Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-05 / 207. szám

1963. szeptember 5. fOLNÁ MEGYEI WEPŰJSÁÖ 3 Rohamrendőrökkel néger iskolásgyermekek ellen Birmingham (Alabama, AP, Reuter) Wallace alabamai kor­mányzó, a faji korlátok fenntar­tásának elszánt harcosa a szer­dára virradó éjjel Birmingham városába irányította az állami rendőrséget. Kétszázhuszonöt „state trooper” korábban sikere­sen teljesítette feladatát: meg­akadályozták Tuskegeeben az egyik iskola megnyitását, mert az a törvénynek engedelmeskedve, felvett néger diákokat is. A cow- boy-kalapos rohamrendőrségre most Birminghamban van szük­ség, ahol szerdán kezdődik az is­kolaév és szintén az a veszély fe­nyeget, hogy a beiratkozott né­ger diákok részt vesznek az év­nyitón. Robert Kennedy, amerikai igaz­ságügyminiszter kedden három és félórás tárgyalást folytatott er­ről a kérdésről tanácsadóival, s az igazságügyminisztérium ez­után közleményt hozott nyilvá­nosságra.: „Mint Wallace kor­mányzó ezt nagyon jól tudja, az iskolák megnyílnak, s a néger diákok részt vesznek az oktatáson a bírósági döntés értelmében. Re­méljük, Alabama népe és veze­tői gyorsan befejezik ezt az ügyet”. Washingtoni megfigyelők egyéb­ként úgy vélekednek, hogy Wal­lace kormányzó újabb „leszámo­lást” akar kikényszeríteni a szö­vetségi kormánnyal, mint ezt néhány hónappal ezelőtt az emlé­kezetes alabamai egyetemi bot­rány esetében tette. Amerika déli államainak más városaiban egyébként békésen ment végbe a néger tanulók be­kapcsolódása az állami és egyházi középiskolák munkájába. Csu­pán Dél-Karolina-i Charleston- ban „ismeretlen jóakaró” telefon­bejelentése hamis bombariadót okozott. A négerek számára most elsőízben megnyílt középiskolá­ban, a tanév első napján öt száz diákot közöttük két négert küldtek ki az iskolaépületből. A Georgia állambeli Athens város egyetemének újságírói sza­kán 1961-ben Charlyne Hunter diáklány volt az első néger hallga­tó. Az amerikai sajtó nagy szenzá­cióként tárgyalja, hogy az azóta már végzett növendék „titokban” férjhez ment egyik fehér évfo­lyamtársához. Az egyetem rektori hivatala most bejelentette: ha Hunter kisasszony házasságáról előbb értesül, nyomban kizárja az egyetemről, minthogy Georgia törvényei tiltják a „fajok kö­zötti” házasságot. Az egyetem megindította a nyomozást, hol történt a „szégyenletes cselek­mény”, azaz a házasságkötés, A törvény betűinek ugyanis, mond­ják, érvényt kell szerezni. A Szovjet unió kormányának nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány ismét határozottan visz- szautasította a Német Szövetségi Köztársaság kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy „egész Németország nevében beszélhes­sen”. A szovjet kormány az NSZK kormányának 1963. augusztus 19-i nyilatkozatával kapcsolatban tet­te ezt a nyilatkozatot. „Az NSZK kormánya, amelyet a körülmények kényszerítettek az atomfegyver-kísérletek eltiltá­sáról szóló szerződés aláírására, a nemzetközi légkör megrontását célzó, nyiltan revansista nyilat­kozattal kísérte ezt a lépést”. A Szovjetunió kormánya kije­lenti, hogy az NSZK-nak és az NDK-nak azonos a nemzetközi jogi státusa, azonos jogokat él­veznek a nemzetközi kapcsola­tokban, azonosak a kötelezettsé­geik és egyik sincs alárendelve a másiknak. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a szövetségi köztár­saság nem képviselheti egész Né­metországot. „Az NSZK kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy jogtala­nul állást foglalhasson az NDK és Nyugat-Berlin nevében, nélkü­löznek mindenféle politikai és jo­gi alapot és ellentmondanak a nemzetközi jog általánosan elis­mert szabályainak” — hangzik a szovjet kormánynyilatkozat. A Német Demokratikus Köz­társaság az elsők között jelen­tette be csatlakozását a moszk­vai szerződéshez és élve állami szuverenitásával, épp úgy, mint a szerződés bármely más részt­vevője, vállalta az ebből eredő kötelezettségeket. „Az NSZK kormányának és senki másnak semmiféle nyilat­kozata nem foszthatja meg a Né­met Demokratikus Köztársaságot jogaitól és nem korlátozhatja an­nak szuverénitását.” A szovjet kormány hangsú­lyozza: „Az NSZK kormányának nyilatkozata, amely magán vise­li általános revansista politikájá­nak bélyegét, nem felel meg a bé­ke megerősítésére és a nemzet­közi feszültség enyhítésére hiva­tott moszkvai szerződés szelle­mének és célkitűzéseinek.” Lord Boyd-Orr a szocialista országokkal folytatott kereskedelemről London (MTI): Lord Boyd-Orr, a világ egyik vezető élelmezési szakértője a Daily Workerben írt cikkében a kelet-európai szo­cialista országokkal folytatott ke­reskedelem nagyméretű növelé­sét sürgeti. Manapság — írja cikkében — már a tőzsdei szaklap is azt ta­nácsolja a tőkéseknek: vásárolják olyan vállalatok részvényeit, ame­lyek a tervgazdálkodást folytató kelet-európai országokkal kötnek üzleteket. Teljes vegyipari- és textilgyá­rakat, szerszámgépeket szállítunk ezeknek az országoknak. A hiva­talos politika és az ipari körök I bizonyos hagyományos előítélete azonban még akadályozza a terv­gazdálkodást folytató országok­kal történő kereskedelmünk nagy­méretű növelését. Az afro-ázsiai országok az ENSZ- közgyűlés elé akarják vinni a dél-vietnami kérdést New York, (AP, Reuter). Az ENSZ afrikai és ázsiai tagálla­mainak 56 tagú csoportja kedden ülést tartott. A tanácskozás után kiadott közlemény szerint a kül­döttek elhatározták: felkérik az ENSZ-közgyűlést, sürgősségi ala­pon vizsgálja meg a dél vietnami buddhista-üldözés kérdését. A rendes közgyűlés, hangoztatják, egy rendkívüli közgyűlés össze­hívásával szemben jobb fórum a probléma megtárgyalására, mint­hogy a rendes ülésszakon kor­mányfők és külügyminiszterek is részt vesznek majd. Az afro-ázsiai országok annak megvitatását akarják kieszközöl­ni, hogy mennyiben sértik a dél­vietnami kormány buddhista­ellenes intézkedései az emberi jogokat. fia azt tudakolta, mit szívok, Leventét, Szimfóniát, vagy Her­cegovinát. Rátartian kijelentet­tem: pipázok. Nagyot nőttem a szemében, a pipát elhitte, de előbb arra kért, mutassam meg nekj, mennyire nikotinosak a fogaim. Megmutattam. Az osztályfőnök kedves volt. — Tanulj! Szegénysorsú gye­rek vagy, de ha tanulsz, akkor még írnok is lehetsz fiam, vagy kereskedő. A kereskedő szakmát feltehe­tően azért sorolta jövendő pers­pektívámba, mert akkor már a zsidók sárga csillagot viseltek, még az a szép kislány is, akit ha távolról is, de sokszor meg­néztem. Él-e, hal-e vajon? Az első tornaóráig nem volt semmi baj. A pofon tehát várat­lanul ért. A tanár kijelentette, a tornaterembe kizárólag tornaci­pőben teheti be a diák a lábát, mezitláb, pláne bakancsban nem. Orrom előtt csukták be az ajtót, kívül a folyosón ődöngtem. Jött az igazgató és megkérdezte, mit keresek. Zavartan nyögtem ki, hogy semmit. — Szemtelenkedsz kölyök, még meg sem melegedtél és szem­telenkedsz — mordult rám az igazgató. Szerettem volna el­mondani neki, hogy igazgató úr kérem ne legyen rám mérges, meglátja nagyon fogok tanulni, csak engedje meg, hogy mezít­láb tornásszak, mert nem me­rek még tornacipőre is pénzt kérni, mert erre nálunk nincs pénz. Talán meg is értett volna, mert nem volt ő különben rossz ember... Elment, s nem ért rá sem meghallgatni, sem megha­tódni. Úgy féltem ettől kezdve a tornaóráktól, mint a fűztől. Né­hányszor még a folyosón bámész­kodtam, később azokon a napo­kon egyszerűen az iskola mellé jártam. A baj esőstől jön. ötö­dik, vagy hatodik vasárnap a hittan oktató lelki atyának fel­tűnt, hogy nem járok misére. — Majd szemmel tartalak gyermekem — recsegte rám vészjóslóan, és kötelességtu- dóan. A templomba járást ugya­nis az iskolai rendtartás előírta, de előírta erre az alkalomra a bocskai ruhát is, s ez volt a ki­békíthetetlen ellentmondás. A templombaj árás kötelező, csopor­tosan persze, de templomba csak az mehet, aki bocskai ruhát vi­sel. Én tehát nem mehettem ... Az igazgató úr a második c.- osztálynak ebből az alkalomból szép beszédet tartott. Intő példa lettem a lustaság, a fegyelme­zetlenség, a kötelességmulasztás megtestesítője, akiből az igaz­gató úr szerint soha nem lesz jó hazafi, csonka Magyarországnak hasznos polgára. Hát nem akar­ták, hogy legyek. Az utolsó pad- ban ültem, szerencsétlennek, os­tobának éreztem az egész vilá­got és elhatároztam nem is le­szek. Édesanyám volt az egyetlen, aki mindent megértett, még in­kább megérzett. — Ne bánkódj, nem vagy te azok közé való fiam. Épül a szeszgyár, elmész majd oda, a kőművesek mellé... — így ví­gasztalt. Múlnak az évek. Az utóbbi időben, ha nagyritkán önéletraj­zot írok, a megfelelő fejezetbe a különbözeti vizsgát, a polgári fiú iskolát bele se veszem. Húsz év nagy idő, sokat felejt az em­ber. Sok minden történt azóta. Munkával és tanulással telnek az évek, nemsokára nyakig ben­ne leszek társaimmal együtt a következő félévben. Kollokválni kell kémiából is, géptanból is. Rázós tárgyak, de talán menni fog. Menni kell, mert kedves, öreg tanítómnak Galántai Lipót igazgató úrnak még tartozom a végbizonyítvánnyal. Szekulity Péter II libanoni kommunisták nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdán közölte a libanoni kom­munistáknak a kínai vezetők po­litikájával kapcsolatban kiadott, az A1 Ahbar című libanoni lap­ban megjelent nyilatkozatát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az a hibás politika, amelyet a kí­nai vezetők követnek korunk alapvető, minden nép létérdekeit érintő kérdéseiben, jogos aggo­dalmat kelt minden kommunistá­ban és földünk minden békére és szocializmusra törekvő embe­rében. A libanoni kommunisták — hangzik a nyilatkozat — teljes egészében támogatják az SZKP Központi Bizottságának nyílt le­velét. A libanoni kommunisták elítélik azt a szakadár, kalandor- politikát, amelyet a kínai veze­tők kitartóan folytatnak és amelyet sajátos „fő irányvona­lukként” június 14-i levelükben kifejtettek. A libanoni kommunistákat fel­háborítja az, ahogyan a kínai ve­zetők szándékosan elferdítik a nemzeti felszabadító mozgalom problémáit, e mozgalom fejlődé­sének, a közte, valamint a szo­cialista államok és a munkásosz­tály forradalmi világmozgalma között fennálló kapcsolatok kér­dését. A kínai vezetők koholmányai — amelyek célja elszigetelni Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeit a szocialista országoktól és első­sorban azok élcsapatától, a Szov­jetuniótól — gyakorlatilag a nem­zeti felszabadító mozgalom alá- aknázásához vezetnének, mert megfosztanák ezt a mozgalmat a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikád, gazdasági és ka­tonai segítségétől, — hangsúlyoz­za a nyilatkozat, amely befejezé­sül megállapítja: A kínai vezetők bomlasztó tevékenysége veszé­lyesebb jelleget ölt és csupán az imperializmus és a reakció érde­keit szolgálja. A szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól A Pravda Moszkva (TASZSZ) „A szocia­lizmus és a béke elválaszthatat­lan egymástól” címmel a Pravda szerdai száma vezércikket közöl. A cikk Hruscsov szovjet minisz­terelnök jugoszláviai látogatásá­val foglalkozik. A szocialista országok és a kommunisták — hangoztatja a lap — lankadatlan harcot vívnak a nemzetközi helyzet megjavítá­sáért. Hruscsov szovjet miniszterel­nöknek, az SZKP Központi Bi­zottsága első titkárának jugoszlá­viai látogatása nagymértékben járult hozzá a szocialista orszá- gök barátságának megszilárdítá­sához, a békéért és a szocializ­musért vívott harchoz. Hruscsov jugoszláviai tartóz­kodása idején megbeszéléseket folytatott Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével. A tárgya­lásokon megvitatták a nemzet­közi helyzetet, a két országnak a béke megőrzéséért tett erőfeszí­téseit, a békés együttélés politi­kájának időszerű kérdéseit, az ál­talános és teljes leszerelés érde­kében teendő további erőfeszíté­seket, a Szovjetunió és Jugoszlá­via együttműködését a fejlődés­ben elmaradott országok támoga­tásában, a gyarmati rendszer tel­jes felszámolását és a nemzetkö­zi helyzet rendezésével kapcsola­tos több más kérdést — állapítja meg a Pravda — s rámutat: A véleménycsere a teljes egyet­értés és kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. A tárgyalások igen hasznosak és gyümölcsözőek voltak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány a lenini külpolitika és a szocialista nem­zetköziség elveiből kiindulva épí­ti kapcsolatait a szocialista Ju­goszláviával. A legutóbbi idő­vezércikke ben a Szovjetunió és Jugoszlá­via kapcsolatai új fejlődésnek indultak. Megszilárdult a két ország gazdasági, tudományos, technikai és kulturális együttmű­ködése. A két ország kormánya azonos álláspontra helyezkedik a legfon­tosabb nemzetközi kérdésekben. A Szovjetunió és Jugoszlávia kormánya a többi szocialista kormányokkal együtt tevékenyen harcol a Lenin által meghirde­tett békés együttélés politikájá­nak megvalósításáért. A Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya aláírta a részleges atomcsendről szóló megállapodást. A szocialista világrendszer, lé­te hatalmas előnyökhöz juttatja a szocialista országokat és utat nyit számukra a kiterjedt együtt­működés megszervezése felé. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya kifejezte azt a készségét, hogy részt vesz a szocialista tábor országai között szervezett szocialista munkameg­osztásban. A szovjet és jugoszláv szakemberek az utóbbi időben folytatott tanácskozások eredmé­nyeként arra a meggyőződésre jutottak, hogy a két ország előtt nagy lehetőségek állnak a ter­melési együttműködés és a ter­melés specializálásában. Az együttműködés mind két ország számára előnyös gazdasági táv­latokat nyit meg. Hruscsov jugoszláviai látoga­tását a szocialista országok és a békeszerető népek megelégedés­sel fogadták. Hruscsovnak a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatása elmélyíti a Szovjetunió és Jugoszlávia bará­ti kapcsolatait, és a béke, a szo­cializmus ügyét szolgálja — fe­jeződik be a Pravda vezércikke. Több, mint 26 ezer új hallgató a felsőoktatási intézményekben A következő napokban meg­nyitják kapuikat a felsőoktatási intézményeink; az egyetemek, a főiskolák, a tanító- és óvónőkép­zők, s a különböző felsőfokú technikumok. Előzetes adatok szerint — több mint 26 ezer új elsőéves hallgató kezdi meg ta­nulmányait nappali, esti, illetve levelező tagozaton. Ezen a héten megnyitja ka­puit a kaposvári, a debreceni, a nyíregyházi, a győri, bajai ta­nítóképző, a kecskeméti, a sop­roni és a szarvasi óvónőképző intézet, s szeptember 9 és 16 között rendezik az évnyitót a debreceni Kossuth Lajos tudo­mányegyetemen, a budapesti Marx Károly közgazdaságtudo­mányi egyetemen, a pécsi tu­dományegyetemen, a budapesti gyógypedagógiai tanárképző fő­iskolán, az építőipari és közle­kedési műszaki egyetemen, a miskolci nehézipari műszaki egye­temen, a veszprémi vegyipari egyetemen, a szegedi József At­tila tudományegyetemen, továb­bá az egri, a nyíregyházi, a pé­csi és a szegedi tanárképző fő­iskolán, valamint a szombat- helyi és jászberényi tanítóképző intézetben. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom