Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-24 / 249. szám

im. okt&tier 24. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG s A szakszervezet és a községi tanácsok Takarékossági mérleg A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK Tolna megyei Bizottsága széles körű vizsgálatot tartott a községi ta­nácsok munkája, és a dolgozók életkörülményeinek felmérése cél­jából. A megye 107 községéből a dombóvári járásban 7, a paksi járásban 10, a tamási járásban 16 községben végeztek felmérést a szakszervezetek aktivistái. A községek kijelölésénél figye­lembe vették a megye adottsá­gait. Néhány községben a több helyről települt lakosság gazda­sági helyzete, politikai szemlé­lete, kultúráltsága, különböző fo­kon állt, és differenciáltabb mun­kát igényelt a tanácsoktól. A községi tanács- és vb-ülése- ken — a vizsgálat szerint — a mezőgazdasági, pénzügyi, község- fejlesztési kérdésekhez viszonyít­va ritkábban foglalkoztak az egészségügyi és művelődési prob­lémákkal, de többször napirend­re került a falvak áruellátása. A lakosság áruellátása általában javult. Hiányosság a nagyobb községekhez tartozó külterülete­ken. pusztákon mutatkozik, ahol az áruellátás még nincs megfe­lelőképpen rendezve. A kisebb községekben a szolgáltatásokkal van baj. Magánkisiparos alig, vagy egyáltalán nincs, bál' a községek zömében a környező ktsz-ek gyűjtőhelyet állítottak fel, munkájukból hiányzik a szer­vezettség. A javításra beadott lábbelit, háztartási gépet, rádiót, a falusiak hosszas várakozás után kapják vissza. A KÖZSÉGEK ÉS JÁRÁSOK közötti hatáskör megoszlása kér­désében a vizsgálati anyag sok példát tartalmaz. Ezek közül né­hány: A csibráki községi tanács vb javasolja, hogy a bontási enge­délyeket ne a járási tanács vb ipari és műszaki csoportja adja meg, hanem ezt a község hatás­körébe. utalják. A javaslat nem eléggé átgondolt, mert nem veszi figyelembe azt, hogy a községek nem rendelkeznek olyan műszaki szakértőkkel, akikre egy ilyen kérdés eldöntésénél szükség van. A dombóvári községi tanács ve­zetői azt javasolták, hogy a kö- zületek elhelyezését a községek végezzék. Javaslatukat azzal in­dokolják, hogy a helybeliek is­merői az adott község viszonyai­nak. Több részről felvetődött probléma, hogy a községi taná­csok végrehajtó bizottságainak hatásköre a mezőgazdaság irá­nyításában — úgymond — csak formális. Ha már a községi taná­csokat bizonyos értelemben fe­1 _ Öregeket köszöntöttek Magyarkessin Kedves ünnepség színhelye volt vasárnap a magyarkeszi pártház Délelőtt tizenegy óra tájban idős nénik és bácsik bal­lagtak. a nagyon időseket pedig hintó röpítette az öregek tisz­teletére rendezett ünnepségre. A magyarkeszi pártszervezet, a köz­ségi tanács, nőtanács és a helyi Vöröskereszt közös rendezésében a falu időseit köszöntötte Ma­gyarkeszi fiatalsága, a kis mű­sor keretében először a legfia­talabbak, a kis óvodások mond­ták el kis verseiket és tánccal szórakoztatták a meghatódott öregeket. A nagyobbak, az ál­talános iskolások szavalatokkal és énekszámmal kedveskedtek. Az ünnepi beszédet Kiss Mi- hályné. a helyi Vöröskereszt titkára tartotta, aki meleg sza­vakkal köszöntötte az öregeket. Az öregek nevében az egyik legidősebb, a nyolcvanöt eszten­dős Vérnél József mondott kö­szönetét a meleg fogadtatásért, a kedves kis műsorért és a szíves vendéglátásért. A műsor után terített asztal várta a falu legidősebbjeit, akik egész a késő délutáni órákig vidáman el­beszélgettek egymással ás a falu vezetőivel. Györffy József ált. isk. tanár Bonyhúdvarasdon Vasárnap a bonyhádvarasdi Vöröskereszt és a nőtanács meg­rendezte az országosan már ha­gyománnyá vált, de Bonyhád­varasdon első ízben rendezett öregek napját. A vöröskeresztes tagok lelkes munkájának kö­szönhető, hogy az ötvenkilenc öreg közül, akik hatvan éven felüliek, negyvenötén megjelen­tek, ahol Ráduly Lajosné, a Vöröskereszt helyi elnöke kö­szöntötte a vendégeket. Ä műsort j á helybeli óvodások adták. Az ■ ünnepély után szendviccsel, for­ralt borral és egy csokor virág­gal kedveskedtek a munkában kifáradt néniknek. bácsiknak. Az öregek közül sokan nem lát­tak még mozielőadást. ezért megtekintették a „Hét dada” című színes szovjet filmet. Az egész délufán meghitt, csalá­dias légkörben zajlott le. Végül Illés Fábián bácsi megköszönte az értük tett fáradozást. Hegyi Imre vk. járási titkár NEM TRAGIKUSA HELYZET Kétségbeesett hangú levél ér­kezett a megyei tanács művelő­dési osztályára. Az ismeretlen, s magát „Sok aggódó szülőnek” ne­vező levélíró Az igazgatónő ide­ges című cikkünkkel kapcsolatban teszi meg észrevételeit. Aggodal­ma indokolt, de korántsem annyi­ra ,amennyire gondját igyekszik felnagyítani. Intézkedéseket sür­get, s azt is hozzáteszi, ha nem akarják, hogy baj történjék, ak­kor költöztessék ki a diákokat abból az általunk is szóvá tett kritikus épületből. Szeretnénk megnyugtatni a le­vélírót, s egyben arra kérni: pró­báljon megmaradni cikkünk egé­szében, és részleteiben is tárgyi­lagos hangjánál. Már csak azért is, mert a dombóvári leánykollé­gium esetében nem következhet be olyasféle katasztrófa, amilyet ő emleget levelében. És az intéz­kedések sem maradtak el. Alig­hogy megjelent Az igazgatónő ideges című írásunk, a megyei tanács illetékesei még a koráb­biaknál is határozottabb intézke­déseket hoztak. Egyebek között szakértőkből álló bizottság vizs­gálta felül mindazt a munkát, amit az eddigiek során az épüle­ten végeztek. Olyan új javaslato­kat dolgoztak ki, amelyeknek a megvalósítása végleg nyugvó­pontra juttatja a dombóvári leánykollégium ügyét. Persze, az intézkedések önma­gukban csak félértékűek. Hogy egyben sikeresek is legyenek, ah­hoz az építők magatartásának megváltoztatására is szükség van. Mi, cikkünkben elsősorban ezt a magatartást kifogásoltuk, s bár választ írásunkra mindezideig nem kaptunk, mégis bízunk ab- | ban, hogy a továbbiakban meg­változik a munka üteme a dom­bóvári leánykollégiumban. sz. i, lelőssé teszik a tsz-ek működé­séért, ehhez hatáskörrel is kelle­ne rendelkezniök — mondják. A vizsgálat foglalkozott a köz­ségi apparátus dolgozóinak szo­ciális helyzetével és munkájuk elvégzéséhez szükséges felkészült­séggel. A tanácsi dolgozók élet­körülménye az utóbbi években jelentősen javult. Lakáskörülmé­nyük rendezett. Soknak saját há­za, vagy legalábbis főbérletnek megfelelő lakása van. A megvizs­gált községek közül öt dolgozó „utazó’, azaz más községből jár át munkahelyére. Többen fog­lalkoztak a kisfizetésűek bér­helyzetével. a munkaidővel és az étkeztetés megoldatlanságával. A kisebb községekben az egyedül­álló és a beutazó dolgozók ét­keztetése nem megoldott. Felme­rült a konyhakert-használat igé­nye is, elsősorban ott, ahol nincs piac. A KÖZSÉGI TANÁCSI DOL­GOZÓK felkészültsége — ahogy a vizsgálat megállapította — ál­landóan javult. A dombóvári já­rásban megvizsgált hét községben tíz vezető beosztású tanácsi dol­gozónak közép-, illetve felsőfokú iskolai végzettsége van. Mind a vb-tagok. mind a beosztottak ér­zik azt a felelősséget, ami reájuk, -mint az államhatalom helyi ve­zetőire hárul. Nem mindegy, hogy' a községi tanácsházán ho­gyan intézik a hozzájuk forduló állampolgárok ügyét. A törvé­nyek betartása mellett bürokrá- cíamentesen és kellő lelkiisme­retességgel. avagy lélektelenül. Az átfogó vizsgálat tapasztalatai felszínre hozták a szakszervezet tennivalóit. A Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bi­zottsága nem elégszik meg a helyzet felmérésével és a megál­lapításokkal. A tapasztalatokat felhasználja a községi tanácsok munkájának segítésére, hogy mi­nél eredményesebben