Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

1963. cfecemtíer 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG o Johnson és Erhard tanácskozásai Austin (MTI). Johnson, az Egye­sült Államok elnöke és Erhard nyugatnémet kancellár szombaton megkezdte tanácskozásait az ame­rikai elnök texasi birtokán. Az eszmecseréről Salinger, a Fe­hér Ház sajtófőnöke, illetve Von Hase nyugatnémet tájékoztatás­ügyi államtitkár tájékoztatta az újságírókat. Mint mondották, a két politikus „baráti légkörben tárgyalt a kelet—nyugati kapcso­latokról, a NATO-t érintő prob­lémákról, Németország kérdésé­ről, kereskedelmi ügyekről, mely utóbbiak között első helyen sze­repeltek a közöspiaci tárgyalá­sok”. A találkozó során megvitatták a sokoldalú NATO atomerő meg­teremtésének kérdését. Mint a vita során bebizonyoso­dott — mondotta Salinger — a sokoldalú atomerő megteremtésé­nek távlatai „elegendő okot ad­nak a derűlátásra”. Nyugat-Né- metország továbbra is érdeklődést tanúsít megteremtésük iránt. Von Hase közölte az újságírók­kal, hogy a nyugatnémet kor­mány továbbra is támogatja a sokoldalú atomerő megteremtésé­nek tervét. „Mi kezdettől fogva támogat­juk ezt a tervezetet — hangsú­lyozta Von Hase — és ma ismét kijelentjük, hogy a jövőben is tá­mogatni fogjuk”. A nyugatnémet szóvivő hangoz­tatta, hogy Erhard bizonyos fo­kig borúlátóan nyilatkozott a ke­let—nyugati kapcsolatok alakulá­sáról és a további nemzetközi enyhülés kilátásairól. Hozzátette azonban, hog)? a kancellár „nem szándékozik becsukni az ajtót a Nyugat további kezdeményezései előtt”. Von Hase tájékoztatóját köve­tően Salinger amerikai sajtófő­nök és más hivatalos amerikai személyiségek hosszú időn ke­resztül igyekeztek meggyőzni az újságírókat arról, hogy nincs el­lentmondás az Egyesült Államok és az NSZK politikája között a kelet—nyugati kapcsolatok és a Szovjetunióval szemben folyta­tandó politika kérdésében. Salin­ger kijelentette, hogy az Erhard, illetve a szóvivő által kifejtett né­zetek csupán azért tűnnek „pesz- szimistának”, mert elsősorban Né­metországgal, illetve a berlini kérdéssel összefüggésben jutottak kifejezésre. Nyugatnémet jelentések Erhard texasi tárgyalásairól Bonn (MTI). Az Erhard kancel­lárt texasi látogatására elkísérő nyugatnémet tudósítók az első na­pon folytatott megbeszélésekről beszámolva hangsúlyozzák, hogy Erhard és Johnson között nagyon jó kapcsolat alakult ki és az ed­digi tárgyalások legfőbb eredmé­nyeként a tudósítók azt tüntetik fel, hogy Erhard a jelek szerint nem emel különösebb kifogást a kelet—nyugati eszmecsere folyta­tása ellen, és csak ahhoz ragasz­kodott, hogy a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon a Nyu­gat továbbra is vegye figyelembe Bonn „jogi álláspontját”, mind a német kérdésben, mind. pedig a nyugat-berlini problémában. E „jogi álláspont” alatt az értendő, hogy Bonn továbbra is ellenez minden olyan kelet—nyugati Az állami földnyilvántartás új rendszere A hivatalos lapban megjelent az Elnöki Tanács törvényerejű ren­deleté és a végrehajtásáról intéz­kedő kormányrendelet az állami földnyilvántartás új rendszeréről. Az új jogszabály kimondja: az ál­lami földnyilvántartás — az or­szág területének részletes föld­leltára, amelyben szerepelnie kell valamennyi földrészletnek, függetlenül a föld fekvésétől, mű­velési ágától, továbbá attól, hogy kinek a kezelésében, használatá­ban vagy tulajdonában van. A nyilvántartás országos hatás­körű főhatósága az Állami Föld­mérési és Térképészeti Hivatal, amely a földek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a me­gyékben működő földmérési és földnyilvántartási felügyelőségei útján látja el. A földeket érintő változások végrehajtásának enge­délyezése továbbra is a tanácsi szervek hatáskörébe tartozik. A törvényerejű rendelet meg­határozza a földek művelési ágak szerinti nyilvántartásának módját, megállapodást, amely a Német Demokratikus Köztársaság, de facto, vagy de jure elismerését je­lentené. A nyugatnémet delegáció köreiben — a tudósítók jelentése szerint — hangsúlyozzák, hogy Erhard ugyan kételyeket is han­goztatott az enyhülési politikával kapcsolatban, de nem követelte, hogy „csapják be az ajtót a to­vábbi enyhülési tárgyalások előtt.” Bonnba érkezett jelentések sze­rint — a várakozásnak megfe­lelően — nagy szerepet játszot­tak az eddigi megbeszéléseken a gazdasági kérdések, elsősorban a közös piac és az Egyesült Álla­mok viszonyának problémái. Schröder külügyminiszter részle­tesen beszámolt a brüsszeli kon­ferenciáról, majd elhatározták, hogy a brüsszeli megállapodások köyetkezményeivel kapcsolatos kérdéseket az amerikai és nyugat­német szakértők még részletesen megvitatják. A Westfalische Rundschau kommentárjában hangsúlyozza, kétségtelen, hogy Erhardnak más elképzelései vannak az atlanti társas viszonyról, mint elődjének, Adenáuernek, aki ezekben a kér­désekben nyíltan hitet tett ba­rátja, De Gaulle mellett. Mind­azonáltal Erhardnak is tekintettel kell lennie a már megkötött fran­cia—nyugatnémet szerződésre és el kell kerülnie, hogy megsértse a párizsi Elysée-palota érzékeny urát. „Erhard tehát bizonyos di­lemma előtt áll — folytatja a lap, — amikor Johnson elnökkel az európai és az atlanti politika problémáiról tárgyal. Podgornij a szovjet—kubai kapcsolatokról Havanna (TASZSZ). Havanná­ban a szovjet küldöttség szállá­sán beszélgetés zajlott le N.' V. Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, a Kubában tartózkodó szovjet kül­döttség vezetője és a kubai új­ságírók között. Podgornij tolmácsolta az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány tagjai és külön N. Sz. Hruscsov, valamint az egész szovjet nép legforróbb üdvözle­tét, Fidel Castrónak, a hős ku­bai népnek. A szovjet embereknek a forra­dalmi Kuba iránti barátságáról és megbecsüléséről szólva Podgor­nij hangsúlyozta: a szovjet nép mindenkor egysorban halad majd a kubai néppel, mellette lesz igazságos és nemes harcában, amelyet szabadságának és füg­getlenségének biztosításáért, a bé­kéért és a szocializmusért vív. A Szovjetunió kubai politikája változatlan és az is marad — mondotta. A Notícias de Hoy című lap tudósítójának arra a kijelenté­sére. hogy a kubai nép hazájá­ban szeretné üdvözölni Hruscso- vot, Podgornij a következőket mondotta: „Kétség sem férhet, ahhoz ,hoey a kubai népnek le­hetősége lesz erre. Hruscsov elv­társ is személyesen, akar meg­ismerkedni a kubai néppel. Két év alatt majdnem ötven százalékkal növekedett hazánk és Kuba kereskedelmi forgalma Magyarország és Kuba viszony­lag rövid ideje, három évvel ez­előtt létesített kereskedelmi kap­csolatokat, a két ország árucse­réje azóta gyors ütemben növek­szik. Az öt évre szóló megálla­podás alapján 1961-ben 215 mil- I lió, tavaly 235 millió, az idén I pedig előzetes számítások szerint 318 millió devizaforintos árufor­galmat bonyolítottunk le, két év 1 alatt tehát majdnem 50 százalók­Elsüllyedt a Lakonia s továbbra is fenntartja a katasz­teri tiszta jövedelem szerint tör­ténő minősítést. A törvényerejű rendelet a föl­dek adataiban bekövetkezett vál­tozásokra bejelentési kötelezett­séget ír elő. A változásokat 15 napon belül be kell jelenteni, ennek elmulasztása szabálysér­tésnek minősül állami és szövet­kezeti szervek esetében fegyelmi felelősségrevonást von maga után. A bejelentési kötelezettség ki­terjed a földek területében és művelési ágakban bekövetkezett változásokra is, de nem vonat­kozik azokra a változásokra, amelyek a tanácsi szervek, a bíróságok, vagy a telekkönyvi hatóságok intézkedése folytán kö­vetkeznek be. A földek kezelésében, haszná­latában. illetve tulajdonában, a földek területében és művelési áfában bekövetkezett változáso­kat pedig a mindenkori tényle­ges kezelő, használó, illetve tu­lajdonos köteles bejelenteni. Lisszabon (AFP, Reuter). Mint már jelentettük, az egy héttel ez­előtt az Atlanti-óceán keleti ré­szén kigyulladt luxusgőzösnek, a Lakomának még mindig égő ron­csát norvég, holland és portugál mentőhajók Gibraltárba próbál­ták vontatni. A Greek Line tár­saság ugyanis nem mondott le a Lakonia tulajdonjogáról és busás pénzösszeget ígért az önkéntes mentőknek, ha sikerül a hajóron­csot Gibraltárba vontatniok. A kísérlet azonban nem járt sikerrel és a Praia da Adrag# portugál mentőhajó rádiótávírón jelentette lisszaboni társaságának, hogy a Lakonia roncsa Lisszabon­tól mintegy 350 kilométerre va­sárnap délután,— magyar, idő sze­rint 15,00 órakor — elsüllyedt. A rádiógramm , közölte még, hogy a mentőhajók visszatérnek kikötőikbe. Ismeretes ugyanis, hogy a görög hajótársaság előre bejelentette, nem fizeti ki a men­tési költségeket, ha a Lakonia roncsa vontatás közben elsüllyed. kai növekedett a két ország áru­cseréje. A magyar ipar a többi között mezőgazdasági gépeket és szer­számokat, komplett gyárberende­zéseket, híradástechnikai felsze­reléseket, műszereket, gyógysze­reket szállít, Kuba cukorral, érccel, műrosttal, növényrostok­kal és dohánnyal fizet, Az újon­nan épülő vagy bővülő kubai gyárakban mind több magyar gyártmányú gép kezdi meg mű­ködését. Havanna utcáin megje­lent 150 Ikarus autóbusz, több kubai városban a Beloiannisz gyárban készült interurbán tele­fonközpontot helyeztek üzembe. Matauzas kikötőjében megkezd­te munkáját az angyalföldi ha­jógyárban készült 100 tonnás úszód árú, A két ország szükség esetén soron kívül is segíti egymást. Amikor Oriente és Camagüey tartományokban az emlékezetes ciklon pusztított, Magyarország élelmiszerekkel, gyógyszerekkel, textiliákkal sietett Kuba segít­ségére. Amikor Magyarországnak arra szüksége volt, Kuba határ­idő előtt küldte el részünkre a cukorszállítmányokat. A tervek időben elkészülnek, csak a kivitelezőkön múlik ülést tartott Szekszárd város tanácsa Dunaújvárostól a Dráva torkolatáig jégpáncél fedi a Dunát A viszonylag enyhébb időjárás mérsékelte, sőt csökkentette a jég­képződést a Dunán. A vasárnapi jelentések szerint a bajor és az osztrák Duna-szakaszokon csak a duzzasztók felett áll a jég, másutt jégmentes a víztükör. Becs és Pozsony között csak szórványo­san látható jégtábla, Pozsony és Rajka között gyenge, Rajkától Dunaújvárosig pedig közepes a jégzajlás. Dunaújváros és Duna- földvár között a jégtáblák szinte teljesen elfedik a víztükröt Dunaföldvártól a Dráva torko­latáig — pontosan Bogojevóig — kisebb megszakításokkal áll a jég. A viszonylag enyhébb időjárás vak köszönhető, hogy az álló jég nem hízott tovább, a jég vastag­sága körülbelül 15—20 centimé tér, s nem „kúszott” egészen Bu­dapest alá, mint ahogy a szakem­berek keményebb hideg idő ese­tén várták. A Dráva torkolatától egészen Csernavodáig — különbö­ző mértékben — zajlik a Duna. A Tiszán és a magyarországi mellékfolyókon mindenütt áll a jég, s jégpáncél fedi a Balatont és a Velencei tavat. Bár a Duna felső szakaszán csitult a jégzajlás, a MAHART — bármennyire nagy szállítási fel­adatok várnak rá — nem indítja el egyelőre a vontatókat és az uszályokat. (MTI). A városfejlesztés több éves ta­pasztalata sok tanulsággal szol­gált. Tapasztalhattuk, hogy kü­lönböző létesítmények megvaló­sítása, használatbavétele gyakran hónapokat késett. Részben az építkezések elhúzódása, részben a szükséges tervek hiánya okoz­ta ezeket a késéseket, s a velük járó sok bosszúságot. Az 1964-es év — remélhetően — változásokat hoz majd e te­kintetben. A városi tanács, ép­pen az elmúlt évek tapasztala­tain okulva, már 1963. elején megbízta a tervezőirodákat a kö­vetkező év létesítményeinek ter­vezésére. így a tervek nagy ré­sze már készen van, illetve el­készül február végéig, úgy, hogy ez ideig a kivitelezési szerződé­seket is meg lehet kötni a külön­böző vállalatokkal. A kész tervdokumentációk közt van a baktai övcsatorna, az angyalszurdiki bukógát, a Ba­bits, a Zrínyi, a Szluha, a Mun­kácsy, az Arany" János, a Csoko­nai, a Mészáros Lázár és a Bar- tina utcák közvilágításának kor­szerűsítésére, az Esze Tamás, az Előhegy, a Mérey utca, a Faze­kas tér útépítése, a pacsirta- dombi híd, illetve a Bezerédj ut­cai járda és útépítésre készült terv. A kész tervek lehetőséget ad­tak arra, hogy a munkákra már most megkössék a szerződéseket. A baktai övcsatorna elkészítésé­re — értéke 300 000 forint — a Középdunántúli Vízügyi Igazga­tóság kapott megbízatást. az an­gyalszurdiki bukógát megépítésé­re a tanácsi építőipari vállalat. A Mérey utcai útépítés 1 100 000 forintba kerül, ez a munka is a tanácsi építőipari vállalatra há­rul, csakúgy a Mészáros Lázár, a Toldi, a Kossuth Lajos, a Ka- piSztrán utca, a palánki bekö­tőút, és a Mikes utca útépítése. Meglep«, hogy a tanácsi válla­lat útépítésekre — összesen 6 millió forint értékben — kap megbízatást, hiszen ilyen mun­kákat eddig nem végzett. Még meglepőbb, hogy a vállalatnak jelenleg még nincs ilyen részlege, csak ezután hozzák létre. A vá­rosi tanács például átadja az eddig tulajdonában levő úthen­gert, felszakító ekét, megszűn­teti eddigi útépítő részlegét, és csak járdaépítő, aszfaltozó rész­leget tart fenn. A Hídépítő Vállalat j_npott megbízatást a Kadarka utca út­építésére, és a Munkácsy utcai víznyelő elkészítésére. Az előbbi 2.5 millió forintba, az utóbbi másfélmillióba kerül. A Kadar­ka utca egyúttal az övcsatorna szerepéét is betölti, mert az Elő­hegyről lezúdúló vizet levezeti a Parászta-p>atakba. A tervezésnél figyelembe vették, hogy az út­test alatt pincék húzódnak. Az úttest mellett járda is épül, s ez utóbbi miatt kerül hat-nyolc ta­nya a lebontás, illetve átépítés sorsára. Az 1965-ös létesítmények ter­vei már a jövő év őszére elké­szülnek, s akkor a megbízásokat a munkákra még előbb meg le­het adni, s a kivitelezésre a szer­ződéseket hamarabb meg lehet kötni. Az előjelek szerint a tervezé­sen nem múlik, hogy 1964-ben elkészüljön valamennyi, kitűzött létesítmény. Annál inkább a ki­vitelezőkön... Éppien ezért fejezte ki aggá­lyát határozatában az év utolsó* december 29-én megtartott ta­nácsülése, hogy a tanácsi válla­lat képes lesz-e elvégezni a hat­milliót kitevő munkát, bár va­lószínű, az illetékesek mindent elkövetnek majd, hogy a vállalat eleget tehessen a feladatoknak. A tanácsülésen az 1964. évi fela­datok előkészítése került napi­rendre, a termelőszövetkezetek 1963. évi tervteljesítése, az át­telel tetésre való felkészülés mel­lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom