Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

Í Levél Dunaföldvárra **, _S (2. o.) Képregény <4. o.) Irodaházépítés —• rekordidő alatt (5. o.) Bizottságokban folytatódtak a magyar—lengyel tárgyalások Hozzátenni lehet A megyei párt vb. és a megyei pártbizottság napirendre tűzte az állattenyésztésben meglévő el­maradottság, hellyel-kózzel a kri­tikán aluli színvonaltalanság fel­számolását. Nemrég a megye ér­dekelt szakemberei Szekszárdon, a megyei tanácskozáson beszélték meg a tennivalókat. Horváth Jó­zsef, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást. Attól kezdve ez a munka a járásokban és a köz­ségekben szintén előtérbe került. A megyei intézkedési terv alap­ján szakemberekből álló brigá­dok vizsgálják meg valamennyi közös gazdaságban az állatte­nyésztés helyzetét és a tennivaló­kat írásban rögzítik. Ezek tulaj­donképpen a helyi intézkedési terveik. A brigádmurnka megkezdődött. Erről persze korai lenne még át­fogó értékelést adni, arról lehet inkább csak szó, hogy e nagy me­gyei vállalkozás feltétlenül mél­tatást igényel, azzal az aláhúzan­dó kívánsággal, hogy a brigádok jó, vagy rossz felmérésén, tehát a kezdésen, a továbbiakban ren­geteg múlik. Nem mindegy, kik a brigád tagjai: hozzáértő emberek legyenek, nélkülözhetetlen pél­dául-az állatorvosok közreműkö­dése, akik nélkül el sem képzel­hető az átfogó megyei terv meg­valósítása. A helyzet pontos át­tekintése a községi vezetők első­rendű érdeke, s éppen ezért a fel­mérést ne csak ismerjék, vegye­nek is részt a brigádok munkájá­ban, A községek vezetői, főként a tanácsi vezetők ennek később, főleg akkor látják hasznát, ami- ke«: majd a gyakorlati tennivalók megvalósítására a feladatok vég­rehajtásának ellenőrzésére kerül sor. Beszámoltatni, s persze se­gíteni csaik az a helyi tanácsveze­tő képes, aki ismeri a „tényál­lást”. Néhány közös gazdaságban tapasztalható, hogy a brigádmun­ka általános érvényű igazságok megállapítására szorítkozik. Erre viszont nincs sok szükség. A szakemberek inkább a következő­ket tegyék: az általános érvényű igazságok ismeretében, azokból kiindulva, a helyi körülmények figyelembevételével adjanak ta­nácsokat és tegyenek javaslato­kat. Megfelelő szakmai körülte­kintéssel váltsák aprópénzre a megyei intézkedési tervben meg­szabott feladatokat. Azt, hogy a helyes, a népgazdaság szempont­jából szükséges megyei elképze­lések miként valósíthatók meg egy adott tsz-ben, annak a tsz- nek speciális helyzete, vagy adott­sága között. Van olyan vélemény is, hogy a megyei intézkedési terv /,kevés”. Többet is meg lehetett volna kí­vánni, nagyobbat előre lépni. Mi lehet erre a válasz? Az, hogy a megyei intézkedési terv a reali­tásokat vette figyelembe, ami persze semmiképpen nem jelent olyat, hogy egyik-másik tsz, ha többre képes, hát ne csináljon többet. Átgondoltan, és szintén a realitás talaján állva a megyei intézkedési tervhez lehet hozzá­tenni, de elvenni belőle semmi­képpen nem szabad, A magyar és a lengyel párt­ós kormányküldöttség közötti tárgyalások szerda délelőtt bi­zottságokban folytatódtak. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Wla- dyslaw Gomulkával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Józef Cyrankiewicz-csel, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával, a Lengyel Népköztársaság kor­mányának elnökével, Zénón Kliszkoval, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagjával, a központi A hazánkban tartózkodó len­gyel párt- és kormányküldöttség, élén Wladyslaw Gomulkával,’ a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­val és Józef Cyrankiewicz-csel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjával, a Lengyel Népköztársaság kormá­nyának elnökével szerdán dél­után látogatást tett a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termé­Bizottság titkárával, Apró Antal, | az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhe­lyettese és dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke Stefan