Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

< Í9153. november 1. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG VERSENY Lápafőn is Két alacsony termetű legény bandukol lefelé az egyik lápafői utcán. Messziről furcsa, össze­nőtt ikreknek látszottak, mintha váltban. derékban összenőttek volna, és fent. a válluknál is összetalálkozik a két kezük. Az elöl haladó derekán biztonsági öv, rajta szerszámtáska. Utánuk szürke drótkígyó kúszik hosszan a porban. De mi az? Egyre nagyobb erőlködéssel hajolnak előre, majd néhány lépés után hátra- tántorodnak, mintha valami ti­tokzatos erő rántaná őket hátra. — Hahó. megálljatok! — hang­zik az útikanyarulaton túlról a kiáltás. — Megakadt a drót! A két „iker” szétválik, le­engedik a vállukról a biztonsági övét. amelynek karikájában a hosszú drótkígyó végződik. Ki­fújják magukat néhány pilla­natig, amíg újból felhangzik a kiáltás: — Mehettek! Erre a két legény ismét vállra veszi a furcsa terhet, és ballag tovább, majd eltűnik szemünk elől az utca kanyarulatában. Mi pedig megyünk a szürke drót­kígyó mentén. Az útkanyanon túl. ahonnan az előbb a kiáltás hangzott* betongyámokon nyug­vó. kettős villanyoszlop áll. Az oszlop tetején fekete hajú, svájci­sapkás fiú dolgozik, alatta, az oszlop tövében idősebb férfi döngöli a földet. Az oszlop felső részéről vékony, erős kender- kötél húzódik az útmenti korlát egyik betonoszlopáig. Leniről fiatal, nyúlánk férfi magyaráz valamit az oszlopon dolgozó fii­nak. Villanyszerelőn:. A lentről ma­gyarázó a szerelőbrigád vezetője. Simotics György. Szívesen vála­szol kérdéseinkre. — Teljesen felújítjuk a falu villanyhálózatát. Növeljük a ve­zetékek keresztmetszetét, négy- szer-huszonötösre. négyszer-ötte- nesre. :-Ul — Azelőtt sok volt a panasz a gyakori feszültségingadozás miatt. Most. az átépítés után megszűn­nek a panaszok. Miután a köz­kell az energiát, mint a váro­siaknak. — Meg lehet némi manapság a falusi háztartásokat — szól közbe az egyik szerelő, aki oda­jött az oszlophoz, igazítani a meg­akadt vezetéken. — Minden ház­ban rádió szól. Nagyon sokban mo­sógéppel mosnak, de ott van a televízió, a porszívó, a hűtő- szekrény is. Vagy a villanytűz­hely... Mindegyikhez áram kell. És hogy a vonalszakasz végén is meglegyen a 220 volt. hogy el­bírjon az eddigieknél sokkalta nagyobb terhelést, azért kell át­építeni a hálózatot. A munka felől faggatjuk őket. — Nem mondhatjuk, hogy könnyű a munkánk — mondja a brigádvezető. A tél végén há­rom hót kiesésünk volt, amelyet hosszabbított munkaidővel pó­toltunk. A félévkor, a termelési tanácskozás úgy határozott, hogy viselhetjük n Szocialista brigád címet. Teljesítménybérben dolgoznak. Tóth István például gyámozást végez Turcsi Sándorral. Előttük kiássák a földet az oszlop mel­lett. egészen tőig. ök ketten belezokkentik a gödörbe a több mázsás betongyámot, megjelölik a leendő lyukak helyé*. Ezután Balogh György az oszlopon Tóth István kezében gyorsan pe­reg a fúró fiiró kerül » kézbe. Amíg ki­szalad a hegye az oszlop túlsó oldalán, jó néhányszor meg kell forgatni, a lehető leggyorsabban. Majd keresztfűrészt fognak, a földfelszínnél elfűrészelik az osz­lopot Átütni a vasat, felhajtani a csavarokat — ez már csak néhány pillanat műve. Máris szilárdan áll az oszlop beton- talpán és jöhet a következő. Egyik oszlop mellett ott van a mély vizesárok. Tóth István csak úgy tud az oszlophoz állni a fú­róval, hogy Turcsi Sándor az árokban guggol, és Tóth a vál­lára teszi a lábát. Nem valami kényelmes helyzet egyiknek sem, de a cél érdekének megfelel. A cél; a verseny. Versenyezni gyorsabban, minőségi munkában másik szerelőbrigádokkal, verse­nyezni abban amit úgy hívnak, hogy: a szocialista és a kapita­lista országok közötti békés gaz­dasági verseny. B. I. A november 7-i ünnepségek programja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóját az idén szerény keretek között ünne­peljük. A társadalmi szervek no­vember 7-e előestéjén ünnepi megemlékezéseket tartanak. Azokban a községekben, ahol szovjet emlékmű van, a párt, a tanács, a Hazafias Népfront, üze­mek, vállalatok koszorúzási ün­nepséget rendeznek. Az iskolák­ban is megemlékeznek a Nagy Októberről. Szekszárdon november 4-én az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­ga elvtársi beszélgetésre hívja meg a régi párttagokat. A járási- városi pártbizottság ezen a napon a pártnyugdíjasokat látja vendé­gül. Ötödikén az MSZMP Járási- Városi Bizottsága megjutalmazza a pártmunkában kitűnt aktivistá­kat, Koszorúzási ünnepség lesz Szek- szárdon november 6-ám délután 3 órakor. A társadalmi szervek, az üzemek, vállalatok dolgozói ke­gyelettel adóznak a hazánk fel. szabadulásáért folyó harcokban elesett, szovjet hősök emlékének. Megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet és az alsóvárosi te­metőben nyugvó szovjet katonák sírját. Délután 5 órakor az MSZMP Tolna megyei Bizottsága fogadást ad a kormány ki tűn letet­tek tiszteletére. A városi művelődési házban ugyancsak 6-án este fél 7 órai kezdettel díszünnepséget rendez­nek. Az ünnepséget Hornok Ist­ván, az MSZMP Szekszárdi Járá­si-Városi Bizottságának titkára nyitja meg. Ünnepi beszédet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom méltatására Schrottner Károly, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára mond. Az ün­nepi beszédet kultúrműsor kö­veti. Fellépnek az Irodalmi Szín­pad, a Liszt Ferenc Állami Ze­neiskola és a sárközi táncegyüt­tes szereplői. Szellemi vetélkedő a Kanaesi Állami Gazdaságban A szellemi vetélkedők egyre na­gyobb népszerűségnek örvende­nek. Az iskolások után a felnőt­tek is kedvet kapnak megmér­kőzni egymással különböző isme­retekben. A Kanaesi Állami Gazdaságban most rendeztek először ilyen ver­senyt, amelyre tizenöten jelent­keztek. Az érdekes párbaj nagy­számú érdeklődő előtt zajlott le. A versenyzőknek öt témából; po­litikai ismeretekből, művészetből, irodalomból, földrajzból, termelé­si kérdésekből és munkavédelmi ismeretekből kellett számot adni ismereteikből. A zsűri Vadai Mihályból, a gaz­daság igazgatójából, Gombás Er­nőből, a szakszervezeti titkárból* Széchenyi Ferencből. a pártszer­vezet titkárából és Gálosi János gimnáziumi tanárból állt. Az öt­letesen összeállított, nem egyszer „rázós” kérdések komoly fejtörést okoztak a versenyzőknek és a nyertesek, illetve a helyezettek megérdemelten, örömmel vették át a kitűzött tárgy- és könyvju­talmakat. A verseny után elhangzott a ja­vaslat* hogy máskor is rendezze­nek ilyen vetélkedőket, mert azok közül, akik ez alkalommal még csak nézők voltak, legközelebb már sokan a versenyzők között lesznek. A két „iker”; Antai Pál szerelő és Magyar Sándor ipari tanuló. ségek villamosítása befejeződött, áttérhetünk a korszerűsítésre * Meg kell valósítanunk azt a célt. hogy 1980-ra elérjük a leg­fejlettebb nyugati államokat az egy főre jutó energiatermelés­ben. A brigádvezető kijelentése így. ebben a kis faluban hangzatos, pátosznak tűnik, de ahogyan folytatja, már nem meglepő. — A brigádunk szocialista bri­gád. hát politizálunk is. Tud­nunk kell. mit, miért teszünk. Mert ha azt mondjuk, hogy utói kell érnünk a fejlett tőkés országokat az energiatermelés­ben. ez azt jelenti, hogy a falusi háztartások számá­ra is ugyanúgy biztosítanunk i jó eflátá (T udősí tónktól) MEGYÉNK EGYIKE AZOK­NAK, ahol a Leggyorsabban nőtt a konzervforgalom: 15 százalék­kal vásároltak többet tavaly, mint a megelőző évben, forintba kifejezve, 2 milliónál is többet. Érthető tehát, hogy a szakembe­rek már nagyon várták az idei „konzervbörzét”: így hívják azt a találkozót, ahol az éíelmiszer- nagy kereskedelem és a konzerv­ipar találkozik és a gazdasági éves árualapokat rendezik. Az el­múlt napokban került sor erre a találkozásra az Élelmezésügyi Minisztériumban. Éppen akkor- kerestük fel a börzét, amikor vita folyt egyes kérdésekben. Tud- tunkban ugyan úgy áll ez az év, mint a bőséges nyári ellátás idő­szaka, ez azonban nem minden cikkből van így. Amíg a zöldség­félékből általában jó volt a ter­més, addig a kora nyári gyümöl­csök: meggy, szamóca, cseresz­nye stb. erősen megsínylették a forró időjárást. „Főzelékfélékből az elmúlt évek­nél is jobb ellátást biztosítunk majd” — mondja Weinpert elv­társ, a FÜSZÉRT Vállalat meg­bízottja. „Különösen a zöldborsó­termés volt jó és e cikkből 10 va­gont vásárolunk a Paksi Kon­zervgyártól és emellett még más konzervgyárakkal is kapcsolat­ban vagyunk. A korábbi években gyakran hiányzó vajbab ezen a télen bőségesen áll majd a fo­gyasztók rendelkezésére és natúr- lecsóból sem lesz hiány.” Az elmúlt gazdasági évben né­hány mázsa híján 20 vagon fő­zelékfélét fogyasztottunk a me­gyében és szakembereink szerint ezt a számot mos1 túlhaladjuk majd. Ugyanezt varjak dzsemből és ízből is, amelyből 12 vagon fogyott, de a mostani kötések még ennél nagyobb fogyasztást is lehetővé tesznek. Különösen a sárgabarack- és meggy íznek örül­nek majd a háziasszonyok, de a kora nyári gyümölcsökből nem sok befőttet sikerült előállítani. Ezek megsínylették a nagy nyári meleget. A nagyatádi, szigetvá­ri és Paksi Konzervgyár birset, almát, körtét tartósított, hogy ezzel pótolja a kiesést. Ennek alap­ján a szakemberek remélik, hogy a körülbelül öt vagonos korábbi tényszámot felülmúlják majd. FIGYELEMRE TARTHAT SZA­MOT néhány különleges konzerv is, bár inkább újdonságnak, mint különlegességnek kellene nevez­ni őket. A Hatvani Konzervgyár hosszú évek után újra gyártja a jó minőségű Pritamint. 10 dekás dobozban. E készítmény a téli ellátást erősen javítja, magas „C” vitamin tartalmánál fogva. Több tízezer doboz áll majd a fogyasz­tók rendelkezéséi-e. Ugyanez a helyzet a „Bébi” gyümölcspüré- vel is, amelyet a dolgozó anyák hamar megszerettek, hiszen nem kell a bevásárlással és a bébi részére történő, elég fáradságos passzírozással vesződniük. Amel­lett ezek a készítmények még a kis fizetésűek részére is könnyen hozzáférhetők. A 16 vagon szörp is elfogyott az előző időszakban és most a szigetvári, paksi, Dunakeszi Konzervgyártól, a Tót- réti Málnatermelő Szövetkezettől egyaránt vásárol megyénk keres­kedelme az igények kielégítésére. Mintegy 330 000 palack gyümölcs­lé is elfogyott; ezt a számot is szeretnék felülmúlni. Rövidesen kapható lesz a boltokban a pácolt hal is, amelyet olcsó áránál fog­va, a hidegebb időszakban szíve­sen vásárolnak. Mivel már évek óta hiánycikk volt a savanyúság, az idén a vá­sárlók örömmel válogathatnak a legkülönbözőbb fajták között ugyanis 9—10 féle savanyúság k— rüí forgalomba. Ilyen széles vá­laszték mellett igazán nem érde­mes a házi eltevéssel vesződni és mindenki meg fogja találni az ízlésének legjobban megfelelőt. A kereskedelmi szakemberek vi­szont azt kifogásolják, hogy az ipar kisebb csomagolású egysé­gekben nem biztosítja a kellő mennyiséget. Az lenne a cél. hogy a kisebb létszámú családok, vagy magányosan élő emberek számá­ra, kisebb csomagolási egységek­ben. nagyobb mennyiséget gyárt­son az ipar. Szerencsére ez a cikk nem nagyon romlandó, így fel­bontott üvegek is hosszabb ideig elállnak. A DIÉTÁSOKRÓL SEM FE­LEDKEZETT MEG az ipar és a kereskedelem: A többféle diétás ételkonzerv biztosítja, hogy az arra rászorulók is változatos táp­lálékhoz jussanak. Egymás után érkeznek a kon- zervekkel megrakott gépkocsik a nagykereskedelem raktáraiba és ezzel párhuzamosan megv a ki­szállítás is a boltokba. A szövet­kezeti kereskedelem az idén na­gyobb előrelátással készült fel a téli idényre es boltjainak jó ré­sze már konzervekkel feltöltve várja a vásárlókat. Ha el is fogy a kiszállított mennyiség. lesz utánpótlás: nem lesz gond azok­nál a háztartásoknál sem. ame­lyek nyári időben keveset, vagy semmit sem tartósítottak. N. A busz áll, az emberek gyalogolnak A Kötesd—alsótengelici vasút* állomáson felveszi egy autó­busz a Szekszárd—sárbogárdi vonat utasait, délután 4 óra kö­rül. Direkt azért van ott ez az autóbusz, hogy felvegye őket. De amikor bemegy Kölesdre. leszállítja az utasokat egytől egyig. mondván. hogy jön a. paksi busz. menjenek azzal to­vább. A paksi busz valóban jön, de jó tömötten. Legalább is szombaton. Az elmúlt hét szom­batján körülbelül tizenöten ma­radtak le róla, köztük nyolc-tíz olyan embe,r. aki Kistormásra igyekezett. Kénytelenek voltak gyalog megtenni a két és fél- három kilométeres utat a nagy sárban, mert az ácsorgó autó­busz nem „szaladt” át velük. A menetrend nem engedi. Csak­nem háromnegyed órát áll ez az autóbusz Kölesden. j aztán visz- szamegy az állomásra a pesti vonathoz. Annak utasait már el­viszi akár Gyönkig ha négyen vannak, akkor is. A menetrend engedi, sőt, megköveteli. Persze, kell a rend. De em* berség is kell hozzá. Megemlítünk egy esetet össze­hasonlításként. A jelzett napon, tehát a múlt szombaton délután, az a Szekszárdról. Kölesd—Alsó­tengelic felé közlekedő vonat nagyon zsúfolt volt Szekszárdon, amikor elindult. Majdnem a lépcsőn is maradtak utasok. Néhány ember ezért bement a diákkocsiba. bár ez szabály­talan. A kalauz azt mondta ne­kik mosolyogva, amikor kezelte a jegyüket: „Hál akkor én most magukat diákoknak nyilvánu­lom'. (szj).

Next

/
Oldalképek
Tartalom