Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-08 / 5. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPŰJSÁG 1964. január 8’. Miért nem siervez munkáskluhot a szekszárdi imnelodéH liáz? A szekszárdi művelődési ház I Legfőbb ideje lenne már a feiigazgatója panaszkodik. A panasz jogos, hiszen ha megszűnnék a kiváltó ok. tovább lehetne fejleszteni a művelődési ház munkáját. Szekszárdon is, ugyanúgy, mint másutt, megnőtt az igény a klubok iránt. Az igényeket azonban a meglévő klubok, érthető zártságuknál fogva, nem tudják kielégíteni. Uj klubokra van tehát szükség. S ugyan kinek, ha nem a művelődési háznak dolga, hogy klubot teremtsen, s ezzel összejöveteli, szórakozási, közvetve művelődési lehetőséget nyújtson azoknak, akiknek jelenleg még nincs klubjuk. A feladat adva van, igény is van tehát, csakhogy hely, helyiség nincs. Illetve lenne. de... A műx'elödési ház alagsorában üzemel a Télikert nevű vendéglő. Megállapíthatjuk, hogy szükség van rá, bár ez nem jelenti azt, hogy a működése kifogástalan. A vendéglő előcsarnokából nyílik egy helyiség, amely a szekszárdi kisiparosoké. Ez eddig megint rendben van, csakhogy a kisiparosok olyan kevésszer használják ezt a helyiséget, hogy az majdnem a semmivel egyenlő. Berendezése kopott, elhasznált. \ újításnak. S erre tett javaslatot a művelődési ház igazgatója. A jelenleg a kisiparosok által használt (pontosabban nem használt) helyiséget a művelődési ház örömmel. berendezné párnázott székekkel, vadonatúj asztalokkal, társasjátékokkal, sakkal, kártyával, és mindennel, amire egy klubnak szüksége van. A berendezésért cserébe csak azt kéri, hogy hetenként három délután es I este használhassa is ezt a szobát. 1 munkásklubot rendeznének be itt i ugyanis. A további négy napon a helyiség — most már vadonatúj I berendezésével, minden igényt I kielégítő felszerelésével — a kis- ; iparosok rendelkezésére áll (per- j sze. a másik három napon is, 1 mert a munkásklúb itt minden zárt szervezeti jelleg nélkül mű- \ ködne). Ez igazán nem rossz üzlet, mert ! mindenki nyer rajta. Etát akkor? Sajnos, még sem lesz semmi az ' egészből, mert a KIOSZ egyes vezetői mereven elzárkóznak a művelődési ház kérése elöl. Ezért I panaszkodik a művelődési ház igazgatója. Van is rá oka, (cs—gy) . ív, Gabi azon a szombat estén pontosan lel nyolckor Színházi Élet-e i tartott a kezében a Körútnak tartó villamos Boráros téri járdaszigetén. A szikár, jó megjelenésű, kissé sápadt, harmincöt körüli férfi fekete télikabátot viselt. Bajkainak kellett megszólítania. — Bocsánat, ismerősnek tetszik lenni Budapestén? — Csak itt, Pesten nőttem fel. — Jó akkor menjünk a Soroksári út felé. — Menjünk — egyezett bele az idegen, aki Kőbányáról jött, ott lakott a Család utca ötvenháromban. ‘ Ettől kezdve már főleg ő beszélt. — Mik a kilátások? Az akcióval. persze . .. Monorról talán nem. de Pilisről, Irsáról lehetne valaki a küldöttségben. Megoldható? Jól van .. . Harcos, bátoi emberek legyenek, de fegyelmezettek. Az érződjék a fellépésükből, hogy — Petőfit idézve — még. kér a nép, most adjatok neki... Kimondatlanul is érződjék a levegőben, ha ott lesznek a mi embereink. A Soroksári úton elhallgatott. — Ennyi volt a közölnivalóm. A párt részéről így képzeljük el részvételüket az éhségakcióban. A közvetlen cél, hogy kenyeret szerezzünk a nyomorgó falusiaknak. Bajkain volt a sor. hogy elmondja. mit tapasztal jártában- keltében. HAI-TANG. FÁJ A FEJE Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója Megjelent a Népszabadság ter-1 melőszövetkezeti tanácsadójának ■ idei első füzete. A „tsz-tanács- , adó” néven ismert, népszerű brossúrák immár öt éve segíte- ! nek eligazodni a közös élet és a közös gazdálkodás • ügyes-bajos dolgaiban. Milyen kérdésekre ad válaszba legújabb füzet? Felöleli a téli hónapok csaknem valamennyi időszerű gondját. teendőjét. Mindenekelőtt hasznos útbaigazítást ad a termelőszövetkezeteknek a zár- : számadáshoz, valamint az 1964. évi gazdálkodási terv elkészítéséhez. Ezután sorra veszi a legfontosabb téli feladatokat. Ezek közül is kiemelkedik az állatállomány áttelelletése. a gépek téli * tárolása, javítása és az őszi vetések fejtrágyázása. Külön fejezet foglalkozik a szerződéses termeltetéssel, ismerteti a szerződéskötés feltételeit és a különböző akciókat. A közös és a háztáji árutermelés lehetőségeinek gondos felmérésére és előnyös kiaknázására hívják fel a figyelmet az itt közölt tanácsok. A szövetkezeti tagok és családok az év minden szakában találkoznak bonyolult munkaügyi, szociális és jogi kérdésekkel. Ezekre a közérdekű kérdésekre is kielégítő felvilágosítást nyújt a tsz-tanácsadó. Az ismertetett témakörökből kitűnik, hogy az új kiadványt haszonnal forgathatják mind a szövetkezeti vezetők, mind a szövetkezeti gazdák. A kérdésekre a legilletékesebb szakemberek, az egyes minisztériumok és főhatóságok vezetői válaszolnak. Kapható a postai kézbesítőknél. Az elnök két urea Az új év első napjaiban történt az alábbi üzemi és családi jelenet. A „Fülért” Ktsz elnökének irodájában ketten beszélgetlek: az elnök és Kissné. a gépíró. Kissné: Aranyos elnök kartárs! Engedje meg, hogy tíz perccel hamarább elmenjek... Elnök: Sok baja van magárnak mostanában Kissné... A munkaidő. az munkaidő. Egyáltalán, hogyan lehet így kezdeni az új évet? Kissné: De drága elnök kartárs! Az a helyzet, hogy a férjem beteg, és szeretnék neki meleg vacsórót készíteni... Elnök: Lári-fári... Magának mi a fontosabb? A férje, vagy a munka? Ha rajtam múlna, soha nem alkalmaznák nőt ebben a ktsz-ben. Valaki vagy háziasz- szony, vagy munkaerő. Kissné: De drága elnök kartárs. csak tíz perc. ígérem, holnap behozom... Elnök: Maga csak ne hozzon be semmit... Ha nincs ideje vásárolni. akkor tartson tyúkot, az majd tojik magának tojást. Végeztem. punktum! A beszélgetés végen Kissné sírva ment ki a szobából, az elnök dühösen csapkodta az asztalt. | * Munkaidő után sietve érkezett haza az elnök. Felesége is az j imént érkezett. Elnök: Szervusz! Na, megjöttem... Te mikor értél haza? Feleség: öt perce sincs még... Elnök: Vacsora van? Feleség: Ugyan, hát hogy volna? Mondom, hogy öt perce értem haza. Előbb elmegyek a cse- megeüzlelbe. Elnök: Azt a iMporszakállú, magasságos... No, az ember már annyit sem kaphat meg, hogy meleg vacsorával várják. Ez aztán a jó házasság! Feleség: Tojást szeretnék venni, de félek, hogy nem kapok már! Elnök: Hát tessék! Még tojást sem tud szerezni. Jöttél volna el tíz perccel előbb a hivatalból, akkor most lenne tojás. Feleség: De Boldizsár! Hiszen tudod, hogy nem engedik el hamarabb a dolgozókat... Elnök: Lári-fári... Neked minden fontosabb, mint a háztartás. A férjed gyomra nem érdekel csak folyton a munka, a munka, Vedd tudomásul, hogy ezt nem tűröm tovább! A síró feleség dühösen csapta be maga mögött az ajtót. Az elnök méregtől fuldokolva, fenyegetően az öklét rázta. Történetünknek itt vége volna, de másnap minden kezdődött saj- "os elölről... FEKETE LÁSZLÓ Csaknem két órát töltöttek az utcán. Ki kellett lépni, mert hideg volt. Jó hosszú utat tettek meg. Ott váltak el, ahol találkoztak, a hatos megállójánál. Gabi elment, s Bajkai akkor még nem is sejtette: az ismeretlen. akivel találkozott. Sallai Imre volt. Propper Sándor és Szeder Ferenc képviselők vezették a főispánhoz bejelentett népes csoportot/,A szociáldemokraták nem akarták, hogy tovább csökkenjen befolyásuk Pest környékén. Hetekig ostromolták Preszlyt, míg nagy nehezen kötélnek állt, vállalkozott rá, hogy felvezeti a küldöttséget a miniszterelnökhöz. A főispán kénytelen-kelletlen elmondta Károlyi Gyulának: a Pest megyei hatóságok fél millió pengőt fizettek be a kormány pénztárába az inségaikcióra, de a vármegye ennek csak egy töredékét kapta vissza a rászorulók segélyezésére. Bajkai megropogtatta a hosszú utazástól megfáradt derekát, amikor a küldöttség tapasztalatait elmondta Zolinak. — De ezt hagyjuk most — legyintett —. Hol a barátod a Fémlemeziparból? — Ne is kérdezd — vont vállat fanyar képpel Beke Zoli. — Beleesett egy kis szőke tündérbe. Valahol szórakozik. Nem tudom, mi üthetett bele. Megmondtam neki. ne járjon burzsujok közé. Valamiféle iparosköri bálba ment. Dehát Badanti azt mondta neki. nincs abban semmi. Szerinte nyugodtan elmehet. Elméletileg is alátámasztotta: egyszer-e gyszer ilyen helyre is eljárhatsz, legalább eltereled magadról a gyanút... Valami ilyesmivel bocsátotta útjára. Ha ez kell neki szeminárium helyett, hát csak menjen . . . — Találkoznom kellett volna vele — dörmögte Bajkai. — No. nem baj, majd megkeresem. — Maradsz? — kérdezte Zoli. — Nem — Bajkai az órájára nézett —, máris mennem kell. Csak benéztem. Azzal a gyerekkel akartam beszélni. No. majd máskor. Bajkai elment: volt még egy ^ 'ászéit találkozója ezen az \ in. Egy Pista nevű „sajtos” várt rá a Csata utcában, hogy ellássa „hadianyaggal” a következő napokra. A Pálma kávéház szomszédos alkovos szobájából vidám mulatozás zaja szűrődött be. Hangos dobogással járták odaát a divatos táncokat. A zsivajt túlharsogta az éles férfihang: — Még egyszer tedd fel Csuri- kám! VADÁSZ FERENC: A TÉL A nyekergő hangú gramafon újra kezdte: Hai tang, fáj a háta, Hai tang, fáj a lába, Hai tang, fáj a válla, úgy-e? Hai tang, fáj a feje, Hai tang, fáj a szeme, Hai tang, fáj a füle, úgy-e? Fáj a lába, háta, mája, válla, szája, ája, bája... A hátsó helyiségben letelepedett vendégeket nem zavarta a ricsaj. Valósággal örültek neki. A hagzavar sűrű függönyt vont a szemináriumozók és minden nem kívánatos hallgató közé. A Természetbarátok Turista Egyesületének angyalföldi csoportja bérelte a szobát az esti órákban. A kávés nem sejtette, hogy politikai tanfolyamokat tartanak a helyiségben. Azt gondolta, a szokásos baráti összejöveteleket tartják s Cziráki Józsi a Vasas Szakszervezettől — őt személyesen ismerte — a legközelebbi túra programjáról beszél odabent társainak. Különben nem is nagyon érdekelte a tulajdonost, hogy mi folyik a különteremben. Neki az volt a fontos, hogy hónap elején hiár.ytalapu) , kézhez kapja a kialkudott bért. Az egybegyűltek — lehettek vagy negyvenen — viszonylagos biztonságban érezték magukat. Már hónapok óta itt tartották a szemináriumot, még sose történt baj. — Csukd be az ajtót Erzsi, az ember a szavát sem érti. Cziráki harmincöt év körüli vasmunkás volt. Mosolygós, kék szeme, enyhén hullámos, gesztenyebarna haja, magas homloka rokonszenvessé tette az arcát. Az izmos, közepes termetű, széles- vállú férfi ráhajolt az asztalra. Ö szervezte a tanulást. Tudták róla, hogy évekkel előbb, megalakulásakor egyik odaadó embere volt az MSZMP- nek. Sokszor meghurcolták, de tartotta magát. Régi angyalföldi vasas család fia volt. apjával szolgált tizenkilencben a Vörös Hadseregben. OLYAN MINT EGY BANKFIŰ Ezen az estén az állam keletkezése, fejlődése és szerepe került napirendre. Sollner József volt az előadó, a nemesfémesek titkára. A rabszolgataftó és a feudális állam megmagyarázásánál nem bocsátkozott részletekbe. Főleg azt igyekezett megértetni hallgatóival, hogy ezek az államok, keletkezésüktől kezdve a kizsákmányoló, elnyomó kisebbség érdekeit szolgálták. Szünet alatt a társaságot közvetlenül érintő dolgokra terelődött a szó. Ladányi Karcsi, egy huszonkét éves ezüstműves segéd, a Siemensnél dolgozó Kotlár Marival beszélgetett. — Hogy honnan tudom? Hát hallottam. — Kilencen? — Kilencen. — És kik? — Mondom. . Sebes Pista. Réti Laci, Zala Imre... Mindnek nem tudom a nevét. ✓ — Azt hallottam, hogy hamarosan a Marton tanács elé kerülnek. Az a vád ellenük, hogy ők készítették az Ifjú Proletár-t. — Én is hallottam a lebukásról — mondta Mari, — Azt beszélik. komisz a bírósági elnök. Mit gondolsz — súgta —, ~ nem kellene levelet írni neki? Egy kicsit megpróbálnánk lelohasztani a harciasságát. — Nem rossz gondolat — ismerte el Ladányi. — De meg kell kérdezni előbb. Hátha rontanánk vele. Később többen felfigyeltek rájuk, népes csoport gyűlt köréjük. Mari és Karcsi elhallgattak. Az egyik fiú, aki épületszerelőknél dolgozott a Külső-Lipótvárosban — ahol régi, düledező vityillóK között bérpaloták épültek —, új értesüléseit adta tovább. — Tizennyolc ifjúmunkás a Kúria elé kerül. Egy ügyvéd fiától hallottam. A Hársfa utca huszonhétben is most bukott le egy csoport. Nincs is más vád ellenük, csak az, hogy szavalókórusba jártak. Azt akarják rájuk bizonyítani, hogy agitáltak. — Az utóbbi hetekben nagyon be vannak sózva a hekusok — szólt Beke Zoli. — Szinte nincs nap, hogy le ne csapnának valamelyik szakszervezeti helyiségre. Jó lesz vigyázni. — Magadon kezd a vigyázást — intette Kotlár Mari. Hiszen ha meglátnak ebben bricsesznad- rágban és a micisapkában, mindjárt a nyomodba szegődnek. Mari nyelves teremtés volt. A Váci úton lakott szüleivel, egészen közel a gyárhoz. Apja vasöntő, ő maga segédmunkás a hőtechnikai üzemben, a csőgyártásnál. Nem az a kimondottan szép lány, egy kicsit „égi meszelő” és vagy tíz kilóval kevesebb, mint amennyi ráfért volna a termetére. De vidámságával, talpraesettségével fel tudta kelteni a fiúk érdeklődését. Ha kiöltözött — mint ezúttal is —, egészen mutatós volt. Az utóbbi hetekben Ladányival járt, akit a nemesfémeseknél nagyon becsültek. Az egyik decemberi túrán ismerkedtek meg. Zolit nem hozta zavarba a lány megjegyzése. Sokszor úgy tűnt. szándékosan jár a kelletténél ko- pottabban. Vplt ebben egy kevés erőltetettség. Leintette Marit. — Karcsi megy táncolni veled, nem én. Elég, hogy ő kihuzako- dott, olyan, mint egy bankfiú. Még monokli kellene a szemére. Engem csak hagyj . .. — Üljünk vissza a helyünkre — indítványozta békítőén egy sötétkékruhás fiú. — Tényleg szeretnénk még táncolni ma este. Ez a fiú abból a ritka fajtából való, amelyből a legkevesebb található az ilyen helyeken. Villamos kalauz. állami ember, évi ki- lencszáz pengő körüli „biztos” keresettel. Ide mindig civilben járt. Az előbb mesélte: délelőtt Folkus- házy vezérigazgatónál jártak a BESZKÁRT-alkalmazottak megbízottai, mert náluk is általános bércsökkentést vezettek be az alacsony keresetűeknél. Mert most már a biztosnak látszó kereset se biztos. A vezérigazgató elé járult küldöttségnek Papp Ferdinánd — nyolc gyerek apja — volt a szószólója. Előadták: Kélségbee.i- tően romlik a megélhetésük, legalább családi pótlékot adhatnának, mert úgy-e a nagycsaládosok .. . Mire a vezérigazgató: Miért, járna ez? A nagycsaládos se dolgozik többet, mint a család- talan. Ellenkezőleg: a magánc* ember jobban ügvel a szolgálatra, erre összpontosítja figyelmét, nincs gondja asszonyra, gyerekekre. . . A főváros nem fizethet többet... HAIN PETER ISMERŐSRE LEL Palotai fiú a kalauz. Még iskolás korában végig dolgozta a szünidőket — gróf Károlyi László üveggyárában, ahol idős, sovány, fogatlan szlovák üvegfúvóktól hallotta az első lázadó szavakat. Amikor kijárta az iskolát. Újpestre került a Viola utcai vegyészeti gyárba. Később a Lángban dolgozott és sok más üzemben. Belépett a Szociáldemokrata Pártba, végigharcolt egy sereg sztrájkot. (Folytatjuk)
