ezer forintot fordítottak a beruházásra. Tegnap megindult a kísérleti gyártás és a most következő hetek kísérletezéssel telnek el. A hordozható cserépkályha pro.otípu- sát az év végéig készítik el. De jelentős termelési terve is van ez évre az üzemnek, az év végéig kétszázezer forint értékű kerámiacikket, fazekasárut kell elkészíteni. Jelenleg tíz fő do’go- zik az üzemben — köztük két szakmunkás —. de amikorra felfut a termelés a teljes kapacitásnak megftlelőre, mint g'húsz dolgozót foglalkoztat majd az üzem. Hit hozunk be külföldről? Mint a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Fő- igazgatóságán tájékoz áfásul elmondták, a porszívó-választék bővítésére az idén is behozunk szovjet és csehszlovák gyártmányú porszívókat — Csajka, Rakéta és Jupiter típusúakat. A jól bevált 70 és 120 literes Lehel hűtőszekrények mellett az idén korlátozott mennyiségben 40 literes lengyel gyártmányú hűtő- szekrény kerül forgalomba. Hajszárítót és Villpnyborotvát az NDK-ból. i'letve a Szovjetunóból hozunk be. A terv szerint az idén összesen 9500 Moszkvics. Trabant, Wartburg és Skoda típusú személygépkocsi b'érkezése várható. A 48—50 köbcemtimét rés mopedekből a csehsz’ovák Jawa-Ideal. a jugoszláv Kolibri és az NDK- beli Simson típusokra kö öítek szerződést. A nagymotorok választékát a szovjet gyármányú IZS bővíti. Lényeges javulás várható a hőelektromos háztartási készülékek és járművek pótalkatrész- ellátásában, (MTI)