Jedrychow&kival, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával, a minisztertanács mel­lett működő állami tervhivatal elnökével és Kazimierz Olszews- kivel, a külföldi gazdasági együtt­működés bizottságának alelnöké- vel, Péter János külügyminiszter Marban Naszkowski külügymi­niszter-helyettessel, a LEMP Központi Bizottságának tagjával, Bíró József külkereskedelmi mi­niszterhelyettes Tadeusz Krop- czynski külkereskedelmi miniszter- helyettessel folytatott tárgyalást. kék gyárában. A vendégek társa­ságában részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke is. A lengyel delegációt a zászló­díszbe öltözött gyár bejáratánál dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Darvas József, az üzem igazgatója, és Kovács Ferenc, a I gyári partbizottság titkára kö­szöntötte. Darvas József igazgató ismer­tette a vendégekkel a Chinoin- gyár történetét, eredményeit. El­mondta, hogy az 1910-iben alakult gyár fennállásának 53 éve alatt nagy utat tett meg: mai termelése 25-iszöröse a felszabadulás előtti legmagasabb termelésnek. Az igazgató nem kis büszkeséggel számolt be a vendégeknek arról, hogy a Chinoin-gyáriak 10 száza­léka egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkezik. A magyar vegyipar alapjait megvető üzem termelésének 60— 65 százaléka exportra készül. A KGST keretében egyébként a Chinoin szorosan együttműködik a lengyel gyógyszeripar szak­embereivel, s a mind szorosabbá váló kapcsolatok egyaránt gyü­mölcsözőek a magyar és a len­gyel gyógyszeripar számára. Darvas József elmondta azt is, hogy a több mint félévszázados üzem a következő években ala­posan megfiatalodik. Már hozzá­kezdtek az egymilliárd forint költ­séggel járó rekonstrukcióhoz, így szinte egymás’' mellett láthatják a lengyel vendégek a Chinoin múlt­ját, jelenét, és jövőjét. A tájékoztató végén az igazga­tó a gyár kollektívája nevében arra kérte a lengyel párt- és kor­mányküldöttséget: tolmácsolják a Chinoin-gyár dolgozóinak testvé­ri üdvözletét, jókívánságait a len­gyel munkásoknak. (Folytatás a 3. oldalon) Megkoszorúzták a KMP első központi párthelyiségét A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja meg»lakulásának 45. évfordulója alkalmából, szerdán délelőtt a fővárosban ünnepélyesen megkoszorúzták a KMP első köz­ponti párthelyiségén, a Visegrádi utca 15. számú épületen elhelye­zett emléktáblát. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, és Gáspár Sándor, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, a Buda­pesti Pártbizottság képviseleté­ben Kiss Dezső és Csikesz Jó- zsefné titkárok helyeztek el ko­szorút, majd a KISZ Központi Bizottságának a XIII. kerületi párt. bizottságnak és a Párttörténeti Intézetnek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. A finn parlamenti küldöttség elutazott hazánkból A Kauno Kleemola, a Finn Köztársaság parlamentjének el­nöke vezette finn parlamenti kül­döttség szerdán délelőtt elutazott hazánkból. A küldöttség búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke, dr. Beresztó- czy Miklós, az országgyűlés ál- elnöke, Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, az országgyűlés tisz­tikara, számos országgyűlési kép­viselő és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) A dombóvári járás helyzete november végén „Vidéken él" az operatív bizottság — Szedetlen kukorica már csak három tsz-ben van—Szakoson még 1470 hold szántatlan Az idő most már nagyon sür­geti a mezei munkát: november utolsó harmadába léptünk. Külö­nösen a mélyszántás sürgős, de még szedetlen kukorica is van a megye jónéhány szövetkezetében. Az emberekre is, a gépekre is erőpróbára vár a legutolsó hetek­ben. Rövidek a napok és hide­gek a reggelek, kevesebbet lehet dolgozni. Ilyenkor rendkívül sok függ a szervezéstől. A legutóbbi megyei értékelés szerint a dom­bóvári járás szövetkezetei jutot­tak legjobban előre a munkákkal. Megnéztük hát Dombóváron, ho­gyan végzik, hogyan szervezik a tsz-ek a kukoricatörés, a szár le- takarítása és a mélyszántás utol­só szakaszát. Keddig a kukoricának 91.2 százalékát takarította be a járás, a kukoricaszárnak 76 százaléka került le a földek­ről és a mélyszántásban 82.4 százaléknál tartottak a szö­vetkezetek. Az elmúlt egy hót alatt kétszer is hátráltatta a munkát az eső: összesen 33.3 milliméter csapadé­kot mértek Dombóváron. Az elő­rehaladás ennek ellenére számot­tevő, s ez elsősorban a jó szerve­zés eredménye, főleg a járási operatív bizottsiág alapos mun­kájának eredménye. Lóki Miklós, a dombóvári já­rási tanács vb. elnökhelyettese, az operatív bizottság egyik tagja azt mondja, sorba látogatták azokat a szövetkezeteket, amelyeknél legtöbb volt a munka az elmúlt héten. Az operatív bizottság két- két tagja ment ki ezekbe a tsz- ekbe kora reggelenként, s az egész napot ott töltötte. Szinte azt lehet mondani, vidéken él­nek mostanában. Nyomon követ­ték a munkát a határban is, fel­mérték, helyes-e az erők elosztá­sa, jól kihasználja-e a gazdaság a gépeket és a fogatokat. Este közölték véleményüket a szö­vetkezeti vezetőkkel, segítséget és ösztönzést adtak. Ebben a munkában részt vett és még a következő napokban is tevékenykedik, ahol kell: Lóki Miklós, Cserép Imre, a járási pártbizottság munkatársa, Balázs Lajos, a járási tanács mezőgazda- sági osztályvezetője és a főagro- rómusa: Tóth Sándor, továbbá Horváth Lajos, a Dalmandi Gép­állomás igazgatója és Vass Ist­ván, a Dalmandi Állami Gazda­ság igazgatója. Az őszi munkák szervezett­ségét, lendületét természete­sen az is nagyon segítette a dombóvári járás szövetkeze­teiben, hogy már a tavasz kezdetén kijelölték a táblá­kat az őszi vetéshez, s an­nak alapján irányították a munkákat az aratás után: a nyári mélyszántást, a vetést, a betakarítást. ' járási tanács vezetői szerint nagy egyetértésre talált a tsz-ek- ben az az elhatározás, hogy a tavalyi kapkodás nem ismétlőd­het meg; és ez a helyeslés, egyet­értés megmutatkozott a gyakor­latban is. „Ilyen előrelátó munka még nem volt a járásban” — mondják. Kedden mér csak három tsz- ben volt szedetlen kukorica a já­rás területén: a szakcsi, a náki és a kocsolai szövetkezetben. Ez összesen 358 holdat tett ki. Szak- cson 200. Nakon 100, Kocsolán 58 hold kukorica várt még betakarí­tásra. A szántanivaló is ugyan­ezekben a gazdaságokban a leg­több. Szakoson mintegy 1470 hold, Nakon 599, Kocsolán pedig 265 hold. A szakcsi termelőszövetke­zet főleg azért maradt el ennyi­re, mert a szállításai sok gépet lekötnek, elvesznek a szántástól. Természetesen kaptak segítséget a szakcsiak, már 24 gépállomási traktor dolgozik náluk. Az első gépkaraván a múlt csütörtökön ment a faluba, a következő pedig szombaton. Saját gépe tizenegy van a szövetkezetnek, s így együtt 35 gépnek győznie kell a munkát, ha az időjárás továbbra is ked­vez. De az a baj. hogy még mindig kevés gépet állí­tanak a szántásba: nappal csak ötöt-hatot, éjjel 10-et, 12-t. Módosítani kellene az elosztást és a szállító gépek munkáját job­ban megszervezni. Lényegesen több traktornak kell szántania 35 erőgép közül. Szárlépőket is küld még a faluba az operatív bizott­ság, hogy a szántást ne gátolja a kukoricaszár. A járási tanács vb. elnökhelyet­tesének az a véleménye az egész év munkájáról, hogy az őszi be­takarítás elkésett egy kicsit a já­rásban; nem tudták betartani az ütemtervet, nemcsak a múlt heti és a vasárnapi esőzés miatt, hanem a részes műveléssel kap­csolatos kis huzavonák miatt is. Néhány szövetkezetben nem ment olyan szervezetten a kuko­rica betakarítása, mint kellett volna, mert a részeléssel elapróz­ták az erőket. Nehezebb így ösz- szefogni a tagságot, mint a ha­gyományos művelés szerint. Ezt a gondot közgyűléseken szükséges lesz majd megvitatni. De most még hátra van az utolsó hajrá (néhány szövetkezet kivételével), és ennek eredményes befejezésé­hez adjanak segítséget egymás­nak a tsz-ek, az operatív bizott­sággal egyetértésben. A lengyel párt- és kormányküldöttség a Chinoin-gyógyszergyárban tsz. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom