Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
Ünnepségek, kitüntetések megyénkben (3. o.l Kulturális melléklet (5—6. o.) !7| Képregény (4. o.) T udomány— Technika a. o.) nika ^ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóján 1917. november 7-e nagy ünnepként vonult be a világ történetébe. Az egész haladó emberiség azt a napot ünnepli, amelyen megalakult a világ első munkáshatalma. 46 évvel ezelőtt a pétervári munkások fegyveres forradalma térdre kényszerítette a Téli Palota urait. Alapjaiban rázta meg az egész régi világot, új korszakot nyitott meg a történelem könyvében. Csak a Lenin vezette kommunista párt volt képes a néptömegek millióit először a vörös zászlók alatt győztes forradalmi harcra vezetni. Kidomborodott nagy jelentősége abban is, hogy a munkás- osztálynak gyakorlati tapasztalatokat nyújtott, megmutatta a kapitalizmus legyőzésének, az elnyomottak felszabadításának útját. Az Októberi Szocialista Forradalom elvei és lapasziala- tai nemzetközi érvényűek, bármely ország munkásosztálya felhasználhatja, a saját viszonyaira alkalmazhatja. A forradalomban a párt fő jelszavai a „békét”, a „földet” voltak. A szovjet hatalom teljesítette a parasztság évszázados követelését, állami tulajdonba vette a földet és átadta örök használatra a parasztságnak. Ez szilárdította meg a munkás- paraszt szövetséget és a parasztságot a szovjet hatalom mellé állította. Az Októberi Forradalom szabadította fel az oroszországi nemzetiségeit tízmillióit. A cári rendszer őket minden eszközzel elnyomta, megfosztotta szabadságjogaiktól. A szovjet hatalom szabadságot, nemzeti egyenlőséget, virágzó életet biztosított számukra. Az Októberi Forradalom nyitotta meg a világ különböző részein az elnyomott nemzetek függetlenségi harcát. Rájöttek, hogy a zsarnokságtól, a gyarmatosítóktól meg lehet szabadulni. Ezt a mozgalmat az imperialisták nem tudták megakadályozni és ma már elmondhatjuk, hogy a gyarmati rendszer végóráját éli. A már felszabadult és még elnyomott gyarmati népek tudatában mind mélyebbre hatol az a felismerés, hogy függetlehségük elválaszthatatlan a Szovjetuniótól, a szocialista világrendszertől. A szovjet hatalom egy gazdaságilag elmaradt örökséget vett át a cári rendszertől. Az akkor még gyenge államot az imperialista országok minden eszközzel el akarták pusztítahi. A történelem kerekét azonban nem tudták visszaforgatni. A szovjet nép hősiessége szétverte az Intervenciós seregeket, megbirkózott a gazdasági blokáddal és a történelemben először "felépítette a szocialista tár- sadalmi rendszert. A nép hősiessége — példátlan rövid id^ő alatt — a gazdaságilag legfejlettebb országok közé emelte a Szovjetuniót. Ma már a cél az, hogy rövid időn belül utolérje az Amerikai Egyesült Államok termelési színvonalát. A gazdasági fejlődés ütemét érzékelteti, hogy Oroszország 1913-ban a Irta: Horváth József, a megyei pártbizottság osztó-y vezető je világ ipari termelésének három százalékát állította elő, míg ma a Szovjetunió a 25 százalékát. A szovjet ipar ma 8 nap alatt annyit termel, mint az orosz ipar a forradalom előtt egy év alatt. Ma egy hónap alatt több olajat és ércet bányásznak, mint 1913-ban egy év alatt. A legnagyobb fejlődés a gépiparban és fémfeldolgozó iparban van, amelyben egy hónap alatt több a termelés, mint 1917. előtt 25 év alatt. Az ipar fejlődése megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítését. A mezőgazdaság termelése a forradalom előttir hez képest két és félszeresére nőtt. A Szovjetunióban őolgo.- zik a világ legnagyobb tudóshadserege. A szput.ivikok, az űrrakéták, a páros űrrepülések a világon egyedülállóak es bizonyítják, hogy mire képes ez emberi szellem. Ezek az eredmények azért is születhettek még, mert a XX. kongresszus óta a fejlődést nem korlátozza a személyi kultusz. Ez mérhetetlenül káros volt éa akadályozójává vált a fejlődés gyorsabb ütemének. Elmúlt két éve, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa meghirdette a kommunizmus programját. E program tartalmazza számokban és irányelvekben a kommunizmus megteremtésének gyakorlati tervét. A. kommunizmus megteremtésének elve gyakorlattá, számokkal mérhető valósággá lett. Az SZKP húszéves programja előírja az ipari termelés hatszoros növelését. Ez azt jelenti, hogy a szovjet ipar messze túl fogja szárnyalni a legfejlettebb tőkés állam ipari termelését és az elkövetkező 20 évben a Szovjetunió lerakja a kommunizmus anyagi-műszaki alapját. Mindez az emberek jólétének, a szükséglet szerinti elosztás elvének megvalósítását biztosítja. A gigászi tervek megvalósításához a Szovjetuniónak, az egész szocialista vílágrehdszornek békére van szüksége. Ezt bizonyította 1962-ben a Szovjetunió kormánya, visszautasítva az imperialisták provokációját Ku bánál. Megmentette a világbékét, megmentette az emberiséget a szörnyű atomháborútól. A széles körben kibontakozott békeharcba ' a világ minden haladó gondolkodású embere bekapcsolódott és nemet mondott a háborúra éhes imperialista íenevadaknak. Ez azt is bizonyítja, hogy Lenin tanítása a békés egymás mellett élésről ma időszerűbb, mint valaha. „Az emberiség elleni gonosztett a háború” — mondta Lenin. A moszkvai atomcsend-egyezmény a világ dolgozó népének nagy megkönnyebbülést jelentett. A szocialista tábor erői, a világ békemozgalma tárgyalóasztalhoz tudja ültetni az imperialista országok vezetőit és erejével, békeharcával ezen a téren komoly eredményeket is ér el. Ha mindenki, aki a békét akarja, mindent megtesz, amit a békéért tenni lehet, akkor bekövetkezik rövid időn belül az atomfegyverek megsemmisítése, a Varspi Szerződést aláíró államok es a NATO-államok közötti megnemtámadási szerződés megkötése, az általános és teljes leszerelés. Az Októberi Forradalom eszméi, Lenin tanításai következetesen érvényesülnek hazánkban is. A munkáshatalom tette lehetővé, hogy hazánk rövid idő alatt fejlett nehéziparral rendelkező ipari-, agrárországgá vált. Fejlődésünk nem volt töretlen. A személyi kultusz eluralkodása nálunk is megsértette a lenini elveket, amikor a párt és a nép fölé helyezte magát. Eltorzította a párt politikáját, elvesztette a tömegek bizalmát. Pártunk leszámolt a személyi kultusszal, a tevizioniz- mussal, leverte az ellenforradalmat és politikai, gazdasági és kulturális téren, a szocialista építésben kimagasló sikerek születtek. A mezőgazdasági termelés nagyüzemi módszerei, a termelés színvonalának, állandó emelése, az anyagi, technikai bázis biztosítása, a parasztság aktív munkalendülete évről évre szebb eredményeket produkál. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével népgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és fejlődésünk új szakaszában a szocializmus teljes felépítése felé haladunk előre. A jelenlegi időszakban lehetővé és kötelezővé vált, hogy erőinket a gazdasági és kulturális építőmunkára összpontosítsuk. A VIII. pártkongresszus határozata is a lenini útmutatásokat követi, amikor megszabja, az a legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a szocializmus teljes felépítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom korában csodálatosak az eredmények. Ilyet csak felszabadult, szocializmust építő népek képesek létrehozni. Lenin kora valósítja meg a békét, a munkát, a szabadságot ae egész Földön.
