Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-11 / 59. szám

2 fOLNA MEGYEI NÍPCJSAG 1961. marat« rr. 0 bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (Folytatás az 1. oldalról) régen csak úgy él, mint a múlt emléke. Kádár János elvtárs ezután a magyar—bolgár kapcsolatokról beszélt, majd hangsúlyozta: — Mindenki számára nyilván­való, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődésének elenged­hetetlen feltétele a saját erő­források maximális kihasználása. A termelés tervszerű nemzetközi Szakosítása és kooperációja, • a műszaki és tudományos együtt­működés, a közös beruházások és a gazdasági együttműködés több más formája azonban olyan ha­tékony eszköze a népgazdaság fejlesztésének, amelyet nem nél­külözhet egyetlen szocialista or­szág sem. Ezért a KGST-tagor- szágok kommunista- és munkás­pártjai politikájukban abból in­dulnak ki, hogy az egyes szocialista országok átfogó gazdasági fejlesztését össze kell kapcsolni a terme­lés nemzetközi szakosításá­val. Kádár elvtárs a továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólt, majd így folytatta: A békeszerető magyar nép tel­jesen tisztában van azzal, hogy bizonyos alapvető nemzetköz1 problémák megoldása nélkül nem lehet megteremteni a tartós és szilárd békét. Európában ilyen problémát okoz az. hogy a má­sodik világháború után 19 évvel még mindig nem került aláírásra a német békeszerződés, Törté­nelmi tapasztalataink megtanítot­tak bennünket arra. hogy a nyu­gatnémet militarizmus az első­számú veszély Európában. Ezért követeljük a német békeszerző­dés megkötését és Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítását. Fontos minden lépés, amely elősegítheti a békét a világ vala­mely térségében. Ezért értékel­jük nagyra a bolgár kormánynak a balkáni atomfegyvermsnUs övezet megteremtésére tett javas­latát. Az európai béke megszilárdí­tása szempontjából rendkívül po­zitív lépésnek tekintenénk a közép-európai atommentes öve­zet megteremtését és az e cél felé vezető úton a Közép-Euró- pában lévő atom- és hidrogén­fegyverek befagyasztását. E ja­vaslatok megvalósítása nagy je­lentőségű lenne nemcsak a szó­ban forgó térség országai, hanem egész Európa számára. Kádár- elvtárs beszéde végén hangsúlyozta: — A bolgár elvtársakkal folyo megbeszéléseink a közöttünk fennálló jó elvtársi kapcso’atok légkörében haladnak és va'a- mennyi kérdésben megnyilvánul pártjaink, kormányaink álláspont­jának teljes egysége. Barátságon és bizalmon alakuló kapcsola­taink a mostani látogatással to­vább fejlődtek. Gazdagítotok együttműködésünket, véleményt cseréltünk közös dolgainkról és ismételten leszögeztük né­zetazonosságunkat. Kinyilvání­tottuk. hogy fokozni kívánjuk gazdasági együttműködésünket egymással, a többi szocialista or­szággal és a világ valamennyi országával. Erősíteni kívánjuk a népek közötti megértést a békés egymás mellett élés eszméje je­gyében. Pártjaink a jövőben is követ­kezetes harcot folytatnak azért, hogy még jobban tömörüljön a nemzetközi munkásmozgalom minden pozitív ereje. Todor Zsivkov eivtárs beszéde Ezután nagy taps közben To­dor Zsivkov lépett a mikrofon­hoz. Bevezető szavaiban megkö­szönte a szívélyes fogadtatást, el­ismeréssel szólt a gyárban látot­takról, majd így folytatta: Erről a helyről szeretném tol­mácsolni a gyár valamennyi dol- zójának. valamint a testvéri •agyar népnek a bolgár mun­kásosztály, a bolgár kommunis­ták, s az egész bolgár nép har­cos üdvözletét. (Nagy taps.) Mi a Bolgár Kommunista Párt és bolgár nép küldötteiként a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás—pa­raszt kormánynak a meghívására érkeztünk ismét az Önök orszá­gába. Azért jöttünk, hogy a mi tisztelt, szívünkhöz oly közel ál­ló elvtársainkkal, a Magyar Nép- köztársaság vezetőivel megvitas­suk a gazdasági, kulturális és pártkapcsolatok további fejlődésé­nek időszerű problémáit, hogy kicseréljük véleményünket a nemzetközi helyzet, a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom legfontosabb kérdéseiről. Párt- és kormányküldöttségünk látogatását teljes joggal nevez­hetjük testvéri, baráti látogatás­nak. E barátság gyökerei ott él­nek a bolgár és a magyar nép forradalmi hagyományaiban, az idegen hódítók ellen vívott hősi harcokbah, a kölcsönös testvéri segítségben. Barátságunk gyöke­rei ott élnek a marxizmus—le- nlnizmus győzelméért, a kom­munizmus diadaláért vívott kö­zös munkában és harcban. Todor Zsivkov a továbbiakban a két nép gyümölcsöző barátsá­gát méltatva ezeket mon4: : Kü­lönösen az utóbbi időben v-Hak erősebbé és szorosabbá a két párt és ország kapcsolatai. Meg­erősödött a gazdasági és műszaki együttműködés, szélesedtek a tudományos és kulturális kap­csolatok, megsokszorozódtak a tudósok és szakemberek. a a kultúra és a művészet képvi­selőinek kölcsönös látogatásai, s bővülnek pártjaink között a kap­csolatok és a kölcsönös tapaszta­latcserék. Mindez igen hasznos eredményekkel jár. Egyre szilárdabb a meggyőző­désünk, hogy barátságunk tartós és mély marad, mert jó kezek­ben van: a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a szocializmus bolgár és magyar építőinek, a bolgár és magyar ifjú nemzedék kezében. Hisszük, hogy ez a látogatás még szorosab­bá fűzi baráti kapcsolatain­kat, s nagymértékben hozzá­járul majd a bolgár és a magyar kommunisták, vala­mint a bolgár és a magyar nép testvéri barátságának és egységének megerősítéséhez. Todor Zsivkov a továbbiakban elismeréssel emlékezett meg a magyar népnek a népgazdaság, a tudomány, a művészet, a kul­túra fejlesztésében, az ipari tér-» melésbesi, valamint a mezőgazda­ság szocialista szervezésébe»! el­ét* eredményeiről. — A mi népünk az idén ün­nepli a szocialista forradalom győzelmének huszadik évforduló­ját — mondotta ezután. — Re­mélem, nem tűnik szerénytelen­ségnek. ha aát mondom, ha­zánk dolgozói joggal lehetnek büszkék azokra az eredmények­re. amelyeket az említett dicsősé­ges és hősi időszakban elértek. Ezt az évfordulót * iái végzett munka tudatával várjuk. Való­ban, nincs életünknek olyan terü­lete. ahol ne látszanának népünk teremtő munkájának nagyszerű eredményei, a szocialista orszá­gokkal folytatott kölcsönös se- gélynyújtásnck és együttműkö­désnek s különösen a testvér; Szovjetunió mindeno’dalú segít­ségének gyümölcsöző eredmé­nyei. Meg vagyunk győződve arról — folytatta —. hogy a gazdasági és kulturális építőmunkában meg­edződött és gazdag tapasztalato­kat szerzett bolgár nép. a nem­zetközi szocialis‘a együttműkö­désre támaszkodva, sikerrel fe­jezi be a szocializmus anyag’— műszaki bázisának megteremté­sét a Bolgár N-mköztárs'-ságban. Országunk, mi'-özben saját tar­talékainak legteljesebb és leg- racmaálísabb kihasználására tö­rekszik. továbbra is aktívan részt vesz a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A bolgár nép forrón üdvözölte a párt központi bizottságának és a kormányn-k ári az elhatározá­sát. hogy párt- és kormánydele­gációt küld a S ov.'e un;óba és a Magyar Népköztársaságba. Küldöttségünk és a Magyar Népköztársaság Kádár János elv- társ vezette küldöttsége között már megkezdődi-k a tárgya’ások. Ezek a barátság és a teljes egyet­értés jegyében folynak, s érin­tik a két ország együttműködésé­nek kérdéseit és a nemzetközi helyzetet is, Ezért nemesek a kit ország kölcsönös kapcsolatának a megerősítését szolgálják; elő­segítik a szocialista országok, s a nemzetközi kommun’sia mozga­lom összeforrottságát, a béke és a nemzetközi megértés ügyét is. A bolgár kormány, kifejezésre juttatva a nép törekvéseit, he­lyesli a békés együttélés lenini elveri. mert azok télies egészében megfelelnek a jelenkori társadal­mi fejlődés objektív feltételeinek. Ezért teljes mértékben támogat­tuk Hruscsov elvtárs üzenetét, hogy kapcsolják ki a háborút, mint a területi és határviták ren­dezésének eszközét. Teljes egé­szében támogatjuk azt a javasla­tot is. hogy jöjjön létre megnem­támadási szerződés a NATO- államok és a Varsói Szerződés tagállamai között, hogy váljék a Balkán és a Földközi-tenger egész térsége, atom- és rakétamentes övezetté, hogy fagyasszák be az atom- és hidrogénfegyvereket Közép-Európa térségében, stb. Utalva a nemzeti felszabadítási mozgalmak sikereire. Zsivkov ki­jelentette: a szabadság ügye egy­re inkább diadalmaskodik, a békeszerető népek el fogják érni a nemzetközi feszültség további enyhülését, s újabb lépéseket tesznek a termonukleáris konflik­tus megelőzésére. A nemzetközi viszonyok ilyetén fejlődése még ihkább megköveteli tőlünk, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a szo­cialista világrendszer egységének megerősítésére, valamennyi impe­rialistaellenes és háborúellenes erő egyesítésére. Pártjaink és országaink a pro­letár nemzetköziség, s az 1957-es és 1960-as moszkvai értekedet nyilatkozataihoz híven készek arra, hogy szoros szövetségben és megbonthatatlan egységben ha­ladjanak a nagy Szovjetunióval, s a szocialista világrendszer or­szágaival. Mi mindent meg­teszünk, ami csak tőlünk függ, hogy megőrizzük és megerősítsük a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista .és munkásmoz­galom eggyéforrottságát A gyűlés résztvevői hosszan­tartó tapssal fogadták Todor Zsivkov felszólalását, majd Ko­vács Kálmán zárószava után a gyűlés az Internacionálé hang­jaival fejeződött be. (MTI) Az Angol Munkáspárt érvényteleníteni akarja az angol—amerikai Poláris-egyezményt London, (MTI): A BBC televí­zió hétfő esti politikai műsorá­ban megszólaltatta Harold Wil­son munkáspárti vezért az an­gol választási küzdelem legvita­tottabb kérdéseiről . — A munkáspárt az angol— amerikai Poláris-egyezmény ér- j vénytelenítését fogja kérni — | mondotta Wilson. —‘Úgy véljük, ' nincs semmi értelme, hogy Nagy- Britannia továbbra is azt szín- j lelje, mintha még mindig atom- ' hatalom lenne. A legnagyobb képtelenség az az állítás, hogy | akárcsak szemernyivel is hozzá­járulunk a Nyugat ütőerejéhez azzal, ha Poláris-tengeralattjáró­kat vásárolunk, vagy bériünk az amerikaiaktól. A katonai - erő­viszonyokban ez annyi, mint egy szárított borsószem a hegytetőn. 1 Johnson amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaira utalva Wilson kifejtette: Washingtont foglalkoztatja a NATO átszerve­zésének gondolata, hogy a tagál­lamoknak nagyobb beleszólást | biztosítsanak a nukleáris ügyek­be. A Végső döntés azonban min­denképpen az amerikai kormány kezében lesz. Egy munkáspárti ! kormány olyan megállapodásra törekszik majd, amely „tanács- | kozási jogot’’ biztosítana Angliá- ' nak az amerikai nukleáris ütő­erő felhasználását illetően. A „nukleáris színlelés” feladatával megtakarított százmilliók nagy részét a munkáspárt Anglia ha­gyományos tehgeri és szárazföldi erőinek fejlesztésére fordítaná. Angliának számolnia kell azzal, hogy kiszoríthatják tengerentúli támaszpontjairól, s ezért külö­nösen fontos az úszó bázisok sze­repét betöltő hadiflotta megerő­sítése. Wilson kijelentette, hogy Doug- las-Home miniszterelnök vá­lasztási játszmát űz a „nukleá­ris függetlenség” jelszavával, holott „a nyers igazság az, hogy Angliának jelenleg semmiféle el­lenőrzése nincs a Nyugat atom­ütőereje felett”. Egy közvéleménykutatás ked­den közzé tett eredményeinek ta­núsága szerint az angol választó- polgárok mérhetetlenül nagyobb fontosságot tulajdonítanak élet- körülményeik alakulásának, mint az angol bomba „függetlenségé­nek”. Száz választókerület 2500 szavazópolgára közül 40 száza­lék a megélhetési költségeket je­lölte meg első számú választási kérdésként, 15 százalék a nyug­díjak rendezését, 15 százalék a munkanélküliséget, 7 százalék a lakásviszonyokat, és csupán 1,9 százalék nevezte elsőrendű fon­tosságúnak a „nukleáris függet­lenséget”. . Johnson jelentése az amerikai munkanélküliségről Washington, (TASZSZ). John­son, az Egyesült Államok elnöke jelentést terjesztett a kongresz- szus élé az országban mutatko­zó munkaerőhelyzetről. Az elnök jelentéséhez mellékelték Wirtz munkaügyi miniszter jelentését a munkaerő iránti keresletről, a munkaerőtartalékokról, a munka­erők felhasználásáról és kiképzé­séről. Az elnöki jelentés megállapít­ja, hogy „az Egyesült Államok­ban továbbra is túl nagy a mun­kanélküliek száma és túl sokan vannak olyanok, akik nem dol­goznak teljes munkahetet. Na­gyon sok embernek nincs meg­felelő képzettsége és szakmája”. A jelentés elmondja, hogy 1963- ban az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma 4,2 millió volt, vagyis a munkaképes lakos ság 5,7 százaléka. Az »Egyesült Államokban a munkanélküliség kétszer akkora, mint más iparilag fejlett országokban. A múlt év­ben 2,6 millió ipari munkás és a mezőgazdasági munkások nagy része nem dolgozott teljes mun­kahetet. Különösen a fiatalok, a négerek és a más nemzeti kisebbségek helyzetét befolyásolja károsan az a körülmény, hogy a gépek ki­szorítják az embereket. Ezeket a kategóriákat alkalmazzák utolsó­sorban és rendszerint elsőnek bo­csátják el. Johnson elnök jelentése sürgeti, hogy a munkanélküliség meg­szüntetése végett tegyék jobbá az oktatási rendszert, a fiatalok szakképzését és az automatizálás miatt utcára került munkásokat képezzék át. Az „atomernyő“ kérdése a genfi értekezlet keddi ülésén Genf (MTI). Kedden délelőtt a tizennyolchatalmi leszerelési bi­zottság több mint másfél órás ülésen folytatta a vitát az álta­lános és teljes leszerelés kérdé­séről. Lukanov. a bolgár küldöttség vezetője támogatta az „atom­ernyő” szovjet javaslatát, és bí­rálta a nyugati küldöttségeket, amelyek az ellenőrzés kérdését fölébe helyezik a leszerelésnek. A román Dumitrescu hang­súlyozta. hogy már a leszerelési folyamat kezdetén ki kell kap­csolni az atomháború veszélyét. Bírálta a stratégiai atomfegyver­hordozók „befagyasztására” tett amerikai javaslatot és rámuta­tott, hogy annak megvalósítása figyelmen kívül hagyná Nagy- P.ritanniát és a Német Szövetségi Köztársaságot. Sir Paul Mason, az angol kül­döttség vezetője azt indítványoz­ta, hogy vonják be az „atom- ernyőbe” a Polaris-rakétákat is. Ugyanakkor olyan Véleményt han­goztatott. amely szerint a rakéta­elhárító rakétáknak nem kellene hozzátartozniok az „atomemyő- höz”. Az angol delegátus felszólalá­| sara válaszolva Carapkin. a szov­jet küldöttség vezetője rámuta­tott, hogy a földkerekség tenge­rein cirkáló, Polaris-rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárók tipikusan támadó fegyverek és az agresszió célját szolgálják. Ezzel szemben a rakétaelhárító rakéták a védelmi fegyverekhez tartoznak és ha valamely államot megfosztanának ezektől a fegy­verektől, ez egyértelmű lenne az­zal, hogy védtelenné válna. Cavaletti olasz delegátus rövid felszólalásával — amelyben a stratégiai atomfegyver-hordozók „befagyasztásának” amerikai ja­vaslatát dicsérte —. véget ért a leszerelési értekezlet keddi ple­náris ülése. A következő plenáris ülést csütörtökön délelőtt tart­ják. A keddi ülés után Carapkin új­ságíróknak kijelentette, hogy a Polaris-rakétákkal felszerelt ten­geralattjárókat — amelyek hid­rogénbombákkal fedélzetükön ti­tokban tudnak cirkálni a tenge­rek felszíne alatt —. belefoglalni az „atomernyőbe” olyan lépés lenne, amely ellent mondana a leszerelésnek és az emberiesség­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom