Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
2 TOT..WA wrvrt »TWjQ ír, 1063. november 21. Levél Dunaföldvárra a dombóvári 12 és félmillió forintról KEDVES URAM! Ott, önnél bizony óra ma este is, szokás szerint összejönnek a szomszédok és az ismerősök, akiket bizonyára ma este szintén szóval fog tartani. Beszél majd ismét a dán szövetkezetekről és bizonyára el fogja mondani, mint szokta, hogy nálunk kár erőltetni a dolgot, mert a nagyüzemi gazdálkodás nem úgy megy, ahogy kellene. Arról persze hallgat, hogy Dunaföldvár még nem jelenti az egész országot és arról sem fog, mert nem is szokott beszélni, hogy nem a nagyüzemi gazdálkodásban kell keresni a hibát, ott ahol nem megy, hanem a mun- kátlanságban. Erről nem szokott beszélni, mert saját magát hozná zavarba, hiszen egyik kezén is könnyen meg tudná számolni, hogy hány napot töltött az idén a közös munkában. Keveset. így éppen ön is oka annak, hogy Du- naföldváron a termelőszövetkezetek nem úgy fizetnek, ahogyan fizetni fog a dombóvári Alkotmány Tsz. ön persze ma még a közösből származható jövedelemmel nem sokat törődik, mert ma még — ahogy mondani szokás — „teli van”. Higgye el nincs az a sok, ami el ne fogyna, érdemes tehát a holnapra, a jövőre önnek is gondolnia. Hasznos lenne önnek is a józan észre hallgatnia, mert végül mégiscsak a tsz-ből kell megélnie. Ettől persze ne féljen, sőt aludjon nyugodtan. Ez a levél is megnyugtathatja, sőt ha ma este ismét előadja „népboldogító” téziseit, akkor említse meg ezt az önnek szóló levelet, illetőleg ennek a levélnek a tartalmát. Engedelmével azért választottam éppen Dombóvári — sok más közös gazdaság mellett — mert nemrég népes nőküldöttség járt ebben a gazdaságban: a du- naföldvári asszonyok • tehát - igazolni tudják valamennyi kijelentésemet és állításomat. Először is higgye el:'* jálMneg lehet érteni, hogy nem könnyű önnek a régi életiormától, az én vagyonom fogalmától megszabadulnia, s ezt az új, alakuló világot úgy ahogyan van elfogadnia. De jobb előbb, mint később — ezt is higgye el. A dombóvári Alkotmány Tsz-ben pár évvel ezelőtt né hányán ugyanolyan nehéz helyzetben és gondban voltak, amilyenben most ön van. Dehát sok beszédnek sok az alja. Ezek az említett dombóvári szövetkezeti gazdák három évvel ezelőtt elhatározták: elég a fecsegésből, kezdjük el a munkát úgy mint egyéni korunkban, és majd meglátjuk. Ha nem lesz eredménye, akkor majd kiabálunk, addig viszont csend. Úgy is történt, s arra kérem jól jegyezze meg: 1961-ben 27 forint 26 fillért ért egy-egy munkaegység. Tudom, hogy Dunaföldvárhoz képest még ez a 27 valahány fillér is istenes lenne. Az is igaz viszont, hogy Dunaföldvár adottságai nagyon jók. De most nem is ez a lényeg, inkább a fejlődés páratlan tempója. Tavaly ugyanis egy-egy munkaegység értéke Dombóvárott már felszökött 46.34 forintra, az idei év végén pedig meglesz a 60 forint. Ez holtbiztos. ÖN ÉS AZ ÖNHÖZ HASONEÓ tsz-tagok gyakran hangoztatják: hát érdemes dolgozni, minek, ha nincs pénz, ha nincs termény, akkor minek? Dombóváron a különféle suta és elvetélt érvek hangoztatása helyett tudja mit csináltak az idén a szövetkezeti gazdák? Ha hiszi, ha nem, leírom. Úgy dolgoztak, hogy ebben a viszonylag rossz esztendőben termelési tervüket mindenből túlteljesítették. Kilencszázötven hold átlagában 13 mázsa búzát termeltek. Százhúsz holdon 230 mázsás átlagtermést értek el cukorrépából, 80 holdon 112 mázsás átlagtermést burgonyából, 391 holdon 19 mázsás átlagtermést májusi morzsoltba számítva kukoricából. Október első napjaiban befejezték a búzavetést és pár nappal ezelőtt az őszi mélyszántással együtt minden őszi munkával végeztek. November 8-ig az Alkotmány Tsz az áruértékesítési tervét a tervezett 7 678 000 forinttal szemben 12 447 000 forintra teljesítette. Amikor erről Gregorits Jakab tsz-elnök nemrég egy tanácsrendezvényen beszámolt, akkor még megjegyezte, hogy a közös gazdaság december . végéig még 200 hízósertést, 30 hízómarhát ad el és megemlítette, hogy 12 vagon vető burgonya és 6 vagon éstkezési burgonya még nincs elszámolva. Az ezekért befolyó pénzösszeg a 12 447 000 forintot még növeli. A termelőszövetkezet összterülete 4400 hold. ebből a szántó 3600 hold. Ennek ismeretében az áruértékesítési terv ilyen mértékű túlteljesítése nagy szó, nagyon nagy szó. De nem csoda, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás igenis kép>es rá. A vetések beál- lottsága olyan, amilyen még soha nem volt a dombóvári határban. Erre is csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás képes. S ha már itt tartunk, még valamit. A 12.5 millió annyit jelent, hogy a termelőszövetkezet A saten fehérnemű divatos kellemes iselet Satén női kombiné 96.— Ft tál Satén női hálóing 180.— Ft-tól ennyi értékű árut adott el az államnak. Vagyis ennyi értéket produkáltak a szövetkezeti gazdák, Csak a teljesség kedvéért írom le, hogy búzából például 1 135 000 forintot, cukorrépából 1 325 000 forintot, lucernából 254 000 forintot, rostkenderből 864 000 forintot, tejből 1 379 000 forintot, tojásból 300 000 forintot, hízósertésből 2 600 000 forintot, hízott baromfiból 544 000 forintot kaptak. Hosszú lenne valameny- nyi bevételi forrást felsorolni, de felesleges is, hiszen könnyen kiolvasható ebből a néhányból is, hogy a dombóvári Alkotmány Tsz-ben azért van pénz, mert a tagok dolgoznak, termelnek. Ebből p>edig az következik, hogy az osztást mindenképpen meg kell előznie a szorgalmas munkának, mert adni csak akkor lehet, ha van miből. De hogyan legyen miből ott, ahol a tsz-tagok jórésze egy kezén meg tudja számolni, hány napx>t töltött egész évben a közös munkában. A DOMBÓVÁRI ALKOTMÁNY TSZ-BEN, ha körülnézne, sokszor lenne olyan látványban része, hogy nem felejtené el soha Az előbb emh'tettem, hogy az őszi munkákat befejezték. Nincs ezen p>ersze semmi csodálkozni való, ha tudja az ember, hogy a közös és a háztáji kukoricát 10 nap alatt valósággal „megették”. Amikor egyik szombati napon megkezdődött a kukoricatörés és betakarítás, másnap, vasárnap — hangsúlyozom vasárnap — 800 tsz-tag és családtag buzgólkodott a kukoricaföldön. A cukorrépa betakarítás idején volt olyan nap, amikor 546-an indultak reggel munkába. Hát ez ám a beszéd, nem p>edig az, hogy „minek dolgozni, ha nincs pénz, ha nincs termény”. Tudja van ennek egy fordítottja is, azért kell dolgozni, hogy legyen pénz és legyen termény. Ezzel a felfogással sokkal többre mennének, s nem ártana, ha időnként erről is kiselőadást tartana szomszédainak és ismerőseinek, még néha saját magának is. Igaz, s éppen azért mert igaz nem lehet szó nélkül hagyni: a dombóvári Alkotmány Tsz vezetői minden területen alkalmazzák az anyagi ösztönzés náluk alkalmazható hasznos és a jelek szerint jól bevált módszereit. Erre Du- naföldváron szintén több gondot kellene fordítani. Ez viszont az ottani vezetők dolga és gondja. Levelemet azzal fejezném be, hogy végső soron, ahol munka van, ott minden van, és ahol a közös munkát mindennél előbbre valónak tartják, ott tudnak osztani, ott hamar, egy-két év alatt teljesen jó irányban alakul a helyzet. Szekulity Péter Megkezdődött az országos irodagépszervízhálózat kialakítása Alig több mint egy éve alakult az Irodagéptechnikai Vállalat, amely országszerte gondoskodik a különféle irodagépek javításáról. A vállalat rövid idő alatt sokat fejlődött, az igényeket azonban korántsem tudja kielégíteni. Ezért az elmúlt hetekben hozzáláttak az országos irodagépszervizhálózat kialakításához. Győrött az ip>ari átszervezés folytán felszabadult raktárépületet kapott a vállalat, szervizüzem létesítésére. Mintegy másfél millió forintos költséggel a régi raktárból korszerű műhelye- két alakítanak ki. Nagykőrösön és Nyíregyházán egy-egy malomból lesz szerviz. A szervizhálózat első három vidéki üzemét a jövő évben i adják át rendeltetésének. (MTI) Megszüntették a dunaföldvári körforgalmat a 6-os úton Szombaton lesz a műszaki átadás Mint arról már hírt adtunk, a hatos számú országos főútvonal forgalmának gyorsítása és a baleseti veszély csökkentése érdekében észak—déli irányban átvágják a dunaföldvári körforgalmú útkereszteződést. A gyakorlat ugyanis megmutatta, hogy az itt rendszeresített körforgalom ahelyett, hogy elejét vette volna a baleseteknek, inkább fokozta a baleseti veszélyt. A munkák elvégzésére a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat szekszárdi építésvezetősége kapott megbízást. A mintegy három—négy- százezer forintba kerülő átépítési munkákkal már elkészültek, csupán a beton megszilárdulása miatt kell néhány napig várni az átadással. Szombaton kerül sor a műszaki átadásra, ezután megnyitják a forgalmat az új útszakaszon. A körforgalom az itteni útkereszteződésben csak részben szűnik meg, tehát csak a hatos úton, egyenes irányban haladó járműveknek nem kell lelassítani, illetve elfordulni. A Dunaföldvár— előszállási úton közlekedő járműveknek továbbra is a körben haladó úton kell menniök és természetesen elsőbbséget adni a hatos úton haladó jármüveknek. Ugyancsak a körforgalmon keresztül térhetnek rá a hatos útra — közben betartva a KRESZ idevonatkozó, egyéb előírásait — a Dunaföldvár és az Előszállás felől érkező járművek. Hatszázhetvenhat új cikk sorozatgyártásút kezdi meg 1964-ben a gépipar (123) A Kohó- és Gépip>ari Minisztérium felülvizsgálta, hogy a tárcához tartozó üzemek hogyan készültek fel a jövő évi gyárt- mányfejlesztési terv teljesítésére. Figyelembe véve a rajzok, a mintapéldányok és a próbasorozatok készítésének jelenlegi ütemét, jövőre 676 új cikk sorozatgyártását kezdhetik el, ugyanakkor az elavult termékek egy részének gyártását megszüntethetik a gépiparban. A legtöbb — több mint száz — új cikk sorozatgyártására az erősáramú ipjar készült fel, de jelentős gyártmányfejlesztési programot hajt végre a szerszám- gépipar, az általános gépipar, a vasúti járműipar és több más ip>arág is. A legfontosabb cél: korszerű, versenykép>es termékek kibocsátása, amelyeket a külföld is szívesen vásárol. A szerszámgépiparban például megkezdik a nagy pontosságú, KSFM-típusú síkköszörűk gyártását, a hajóipar jövőre már sorozatban készíti a vegyi termékek szállítására is alkalmas, különleges tolóuszályokat és az automatikusan működő 15 tonnás portáldarukat. A mezőgépiparban már minden előkészület megtörtént, teljesen felszerelt, baromfifeldolgozó gépsorok és korszerű rendfelszedő-gép>ek nagysorozatú gyártására. A korábban kidolgozott távlati tervek már szélesebb körű gyártmányfejlesztéssel számoltak, különféle okok miatt azonban egyes tervezett új cikkek sorozatgyártására nem kerülhet sor 1964-ben. Nagyrészt olyan gyártmányok elmaradásáról van szó, amelyeknek mintapéldányai, vagy próbasorozatai nem jól vizsgáztak. Több helyen a műszaki tervezés, a kísérletek, vagy a mintapéldány-gyártás elhúzódása akadályozza a sorozatgyártás megkezdését. (MTI) Sajfófogadási jegyzői Kauno Kleemola, a Finn Köztársaság parlamentjének elnöke láthatóan nem tartozik az idősebb emberek közé. Tekintélyes külsejű, beszéd közben gyakran mosőlyodik el, a hivatalos protokoll helyett inkább h'íjlumos a közvetlen társalgásra. Jó benyomást tesz rrár az első percekben az újságírókra a finn parlamenti küldöttség budapesti sajtófogadásán. Az egyik percben a tévések erős fénnyel árasztják el. -úgy sikerüljön a felvétel, a másikban magyaros kávéval kínálják, a harm iáikban pedig a kérdések özöne záporozik feléje. Ki erről, ki arról érdeklődik. Kauno Kleemola nem szófukar ember, így aztán pillanatnyi cstnd sines a teremben. Mindenki feszülten figyel, s hol az egyik, hol a másik újságíró hajol a jegyzetfüzete fölé, hogy lejegyezze a lapja részére „érdekes” részt. Az egyik kérdésre az illusztris vendég ezt válaszolta: — A magyar és finn nép barátsága, kapcsolata ma már sokkal több annál, mint amit a távoli rokonságunk alapozott meg. E szavak után mindenki a jegyzete fölé hajolt és írt. Ez minden magyar lap részére érdekes. * Kauno Kleemola sorolja barátságunk erősödésének tényeit. — Papírt szállítunk Magyar- országnak, úgy tudom, szállítunk ide papírgyártó gépet is. Helsinkiben találkoztam magyar ösztöndíjas diákokkal. A mi rádiónk hetenként közvetít a magyar zeneművekből. Ugyanakkor nálunk széles körben ismertek a magyar mezőgazdasági termékek is. Mindenütt ismerik például a magyar borokat. Egy hang az újságírók közül: — És ízlik-e? Kauno Kleemola mosolyog. — Nagyon. A magyar bort mindenki kedveli nálunk. Mi ezen keresztül szívjuk magunkba az értékes magyar napfényt. * Megkérdezték a finn parlament elnökétől, hogy mi a véleménye a magyar mezőgazdaságról, tekintettel arra, hogy Kauno Kleemola egyben nagy mezőgazdasági szakértő is. Mivel a vendégek már jártak több mezőgazdasági üzemben, sok adatot megismertek mezőgazdaságunk helyzetéről, reális véleményt tudott alkotni. Nem is fukarkodott az elismerésben, persze meglátta feladatainkat is. s azokról éppen olyan őszintén beszélt, mint eredményeinkről. ■* Őszintén örül mindenki nálunk a finn parlamenti küldöttség magyarországi látogatásának. El is követünk mindent, hogy vendégeink kellemes emlékekkel térjenek haza. Ilyen körülmények közt aztán különösen indokolt volt a kérdés: — Hogy érzik magukat Magyarországon? Kauno Kleemola így t>ála- szolt: — Erről csak annyit, hogy én például Villányban még csárdást is táncoltam — életemben először. BODA FERENC
