Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
TOLNA MEG TFT NEPÜJSAO 1934. március S3. Teljesítette első negyedévi tervét a szénbányászat A Nehézipari Minisztérium bányászati-műszaki főosztályának előzetes adatai szerint a szénbá- • nyászat szombaton teljesítette első negyedévi termelési tervét. A második termelési harmad végére, 14 órára együtt volt az első negyedévre előirányzóit 7 781 820 tonna szén. A harmadik harmadban és kedden, a negyedév utolsó napján várhatólag, még 150—160 , ezer tonna szenet adnak a báközött csaknem állandó vasúti- kocsi-hiány gátolta munkájukat, mégsem maradtak adósak egy deka szénnel sem. Februárban javultak munkalehetőségeik, a március elején visszatért tél azonban ismét sok akadályt állított eléjük, de ezeket is legyőzték az időnként beiktatott vasárnapi műszakok segítségével. A negyedév folyamán egy-egy tröszt általában két vasárnapi termelést ikta nyák, s ezzel túlteljesítik az ipar. | tott be munkájába, de nem mind- ag negyedévi termelési tervét Nehéz évkezdetet fejeznek be sikeresen a szénbányászok. A hó- fúvásos hideg januárban többek egyik volt háromharmados. Néhány tröszt az utolsó vasárnapot már igénybe sem vette. 4 szovjet sajtó Magyarországról Moszkva, (MTI): A szombati máiról, közöttük Apró Antal „A szovjet lapok hazánk felszabadu- testvériség és az együttműködés TÖRTEVETEK az emberségről Egy-egy riport lásának közelgő évfordulója és a Hruscsov vezette szovjet küldöttség küszöbön álló látogatása alkalmából ismét több cikket közölnek Magyarország életéről. A Pravdában „A gazdasági építés ■ tapasztalatai a népi Magyarországon” címmel megjelent Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának cikke. Lu- kovec és Geraszimov, a Pravda budapesti tudósítói a százhalombattai építkezésekről írnak a lap szombati számában. Az Ekonomicseszkaja Gazeta szombati számának melléklete nyolc cikket közöl Magyarország gazdasági helyzetéről és problészellsmében”, Nyers Rezső „A szocializmus teljes felépítéséért” és Szurdi István „Változások az ipari termelés szervezetében” című cikkét. A lap szerkesztősége köszönetét mond a Figyelő munkatársainak, akik az anyag összeállításánál közreműködtek. A Komszomolszkaja Pravda no- voszibirszki és kijevi tudósítói beszámolnak a magyar KISZ-kü’- döttség meleg fogadtatásáról és látogatásairól. A Lityeratumaja Gazetában Hidas Antal, a Moszkovszkaja Pravdában Kulcsár István méltatja a közelgő évforduló jelentőségét. Megindult a községfejlesztési munka A tél folyamán a községfejlesz- lési tervek elkészítése, majd az építkezések előkészítése volt a fő feladat. Kivitelezésre nem igen kerülhetett sor, mert hiszen az időjárás, arra nem volt alkalmas- Most azonban, hogy megjavult az időjárás, számos helyen munkához láttak. Dalmandon óvodát építenek, s a hét elején már javában falaztak a kőművesek. Pakson utcát köveznek. A munkaiatok még a múlt évben megkezdődtek, s most, mihelyt a nagy fagyok megszűntek, munkához láttak az útépítők. A költségek nagy részét állami költség- vetésből, kisebbik részét, a mintegy 300 000 forintot pedig a községfejlesztési alapból fedezik. Mihelyt itt befejeződnék a munkálatok, a piactér felújítását kezdik meg. ~JETentős járdaépítés is szerepel a tanács idei tervében. Az anyagot már a helyszínre szállíttatta a tanács, s nemsokára itt is munkához látnak. Több helyen a bontási munkálatokat kezdték meg. anyagának öszr szegyűjtésekor többször hallottam apró történeteket, Múltkorjában a Bőrdíszmű KISZ-titkárával a fiatalok gondjairól beszélgettem. Elmondta; az a céljuk, hogy náluk minden fiatal érdekvédelmi szervezetének is érezze a KTSZ-t. Eközben szinte sértődötten mesélte, hogy az egyik lány nehéz anyagi helyzetében nem hozzájuk fordult, hanem a szakszervezethez. „Sok pénzünk nincs, de azért tudtunk volna segíteni rajta mi is. „Úgy beszélt az esetről, mint akit h-- tásköri sérelem ért. pedig hát csupán arról volt szó. hogy a szervezet segítőkészségét, amely a legtermészetesebb módon minden rászorulónak rendelkezésére áll — nem vették igénybe. Szép. nemes az ilyen „sér ő- döttség”. És mert üzemben tapasztaltam. méginkább elgondolkoztatott Arról beszélt ez az eset. hogy a társadalom részéről egészen természetessé vált az egyén segítése. Ativódott a köztudatba az emberség a segíteni akarás szocialista normája? Másnap a gimnáziumban jártam. Itt is mellékesként említett az igazgató egy szomorú esetet. Egyik tanulójuk teljesen árva, mert apa nincs, rég meghalt, s az anya öngyilkos lett. Maradtak ugyan rokonok, akik pártfogásba is vették a fiút. de az iskola nem érezte ezt megoldásnak, a fiú sorsát illetően. Hogy a gyerek ne hányódjon egyik rokontól a másikig, azon fáradoztak. hogy a kollégiumban helyet szerezzenek neki. A fiú, mihelyt szükség volt rá. azonnal érezhette a társadalom gondoskodását. melléállását. Ez pedig a későbbiekben is érezteti majd hatását. Aztán keresni kezdtem a szocialista emberség hasonló példáit. Sokat találtam! ...A szekszárdi cigánytelepen egyetlen ház áll. Egy szoba, kony- hás, a többi putri, vagy még annál is rosszabb. A házban lakik B. L, a családjával. Házuk még egy esztendős sincs. B. L. viszont több éve üzemi dolgozó. A ház létrejöttét ennek köszönm Ahol már I96S-Öt mutat a naptár Itt, a Bonyhádi Cipőgyár kísérleti műhelyében mindig egy évvel előbbre járnak, mint a szalagoknál. Ott a folyó évi, vagy negyedévi terveket teljesítik, itt már az 1965-ös cipőmodelleken dolgoznak. Mégpedig nem most kezdték a munkát, hanem az „utolsó simításokat” végzik. Gyakori vendég a műhelyben Raitczy Gábor, a gyár műszaki osztály- vezetője, aki most éppen Apa- czeller Istvánnal, a műhely vezetőjével és a mintakészítőkkel be- I még az exportnál is elkülönítve széli meg az 1965-ös kollekció utolsó néhány modelljével kapcsolatban felmerült problémákat. — Milyen újdonságokat tartogat jövőre a Bonyhádi Cipőgyár? Ez az első kérdésünk. — Százhúsz új modellt kell elkészítenünk, mégpedig április elejéig — mondja Raitczy elvtárs. Szemben a korábbi gyakorlattal, amikor külön belföldi és külön export-kollekciót — sőt tőkés országok részére tervezett mintákat — készítettünk, most egységes mintakollekcióval jelentkezünk a kül- és belkereskedelemnél. Amikor, kidolgoztuk az 1965-ös modelleket, nemcsak arra törekedtünk, hogy minél gazdaságosabban használhassuk fel a rendelkezésre álló anyagokat, hanem arra is, hogy szép, divatos és emellett tartós cipőket készítsünk. A minták közt sok lesz az új technológiával készülő könnyített goiser-cipő, újdonság a felső- bőrrámás, rejtett varrású és a ráma nélküli cipő. A készülő cipőknek mind nagyobb részét tervezzük forma-gumitalppal. — Milyenek lesznek az 1965. évi cipődivat-színek? — Nagyjából az eddigi színek — a világostól a sötét árnyalatig — megtalálhatók, azonban az eddiginél több cipőt tervevünk négerbarna ' isőrésszel és kü- '"nböző színű matt bőrökkel. (J> heti leginkább. A tanács essk ' édesanyja fogadta masához. Jó házhelyet juttatott a családnak. | anyagi körülmények között él. ta- Böntési anyagot az üzem szerzett Ián azért is szégyellte. hogy a és B. L. házát a munkatársai j fia javítóintézetben volt. Ezzel építették fel, tavaly nyáron. ] gyötörte, amikor tehette, K. Á. A . Mezőgazdasági Gépjavító 'iSSettÄb lenn!' Vállalat nőbizottsága elvállalta I A tlu s?el , tt o.thon ie"n‘: B. M.. rQ sokg^rAekes cigány menekült az otthon, patro'nálását. Nevére takarék- : r>OKO e 0 ' könyvet váltották, s abba helyez- | A munkájára mindaddig nem ték el két hónapig fizetése nagy i volt panasz, amíg meg nem szö- részét. csak az élelemre valót ad- kött egy hét után került elő, s ták ki neki. A patronálás jól kezdődött, a nőbizotlság úgy vigyázott a pénzre, hogy abban hiba nem volt. Ezenkívül ruhát gyűjtöttek a gyerekek részére, hogy minden fillért megtakaríthasson a család, építőanyagra. Nem rajtuk múlt. hogy az illető, amikor nagyobb összeg gyűlt egybe minden áron magánál szerette volna tudni. Azóta már kilépett az üzemből... Az asszonyoknak rosszul esett a dolog de eszükbe sem jut olyasmi, hogy többé nem segítenek senkinek... A kórház egyik műtőse jól öltözött, komoly fiatalember. Akik régebbről ismerik, most mosolyogva üdvöz- lik. ha az utcán összetalálkoznak. Nem is olyan régen inkább szégyenkeztek, hogy ismerik. Akkoriban részegen dülöngélt, s ha a rendőr nyakoncsípte. csak a ruháját foghatta szilárdan, az ember kicsúszott belőle, annyira tele volt alkohollal a húszéves- fiú. Különben a gépjavítónál dolgozott. átképzésként. Odabent tudták róla, hogy rossz körülmények között él, a nagyszüleinél lakik vidéken, mert a szülei elváltak és nem törődnek vele. Az öregek nem tudják kézbe i tartani A fiatal S. J. fizetése italboltokban maradt, egy-egy pohár borral vásárolt magának társsságot, úgy vélte, másutt be sem fogadnák. Emellett, ha valamit jól csinált a munkahelyén, kedves csibészség- gel kérdezte a művezetőt: — Na, milyen vagyok? Az igazolatlan mulasztások miatt azonban már nem lehetett szó nélkül hagyni ügyét. Erélyes közbeavatkozás menthette meg csak a fiút. Ha tovább így folytatja. teljesen tönkre megy. hiszen soha egy fillérje nincsen, öltözködni sem tud és később már a munkához se lesz ereje. A művezetője elhatározta, rábírja. hogy elvonókúrára menjen. A fiú az irodában sírvafakadt: — Miből fizessem ki a kúrát? Látja, hogy még ruhára sem telik. Én teljesen egyedül vagyok. A brigád, amelyikben dolgozott, mellé állt. Amikor a fiú dolga szóba jött, egyöntetűen kijelentették. hogy fizetéskor 20—20 forintokat adnak, hogy összejöjjön a kúra térítési díja. Megígérték, hogy később is segítik a fiút. míg legközelebb fizetést kap. A terv megvalósításának semmi akadálya nem volt. a fiút,. S. J.-t pedig már az is visszafogta a lejtőről. hogy ilyen sokan gondolnak rá. Azonban az utolsó percben a szülei is észbekaptak. Magukhoz vették, új munkakört kerestek részére. pedig a munkahelyétől kellett a legkevésbé félteni S. J.-t. Hogy a családi élet. a törődés az í otthon hiányzott ennek a fiúnak leginkább, azt mai énje is igazolja. Teljesen megváltoeott. Milyen jó érzés lehet neki is ma találkozni régi munkalársaiv 1. akik előbb kezdtek törődni vele. mint a szülei. akkor természetesen az elbocsátásáról tárgyaltak. K. A. türelmi időt kért. hogy bebizonyíthassa, rendesen dolgozik, ha nem kell otthon laknia. Albérletet keres, ígérte, s majd meglátják, hogv minden rendbe jön. A munkásszálláson helyet kapott. a konyháról pedig vacsorát is. Rendbe jött az élete. Jó érzésű, becsületes fiú. Erről beszél a lakásadója, aki kollégája is. A fiatalember jó szóért még szombaton is hajlandó otthon maradni. s felügyelni a háziak gyermekeire. hogy ők szórakozni mehessenek. — Hogy érzi magát az üzemben? — kérdeztem a magasra nőtt fiatalembertől. — Nagyon jól — felelte kissé csodálkozva, mert hiszen egész természetes, hogy ilyen körülmények között jól van. Hem régen új munkás került az esztergályos-műhelybe. Amikor a művezetőnek bemutatkozott, ezt is közölte: — A nevelőotthonból jövök. — Na és, mi van abban? — szólt a művezető. — Hát csak mondom, hogy ne legyenek kételyei velem szemben. — Eredj dolgozni, a többit később látjuk meg. A törődés hangzik ki ezekből a történetekből. „Munkaköri kötelességen felüli” törődés az emberekkel. amely azt szüli, hogy egy-egy kollektívában mindenki valakinek érezheti magát. A munkatársak embertársak is, ak k ott fejezik ki ezt, ahol tudják. Egyetlen üzemben hallottam ezeket az eseteket. És természe tosen sokkal több történt annál, amit elmeséltek. Nehéz lenne papírral is győzni, ha mindahányat fel akarnánk jegyezni. így falán nem derűlátás a történetekből azt a következetést levonni; ez alatt, a közel húsz esztendő alatt csakugyan a köz- tudaté a szocialista emberség eszménye. BENCZE KLÁRA I Az esztergályos műhelyben ^ ___ _ dolgozik K. Á . Húszéves volt. amikor ide került. Nevelőotthonból jött. Nem kérdezték, miért került oda. s ő maga sem szólt erről. Sejtették, hogy rossz társaságba Heveiedett. Szülei elváltak, tőlük távol, egy nagyvárosban tanulta szakmáját. Egyedül hagyták őt is. Mikor a gépjavítónál dolgozni kezdett, az Rádió, televízió, villamosgépek javítása a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-nél. Vidéken is javítunk telefonhívás alapján. A környező községekből a földm ivesszövetkezet megbízottja útján a be és kiszállítást is vállaljuk, Tolna, Ságvári E. u. 1. Telefon: 111 (149)