tölthessék be az államhatalom helyi szervei­re háruló feladatokat. P. M. Negyedévek végén mindenütt számadást tesznek, ho­gyan dolgoztak, milyen eredmé­nyeket értek el. A termelés és az egyéb vállalati tevékenység mér­legelésénél közvetve látjuk, ho­gyan gazdagodott az ország min­den egyes polgára. Az alábbi is­mertetőből közvetlenül is érzékel­hetővé válik megyénk dolgozói­nak gyarapodása. A biztonságosabb. kiegyensú­lyozottabb élet egyik mércéje két­ségtelenül az emberek megtaka­rításának mértéke. Takarékoskod­ni nyilvánvalóan a vanból lehet. S az OTP megyei fiókjától ka­pott értesülésünk szerint volt miből takarékoskodniok a megye dolgozóinak. Ebben az évben mintegy hét­ezerrel gyarapodott a betét­könyvben takarékoskodók száma 73 millió betétösszeg­gel. Ez annyit jelent, hogy több mint 71 ezerre nőtt a takarékos kod ók száma a megyében, amely az itt élő családok 95 százalékát teszi ki. összesen 257 millió fo­rint megtakarítással. Ebből az OTP-fiókok és takarékszövetkeze­tek 140 és félmillió, a posták pe­dig 116 és félmillió forintot ke­zelnek. A gépkocsi-nyereménybetét- könyvek váltása is végeredmény­ben a takarékoskodás eredmé­nye. Ez év elején még 2262 ilyen betétkönvves volt a megyében 15 és félmillió forinttal. Most szep­tember végére több mint három­ezerre nőtt a betétesek száma, mintegy 20 millió forint meg­takarítással. Es ha az azóta el­Négy millióval nőtt a betétösszeg Igyekeznek, mert a még e hónap­ban váltott könyvek részt vesz­nek a februári sorsoláson. Gyara­pítani szeretnék a megyében ed­dig kisorsolt 10 gépkocsi számát. A takarékoskodó emberek egy jórésze bekapcsolódott a házépí­tési akcióba is. Itt nehéz kimutat­ni a megtakarítások összegét, de mond valamit azért az a 40 millió forintnyi kötcsönösz- szeg. amelyet csak ebben az évben folyósított a megyé­ben az OTP 787 építtetőnek. Eddig ez évben már fel is épült 240 ház, s be is költöztek a bol­dog tulajdonosok. Szeptember 23-tól kedvezmé­nyesen vásárolhatnak a takaré­koskodók személygépkocsit is. Komoly igény merült fel ez iránt a mi megyénkben is. Azóta hu­szonheten vettek kocsit a megyé­ben. A kocsik árának felét ki kellett fizetni. E szám nagyságára jellemző, hogy a másik felét meghite­lező OTP e címen 540 ezer forintot tart nyilván. S végül ide kívánkozik, hogy a felnőttek példáját az iskolásgye­rekek is követik. Az új tanév be­indulásával megkezdték a gyere­kek az iskolai takarékbélyegek vásárlását megtakarított pénzük­ből. Már az első hónapban 145 ezer forintra rúg a bélyegekben megtakarított pénzük. íme a harmadik negyedév vé­gén készített, mérleg. további kommentálás nélkül. (sz) A felsőnánai Új Élet Tsz-ben is befejezték a vetést / A Zöld- Mező Tsz már két hét- így is sikerült a határidő előtt, tel ezelőtt befejezte az őszi ve- október' 22-ig az utolsó szem ga- tést. Az Ui Élet Termelőszövet- bonát is a földbe tenni. A tsz 342 kezetben is nagy szorgalommal hold kenyérgabonát és 160 hold dolgoztak a tagok, bár itt a leg- őszi árpát vetett, több vetést olyan földbe kellett Fazekas Antal tenni, ahol az elővetemény kuko- ; . levelező rica, vagy egyéb kapás volt. De 1 Felsőnána általában | telt alig három hetet nézzük ? CfÄiiköLa, DíHjij házai súg? Amennyire közismert fogalom­má vált a túljelentkezés, hely­hiány, még feleslegesnek is tűnik ilyet kérdezni. Ki lenne az a fia­tal, aki — különösen egy évi vá­rakozás után — nem fogadná el a kivívott főiskolai helyet? Tizenkét évvel ezelőtt, amikor hősnőnknek választania kellett, még kevesebben juthattak felső­oktatási intézménybe, még na­gyobb szó volt a felvétel. És ami­kor kezében tartotta a Képzőmű­vészeti Főiskola boldogító igen­jét, akkor ő is szeretett volna azonnal készülődni a tanévre. Csakhogy... Úgy látszik, igaz az, hogy az öröm is esőstől jön. Elő­ző évben nagyon várta ezt az ér­tesítést. s hely hiányában elutasí­tották. S most, amikor férjhez- menés előtt van, akkor veszik fel. Csakhogy, ha asszony lesz, hogy menjen Pestre tanulni, mi­ként éljen ott, mikor a férje itt. az alföldi szülővárosukban képezi a tanítójelölteket? Hát, magas a főiskolai hely be­csülete, sokan bizonyára azt mondanák ma is, a dilemma nem dilemma, aki alig húsz éves, ta­nuljon még. Más az, ha öt év múlva textil-, divat-, vagy dísz­lettervező. mintha csak feleség. Várja meg a vőlegény! De a menyasszony mégis csak a házas­ság mellett döntött. így aztán ma itt, a megyében találkozhatunk vele, mint feleséggel, és egy ki­lenc éves kisfiú mamájával. Fér­jét ide helyezték. A felesége egy egészen kicsi és zsúfolt szolgálati szobában házi- asszonykodik. már amennyire így lehet. Hogy a történet nem névvel szerepel, talán érthető, hiszen ilyen „indiszkrét” kérdéseket tet­tem fel a fiatalasszonynak: — Mit gondolsz ma. helyesen választottál? — Gondolok erre többször is. Nemrégiben hallottam egyik osz­tálytársnőmről. O elment a fő­iskolára. Egyik pesti színháznál lett díszlettervező. Férjhezment. elvált. 56-ban disszidált, most Münchenben él. Az ilyen hánya­tott élettől idegenkedem... F. jó férj. nem cserélném el senkivel. Ha a lakásunk elkészül, ottho­nunk lesz itt is. igazán elégedett embernek tudhatsz — mesélte. — És a régi vágyak, a rajzolási kedv, a festegetés, el is múlt, el­aludt benned? — Nem. Férjem azt mondta an­nak idején, hogy festéket, vász­nat kapok tőle. amennyit akarok. Ha vászonból olyan sokat nem is fogyasztottam, festéket sokat vet­tem. Mikor a férjem a disszer­tációját készítette, én rajzoltam hozzá a térképeket. A rajzban is egészen átképződtem természet- rajzosnak. A férje szakkönyvet ír a növé­nyekről, a felesége illusztrálja. — Tudod, hogy milyen nehéz megkülönböztetni, ábrázolni, a különféle füveket? Eléd teszek egy párat, fogadok, nem találsz közöttük különbséget. Én is így voltam először. De a tavasszal már megjelenik egyik mezőgazdasági szakkönyv­ben 135 rgjza. Szóval a házasság csak a főis­kolától szakította el, a rajztól nem. A férjéhez igazodott, szak­illusztrátor lett. Tanult vele, és mellette. Ahogy együtt készültek a doktori diplomára, ugyanúgy közös munkájuk lesz a kandidá­tusi disszertáció is. Majd az új lakásban fognak hozzá. Nézegettem már megjelent raj­zait. Mérgesgombákat ábrázol­nak. Nem természet után készül­tek. Érdekes, hogy a HEP^BÁRIA szabványgyűjteménye volt a mo­dell, mégis élők a képek. Néze­gettem. és a hajlékony vonalak­ban, az összkép könnyedségében felfedeztem, hogy női kéz munká­ja. Láttam én már ilyen szakraj­zokat, de mindig unalmasnak ta­láltam őket. Ezentúl jobban meg­nézem majd az ilyen ábrákat is. Hajlamos lennék kijelenteni be­fejezésül, hogy a fiatalasszonynak ideális női sorsa van. Élettársa valóban férjének, anya is, és időnként saját munkaköre is van, mikor illusztrációkat készít. De hősnőnk ismét felveszi a beszélgetés fonalát: — Van sok dolgom... De néha azért unatkozom. A gyerek délben jön haza, a férje este, s rajzolni ebben a szűk helyiségben nem lehet. Ahhoz ha­za kell menni a szüleihez, vagy megvárni az új lakást. És várnia hol az érkezőket, hol az új lakást, ez egy kicsit nappali sötétség. Amikor nem hivatás az elfoglalt­ság, akkor van így az ember. Márpedig a háztartásvezetés ma­napság ritkán jelent hivatást. Nem a főiskola hiányzik hős­nőnknek. Bár néha sajnálja az elszalasztott alkalmat. De az em­bert önmaga szemében manapság úgy látszik, egy valami teszi tel­jessé: a rendszeresen végzett, rá­termettségének megfelelő munka. Főiskolai képesítés juttatja-e hoz­zá, vagy a háztartás, mindegy. Ezért hősnőnknek is azt kívánom, hogy mielőbb szaporodjanak megbízásai. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom