Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

10t>4. január 7. 3 TQLTfÁ SÍÉCYEf NEPtJSÄß i „Belső felforgatók” | ellen szervezik át a francia hadsereget Párizs (MTI). A francia had- j sereg folyóirata, a Nemzetvédel- mi Szemle januári számában is­merteti a francia hadsereg át­szervezésének irányelveit. Ezek­ből kiderül, hogy a szárazföldi haderő egy részét „harci külö­nítményekké” alakítják át. Egy- I egy csoport 150 főből fog állni és összesen 450 ilyen alakulat fel- ; állításáról van szó. Az alakula- ; tokát a belső „felforgatok” elleni | harcra képezik ki. Az új irány­elvek egyben azt is kimondják. : hogy a hadsereg és a lakosság ! érintkezését korlátozni kell. | Az Humahité ezzel kapcsolat­ban rámutat, az új különítmé­nyek feladata, hogy adott eset­ben elnyomják a néptömegek megmozdulásait. A pápa közel-keleti zarándok- útjáról több — szám szerint 224 — táviratot intézett a világ veze­tőihez és a nemzetközi szerveze­tekhez. Ezekben reményének adott hangot, hogy a világbéke tartós lesz. Vasárnap egyébként átadták a római katolikus egyházfőnek Johnson amerikai elnök levelét. Az üzenetet Shriver, az amerikai „békehadtest” irodájának igaz­gatója Názáretben nyújtotta át. Shriver sajtóértekezleten közölte, hogy Johnson elnök, időpont meg­jelölése nélkül, javasolta talál­kozásukat, s az indítványt a pápa melegen fogadta. Úgy ismeri a világ Ciprust, mint a Földközi tenger mesés szigetét. Kék ege, zöld tengere, bűbájos éghajlata, leányainak és fiainak szépsége, életvidámsága költőket, írókat, muzsikusokat ihletett meg. E sziget görög és 1 török lakossága ■ testvéri békében élt mindaddig, amíg az angol imperializmus közéjük nem to­lakodott. A jelenkorban pedig Ciprust NATO-íámaszponttá „fej­lesztették” és megrakták nukleá­ris fegyverekkel. Mi sem termé­szetesebb, mint az, hogy a cip­rusiak — teljes szabadságot és függetlenséget követelve — ki akarják ebrudaini a nukleáris borzalmat szép hazájukból. E céljukra, feleletként a NATO hétpróbás ügynökei egymásra uszították a ciprusi görögöket és törököket., Azonnal fellángoltak a nacionalizmus emésztő lángjai. Athénben utcai tüntetők szidal­mazták a török kormányt. Ezzel egyidőben a ciprusi Nicosia ut­cáit megszállták a fegyveresek. (Bal alsó képünk.) A leselkedő fegyverek ontják a vért. Már rengeteg a halott és sebesült mindkét oldalon. Hol az egyik fél, hol a másik tartóztat le el­vakult embereket. (Jobb alsó képünk.) A rövid fegyverszüne­teket újabb gyilkos összecsapá­sok követik. Egy megerősített rendőrállomás épülete körül (fel­ső képünk), különösen vad har­cok dúltak. „Vér ömlik a mesék szigetén” — jelentik a nemzet­közi távirati irodák. A békeszere­tő emberiség mély részvéttel fi­gyeli a drámai eseményeket és felháborodottan vádolja a szeny- nyes kezű imperializmust és el­ítéli a féktelen nacionalizmust — a népek barátságának ádáz ellen­ségét. Ma kezdődnek a szovjet—amerikai kulturális tárgyalások Moszkva, Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója írja: Január 7-én Moszkvában szov­jet—amerikai kulturális tárgya­lások kezdődnek. A két ország először 1958 január 27-én Wa­shingtonban, majd 1959 novem­ber 21-én Moszkvában, végül 1962 március 8-án ismét az ame­rikai fővárosban kötött két évre szóló kulturális c ereegyezményt. Ezek a megállapodások a tudo­mány, a technika, a közoktatás- ügy és általában a kultúra terü­letén kölcsönösen előnyös és hasínos, politikai szempon ból is gyümölcsöző együttműködés al p- ját vetették meg. Az 1962/63-ra megkötött kul u- rális csereegyezmény kiterjedt amerikai kongresszusi képvise­lők és a szovjet Legfelső Tanács képviselői kölcsönös látogatásai­nak előmozdításáfa. a két or­szág tudományos akadémiái­nak, együttműködésére, tudomá­nyos értekezletek megrendezé­sére, film- és kiadványé erére, az atomkutatá'ban a nem titkos jellegű eredmények és értesülé­sek kicserélésére. Gazdasági szempontból fontos alumíniumipari, városénítési, ten­gerhajózási, külkereskedelmi esz­mecserékre adott módot az egyezmény. Előirányozta a nép­betegségek elleni harc módszerei­nek összehangr'lá'áí, a két or­szág 50—50 tudósának tovább­képzését a másik ország tudo­mányos intézményében. A film­csere és a filmművészeti kül­döttségek látogatásai, a kölcsö­nösen megrendezett műszaki ^ könyvkiállítások és grafikai ki-, állítások, az Egyesült Államok­ban Szovjetunió címmel, angol nyelven és a Moszkvában Ame­rika címmel, orosz nyelven meg­jelenő képes folyóiratok példány­számának kétszeresére emelése — mind az 1962. márciusi megálla­podás eredményei. A kulturális csereegyezmény szellemében több fontos szovje1— amerikai részmegállapodás szüle­tett 1963-ban is. Márciusban kö­zös szovjet—amerikai jelentés került nyilvánosságra a világűr békés használatáról. Rómában folytatott megbeszélésekről. Má­jus 24-én Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös programot terjesztett elő a Föld mágneses terének tanulmányozá­sára, mégpedig a két fél által 1elbocsá*andó mesterséges hol 'a'• segítségével. Ugyancsak a múlt év májusában Moszkvában szov­jet—amerikai emlékirat látott napvilágot. Ebben a két fél kör­vonalazta az atomerő békés fel- használása területén kifejtendő együttműködés programját. Meg- állapodtak abban, hogy a kis- energiájú részecskék magfziká- járól a Szovjetunióban, a rádió­aktív hulladékok ártalmatlanná tételéről, illetve eltemetéséről az Egyesült Államokban rendeznek közös tudományos értekezletet. Az 1962/63-as csereegyezmény legtöbb előirányzatát teljesítet­ték. Éppen ezekben a napokban Philadelphiában szovjet, Moszk­vában pedig amerikai grafikai kiállítás segíti elő a két nagy nép kultúrájának közcé lén és kölcsönös megismerését. KlSEB-delegáció utaxott a Sxovjetunióba A Szovjetunió Párt és Állami Ellenőrző Bizottságának meghí­vására hétfőn a Szovjetunióba utazott a Központi Népi Ellenőr­zési bizottság delegációja. A kül­döttség vezetője Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. (MTI). Szombaton és vasárnap a nyugat-berliniek „meg­szállták” az NDK fővárosát Goldwater megcsillogtatja „programját" Washington (MTI). Barry Gold­water arizonai szenátor, aki pén­teken bejelentette, hogy a köz- társasági párt jelöltjeként indulni kíván az idei elnökválasztáson. az NBC televízió-társaságnak adott nyilatkozatában kijei -ntet­te. hogy megválasztása esetén felmondaná a moszkvai atom- csend-szerződést és felújítaná a légköri nukleáris robbantásokat, „ha ezt előnyösnek ítélné az Egyesült Államok szempontjá­ból”. Mint mondotta, ma is úgy gondolja, hogy helyesen szava­zott az atomcsend-snerződés ra­tifikálása ellen a tavalyi szená­tusi szavazáskor, mert ez a szer­ződés hátrányos a nyugati tá­borra nézve. Goldwater megfenyegette a Szovjetuniót, hogy elnökké vá­lasztása esetén megvonja tőle az Egyesült Államok elismerését, ha így bármilyen engedményt kényszeríthet ki. Mint ismeretes, az Egyesült Ál'amok 1933-ban ismerte el a Szovjetuniót. Egyéb „választási igére’ei” kö­zül említésre méltó, hogy az Egyesült Ál'amok egysze-.űen fa­képnél hagyja az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, ha ott helyre­állítanák Kína jogait. (Reuter— AFP—AP) , . Berlin .(MTI). Tizennyolc nap alatt összesen több mint 1 200 000 nyugat-lberlini látogatott a város demokratikus részébe. Most szom­baton és vasárnap, a két utolsó napon, valósággal megszállták az NDK fővárosát a nyugat-berli­niek. Szombaton 240 000, vasár­nap pedig 280 000 ember kereste fel a város demokratikus részé­ben élő rokonait, s ez a demok­ratikus Berlin 1,1 milliónyi la­kosságát tekintetbe véve, annyit jelentett, hogy a mostani hétvé­gén minden ötödik ember nyu­gat-lberlini volt az NDK főváro­sában. Ez a példátlan méretű népvándorlás mégis minden zök­kenő és — egy-két kisebb kivé­teltől eltekintve — sorbanállás, ; torlódás nélkül zajlott le a de­mokratikus Berlinben. Volt olyan néhány órás idő- ! szak, amikor 40 másodpercenként érkeztek zsúfolásig tömött vona- i tok a friedrichstrassei határállo­másra, s a vonatok érkezése és | indulása mégis minden zavar nél­kül zajlott le. Ezen az egyetlen határmenti átkelőponton 130 el­lenőrzőhelyet állítottak fel, s így a nyugat-lberliniek egy-kettőre el­intézhették a formalitásokat. Rend és fegyelem uralkodott mindenütt az öt átkelő pont kör­nyékén és szerte az egész város­ban. A Berlin két részében élő családtagok mindenfelé igen jó hangulatban töltötték el egymás­sal ezt a hétvéget, s éjféltájban így búcsúztak egymástól: „A vi­szontlátásra, legkésőbb húsvét- kor”. A berliniek tehát bizonyosra veszik, hogy az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus kö­zött megkötött és január 5-én le­járt első egyezményt újabb meg­állapodások követik. Annyi máris tény. hogy Erich Wendt állam­titkár és Horst Korber szenátusi tanácsos, e hét második felében újra találkozni fognak, tehát az NDK kormánya és a nyugat-ber­lini szenátus továbbra is érint­kezésben marad egymással. Á pápa és a pravoszláv egyházfő találkozása Jeruzsálem, (MTI): Történelmi ‘ jelentősíégű esemény zajlott le vasárnap este a Szentföldén, VI. I Pál pápa zarándokúján. A pápa, a római katolikus egyház veze­tője és Athinagorasz konstanti­nápolyi pátriárka, a pravoszláv egyház feje. Jeruzsálem jordá- niai szektorában, a biblikus neve­zetességű Olajfák hegyén félórás 1 megbeszélést tartott. A két egy­Vér ömlik a mesék szigetén ház vezetői nem találkoztak 1439 óta. VI. Pál pápa és Athinagorasz pátriárka — mint a hírügynöksé­gek jelentik — átölelték egymást és „békecsókot váltottak”. A két egyházfő vasárnapi meg­beszélése után, amely fél órát tartott, VI. Pál és Athinagorasz hétfőn reggel ismét találkozott. VI. Pál pápa ezután Jeruzsá­lemből a nyolc kilométerre fekvő .Betlehembe utazott, hogy felke­resse azt a helyet, ahol'a Biblia t szerint Jézus született. A gépkocsi­karaván felett az induláskor heli­kopter lebegett, amelyet Husszein jordániai király személyesen ve­zetett. t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom