Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-24 / 249. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1963. október 2Í2 Büd&i, é* világ. VI. Védjük meg a természetet — önmagunktóJ Beláthatatlanul hosszú időn át a természet félelmetes túlerőben volt az emberrel szemben. Lassan azonban visszájára fordult az arány; ez a csillagvilághoz parányi, de értelmes lény képes lenne sarkaiból kiforgatni legalább is a földi világot, elpusztítani itt a természetet. önmagát, utódait is pusztulásra kárhoztatná ezzel. Szükségessé vált a természet védelme — az ember ellen. A védelmet is az ember szervezi meg. Lírai kezdetek A védelem szükségességét elsőnek a természetbarátok hangoztatták. Nem tudományos megfontolásból. hanem úgyszólván lírai alapon. Mindig voltak emberek, akik szerették a természetet, közelebb álltak hozzá, mint mások. Mindig akadtak, akik egy-egy ős-öreg fa kivágását is fájlalták, vagy ha az ismerős tájról hirtelen eltűnt a virágfaj, elköltöztek (kipusztultak) az énekes madarak. Fájt nekik, ha a gyakran ésszerűtlenül, vagy kíméletlenül végzett út- és vasútépítés, építkezés, település feldúlta a vidéket. A XVIII. században Rousseau és követőinek rajongása („Vissza a természethez”) ha nem is tudományosan. de megalapozta a mai, világméretű mozgalmat. Gazdasági érvek Humboldt volt az első, aki sürgette a tervszerű, tudományosan megalapozott természet- védelmet. Világkörüli útján látta.' hogy éppen elég iiagyfttéretű' ' a természet „önpusztítása”. Egy vulkáni kitörés egész szigeteket süllyeszthet a tengerbe, vagy ‘ hamuval és lávával tesz terméketlenné nagy területeket, rombol a földrengés, az árvíz, a szökőár. Ha még az ember is segít, ez beláthatatlan következményekkel járhat. Az ember minden jólétét — munkájával és értelmével — a természetből meríti. Mindinkább előtérbe került a gondolat, hogy a természeti tartalékokkal gazdálkodni kell, másrészt ezeket a kincseket meg kell óvni a további pusztulástól. A szén telepek kimerülnek, nem újíthatok fel, helyettük más energiaforrásokat keresünk. a bányakincseknél állandóbb jellegű a talaj termőereje, de helytelen, vagy Túlzott kihasználással az is veszendőbe mehet. A Föld számos pontján ismerünk úgynevezett „kultursivatagokat”. vagyis olyan területeket, amelyeket nem a természet, hanem az ember tett élettelen pusztasággá, illetve hagyta, hogy azzá legyen. Az ókorban a Földközi-tenger me- rencéje körül a rablógazdálkodás méreteit öltötte a legeltetés. Az eredmény: sivatagi foltok például Észak-Afrikában és Szicíliában. Nemzetközi együttműködés A második világháború után mindinkább terjedt a felismerés: a természetvédelem az egész emberiséget érintő kérdés, nemzetközi úgy. Az emberiség létszáma rohamosan növekedik: nem közömbös tehát, ha csökken a termőterület értéke, vagy a világszerte érezhető vízhiány még inkább fokozódik, a természetes vizek szennyeződésével. Edinburgh-ban alakult meg, 1956-ban „A természet és természeti tartalékok védelmének nemzetközi uniója”. A nemzetközi mozgalom tapasztalatcserék, tanácskozások útján is terjed. Gazdagodik a munkaprogram is. Az egyszerű reaervúlási (megőrzési) eb/ mellett kialakult a szélesebb körű, aktív természetvédelem. Több országban, a tudományos akadémiák irányításával speciális kutatóintézetek működnek; ezek hangolják össze a tudományos és gazdasági érdekeket. Állandóan folyik a nemzetközi együttműködési tervek kidolgozása, hiszen a természet nem ismer országhatárokat, s a hegyek, folyók, síkságok gyakran több országhoz tartoznak. És nálunk? A nemzetközi kereteken belül minden népnek megvannak a maga sajátos természetvédelmi feladatai, a nemzeti parkok és rezervációk, védett területek éppen úgy a helyi adottságoktól függnek, mint ahogy a terepkutató munkát is ezek a, tényezők szabják meg. Magyarországon összesen 7000 hektárnál nagyobb területen 104 természetvédelmi területet találunk. köztük 21 földtörténeti rezervációs 27 védett parkot, 26 védett erdőt és 10 tavat, lapot, holtágat. Az 1949-ben kiadott kormány- rendelet értelmében a természetvédelemmel összefüggő minden kérdésben az intézkedés es ellenőrzés az Országos Természetvédelmi Tanács hatáskörébe tartozik. A védett területeken rendszeres kutatómunka folyik. A bátorligeti rezervációban jégkorszakbeli állatok és növények maradtak fenn, mint például az elevenszülő gyík és a havasi zerge- boglár. Ez „csak” tudományos érték. De pl. az ohati és szent- margitai rezervációban végzett kutatások arra Irányulnak, hogyan kell szikes talajon fásítani. Ez pedig már elsőrendű gazdasági érdek. • Ember és világ kapcsolatának sokféle módját láttuk, ösz- szegezésül megállapíthatjuk: az egyetlen eszes, dolgozó társadalomban élő természeti lény, az ember, mindinkább kiemelkedik kiszolgáltatott helyzetéből. Oly mértékben avatkozik be a természet működésébe, hogy most, már korlátokat állít fel saját tevékenységében. illetve ésszerűsíti a természet kiaknázását. Uj vonásokat vés öreg bolygónk arculatára. de az okos. jövőbe tekintő gazdálkodás jegyében. Végül a nemzetközi méretű természetvédelem: az ember és világ kapcsolatának új, korszerű formája. Gyenes István (Szépen és divatosan akor járni ? ^Ruhájára nem is kell sokat várni! Csináltassa ruháját a Szekszárdi Szabó Ktsz-szel (104) 4. A kép abban a pillanatban megmerevedett, s a vásznon csak az izmos fiatalembert lehetett látni, amint japán tőrével alulról hasítja fel a bábu hasát. Ez a fiatalember feltűnt az előző gyakorlatoknál is, s Brondell ezredes nem véletlenül állíttatta meg éppen nála a filmet. PINTÉR ISTVÁN • SZABÖ LÁSZLÓ • Ö /V Ö s tKUUhtöät — Ö az, ugye? — szólt oda Garkinsnak, amikor kigyulladt a nézőtéren a villany. — Igen, ő az. Negyedik éve hallgatónk. Sipos Tibor, 32 éves. 1948-ban jött ki. Tájékozódtunk otthoni körülményeiről. Anyja két éve meghalt, apját nem ismerte. Törvénytelen gyerek. Kilenc éve nem levelez Magyarországon senkivel. . . Igen valószínűtlen, hogy bárki is felismerje... — Orrplasztika? — szakította félbe az ezredes Garkins kapitányt, aki készséggel folytatta volna a felvilágosítást Sipos Tiborról. — Természetesen. Akárcsak a többinél. Egyébként előhozatha- tom az 1948-as fényképét. Már valamennyi növendék képét összehasonlítottam . .. Megnyugtatom, ezredes úr, lehetetlen, hogy felismerjék bármelyiket is. Sípost sem. Ezt a nevet egyébként öt éve használja, mióta hozzánk került. — Tehát biztos, hogy nincsenek odahaza rokonai? — Távoliak feltehetően vannak. Egyetlen lánytestvére volt, az is kijött 1956-ban, és férjhez ment Kanadában. — Tud arról, hogy hol van a bátyja? — Amíg ki nem jött, azt sem tudta, egyáltalán él-e. Aztán kétszer találkoztak, mindkét alkalommal természetesen a mi felügyeletünk mellett. Elő volt készítve a találkozás .. . — összehasonlították azzal a fickóval? — Kivel? — kérdezte Garkins. — Tudja, a lány volt szerelmével. — Természetesen. így választottuk ki. ö hasonlít rá a legjobban. össze is voltak zárva két hétre, hogy a mozdulataiból, modorából Sipos ellessen egy és mást. — Most hol van az a fickó? — Jó helyen. Biztonságban — mosolygott a kapitány Brondell ezredes nem kérdezett többet. Szeme a falon függő egyik modem festményre tévedt, s ott meg is állapodott. Bron- dellnek oka volt rá, hogy gondolkozzon, mérlegelje mindazt, amit a kapitánytól hallott. Erről az iskoláról ugyan még egy növendéket sem küldtek Magyar- országra, de a korábbiak, akiket másutt képeztek ki, s akiket bevetettek, egymás után lebuktak. Fricskát ugyan senkitől sem kapott az eredménytelen akciókért, de bántotta, hogy nem tud eredményt elérni abban a két nagy jelentőségű titkos kutatási anyagban, amelyet már hónapok óta meg kellett volna szereznie. Igaz, amíg át nem jutottak a határon, egyik emberének sem mondták meg a konkrét feladatot. Ezt ott kellett volna megkapniuk. Magyarországon, a rezidentúra vezetőjétől, a B.26-ostól. De már hamarosan a határátlépés után lefogták őket. Szerencsére a B.26-os rezidentúrája épségben van. Hiába. mégiscsak okos gondolat volt tőle, hogy nem engedte a B.26- ost és embereit korábban dolgozni. Nagy akcióra kell őket tartogatni. Kár kockáztatni. Pedig mennyire erősködtek az emberei, hogy nyugodtan teremthetnének vele nemcsak oda, hanem vissza is rádióösszeköttetést, hiszen a központ rádiószolgálata által kidolgozott speciális adási szisztéma lehetetlenné teszi a bemérést. De soha nem lehet tudni. Elcsípnek egy adást, s akkor kész a legnagyobb baj. .. Hiába, tanulni kell az angoloktól, ök hosszú távra telepítik ügynökeiket, nem sajnálják az időt, mindenképpen kivárják a legalkalmasabb pillanatot. Ö, Brondell ezredes, meg is fogadta, hogy soha többé nem fogja elhamarkodni a dolgokat. Várjanak a központban az anyagokra, s akkor megtérül majd a várakozási idő... — Ezredes úr, nem folytatnánk? — riasztotta fel Brondellt a kapitány. — Sok mindent kell még elintézni az indulásig s az idő sürget... — De igen folytassuk ... Vagy inkább ne. hanem menjünk fel a szobámba, s hivassa ide azt a Sípost. Kinyüt az ajtó, és egy fiatal nő lépett a terembe; megvárta, amíg az ezredes befejezi a mondatot, aztán odalépett hozzá, s átnyújtott neki egy mappát. — Ezredes úr, a B.26-os váratlanul jelentkezett. A speciális esetekre fenntartott code-ot használta. — Mutassa — mondotta indulatosan reszelős hangon az ezredes, s kikapta a nő kezéből a mappát. Felcsapta a fedelét, éa átfutotta a sorokat, amelyeket a müncheni hírszerző közpon rádiószolgálata már megfejtett. A B.26-0S arról értesítette őket, hogy váratlan helyzetbe került, valaki felismerte, s ezért alkalmaznia kellett a vegyifegyvert. Adásszünetet kért két hétre, addig is a szokott úton várja az utasításokat. Az ezredes felüvöltött. — Mindig olyankor csap be a mennykő, amikor már minden a legjobb úton halad! A fene vinné el ezt is! Miért használta a vegyifegyvert? Képzelje, Garkins, méghozzá vonaton lövöldözött ez az ökör. Mintha nem beszéltem volna a lelkére, amikor itt volt, hogy ne mozogjon, ne utazgasson; maradjon a seggén! Néhány hónapra befellegzett az akciónak ... Maga vállalná ilyen helyzetben a Fecske-tervet? Garkins megrántotta a vállát/ mint aki nem tud dönteni. — Mert én nem. Pedig ő tudta volna a legjobban előkészíteni az akciót. Gyerünk. Menjünk a szobámba — adta ki az utasítást Brondell. Mindnyájan fölálltak. Senki sem avatkozott bele a két főnök beszélgetésébe. Brondell elvesztette eddigi mél- tóságos nyugalmát, és méteres léptekkel sietett ki a vetítőteremből. Kettesével szaladt lefelé a lépcsőn. Mögötte Garkins kapitány és a négy civil. Brondell berohant első emeleti irodájába Az előszobában fegyveres őr állt. Vigyázzba vágta 'magát. Az ezredes azonban figyelemre se méltatta. A szomszéd szobában két nő gépelt szorgalmasan, egy férfi pedig telefonált. Nappali tempóval dolgozott az éjszakai ügyeletes titkárság is. Brondell és a kis társaság megállt az aránytalanul hosszú dolgozószoba elején. Az ezredes berúgta a nyitva felejtett ajtót. A többiek tanácstalanul néztek egymásra. (Folytatjuk.) Itt üdülnek a Tolna megyei Termelő- szövetkezeti Biztosítási és mm __ Önsegélyezési Csoport tagjai (m)
