Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

TOLNA MEGTFÍ NÉPŰJSÁ6 1964. január A népfrent-ksngressziis elitt A Hazafias Népfront Országos Tanácsa határozatot hozott a Hazafias Népfront XII. kongres­szusának összehívására. Az elő­készületek megyénkben is meg­kezdődtek. A kongresszus csupán néhány napi tanácskozást jelent, de ezt megelőzően igsn sokoldalú fel­adatot kell megoldani Ezek közé tartozik mindenekelőtt a válasz­tott testületek újjáválasztana. Az újjáválasztást szükségessé teszi egyebek közt, hogy időközben so­kan öregedtek ki a mozgalmi munkából, sokan távoztak más munkaterületre, másrészt egyre magasabb azoknak a száma, akik szívesen vállalnak részt a közös­ségi munkából, és szükséges, hogy ezekből minél többen kapjanak helyet a választott testületekben, is. Fontos része az előkészítésnek az eddig végzett munka vizsgá­lata. Széleskörűen felmérik a népfront-bizottságok tevékenysé­gét. A népfront járási és megyei aktívái eljutnak minden faluba, hogy számba vegyék, a helyi bi­zottságok mit. tettek, mi volt jó a munkájukban, és min kell vál­toztatni. A hangsúly mind job­ban a községi bizottságok tevé­kenységére tolódik, mert az egyik legfontosabb feladat a helyi erők •kibontakoztatása' — a helyi-prob­lémák megoldása érdekében. így aztán a sok községben szerzett konkrét tapasztalatból tevődik össze a Hazafias Népfront egé­szére vonatkozó megállapítás, amit majd a kongresszus fog ki­mondani. Ez a felmérés megyénkben már régebb óta folyik, amint azt a napokban Hunyadi Károlytól, a Hazafias Népfront megyei titká­rától megtudtuk. Folyik az elő­készítés más téren is. Nemrégiben kétnapos tanfolya­mon 'vett részt Bony hódon a Ha­zafias Népfrontnak körülbelül 70, I aktivistája. Ezen mindenekelőtt módszerbeli kérdéseket vitattak meg: a népfront-bizottságok ho­gyan segíthetnék még jobban a napi feladatok megoldását, ho­gyan tehetnének még többet a béke ügye, a békés egymásmelleit élés nagyszerű élvének gyakorlati megvalósítása érdekében. A fa­lun most a legfontosabb a tsz- zárszámadás és tervtárgyalás elő­készítése. A községi bizottsá­gainknak olyan közhangulatot kell támogatniok, amelyben a központi helyet a s^vetkezet fel­virágoztatásának belyf- útkeresése képezi.-A helyi munka "felméréséhez tehát szervesen kapcsolódik a na­pi feladatok megoldása: ■ Hunyadi Károly élvtárs tájé­koztatót adott az előkészületek egy másik részéről, a bizottsági tagokkal való beszélgetésről.-- Áz aktivisták elbeszélgetnek minden megyei, j * rés i és közséej bizott­sági taggal. Mindenkinek megkö­szönik rz eddigi tevékenységét, és megkérdezik, ho-gv a jövőben szá­míthatnak-e munkájára. Igen ör­vendetes, hogy a megkérdezett bizottsági tagok túlnyomó több­sége igennel Válaszolt. Fiatalom, öreg nyugdíjasok, munkával, meg­bízatással túlterhe't emberek egyaránt. úgy nyilatkoztak;':.hogy ezután is szívesen vállaltiak részt a népfront-munkából. Ebből kö­vetkezik, hogy a választásoknál nem a régiek kicserélésére kerül majd sor, hanem a bizottságok létszámának növelésére. Nincse­nek valamiféle, keretszámok, a bizottságok létszáma általában kötetlen, ísv lehetőség nyílik -ar­ra, hoev minden arra érdemes -mber helyet kapjon -benne. A bizottságok megválasztására falugyűléseken kerül majd sor. A faliigvűléseken választják meg a járási bizottsági tagokat, s a megyei választó-gyűlésre a kül- ^íteket,. , ■- r Be F. Nagy hőhatást! olaj kályha Józsi nyugalomba megy... | Biztos munkahely Horváth Istvánt, aki zsebében főiskolai bizonyítványával, de­cember 20-án kilépett a Keszt­helyi Agrártudományi Főiskola kapuján, A nagydorogi Uj Ba­rázda Termelőszövetkezetben számítottak jöttére. Számítottak reá és szívesen, régi ismerősként fogadták. Hogyne fogadtál: vol­na szívesen, amikor gyermekko­ra óta ismerik, a faluban. Apja, idősebb Horváth István — a termelőszövetkezet pénztárosa — amikor fiát a keszthelyi főiskolá­ra küldte, többször hangoztatta, „ha az én Pista fiam végez, és a tagság is úgy akarja, visszajön a termelőszövetkezetbe”. Így in­dult el tanulni ifj. Horváth Ist­ván, és főiskolai évei alatt a kö­telező gyakorlatot, apja kíván­sága szerint, a termelőszövetke­zetben végezte. A fiatal, a nyári gyakorlatok során, többször bebizonyította: nem hiába koptatta a főiskola padjait. Nagy szorgalommal és igyekezettel végezte gyakorlati munkáját. Odaadását szakma­szeretetét felismerte a tagság, de felismerte Tóth József, a terme­lőszövetkezet főagronómusa is, aki már az első néhány hetes együttlét után, szívébe fogadta a törekvő fiatalembert. A szakma szeretete általában hamar össze­hozza az embereket, és kettőjük között — az idős és fiatal szak­ember között — apai—búi kap­csolat alakult ki. — Mintha csak megérezte vol­na Józsi bácsi, hogy nem sokáig bír már dolgozni. Szívesen és bőkezűen adta át gazdag élet- tapasztalatát, tudását. Az is aző javaslaita volt, hogy gyakorlati időm alatt más és más munka- területen dolgozzam, hogy átfo­góan megismerhessem az 5600 holdas gazdaságot. — mondja ifjú Horváth István. — Amikor évfolyamtársaim arról panaszkodtak, hogy a gya­korlati idő alatt „béskatulyázzák” őket, egy munkaterületre, aztán tovább nem törődnek velük, ez számomra szinte hihetetlen volt. Nálunk a termelőszövetkezetben törődtek velem és különösen Tóth Józsi bácsi, a főagronómus sokszor elmondta: Tanuld meg fiam, a jó mezőgaz­dásznak mindenhez kell értenie, függetlenül attól, hogy a nö­vénytermesztésben, vagy az ál­lattenyésztésben dolgozik. — Bevont a tervezésbe, meg­kérdezte, ha valamiről szó volt, az ő helyében hogyan csinál­nám. Megmagyarázta az intézke­dések későbbi hatását. Az ő ta­nácsára égy ideig az állattenyész­tésben, majd a növénytermesz­tésben, később pedig az üzem­szervezésben dolgoztam. Az volt az elve: „Jól gazdálkodni csak úgy lehet, ha a vezető minden­hez ért. És ha érvényes a mon­o Diós bar óm yí asszonyok Diósberényben a tavalyi felhő szakadás nagy károkat okozott. A hirtelen, nagy tömegben lezúduló víz tönkretette az utakat, elvitte a hidakat, lerombolta a vízátere­szeket. A kár helyreállítása nem kis gondot okozott a község veze­tőinek, bár a megyei szervek ré­széről nem késlekedett a , segély nyújtás.'*'"S’ tervező r íTbcra* el­készítette a tervet. A károk helyreállítására a megyei tanács 340 ezer forintot folyósított. Az ősz elejére elkészült a terv és megvolt a szükséges pénz, de | a község az építéshez nem kapott j kivitelezőt. Folytak ugyan tárgya- • lások a Hídépítő Vállalat és a I község vezetői között, de a munka kezdése egyre késett. A tanács, látva a huzavonát, vállalta, hogy a Hídépítő Vállalat szakmunkásai mellé segéd-munkaerőt állít. Már úgy látszott, hogy hozzáfognak az építéshez, de a vállalat részéről újabb kifogás merült fel. A ki­vitelező nem fogadta el a tanács által toborzott 40—50 segéd­munkaerőt, arra való hivatkozás­sal, hogy nőkkel nem kezdenek. (A tanács ugyanis férfi munkaerő híján asszonyokat állított mun­kába). A hosszú és eredménytelen árgyalásokat végül is megunva, a községi tanács úgy határozott, hogy házi építő brigáddal fog hozzá a károk helyreállításához. A szakmunkások irányítása mel­lett naponta 40—50 diósberényi asszony, lány dolgozott az út- és hídépítésen. Az építők munkáját sürgette az időjárás. A hideg idő "beállta előtt ugyanis végezniök kel lett a hidak és beton-vízátereszek építésével. A hosszas huzavona után, a hi­deg idő beállta előtt végeztek a nagyobb munkákkal. Egy kilo­méteres szakaszon rendbehozták a Rákóczi utcát. A vízmosások be­temetését, a töltési munkálatokat éppúgy, mint az anyagszállítást, csaknem teljesen az asszonyok végezték. Az építés ideje alatt nagytömegű földet, illetve építő­anyagot mozgattak meg. Mire a hideg idő beállt, Diósberényben helyreállították a megrongált hi­dakat, vízátereszeket, és az uta­kon megindulhatott a közlekedés. _ Ä Hídépítő Vállalat nem mert az asszonyok munkájára támasz­kodni. A községi tanács vezetői igen. És lám, nem is csalódtak. P.M. dás, hogy az a jó zenész, több hangszeren tud játszani, hatványozottan érvényes a gaz sági szakember, szervező, i nyitó munkájára” — mon többször és tanácsát nagyon megszívleltem^ Ifjú Horváth István így beszél Tóth József főagro musról, aki betegségé mi kénytelen megválni a term: szövetkezettől. — Még két évig maradhat volna velünk. Sokkal könnyt lenne a dolgunk — mondta fiatal, s arról beszélt, milyen ravalót kapott, atyai barátját* — Maradj meg olyan becsi! tes, szorgalmas, igyekvő emb nek, mint amilyennek megisir telek. Szeresd a mezőgazdasá úgy, ahogy én is szerettem, tanulj, hogy lépést tarthass fejlődéssel. A faluból kerültél a főiskolára, és mint diplom faludba kerültél vissza. Ez m előny számodra, de ugyanakl veszélyt is hordoz magáb. Soha, még a hozzád legközele állók kedvéért sem legyél ré rehajló. Erre igen érzékenyek emberek, de ugyanakkor a tői ség az igazságos ügyet támog. ja. A főiskolán jól vizsgáztál, hátra van még az élettapasz lat, az élet vizsgája. Sokszor e fordul, hogy a dolgok másiké alakulnak, mint ahogy azt i képzelted. Az élettapaszta: "szerzése közben érhetik az ei bért csalódások. Ez, az úgyne\ zett tanulópénz, amelyet tapaí talatszerzés közben fizet meg > ember. Ha úgy érzed, hogy val miben nem vagy biztos, he cs lekedj elhamarkodottan. Ké ki az élettapasztalattal rendelk ző idősebbek véleményét, akk kevesebb csalódás ér — látta tanácsokkal a fiatalt Tóth J zsef, | Nagydorogi utazáson eredményét másként képzelte el. Elképzelésemet megzavart hogy Tóth József főagronómu sál betegsége miatt, személy, sen nem találkozhattam. A cil megírására mégsem az készt, tett, hogy ne legyen „üresján tóm”. Az ifjú Horváth Istyánn: történt beszélgetést, tanulsás képpen nem árt közreadni. . nagydorogi termelőszövetkeze ben szeretettel fogadták a fiatal de sajnos tapasztaljuk ennek e lenkezőjét is, amikor sanda szert mel, gyanakodva fogadják a életbe kilépőket. Ez az első é talán a legsúlyosabb csalódásul Jó, ha hatására nem vonnak 1 maguknak olyan következtetési „Ezért bizony nem volt érdeme tanulni”. Pozsonyi Ignácné Még a Tolna megyei újítók jubileumi kiállításán láttuk a fenti modern, tetszetős kivitelű olajkáiyhát. Az eddigi — igen ke­resett — gázolaj-kályhákkal szemben ez a típus hőcsövekkel van ellátva, erősebb a hőkibocsátása, jobb a fűtőhatása, mindamellett szép dísze is a szobának. A kályhát Dömötör Béla, a Gyönki Tű- szelep Üzem TMK csoportvezetője készítette, Foto: Erb János. Napi húszezer üveg Zakuszha A Paksi Konzervgyárban már évek óta a fő téli elfoglaltság — természetesen a kiszállítások mel­lett —, a „Zakuszka” gyártása. Szovjet exportra készül ez, a töl­tött paprikához hasonló, konzerv- féleség, ami csak abban különbö­zik a nálunk oly népszerű töltött- paprikától, hogy a paprikahüve- I lyeket erősen fűszerezett zöldség- I keverékkel töltik. | Ezen a télen 320 vagon „Za- ikuszkát” gyártanak a Paksi Kon- ] zervgyárban. A múlt év utolsó ne­gyedévére tervezett mennyiséggel már a hónap első felében elkészül­tek. Az új esztendő első munka­napján ismét megkezdték a Za- kuszka-gyártást. Most naponta húszezer üveget töltenek meg Za- kuszkával, tehát napi két és fél vagon exportáru kerül a gyár rak­tárába. .Szalagosftatták” a gépműhsfyt a DunafSldvári Faipari Kfsz-ben A Dunaföldvári Faipari Ktsz nemcsak a helybeliek igényeit elégíti ki, különféle bútorok ké­szítésével, hanem jelentős mennyi­ségű bútort gyárt a kereskedelem megrendelésére is. A szövetkezet­ben készülő fényezett dinerek — a diner kiegészítő bútordarabja a modern szobaberendezésnek —, az ország minden részébe eljutnak. Négy évvel ezelőtt kezdték meg a diner nagybani gyártását. Ekkor havonta ötven darab készült. A múlt évben már ezernyolcszáz da­rab — tehát havi százötven — volt az évi terv, ezt teljesítették is. A termelés növelését jelentős mér­tékben a termelékenység emelé­sével biztosították, a diner-gyártás megháromszorozásához mindössze negyven százalékkal növelték a létszámot. Számos műszaki intéz­kedést valósítottak nvsg az elmúlt években, több újítást vezettek be, ennek köszönhető a termelékeny ség megkétszereződése. Ez évben tovább nőnek az ige nyék a szövetkezet gyártmány iránt. A tavalyi ezernyolcszázzá szemben kétezernégyszáz diner kell elkészíteni. A termelésnél pontosan egyharmaddal való ne velését az idén teljes egészében termelékenység emelésével akar ják elérni a szövetkezetben. Az ú esztendő első napjától kezdődőé: már szalagszerűen végzik a mun kát a szövetkezet gépműhelyéber ezáltal csökkentik a belső szállí tást, meggyorsítják az átfutást. E is jelentős tényezője a termeié kenység növelésének. Tervezne! egyéb intézkedéseket is, többel közt egy nagyjelentőségű — kísér letekkel már megalapozott — úji tásnak a bevezetését, a bútorol fényezésének meggyorsítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom