Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÖ fftGI. március II. A termelőszövetkezeti beruházásokról mondanak véleményt a kivitelezők Ha mindenki a beruházási kódex szerint végezné munkáját! A termelőszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatos tapasztalataink igen kedvezőek. A létesítmények gazdái, a szövetkezetek vezetői, dolgozói általában elégedettek a kivitelezés minőségével, a tervekkel Az apró bosszúságokat leszámítva, ütemesen, jól halad a munka, a létesítmények a célnak — egynéhány ugyan csak ideiglenesen — megfelelnek. Az építőmunkások között folytatott vizsgálódás körülbelül azonos tapasztalatokat hoz, mint előző cikkünkben felvetettünk, de számos lényeges különbséget is. Ök nem tartják ildomosnak, hogy ideiglenesen —. de eléggé borsos összegért — építtetnek Velük a célnak sok esetben — szerintük — nem megfelelő létesítményt. Az őcsényí szövetkezet házi építőbrigádjával Decsen találkoztunk. Növendékszállást építenek. Az Ő véleményük is az. ami az állami építőiparban dolgozóké: Kár az energiát ideiglenes épületbe adni, helyesebb volna más területről felszabadítani forrásokat, hogy tartós, télen is használható létesítményeket építhessenek. Persze e vélemény erősen vitatható, sőt nem is lenne helyes, ha eszerint végeznék a szövetkezetek beruházásait. Mert bebizonyosodott, hogy nagy szükség van a szerfás épületekre. És ha a tél enyhébb, akkor a célnak meg is felel. A Tanácsi Építőipari Vállalat munkásaival, a tamási építés- vezetőség vezetőivel is tanácskoztunk e fontos problémáról. Sok, hasznos tapasztalatot szereztek már. de sok az olyan jelenség is. melyek megszüntetésével olcsóbbá, gyorsabbá lehetne tenni * kivitelezést. — Az anyaghiány megszüntetése volna legfontosabb teendő a határidő lerövidítésére — mondották az őcsényi tsz építőbrigádjának tagjai. — Tamásiban az építésvezetőségen már példákkal bizonyítják: Hónapokat késik egy-egy létesítmény átadása, csak egy anyagfajta, például a BH-elem hiánya miatt. A Tamásiban épített 32 vagonos magtárnál 1 hónapig, a felsőnyékinél 5 hónapig dolgoztak a kőművesek. A kocsolai építkezést éppen ezekben a napokban kellett abbahagyni, mert OT-oszlopoí — bár idő előtt feladták a megrendelést — még mindig nem kaptak, s bizonytalan az is. mikor kaphak. — Olcsóbbá, gyorsabbá csali úgy tehetjük építkezéseinket — mondotta Hólik András építés- vezető —. ha egész sor szervezési intézkedést megváltoztatunk. Elsősorban a beruházási programok készítésének eddigi gyakorlatát kellene módosítani. El kell érni, hogy a beruházási kódex minden pontját. minden érdekelt betartsa. Nem lehet úgy dolgozni — mint például a kocsolai tsz-istálló bővítésénél —, hogy a beruházási program előtt már rendelnünk kell anyagot, hogy dolgozni tudjunk — ha közben a megbízást nem mi kapjuk, akkor a bank megbírságolja a vállalatot a magas készlet miatt. Néhány anyag- féleség „előrendelése” meghaladja a fél évet is — és a kivitelezési megbízást mi csak a tárgyévben kapjuk, amikor már felkészülni nem tudunk. És így következik be az anyaghiány, ami végeredményben a határidő-csúszáshoz vezet, és az építési költség emelkedéséhez. — Brigádjainkat egyik munkahelyről a másikra vagyunk kénytélének utáztathi — mondja a kocsolai építkezés művezetője —. és a sok fel- és elvonulás pénzbe kerül. Azonkívül az emberek azt hiszik, hogy nem értünk a szakmához, azért kavargatjuk a korábbi munkaszervezési intéz- kedéseitíket — Gyakoriak a szállítási problémák is. Saját eszközökkel nem győzzük a szállítási teendőket eilátni, és így kénytelenek vagyunk idegen erőt is igénybe venni. Ez pedig ugyancsak drágítja az építkezést. Ha nagy mennyiségben érkezik például sóder, az állomáson nem tárolhatjuk. Most is az építésvezetőség irodája elé halmozzuk a sódert, pedig tudjuk, hogy lesz majd sóderigényű műm kánk itt Tamásiban, de még azt sem tudjuk, hogy hol. csak any- nyit közölték, hogy gépkocsimosót kell építenünk, de hogy mikor kezdjük el. azt még nem tudjuk. Pedig mennyivel hasznosabb lenne már most oda szállítani az építési anyagot! Fuvar- költségben és rakodási költségben érnénk el jelentős megtakarítást. — Ilyen, egyáltalán nem rózsás kivitelezői munka mellett különösen nagy jelentősége lehet a szocialista brigádok tevékenységének — jegyezzük meg. — Valóban, brigádjaink szocialista munkaversenye áz egyik legmegbízhatóbb támasz a határidők lerövidítésében, az anyaghiány miatti késések pótlására. Sajnos azonban, a brigádok nem tudják munkájukat tervszerűbbé tenni, a vállalások teljesítésesem válhat egyenletessé. Nem ritkán azért nem tudják a brigádnak megadni a szocialista címet, mert a sok megkezdett munka nem értékelhető. Tervszerűbb, szervezettebb beruházási program, a kódex szabályainak betartása, szükséges tehát, hogy a termelőszövetkezeti beruházások kivitelezése meggyorsuljon A mostani körülményes programkészítés, az építő vállalat részéről a sok megkezdett. de be nem fejezett létesítmény. a határidő-csúszás sajnos tény. Ezek megváltoztatása már folyamatos tevékenység mind az építők, mind a beruházók részéről. Örvendetes, hogy a kivitelezői munka mind több elismerést kap .már megyeszerte a termelőszövetkeze'ek részéről. De még van egész sor lehetőség a munkák gyorsabbá tételére. Nem kiaknázott még az sem, hogy olcsóbbá tegyük a termelőszövetkezeti beruházások kivitelezését. Lehetőségeink nagyok. I I>e ezekről a lehetőségekről majd legközelebbi írásunkban számolunk be. ' - Pj Kedvező a vetőmag-helyzet A tavaszi mezőgazdasági munkák egyik legfontosabb ja a vetés. Alapjaiban itt dől el, hogy milyen lesz a termés. Idejében vethetnek-e idén a mezőgazdasági üzemek, lesz-e elegendő jó minőségű vetőmag? Szerkesztőségünk felkereste Izinger Pál elvtársat a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóját és tájékoztatást kért a vetőmaghelyzetről. — Szükségesnek tartom leszögezni — kezdte nyilatkozatát IZinger Pál —, hogy évek óta mezőgazdasági politikánk egyik alapelve az önálló vetőmag-ellátás. Célunk, minél előbb elérni, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját termésű vetőmagjukra támaszkodhassanak. — Milyen vetőmaggal látja el az állam a termelőszövetkezeteket? — A szántóföldi főnövények termesztésének fokozása érdekében állami akcióban nemesített vetőmagot osztunk ki a termelő- szövetkezetek között. — Leghelyesebb lenne, ha főnövényeink vetőmag-helyzetét sorra vennénk. — Árpa- és zab-szükségletből a mákithális igényeket is képesek vagyunk kielégíteni. Központi raktárainkból a vetőmagot már kiszállítottuk aZ élosztó helyekre. Most már csak a tsz-eken múlik, hogy milyen hamar kor ni a mag rendeltetési helyére. — É téren nehézségek merülnek fel? — Sajnos gyakran előfordul, hogy a csereterményt csak az Utolsó pillanatban hozzák a tsz-ek és így a vetés közvetlen megkezdése előtti munkacsúcsban komoly torlódás keletkezik. Ezért kérjük, hogy ennek figyelembevételével folyamatosan szállítsák el a vetőmagot. Február végéig a tsZ-ek az árpavetőmag 72 százalékát, a zabvetőmag 60 százalékát szállították csak el saját raktáraikba. Néhány megye kiváló munkát végzett: Győr és Baranya már száz százalékig lebonyolította vetőmag-akciót. — Ilyen kedvező a helyzet a kukoricavetőmag-ellátásnál is? — Nyugodtan kijelenthetem, hogy teljes mértékben eleget tettünk a kívánalmaknak. Szépen halad a kiszállítás, eddig már 50 százalékos az eredmény. A határidő március 31. örvendetes, hogy az idéh a helyes fajta-elosztásnak megfelelő mennyiségű hibridkukorica-vetőmagot szállítottunk. — Mely vetőmagvaknál merült fel ellátási nehézség? — Sajnos a tavalyi igen gyönge termés miatt a lucernavető- mág-szükségletet nem tudjuk maradéktalanul kielégítehi. Már történtek iritézkedések, hogy a jövőben hasonló helyzet ne ismétlődhessed meg. Ez évben téA növényvédelem és a háztáji A megye sajátságos helyzete, mezőgazdasági kultúrája okkal helyezi előtérbe a háztáji gazdaságokban a növényvédelmet, amely alatt elsősorban a szőlők és a gyümölcsösök kártevői elleni védekezést értjük. A MÉSZÖV, a földművesszövetkezetek, a Hazafias Népfront és a Fácánkerti Növényvédő Állomás közös, együttes erőfeszítései ismertek. Azokról kizárólag az elismerés hangján lehet szólni. De a nagy munka jelentőségét sokhelyütt a tsz-ek és a községek vezetői még nem értékelik kellőképpen, sőt, egyik-másik községben valami egészen mellékes dolognak tekintik a háztáji gazdaságokban folyó védekező munkát. Afféle túlbuzgó produkálásnak nézik a földművesszövetkezetek erőfeszítéseit olyannak, amely nem illik bele semmiféle hivatalos programba, hiszen „csak” a háztájiról van szó. Pedig a népgazdaság és az ötéves terv programjába a növény- védelem, egyszóval a kemizálás nagyon is beleillik és a háztájival együtt beletartozik. Tolna, Bátaszék, Dombóvár bizonyítja, hogy megfelelő eredményekét is lehet elérni, s a munka kizárólag ott akadozik, ahol hibás és helytelen meggondolásból a növényvédelem kizárólag a népfront, vagy az fmsz. ügye. Nos, miként állunk ezzel a dologgal? Pékár Imre, a Fácánkerti Növényvédő Állomás főagronómusa megbízható tényanyagra támaszkodva egyre, másra adja a vészjeleket a kártevők elszaporodásáról, a védekezés népgazdasági jelentőségének lebecsüléséről. Fácánkert jelzéseit komolyan kell venni, mert milliókról van szó. Olyan értékek megóvásáról, megvédéséről, amelyek pénzt és nem utolsó sorban jobb piaclehetőségeket jelentenek. A termelőszövetkezetekben a védekezés más alapokon biztonságosabban történik. De a háztájit sem szabad külön kezelni, mert hiába teszünk meg m iáién t, pénzt, anyagot és fáradságot nem kímélve a közösben, a kárt okozók tovább szaporodnak, újból és újból veszélyeztetik a közöst is a háztájit is, ha a háztáji kertek, szőlők, gyümölcsösök védelme elmarad. Ez pedig világosan jelzi, hogy a háztáji növényvédelem a közösség szempontjából is fontos. Nálunk Tolnában az a jellemző, hogy a háztáji terület rendszerint szőlőt és gyümölcsöst is jelent. Ilyen szempontból sem mellékes tehát a védekezés. Nem közömbös ugyanis, hogy mennyi lesz ezeken a területeken a termés és milyen lesz a termés minősége. Ha tehát az fmsz. illetékesei azon erőlködnek és minden követ megmozgatnak, hogy menjen a dolog, akkor ezt az erőlködést közügy méltányolni, elősegíteni és nem helyes szükségtelen okvetetlenke- désnek tartani, mondván „van elég bajunk, most még, ezek is efféle piszlicsári dolgokkal jönnek”. Olyan jól még nem megy, hogy meglévő értékeinket bárhol is pocsékoljuk, azokat veszni hagyjuk. Erre soha nem kerülhet sor. A háztáji szőlő és gyümölcsös Tolna megyében nagy érték, vigyázni rá, megóvni a kártevőktől, idejében megkezdeni és szükség szerint folytatni a védekezést, ugyanolyan fontos feladat, mint bármilyen más mezőgazdasági munka. lepítünk 16 ezer hold kapás lucernát. Vetőmagtermelés céljára 1964-ben 30 ezer hold magtermő területet biztosítunk. Ha az agrotechnikai feladatokat végrehajtják a mezőgazdasági üzemek és megfelelően védekeznek a kártevők, különösen az aranka ellen, nem lesz gond jövőre a lucernavetőmag-ellátással. Ezúton is felhívjuk a figyelmet: nyers, tiszti tatián magot nem szabad elvetni! — Végezetül beszéljünk a burgonyáról. — Lényegesen megjavult a burgpnyavetőgumó-ellátás. Nagyüzemi gazdálkodás tette lehetővé, hogy a gyors leromlásra hajlamos területekre kettő, az egyéb szántóföldekre három évenként adhatunk friss burgo- hya-vetőgumót. Különös gonddal kezeljék a prizmában tárolt vetőgumót. A prizmabontás után a megfelelő válogatás sok veszteségnek veszi elejét. A nagy- mennyiségű nemesített vetőgumó a KGST keretein belül érkezett és ez tette lehetővé, hogy már 1963. decemberig valamennyi termelőszövetkezet megkapta .a szükséges burgonya-vetőgumót. — fejezte be nyilatkozatát Izinger Pál. Ha áttekintjük az adatokat, biztató kép tárul elénk. Azt mondhatjuk — ha az időjárás kedvezően alakul — most már csak rajtunk múlik az idei termés. Regős István Ez már igen! A nyelvművelés eszközei közé lépett w keresztrejtvény is, mint azt népszerű tudományos hetilapunk, az Élet és Tudomány 9. íí'ám.a mutatja. „Fogalmazzunk helyesen magyarul”, ez a keresztrejtvény címe és aki megfejti, megtudhatja, hogy örömet csak „szerezni” lehet valakinek, nem pedig ,,okozni”. Ellenben „okozni” csak ilyeneket lehet, mint „bánat” (vizsz. 21), „baj” {függ. 21) és „bosszúság” (függ. 12). Aztán, a „létére” kifejezés mindig „ellentétes” értelmű (vízszintes '13), satöbbi, satöbbi. Ámde... jól látok? Vagy változott e szónak az írása? Kétszer is előfordul a szövegben, hogy „kubikus”, pedig eddig úgy tudtam, ezt helyesen kubikos-nak kell írni. Elő csak gyorsan az Akadémia helyesírási szótárát. Eredmény: „kubikos”. A He- helyírási tánácsadó szótár szintén „kubikos”. Végül az értelmező szótár negyedik kötetében nézem meg. Itt is „kubikos” akár főnévként, akár melléknévként használjuk. Ritkán, kivételes esetben lehet „kubikus” is. Talán ezt a kivételt az indokolta, hogy éppen a nyelvhelyességről van szó a keresztrejtvényben? (J.) ejnye / Ajánlatunk propán- butángáz-fogyasztók részére 3— j—1 lángú NDK importiíízhely hőfokszabályzós 2200,— Ft 4— ]—1 lángú csehszlovák importtűzhely 2050,— Ft A letéti jegy felmutatása mellett régi fogyasztókat is kiszolgálunk! 55. sz. Gázkészülékek Boltja. Pécs, Sallai u. 38. szám. (66)
