Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

Í964. február 13. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 7 ífavágók Sovicán 1 Közeledünk Gurovicához. Erdő övezte völgyek, ez Gurovica. Megkapó szépségű vidék: a ragyogó fe­hérséget már földbarna foltok­kal tarkította az olvadás. Utat nemigen látni, csak egy-egy keréknyomot, mindig úgy kanya­rogva, hogy a lovak könnyebben húzzák a féltengelyig süppedő kocsit. Nap mint nap oda jár­nak dolgozni a szálkai favágók. Ha favágót mondunk, fejszés, kemény tenyerű emberek jutnak eszünkbe, akik erős. pontos csa­pásokkal a legvastagabb fával is megbirkóznak, és a téli csendben messzire hallatszik a fejsze­csattogásuk. Ahogy közeledünk Gurovicára, egyre inkább szerte­foszlik ez a kép. Néhány kilo­méter még hátra van, de már hallom, hogy valami furcsán vijjog, elhalkul, meg-megerősö- dik. Tamás Lajos, az erdész, rámnéz. — Motorfűrész. Méghozzá a legújabb típusú. A kézi fa- kitermelés elavult. Fülel az egyre erősödő zajra, aztán előre mutat. — Ahogy hallom, lejutottak a völgybe. Látni még nem lehet a fa­vágókat. eltakarja őket a domb­oldal, de egy kanyar, és helyben vagyunk. Hosszú szálfák hevernek szana­szét: a délelőtti termelés. Két pár ló húzza egy helyre a rön­köket, hogy könnyebb légyen a munka. Itt egy brigád. Reins- pach Jánosé dolgozik. Heten van­nak összesen, meg a két foga­tom, akik már nem tartoznak a brigádhoz. A fiatal Reinspach János tudásával érdemelte ki, hogy ő lett a vezető. Szakmunkás- tanfolyamot végzett: ő kezeli a gépet, és Werner Ádám. Werner is szakmunkásnak készül, csak a vizsgák vannak még vissza. Két ember szükséges a motor­hoz, mert a kis masina erősen igénybe veszi a karokat. — Nagy a fordulatszám. ke­gyetlenül rázza az embert. — mondja Reinspach János. — Azért összehasonlíthatatlanul könnyebb a munka. Nem kell órákig a hóban térdelni és húzni a fűrészt. A gépet dön­tésre és darabolásra is fel le­het használni. A könnyebb mun­kát legjobban Scháb Antal és Bertold András tudják lemérni, ők már több mint tíz éve irtják a szálkai erdő fáit. Az ő szer­számuk azért csak a fejsze má­rnád! Kézi feldolgozók, ágazzák, használatra készítik elő a fát. — Most már mi is könnyebben beszélünk — mondják. — A darabolást elvégzi a gép. Azért dicsekedni sem kell, van még mit csinálni a fejszével is. Jó- néhányszor oda kell csapni egy nap alatt, mire lehántjuk a bányafát. Ilyenkor télen nehe­zebb, mert ráfagyott a kéreg, és csak szilánkokba lehet leszedni róla. Jobb időben egyesapásra egész hosszú szeletet tudunk ha­sítani egyszerre. De nem is ez a legnehezebb munka, hanem a rakodás. A bányafát, a tűzi­fát szépen Össze kell rakni. Ne­héz, meg aztán nem kellemes dolog a hóban, vagy a sárban nyúlkálni. Jó lenne, ha ezt is gépesíteni tudnák. I A tűz köré gyülekeznek. Ez *■■■ ■ az egyetlen védel­me a favágóknak. Leteszik a fejszét, letelepszenek a körbe rakott kukoricakévékre. A tűz egész nap ég. Főleg ebédnél; veszik nagy hasznát, Melegedni nem fagyon állnak meg, melegít a fejsze. A>, ebédre hozott szalonnát viszont nem le­het csak úgy . „nyersen” el­fogyasztani. Nem is favágó az, aki nem süt szalonnát ebédkor. Mutatják, hogy mekkora dara­bot szoktak megenni. A munka, a friss erdei levegő jó étvágy- cslnáló. „A kolbász sem rossz hamu felett sütve” — mondják, de utána egy kis bor is elkelne. A kannára mutatnak: vízben nincs hiány. Bort munka köz­ben nem szabad inni, géppel dolgoznak, meg különben, attól csak ellustul az ember. — Estefelé, nem mondom — toldja meg az egyik —. szívesen megisszuk, valahogy jobban esik itt kinn az erdőben, mint ott­hon. Társaságban jobban ízlik a bor. Négy éve együtt a brigád, összeszoktunk. Na. meg így az asszony sem tud róla. Az erdésztől. Tamás Lajostól érdeklődnek a lakodalom idő­pontjáról merthogy nősülni ké­szül a fiatalember. Oda pedig el kell menni mindenkinek, anél­kül nem is lenne igazi mulatság. A parázsló tűz újból fellángol, kellemes melegedni felette. így ülve hamarabb fázik az ember, mintha a fejsze nyelét fogná. Jókedvű beszélgetésbe mélyedé nek. Ugratják egymást, tréfál­koznak. — Tegnap rossz napunk volt — újságolja az egyik. — Valaki feldöntötte a kannát, és nem. hogy bort, de még vizet sem ihattunk. 1 A nagy hidegben sem szüne­telt a mun­ka. Olyankor meleg teát kap­tak, mert a mínusz 20 fokot még a munka melege sem tud­ja ellensúlyozni. Felöltöztek jól. de sokszor még a három nadrág is kevés a metsző hidegben. Kü­lönösen az „utazás” kellemetlen. Hat-hét kilométerre van a falu­tól a gurovicai munkahely, fo­gattal kell jönni és menni, min­den nap. Sötétben indulnak, és sötét van, amikor hazaérnek. Utána már nem nagyon van ked­vük elmenni sehova. Vasárna­ponként gyűlnek össze a „csár­dában” egy-egy pohár borra, vagy izgalmas ulticsatára. — A tv-t is megnézzük sok­szor, már van vagy harminc be­lőle a faluban. Most főleg nem sajnálom az időt rá — mondja az egyik gépkezelő. — Érdekes, amit a téli olim­piáról mutatnak, — Olyan is van ám, hogy dupla favágók vagyunk — mond­ják. Itt letesszük a fejszét, ott­hon meg felvesszük, mert az asszonynak el kell készíteni a tüzelőt, különben nincs békesség Otthon még a kézi fűrész járja, akkor lesz jó, ha azt is gépesí­teni tudjuk. A brigádban kevés a fiatal. A többi csapatoknál sem jobb a helyzet, bár a faluból majdnem 90 ember dolgozik az erdészetnél. — Nem jönnek a fiatalok — mondja Werner Ádám —. na­gyobb jövőt látnak más szakmá­ban. no, meg a Város, oda szí­vesebben mennek. Aztán őszin­tén szólva, a fizetés sem valami fényes, meg kell a fejszét mar­kolni. ha pénzt akarunk. I A szakmunkások jobban keresnek Egyházi ének, vagy rókatánc — egy forintért Aki gyakran utazik, biztosan már látta az állomáson nap, mint nap megjelenő cigánygyere­keket. akik sokszor még iskolai táskával a hátukon, végigjárják a várakozókat, egy-egy forintot kunyerálva. Ha valakit esetleg még az sem hat meg, hogy „ke­nyérre kell a pénz”, akkor fel­ajánlják, hogy egy forintért szí­vesen._ elénektUc a krisztus­éneket, vagy eljárják a róka­táncot, kinek-kinek tetszése sze­rint. Az utasok általában nagy fel­háborodással fogadják a sokszor megismétlődő jelenetet, különö­sen akkor, amikor némelyik fiatalember „szórakozni” akar, és a jelenlévők megbotránkozására végigjátsszát ja ezt a durva ko­médiát. Az ts jogosan bosszankodik, aki valamelyiknek adott egy fo­rintot, és öt perc múlva megjele­nik a másik, hogy adjon neki is, mert nem akarja elosztani a társa. Arról nem is beszélve, hogy a „kenyérre” kért pénzzel a várótermek letárolása után, nagy ricsajjal és veszekedéssel pecáznak az állomás falánál. Nem tudom, meddig tűrik ezt, az illetékesek? De nem ke­vésbé hibáztató itók érte azok is, akik ezért a jó „tréfáért” nem sajnálnak pénzt adni. — kájé — Reinspach János még harminc százalékos pótlékot is kap. Még­sem. akar senki szakmunkásnak tanulni^ „Idősek vagyunk mar ahhoz” — mondják. Azért mégsem vagyunk tanuló nélkül — mutatnak Bertold And­rás bácsira, aki a hetedik osz­tályt végzi. — Azelőtt nem tudtam el­végezni, most még szükség le­het rá — mondja András bácsi. Fát dobnak a pislákoló tűzre, aztán indulás. A fogatosok már jó néhány rönköt vontattak oda, azt leéli feldolgozni, hogy hely legyen a többinek. Werner And­rás kezében újból felvijjog a motor, s munkához látnak a fejszések is. Kónya József Rádióját felevízióját háztartási kisgépét Garanciális és egyéb javításra hozza el a Dombóvári VASIPARI KTSZ-hez. (18) Az ÉM. Építőipari Szállí­tási Vállalat Pécsi Szállítási Üzemegysége pécsi munka­helyre felvesz A vagon- és gépkocsi- rakodókat Szállást, étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Útiköltséget nem térítünk. Jelentkezés: Pécs, Megyeri u. 50. (31) Több községbe is ellátogatnak a megyei mezőgazdasági kiállítás anyagával ­Február 19-ig tart nyitva Szek- szárdon a mezőgazdasági könyv­hónap keretében rendezett kiállí­tás. Huszonhárom színes, képes tablón ismertetik a megye mező- gazdasági eredményeit, és a kü­lönböző termelési ágakban leg­jobban felhasználható szakköny­veket. A kiállítás főleg szakembe­reknek készült, főleg a termelő­szövetkezeti gazdák fogadták nagy tetszéssel. Meglátogatták a kiállí­tást az iskolák politechnikai osz­tályai is. A tablókon ismertetett könyvek közül sokat helyben meg is vásárolhatnak az érdeklődők. A kiállítás külön felhívja a fi­gyelmet a mezőgazdasági szakfo­lyóiratokra. amelyek nagy segít­séget nyújtanak az aktuális prob­lémák megoldásában és ismertetik a legújabb módszereket. A láto­gatók mutatványszámot is kapnak a megyében megjelenő és a leg­fontosabb országos mezőgazdasági folyóiratokból. A szekszárdi kiállítás után a megye nagyobb községeibe is el­szállítják az anyagot. A tervek szerint 10—12 községet látogatnak meg. Előreláthatólag néhány ál­lami gazdaságban is kiállítják a tablókat. A vándorkiállítás befejezése után is felhasználják a képanya­got. Termelési ágakra csoporto­sítva néhány helyen kifüggesztik, így több ember tekintheti meg. Galambkiállítást rendeznek Bátaszéken A két-három hónappal ezelőtt alakult bátaszéki gálámbtenyésztő egyesület első próbálkozása a feb­ruár 16-án, 17-én megrendezésre kerülő galambkiállítás. A galambkiállítás iránt, amely a művelődési házban lesz, hely­ben és a környező falvakban egyaránt nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. A vasárnapi megnyitóra Bajáról, Várdombról, Cikóról és Alsónyékről várnak vendégeket. Hétfőre az iskolások jelentették be szervezett látogatásukat. A helyi jellegű kiállításon 140 fajgalam­bot mutat be az egyesület 21 tag­ja, azzal a céllal, hogy a lakosság körében szélesítsék a galambte­nyésztők számát. Bemutatásra ke­rülnek Várnai József és Bokros AAAAAAAA/VWSAAAAAíW FEBRUÁR HAVI András bátaszéki galambtenyész­tők aranyéremmel és oklevéllel többszörösen kitüntetett galambjai de bemutatás céljából Bajáról 12 olyan fajtiszta galambot kapnak, amilyenek a környékben még nincsenek. A bátaszéki galambtenyésztő egyesület kezdeményezése és a távlati tervek figyelmet érdem- lőek. Alig pár hónappal a meg­alakulás után, annyira megerősöd­tek, hogy kiállítást rendeznek. Nemkülönben eredmény az is, hogy felvették a kapcsolatot az or­szág valamennyi galambtenyésztő egyesületével, s ezekkel cseréket bonyolítanak le. Távlati tervük sem lebecsülendő: Olyan állo­mányt szeretnének kialakítani, amelyekkel az országos és nem­zetközi kiállításokon is majd részt vehetnek. MOZI JLIMSSJ.1 (nűtUVl DOMBÖVÄR: 14—16. Boccaccio 70. II. (olasz). 17—19. Egy házas­ság hétköznapjai, (lengyel). DU- NAFÖLDVÄR: 14—16. Elektra, (görög). 17—19. Váratlan találko­zás. (szovjet). PAKS: 14—16. Vá­ratlan találkozás, (szovjet). 17—19. Elektra, (görög). SZEKSZÁRD: 13— 16. Pacsirta, (magyar). 17—19. A gyilkos és a lány. (lengyel). TA­MÁSI: 14—16. Egy házasság hét­köznapjai. (lengyel). 17—18. Boc­caccio 70. II. (olasz). TOLNA: 14— 16. A gyilkos és a lány. (len­gyel). 17—19. Pacsirta, (magvar). (45) A Tolna megyei KISZÖV gyors- és gépírót keres azonnali felvételre. (80) A Bonyhádi Községi Tanács I VB pályázatot hirdet községi | kertészi állás betöltésére. Feltétel: kerté­szeti szakképzettség igazolá­sa. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezési határ­idő: 1964. február 20-ig a községi tanács vb elnökénél. | (54) A Tolnai Fémipari és Sze­relő Ktsz lakatos szakmunkásokat < I felvesz. (17) I ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija: szavanxént hétköznap 1,— Ft, vasárnapi és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden tovább) vastagon szé- dett szó két szónak számít. Azcsinal felverünk építő- j ipari szakmunkásokat és 18 éven felüli férfi segéd­munkásokat állandó mun­kára. Munkaruhát, muakis- szállást és ebédet bizto­sítunk. Tanácsi igazolás szükséges. É. M. Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klap­ka u. 34. (72) Magánjáró tüzifa-fűré- szelő gépeket vásárolunk. Ajánlatokat MÉSZÖV, Szek- szárd címre kérjük. (75) A Tolna megyei Vendég- látóipari Vállalat egy fő nagy gyakorlattal rendel­kező karbantartó szoba­festőt keres. Jelentkezni lehet a vállalat központ­jában. Szekszárd, Beze- rédj u. 2. sz. (79) Az É. M. 44. sz. Építő­ipari Vállalat azonnal fel­vesz budapesti munka­helyekre kőműves szak­munkásokat, valamint ku­bikosokat és férfi segéd­munkásokat. Munkásszál­lást és napi kétszeri ét­kezést biztosítunk. Vidé­kieknek tanácsigazolás, szak munkásoknak szerszám szük­séges. Munkaruhát 6 hó­napig nem adunk. A 6 hónap a kihordási 'Időbe beleszámít. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth La­jos tér 13—15, földszint. (26) Az É. M. 44-es és 42-es sz. Építőipari Vállalat kő­műves ipari tanulókat to­boroz, a 34. sz. tanuló- intézet részére. A tanuló­idő 3 év. Jelentkezhetnek az Intézetnél (Budapest, Vili., üllői út 76) mind­azok a 1ó. életévüket be nem töltött fiúk, akik az általános iskola Vili. osz­tályát 1963-ban sikerrel elvégezték: azonnal, az ez évben végzők a vizsga után. A kérelemhez szük­séges: általános iskolai bi­zonyítvány, születési anya­könyvi kivonat* és tbc-, valamint alkalmassági Iga­zolás. (74)

Next

/
Oldalképek
Tartalom