Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. 'március 1. * Minden szinten javítani kell a vezetést Beszélgetés László Istvánnal, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójával a Központi Bizottság határozatáról Sáros lett a cipő Egy héttel ezelőtt jelent meg a párt Központi Bizottságának az építőipar munkájáról hozott határozata. Milyen útmutatást ad a határozat, miben kell változtatni az eddigi módszereken — erről érdeklődtünk László István elvtárstól, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójától. — Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy vártuk már ezt a határozatot — mondja László elvtárs. — Már a múlt évben nyilvánvaló volt, hogy az építőiparban nehézségek vannak, sürgős intézkedésekre van szükség, hogy az építőipar eleget tudNemcsak tantestületi ügy A bátasséki pedagógus-ankét tapasztalataiból Pedagógusok, Bátaszék gazdasági és politikai vezetésének képviselői, pártmunkások, és népművelési szakemberek részvételével ankétot rendezett szerkesztőségünk a helybeli 1. sz. általános iskolában. Közös erővel arról próbáltunk képet nyerni: milyen szerepet töltenek be napjainkban a falusi művelődésben a tanítók, tanárok, s a művelődési otthon. Ahogy ilyenkor általában történni szokott, számtalan olyan kérdés merült fel, amelyek közül többre e cikk keretében még utalni is alig lehetséges. Viszont feltétlenül említést érdemel egy nagyon fontos alapgondolat, amelyik nem hiányzott egyetlen megnyilatkozásból sem. Nevezetesen: a művelődés nem öncél, S nem is csak. a szabad idő kitöltését jelenti, hanem a szocialista gondolkodás kialakításának, a színre került, a lehetőségek csak részben vannak kihasználva. Hiányzik az értelmiségi klub, ennek hiányát érzi a népművelés is. Másrészt viszont meglehetősen nagy a holttér: a községben működő üzemek és vállalatok dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok egy része, a vasutasok elég nagy hányada, de a községben dolgozó, nem pedagógus foglalkozású értelmiségiek közül sokan igen kevéssé kapcsolódtak be Bátaszék művelődési életébe. Ez az utóbbi megállapítás szerepelt tulajdonképpen másodikként az ankét középpontjában. Benkó István, a 2. sz. iskola igazgatója nagyon találóan jegyezte meg, hogy a művelődés irányítása, az általános és szakműveltség terjesztése nemcsak pedagógusügy» mind tudatosabb ^ es magasabb hanem ennél sokkal szélesebb színvonalú munkának, a terme- körre tartozik. Ez alatt nyilván lésnek, egyszóval az eletnek a azt értette, hogy a Bátaszéken élő szolgálatában áll. j szakértelmiségiek a nagyon fonBátaszék helyzete bizonyos ér- .1°« termelési kérdések mellett telemben sajátos. Tolna megye" fordítsanak gondot a jelenleginél egyik legnagyobb községe, a Sár-;: jobban az önművelésre, a társa- köznek félig-meddig gazdaságii sági életben való szereplésre, és központja. Nem jelentéktelen átnyújtsanak fokozottabb segítsé- kczség életében a vasút, valamin ti Kot ahhoz a munkához, amiből a a helyi ipari vállalatok szerepe. Munkások szakmai, vagy más Ugyanakkor a Búzakalász Tér- természetű műveltségének foko- melőszövetkezet Bátaszék mező- | zódása esetén végeredményben az gazdasági foglalkozású lakosságát : üzemek húzhatnak hasznot, tömöríti egybe. Ezekből eredően I Az ő véleményét erősítette meg olyan értelemben is beszélhetünk , Kulcsár Ferencnek, a községi sajátos vonásról, hogy itt jóval pártbizottság titkárának hozzá- magasabb az értelmiségi munka- szólása is. Kulcsár elvtárs annak kört betöltők száma, de az eljá- , a _ nagyon helyes elképzelésnek rók aránya is meglehetősen magas. Mindezek szóba kerültek, s azzal egészültek ki, hogy a lakosság száma, a község jelenlegi állapota, s az előtte álló fejlődés sürgetően vetik fel a művelődés tárgyi bázisainak jobb, célszerűbb kialakítását. Az ankét résztvevői a fentiek alatt kimondva, vagy kimondatlanul, egy új művelődési otthon létesítését értették. A lehetőségek nem végtelenek, de az élet, a mostani korlátozott viszonyok ellenére sem állhat meg. Ennek érdekében a művelődés mai tennivalóit a művelődési otthon és az iskolák közösen oldják meg. Az alapvető elképzelés, hogy a község minden rétegének biztosítsák szórakozását, tanulását, művelődését. Ebben a komplexumban igen nagy szerepet tölt be a dolgozók iskolája, a művelődési otthonban népművelési munka, 1 adott hangot, hogy a művelődés ügye végeredményben közprobléma, a jelenleginél nagyobb sikert csak akkor lehet remélni, ha a műveltség terjesztésének érdekében nemcsak a pedagógusok dolgoznak, hanem mások is elvégzik a rájuk váró tennivalókat. Ezzel Kulcsár elvtárs a társadalmi és tömegszervezetek felelősségére is célzott, mert így folytatta: — Ma egy-egy emberre nagyon sok jut, s a munka gördü- lékenységét, hatékonyságát segítené, ha a KISZ-szervezetek is a jelenleginél nagyobb gondot fordítanának a népművelési munkára. Mint említettük, az ankét központi gondolata az volt, hogy a művelődés, a szocialista embertípus kialakítását, s az ennek a típusnak megfelelő gondolkodás megteremtését szolgálja. Ebből eredően szinte minden területnek végzett I meg kell, hogy legyen a maga sa- egyre játos, az élettani, vagy munkaköjobban erőre kapó gimnázium, a rülményekhez igazodó nevelési . , _ , , ... .... terve. Ami az iskolai nevelési külonbozo szakkorok, az ifjúsági ,prveket iUetl_ ezekkel nincs küés a termelőszövetkezeti klub. lönösebb probléma. Azokat majd- Ám, amint az ankét során fel- nem kész állapotban kapták mindenütt, s a velük való munkát inkább az alkalmazás jelenti. Igen fontos például az iskola és a szülői ház kapcsolatának megteremtése, a nevelés egységének megvalósítása. Bátaszéken e kérdésben több kezdeményezést tapasztaltunk. Ám az iskolán kívüli nevelési terv tekintetében egy kicsit körülményesebbnek látszik a dolog. Nem a község meghatározott időre szóló művelődési tervére gondolunk, hanem olyan koncepcióra, amelyik azt foglalná magában: miként fejlesszék tovább az alapokat. Báli Zoltán országgyűlési képviselő, a Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke az ankéton azt mondta: A művelődési munkának nem lehet más a célja, mint hogy az embereket megtanítsa korszerűen gondolkodni, könnyebben, jobban, szakszerűbben és eredményesebben dolgozni. Ez a megállapítás szinte az összes vitatott problémát helyére rakja, s azt is megmutatja, hogy annak a koncepciónak, amire a fentiekben utaltunk, magában kell foglalnia a műveltség terjesztésének általános és szakmai kérdéseit. A sokágú és kiterjedt művelődési munka mögött mindig ott kell állnia a pedagógusnak, mint a hagyományos műveltség letéteményesének. De maximális követelmény lenne azt kívánni, hogy az érintett problémákat Bátaszéken csak a pedagógusok oldják meg. Az ő felelősségük igen nagy, de ez megfelelő átérzés mellett, inkább az eszmei irányításra terjedjen ki, mint arra az ankét többször rámutatott. A jövő szempontjából feltétlenül megnyugtató, hogy a bátaszéki pedagógusok ott is állnak mindenütt: a tanács művelődésügyi szervében éppúgy megtaláljuk őket, mint a műkedvelő színjátszás, vagy a kórusmozgalom fejlesztése érdekében végzett munka sűrűjében. De nem hiányoznak az ismeretterjesztés, az ifjúság között végzett munkáról sem. így viszont nyilván sok a dolguk. S talán úgy lenne könnyebb, ha kiszélesítenék a népművelés gyakorlati végrehajtásának bázisát, s azokat is munkába állítanák, akik egyelőre még csak a termelés fokozásával vannak elfoglalva. Az eredmény ilyen módon kettős lehetne: izmosodna a népművelők tábora, egy-egy emberre kevesebb teher jutna, és a másik: szaporodna azoknak a száma is, akikben felébred ez i"Är'" az önművelésre, a tanulásra. Már csak azért is, mert többen lennének, akik után a mai passzívak elindulhatnak. Sz. 1. jón tenni a növekvő feladatoknak. — Mit tart a legfontosabbnak a határozatban? — Nehéz erre válaszolni, hiszen annak minden pontja fontos, hiába akarjuk teljesíteni a termelékenység növelésére vonatkozó feladatokat, ha elhanyagoljuk a gépesítést, vagy a szalagszerű építkezések szervezését, az előregyártás fejlesztését stb. Ha mégis lehet fontossági sorrendet felállítani, talán a vezetés színvonalának emelését tenném az első helyre. Mert ettől függ nagymértékben a többi is. Persze, ezalatt nem az értendő, hogy csak a minisztériumi vezetőknek, vagy csak az igazgatóknak, főmérnököknek kell javítániok a vezetési módszereken, hanem szükség van erre minden szinten, egészen a brigádvezetőkig. — Elegei tud tenni a vállalat ez évi feladatainak? — Csak úgy, ha a határozat minden ránk vonatkozó pontját megvalósítjuk. Az idén mintegy százharmincmillió forint értékű munkát kell végeznünk, szemben a tavalyi, ténylegesen elért 68 millióval. Jelenleg a legnagyobb problémánk a munkaerőhiány. E területen kell gyökeres változást elérnünk. Tavaly négyszázan léptek ki a vállalattól, köztük 288 volt az önkényes kilépő. Ez a szám igen..magas. És, ha jó részük máshova, főként tanácsi, tsz, vagy egyéb brigádokba ment dolgozni (Egyébként az ilyen irányú csábítások megakadályozását célozza a határozatnak az a pontja, amely szerint egységes bérezést kell alkalmazni mindenütt, és el kell érni, hogy az építőipari tevékenység mind nagyobb részét az állami építőipari vállalatok végezzék), sokan léptek ki azért, mert nem volt megfelelő a szociális ellátás, vagy a rossz munkaszervezés miatt nem tudtak eleget keresni. Az idén mindkét területen javítani akarunk. Persze, megengedhetetlennek tartjuk — és az idén nem is követjük — azt a módszert, hogy „lazítsunk” a minőségi követelményeken, csak, hogy megtartsuk a kilépni akarókat. Egyébként döntően a létszám feltöltésétől függ, teljesíteni tudjuk-e az idei tervet. A beruházások előkészítése — a megyei tanács vb. korábbi határozatának megfelelően — sokkal jobb, mint a korábbi években, már most hetven- millió forintra van szerződésünk, ami azt is jelenti, hogy e munkák kivitelezési tervdokumentációja is rendelkezésünkre áll, — Mit tesznek a termelékenység emeléséért? — Megjavítjuk a munkaszervezést és gépesítünk. Két és félmillió forintot fordítunk az idén gépesítésre, beszerzünk többek közt két kis vakológépet, ez annyit jelent, mintha több kőművesbrigádot alkalmaznánk. Beszerzés alatt áll egy menetvágógép, ez a vízvezetékszerelők munkáját köny- nyíti meg. Gépesítjük az idén a földmunkákat is, eddig nem alkalmaztunk nagyobb teljesítményű földkitermelő gépeket, de az idén mintegy tízezer köbméter földet akarunk géppel kitermelni. — Tervezik a minőség javítását is? — Természetesen. Bár az elmúlt években komoly eredményeket értünk el és míg korábban ritkaság volt az olyan műszaki átadás, ahol nem készült hiányjegyzőkönyv, tavaly már nyolcvannyolc beruházást adtunk át hiánymentesen, és huszonhatot dicsérettel. El akarjuk érni, hogy ezek aránya az idén tovább növekedjék. . Sokat várunk a határozat megvalósításában a dolgozóinktól, elsősorban a törzsgárdától. Erre meg is van az alap, hiszen a most folyó termelési tanácskozásokon — amelyeken egyébként már határozatból adódó feladatokról is beszélünk — egyre több kollektíva lép a szocialista brigád címért versenyzők sorába. Emellett fokozott mértékben gondoskodunk a szakmunkás-utánpótlásról is, az idén mintegy százötven ipari tanulót veszünk fel, szemben a tavaly felvett huszonnyolccal — mondta befejezésül az igazgató. (J) Az első tavaszi napsütés Vs»';;'X&
