Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

1963. október 2. Tolna wegtfí vfprjsxc? 5 Még nem mondott le Lidi az érettségi bizonyítványról Vasárnap a dombóvári cementüzemben y egy vonat betonárut raktak Hétfőn már ki is rakták az árut a célállomáson A nagyszokolyi tsz majorjában kézzel csépelik ki a rozsot az asszonyok. A rozsszalmából ház- és istálló tető készül majd. Dráma a Haramia-forr ásnál A szaa vasbogéses erdő szeptem- I beiben lezajlott drámai nyomaira talált Bosznai Miklós, a szek­szárdi vadásztársaság tagja a sö­tétvölgyi rengetegben levő Hara­mia-forrásnál. A fonás melletti dagonyában kimúlva feküdi agy szép agancsé szarv asbika. A gím nyakát elgennyesedett daganat csúfította. A vadászok és az erdészek megállapítása szerint egy .gyilkos agancsé" vetélytársa szúrta át a nyolc-ki- lenc évesre becsült állat torkát naplókkal ezelőtti párviadalban. : A súlyosan megsérült szarvas a forrásnál hűsítette lázasan égő sebét, s aközben érte a vég. Hét . kilogramm súlyú, piáratlan. ti­zenkettes agancsa a megtaláló I vadászt illeti — Maár Gyulának. ! az erdészkerület vezetőjének tá­jékoztatása szerint. A szakemberek által gyilkos agancsénak nevezett szarvasbi­kát — amely áldozatához hason­ló korú és nagyságú lehet — ke­resik a vadászok. Ennek agancsa ugyanis a normálistól eltérően nem koronával, hanem dárdasze- rú egyágban végződik, amellyel könnyen felnyársalja társait. Az ilyen nyársas agancsú bika rop­pant veszedelmes a kapitális vadállományra, s halálra ítélik a vadrezervátumokban. A sötét­völgyihez hasonló, de jóval fiata­labb gyilkos agancsú szarvasbi­kát lőttek agyon a napokban a gemenci erdőben. I A főutcáról keskeny si­I _____ ■______kator ka­p aszkodik fel a meredekre; a Dankó utca. Jobbról, balról apró, nádtetős házak könyökölnek a dombot csipkéző teraszokra. Az utca nevéből könnyen lehet követ­keztetni az ittlakókra; a cigány­sort jelenti Bátán a híres szegedi prímás neve. De a névvel a szár­mazáson kívül az itt lakók egyi- két-másikát a foglalkozás is össze­kapcsolja. Találkoztam már asz- szonnyal, aki tán órahosszat is tudta idézni az emlékeket, tanúsí­tandó, hogy elhalt férje milyen nagyszerűen tudta forgatni a cim­balomverőkét. És bátyjáról, aki a hegedűnek volt mestere... Ebbe az utcába is betört valami új, valami nagyszerű, amelynek ízét örömmel élvezik; a munka. A munkával együtt pedig a vágy egy más élet után. Érdekes ellentét, a feltörekvés egyik célját a hegyről való lejövetelben látják... Cserép­tetős házban, a nagy udvarban, a virágoskertben. Kinek közelebbi, kinek távolabbi utat kell még megtenni, hogy ezt elérje. Egyik- nek-másiknak még a sok gyerek mellett a megélhetés gondjaival kell küszködnie, azzal, hogy vala­mennyi gyereknek meg legyen az élelem, a ruházat, az iskolábajárás lehetősége. Sümegi Istvánnal, a községi ta­nács elnökével ballagunk felfelé az utcán. Olyan végtelen nyuga­lom árad itt is. mint az egész fa­luban. hiszen a munka kint zsong a határban. Az egyik udvaron öreg cigány fordítja borostás arcát a Nap felé. Tőle odébb a menye serénykedik. Nagy kosár szilva áll előtte, azt magozza. Lekvárfőzéshez készül. — Sütkérezel, Pista? — szólítja meg az elnök. . — Jó még a nap — válaszol az öreg. — Még jobb lesz, ha jó újságot mondok... ötven forinttal felemel­jük a segélyt. — Az csakugyan jó lesz. A fiam már úgyis szidott, hogy sokát do­hányzóm, amit kapok, mind elfüs­tölöm, amikor jó lenne másra is. — Igaza van a gyereknek. Látja, az már másként gondolkodik, mint maga. Fiatal asszony, karján kisgye­rekkel, állítja meg az elnököt. — Elnök bácsi, az uramnak a honvédelmi hozzájárulását fel akarják emelni. — Hogyan? — Én nem tudom pontosan megmagyarázni, majd az ember.. Előkerül az ember, Budi György is. Kellemes, értelmes arcú fiatal­ember. — Pista bátyám, mit lehetne csi­nálni? Eddig a fizetés nyolc száza­lékát vonták le, most fel akarják emelni. Közben más törleszteni va­lóm is van, kölcsönt vettünk fel. akkor kapok is valamit, meg nem nem is. | Bátaszéken dolgozik a ktsz-ben, a közben odaérkező Sárközi Mihállyal együtt. Ládát gyártanak. Kisebb csoport verő­dik össze, mindegyik sorolja a gondját, baját. — Elnök elvtárs... Verjék el ezt a gyereket. Nem akar iskolába menni — mutat egy tízéves for­ma fiúra az egyik fiatalasszony. Kiss Istvánné. — A másik négy elmegy rendesen, de ez elcsavarog inkább. Az apja tegnap elcsípte a töltésoldalban, jól ellazsnakolta. Erre fel el tudott menni... — Gyerek, gyerek, mi lesz, ha nem akarsz iskolába menni? Mi­lyen ember lesz belőled? Tanulás nélkül nem juthatsz semmire — korholja az elnök. A gyerek bűn­bánó mosollyal hallgatja. — Hát az emberek hol vannak? — Dolgoznak. Csak akik az er­dőn dolgoznak, azok nem mehet­nek, a vadászat miatt... Lefelé tartunk már, amikor ál­landóan mosolygó asszony állít meg bennünket, Sárközi Ferencné. — Mit szól hozzá Pista bácsi...? Megjelentettek bennünket, hogy a Pista csak úgy hozta a motort, fe­ketén... Aztán levitte a papírt Cse- pellához, megmutatni, hogy meg­fizette a vámot. Hát mit tudna itt csinálni egy motorral, ha úgy csempészte volna? Hogyan venne rá rendszámot? - ... — Ah, ludod milyenek az embe­rek. Irigylik, ha valakinek vala­mije van. Hogy álltok a házépítés­sel? — Hát. rakosgatjuk össze a pénzt. Majd OTP-kölcsönt is sze­retnénk felvenni. Itt lakunk a part szélén, mindig mossa az eső, egy­szer még leszakad. — Megveszitek a téglát, a tsz ad gerendának valót, ahhoz már kap­tok kölcsönt. I A Sárközi család 32 | ________________________ első uj f észekrakó a Dankó utcaiak közül. Most minden pénzükét erre rak­ják félre. A vő'- Kollár István is hazaadja a keresetét. A MAHART, nál dolgozik, hajós, most éppen úton vannak valahol. Piri tét szál­lítanak Dunaújvárosba, és magá­val vitte a fiatalasszonyt. Lidit is. Lidi... külön történetet lehetne róla írni. — Kár volt neki abbahagyni a tanulást — mondja a tanácselnök. — Sajnos, nem bírtuk pénzzel. A nyolc általánost elvégezte, de a gimnáziumot abba kellett neki hagyni, mert amikor az ellenfor­radalomban felmondott az apjá- naik az erdőgazdaság, és sokáig nem jutott munkához, nem bír­tunk fizetni. Azért a gépírást meg­tanulta. Bár azt mondta, ha Bá­taszéken is meglesz a gimnázium, csak elvégzi... — A Pista szülei már nem el­lenkeznek? — Nem, egyáltalán nem. Hívtak most is szüretre, meg itt voltak a múltkor. Kollár Pista Szekcsőrőí került a családba. Szülei sokáig ellenezték, hogy cigánylányt vegyen felesé­gül. — Amikor eljöttek hozzánk elő­ször, akkor azt mondták: ne hara­gudjunk, hogy ellenezték a Lidit, mert nem gondolták, milyen hely­re kerül a fiuk. — Szép lány a Lidi. jófejű, ti meg mindketten dolgoztok, meg­van mindenetek, nem lehetett hát kifogásuk ellenetek. — Bizony, megváltozott az em­ber is. Azelőtt, amíg a bányában volt, futballozott, sokfelé járt. gyakran ivott. Most nem... I Családok, sorsok 3 Dan' I________________________ ko ut­c ában. Kinek könnyebb, kinek ne­hezebb. mert az emberek sem le­hetnek egyformák. Ahol kisebb a család, ott könnyebb, mint almi nagyobb... De bármelyiket nézzük, azt kell mondán!, hogy mindegyik megváltozott. A férfiak üzemi, ál­lami gazdasági munkások, tsz- tagok. Az asszonyok nagy része is a tsz-ben vállalt munkát. És ki­használnak olyan pénzkereseti for­rást, mint a földiszeder-szedés. Négy forintot kapnak kilóiáért, és tán már a vagonhoz is közeljár a mennyiség, amit a földművesszö­vetkezet felvásárolt. Sajnos, a falubeliek közül sokan tekintenek még rosszindulattal a Dankó utca felé. akik még tán a napot is elvinnék erről a tájról. Tán sajnálják tőlük az emberibb életet, hogy a szűrőikből le akar­nak költözni a síkra? Hát ne adja fej Sárközi Lidi, Kollár Istvánné a szándékot, hogy megszerezze az érettségi bizonyítványt... Bognár István A MÁV a sokéves hagyomá­nyokhoz híven, az idén is alapo­san felkészült a megnövekedett feladatok megvalósítására. Első­sorban a fuvaroztatókkal fűzte szorosabbra kapcsolatát, így a rakodások meggyorsításával ele­jét veszik a vagonállási díjak fi­zetésének, ezzel együtt a kocsik állásidő-növekedésének. A dombóvári állomáson, a leg­nagyobb szállíttató a cementáru üzem. Ide naponta a vagonok tucatjában érkezik cement és só­der. de jelentős a szalmaszállítás is. A MÁV és a cementüzem jó kooperációja eredményeként a vagonok ki- es berakása zökke­nőmentes. Az idén ősszel például min­den vasárnap végeztek va­gonrakást az üzem vagon­rakó brigádjai. Vasárnap volt az őszi szállítási csúcs. Reggel nyolc órakor fogott a vállalat két brigádja a vagonok Tálcásához. Tizennyolc óráig har­minc vagont raklak meg külön­böző betonárukkal. Főleg beton­csöveket és betonoszlopokat rak­tak be. de kirakták az érkezett folyami kavicsot, cementet, szal­mát is. A MÁV-állomás gondoskodott arról, hogy a megrakott vagono­kat időben bevontassák a rende­ző-pályaudvarra. Húsz órakor már készen állt a harminc vagonból álló be­tonáru különvonat és húsz óra után néhány perccel már indították a célállomás Veszp- rém-külső pályaudvara felé. A tehervonat hétfőn hajnali négy óra harminckor ért a célállomás­ra és itt azonnal megkezdték az áru ki ralcását. Hétfőn délután, amikor a dombóvári vasutasok e különleges szállítmány sorsáról érdeklődtek, azt a választ kap­ták. hogy mind a harminc vagonból kirakták a betonárut, az üres kocsikat berakodásra átadták. Az őszi csúcsforgalomban kü­lönlegesség számba ment ez a va­sárnapi rakodás. De nem egye­düli. mert a jövőben több alka­lommal szándékoznak a MÁV és a cementüzem vezetői hasonló vasárnapi munkát szervezni. Folynak a tárgyalások a kapos­vári cukorgyárral is, hogy az ide irányuló répaszállítmányok egy részét vasárnap rakják be és kü­lönvonatta) juttatják rendeltetési helyére. Táska-kirakat Van olyan, ame­lyikből már hat­ezer jutott el az üzletekbe. és on­nét a vásárlókhoz, akad olyan is, ami­nek a gyártását most kezdik meg. Közös tulajdonsá­ga azonban mind a tizenkettőnek, hogy divatosak, és praktikusak. A Bonyhádi Ruháza­ti- és Szolgáltató Ktsz dolgozói közt többen ,,divatter­vezők” is. Szarvas- sy István műszaki vezető. Dér Lajos, szabász és Reiser Ádám tűző egy újfajta — háton, vállon és kézben egyaránt hordható iskolatáskát készí­tett, amiből egy­szerre hatezer da­rabot rendelt a Pl ÉRT. A másik újdonság az egyik oldalán „shottis” vászon műbőr anyagú hátizsák, ami szintén ke­lendő. Bizonyára sikere lesz a műbőrből készülő iker-aktatáská­nak is, amelynek mindkét része külön-külön, de összekapcsolva is hordható, attól függően, hogy gaz­dája iskolába megy-e, vagy eset­leg csak kirándulni, vagy szak­köri foglalkozásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom