Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

*>63. szepiemSer 1.

fÖEffä MUSTÉI FfERRSM

Kitüntetések a Bányásznap alkalmából

A Népköztársaság Elnöki Ta-ben csaknem 400 000 tonna szenácsa a 13. bányásznap alkalmából kitüntetéseket adományozott a legjobb eredményeket elért bányaipari dolgozóknak. A kitüntetések egy részét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szombaton délelőtt adta át a Parlament kupolacsarnokában.

Dobi István üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy bányászaink áldozatkész munkájukért egész népünk szeretetét élvezik. Most, a 13. bányásznapon is elismeréssel szólhatunk azokról az eredményekről, amelyek bányászaink munkájához fűződnek. A szénbányászat tavaly csaknem félmillió tonnával termelt többet, mint az azt megelőző évben. 1963. első felében pedig 103,5 százalékra teljesítette tervét. Az előző év hasonló időszakához képest az üzemi átlagteljesítmény műszakonként 40 kilogrammal növekedett és ma 13 kilogrammal magasabb a tervezettnél. A szénbányászok hősi helytállása a szigorú és hosszú téli időszakban gazdasági életünkben az utóbbi időszak egyik legfontosabb mozzanata volt. Ez év első negyedénet adtak terven felül az országnak. A tél során erősen megfogyatkozott készletek növelésére népgazdaságunk egymillió tonna terven felüli szén termelését kérte a szénbányászoktól. A párt és a kormány felhívását megfogadva a bányászok eddig csaknem 700 000 tonna szenet adtak és meggyőződésem ■— mondotta —, hogy az év végéig bányászaink az egymillió tonnából nemcsak a hátralévő mennyiséget termelik ki, hanem szükség esetén tartalékok képzéséhez is hozzájárulnak. A szénbányászathoz hasonló, elismerésre méltó eredmények fűződnek az ásványbányászat, a kőolajbányászat és a bauxitbányászat dolgozóinak munkájához is.

Dobi István ezután a párt. a kormány és az egész magyar dolgozó nép nevében ' köszönetét mondott odaadó munkájukért.

A kora délutáni órákban a Nehézipari Minisztériumban Lévár- di Ferenc nehézipari miniszter további bányaipari dolgozóknak adott át kitüntetést. (MTI).

Befejeződött a KGST szakembereinek rigai értekezlete

Riga (TASZSZ). Pénteken Rigában befejezte munkáját a KGST szakembereinek nemzetközi értekezlete. Az értekezleten a rádióizotóp-műszergyártás kérdéseiről tanácskoztak.

A román küldöttség vezetője a tanácskozáson részt vevők véleményét kifejezve hangoztatta, hogy a szocialista országok szakembereinek a litván fővárosban tett látogatása igen jó iskola volt, s kollégái nevében elismerését fejezte ki a litván mérnököknek és tudósoknak azért, hogy egész sor érdekes műszert teremtettek. Ez is azt bizonyítja — mondotta —, hogy a Szovjetunióban sikeresen használják fel az atomot a békés termelő munka különböző területein.

Sikeres szovjet—finn gazdasági tárgyalások

Helsinki (TASZSZ). Helsinkiben befejeződött a Szovjetunió és Finnország közötti kereskedelmi tárgyalások első szakasza. A barátság és a kölcsönös megértésben lezajlott tárgyalások második szakaszára október 14- én kerül sor Moszkvában.

A két ország küldöttsége meg« vizsgálta a Szovjetunió és Finnország között lebonyolított kereskedelmet ebben az esztendőben, 0^ w* ^ mm<m » w m w •

s megállapította, hogy az 1963. évre szóló kereskedelmi áruforgalmi egyezményt sikeresen teljesítették. A két fél megegyezett abban, hogy az év végéig fennmaradó időszakban megteszi a szükséges intézkedéseket a kereskedelmi egyezmény teljesítésének biztosítására, októberben pedig, a Moszkvában megtartandó értekezleten aláírják a jövő évre szóló új árucsereforgalmi egyezményt.

ugyanakkor számolni kell a város fejlődésével, és szükséges új bekötési lehetőségek megteremtése. Az új derítőtelep a mechanikai, kémiai és biológiai tisztítás fázisait egyesíti majd magába. Az új derítőtelepet úgy építjük, hogy később, kisebb munkával növelhető legyen a kapacitása a város Szükségleteinek megfelelően.

— Az ivóvízellátás javítására történnek-e intézkedések?

Pár évvel ezelőtt szó volt arról, hogy dunai vízzel oldanánk meg a város vízellátási gondjait...

— A dunai víz hasznosításáról valóban szó volt. Ez azonban lekerült a napirendről több ok miatt: A vízvezeték és tisztító megépítése csak akkor volna gazdaságos, ha legalább 10 000 köbméter lenne a város napi fogyasztása. Jelenleg ennek még felét sem fogyasztja a város. Elvetettük a gondolatot azért is, mert a Duna vize annyira szennyezett, hogy azzal modern eljárásokkal sem tudnánk megfelelő ivóvizet előállítani, legfeljebb ipari felhasználású vizet. Más megoldást kerestünk — és találtunk. Már el is készült a megfelelő program. Húszmillió forintot költünk

majd a munkálatokra. A 20 milliós programban szerepel a vas és mangántalanító berendezés elkészítése is, ami megszünteti egyebek közt a víz kellemetlen elszíneződését Hat új kutat fúrunk, tároló-medencét . építünk. A program több lépcsőben fog megvalósulni a következő években.

— Milyen újabb fejlemények vannak a bátaszéki sütőüzem ügyében?

— Már régebben felvetődött annak a gondolata, hogy szükséges lenne Bátaszéken egy sütőüzemet építeni. Ez tehermentesítené a szekszárdi üzemet, és a környéken jelentős ellátási javulást eredményezne. A gondolatot azonban le kellett vennünk a napirendről, mert nem volt hozzá megfelelő fedezet. Most újabb fordulat következett be: lehetőség nyílt a bátaszéki üzem megépítésére is. Megrendeltük a beruházási programot, előreláthatóan 4—4,5 millió forintot tesz majd ki az építési költség. Az építés megkezdése azon múlik, hogy mikorra sikerül elkészítenünk a megfelelő tervdokumentációt.

B. F.

Hruscsov és Tito moudott beszédet a veleojei nagygyűléséé

(Folytatás az 1, oldalról)

Eredményesek voltaik az utóbbi évek kölcsönös erőfeszítései, hogy kiküszöböljük és áthidaljuk a letűnt félreértések következményeit, hogy mi magunk is, mint felelős emberek, népeink jövője felé forduljunk. Ez nem jelenti azt, hogy már mindent megtettünk.

Minden feltétel megvan azonban ahhoz, hogy kapcsolataink még barátiabbak, még tartalmasabbak legyenek.

A továbbiakban Tito ismertette

Hruscsov:

a szovjet—jugoszláv 'együttműködés többi eredményét, méltatta továbbfejlődésének lehetőségeit, a‘ kölcsönös látogátások jelentőségét. Beszédét a következő szavakkal zárta.

„íme ezt akartam itt elmondani Hruscsov elvtárs jelenlétében akit mi rendkívül nagyra becsülünk a béke megőrzése érdekében tett érőfeszítéseiért, azért, amit eddig tett, mint forradalmár és államférfi a szovjet nép fejlődéséért. a Szovjetunió és Jugoszlávia barátságának és testvéri • -együttműködésének fejlesztéséért.’’

A béke mindig a szocializmus leghűbb szövetségese volt

Ezután Nyikita Hruscsov lépett a mikrofonhoz, megköszönte a vendégszerető fogadtatást.

— Az önök országában mindenütt dolgoznak, az élet forr. A nép gondolatai a jövő felé irányulnak. A jugoszláv nép joggal lehet büszke arra, amit országában a néphatalom éveiben teremtett. A munkásosztály és a műszaki értelmiség kezével a gyárak egész sora épült fel.

Hruscsov ezután ismertette a szovjet mezőgazdaság eredményeit- és problémáit, majd így folytatta:

— A nép vagyonának és jólétének növeléséről gondoskodva gondolunk más dolgokra is, nevezetesen arra. hogyan mentsük meg azt, amit teremtettünk a háború tűzvészétől, hogyan őrizzük és szilárdítsák meg a békét. ,

A termonukleáris világháború megakadályozásáért, a békéért és szocializmusért vívott harc napjaink alapvető és' nemes feladata.

Újból és újból láthatjuk, milyen kincs a béke, e milyen mesz- sze vannak az élettől, a népek tői azok, akik a háborúra Vonatkozó szavakkal zsonglőrködnek és a háborúban valamiféle eszközt látnak a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezésére. Ezeknek az embereknek egyszer és mindenkorra meg kell érte- niök: a népek nem engedik meg, hogy hamuvá váljék az, amit évszázadokon át kitartó munkával létrehoztak a boldogabb életért. A béke megőrzése létfontosságú probléma a Balkán-félsziget népei számára is, hisz ezek népek történelmük során sokat szenvedtek.

A balkáni szocialista államok létrejöttével a helyzet lényegeden megváltozott. Csökkent az imperialista provokációk hatásának tere. A szovjet emberek nagy örömmel • állapítják meg, hogy a béke megszilárdításáért vívott harcban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együtt küzd a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, minden békeszerető erővel. Rendkívül nagyra becsüljük a jugoszláv kormány és az egész jugoszláv nép erőfeszítéseit a termonukleáris világháború veszélyének kiküszöbölésére. El kell mondanunk, hogy sokat elértünk ebben harcban. Emlékezzenek csak vissza a tavaly októberben lejátszódott Karib-térségi eseményekre. Minden jóakarattá ember örömmel fogadta a részleges atomtilalmi egyezmény megkötését.

Ebben lényeges hozzájárulást láttak a békeharchoz, a termonukleáris háború megakadályozásához, s ezzel az eseménnyel valóra vált a népek egy lényeges követelése. Hruscsov, ezután méltatta a moszkvai egyezmény jelentőségét, s elismeréssel adózott az Egyesüli Államok és NagyBritannia kormányának, hangsúlyozva:

az atomcsend-egyezmény új reményt kelt arra, hogy a jövőben megoldást találnak a többi vitás kérdésre is.

Hruscsov így folytatta:----Persze, mi' nem hisszük azt.

h

ogy á részleges atomtilalmi egyezmény véget vet a. fegyverkezési versenynek; felszámolja, a felhalmozott fegyverkészleteket. Mi realisták vagyunk. . A politikában elsősorban a konkrét helyzet elemzéséből, a jelenlegi nemzetközi helyzet irányzataiból indulunk ki. Volt idő, amikor a szocialista országok előtt felvetődött a kérdés:’ élhetünk-e még legalább öt évet atomháború nélkül? Ez a kérdés felvetődött az egész nemzetközi munkásmozgalom és minden háladó mozgalom előtt, mert az’ amerikai v jmperj^listiák az fegyverek terén elért monopóliumokat’ felhasználva, nyíltan azzal fenyegetőzték, hogy megbontják a világbékét. Azóta csaknem húsz békés esztendő múlott el. Ma mar egészen másként közelítjük meg az atomháború kérdését.

A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom arra a jelentős elméleti és gyakorlati következtetésre, jutott; 'hogy napjainkban minden lehetőség megvan a világháború megakadályozására, a békés egymás mellett élés elvének megvalósítására.

Itt van az atomkísérletek betiltásának kérdése: a Moszkvában megkötött egyezményhez már az országok hatalmas többsége csatlakozott. Amikor a legkülönbözőbb országok kormányának megbízottjai Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírták az egyezményt, ezzel a világközvélemény előtt kifejezték pozitív álláspontjukat az említett egyezmény iránt. Ezzel elismerték, hogy

a világban megnövekedtek a békés egymás mellett élés erői, megnőtt a békés egymás mellett élés eszméjének befolyása.

Emlékezzenek csak vissza, mennyire zavarba jöttek az amerikai imperialisták - táborának „veszettjei’1’ és a nyugati militaristák; milyen ravaszságokhoz folyamodtak, hogy befeketítsék az egyezményt. Bonnak például több mint egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy végre felfogja: ha a Német Szövetségi. Köztársaság kormánya nem hajlandó csatlakozni az egyezményhez, akkor az . egész világ , eűőtt véglegesen lelepleződik, mint a termonukleáris háború híve. , ,

Az atompolitikusok leleplezték magukat a népek’ előtt, mint a termonukleáris háború nyílt védnökei. Elmondhatjuk, hogy ezek az emberek nemcsak országaik határán kívül nem élveznek támogatást, hanem elvesztik híveir két saját országaikban is. . Felelőtlenül lépnek fel azok a

politikusok .is,. akik arról beszél* nek, hogy a termonukleáris há-> ború egyáltalán nem ., szörnyű, .mert a kapitalista országok. romjain még magasabb civilizáció épülne. Ha .ezek a. vehetők "úgy tesznek, mintha közömbösek lennének saját sorsuk iránt, akkori csak saját sorsukról döntsenek es ne játszanak az emberek tnil— hóinak sorsával;

Hruscsov ézütán hangoztatta) hogy nem könnyű és nem sima ,a tartós béke felé vezető ;út. Egyes nyugati vezető körök Kétszínű politikát - folytatnak, ném akarnak, lemondani a hidegháború csődbe jutott pálinkájáról, A legagrésszíyabb. militarista körök új fordulatot akarnak ‘ adni .'az eseményeknek, és ez előtt nem szabad szemet .húnyrif, nem szabad szem elől téveszteni á militarista mesterkedésék veszélyét. Azt talán felesleges külön hangsúlyozni, hogy ezek a mesterkedések ellentétben állnak az ég<|sz emberiség reményeivel — jndn- dotta. — De napjainkban az imperialisták már « nem dönthetnek maguk a népek sorsáról. A .világon ma már van olyan; erő, amely meg tudja fékezni az imperialista agresszorokat. Az imperialistáknak meg kell érteniük, hogy ma’ már mások az erőviszonyok, -nem .lehet háborúval nneg- ’oldani az államok. Közötti ■ .vitás kérdéseket. Ha ilyen kérdések jelentkeznek,•gzpkat békésen, tárgyalások’ utján kell rendezni. Atni. a Szovjetuniót ^illeti, mi készek vagyunk a nyugati hátál- makkal’ tárgyalni i minden kérdésről, amelynek megoldása ;meg- sz'lárdítahá a békét és biztonságot; erősítené’ a különböző társadalmi , és politikai rendszérű országok békés együttműködését.

____ örömmel, állapíthatom meg. hogy

atom-* ^fezektóri- ;a > 'kérdésekben «.«ugyanilyen álláspontot ’képviselem'; jugoszláv kormány is.

A''SZőÓialísfa*országók és "a" világ kommunistái szakadatlan harcot folytatnak a nemzetközi helyzet javításáért — folytatta a szónok. — Elsőrendű feladatunknak tarjuk, hogy az emberiséget megmentsük a termonukleáris katasztrófától". Ez természetes és törvényszerű dolog.

A béke mindig a szocializ* inus .leghűbb szövetségese volt és napjainkban a béke- harc jobban, mint valaha,, elszakí Ihat atlanul egybefonódik a szocializmusért vívott harccal.

Az utóbbi időben a Szovjetunió és Jugoszlávia testvérnépeinek viszonya fejlődésének új szakaszába lépett. Erősödnek gazdasági, tudományos-műszaki, és kulturális kapcsolataink. Ajz alapvető -nemzetközi kérdésekben kormányaink kölcsönös, megértést és egyetértést tanúsítanak. önök is. mi is harcolónk a békéért, a békés egymár.- mellett élésért, az általános és teljes leszererelésért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a német probléma békés ■ rendezéséért és más kérdésekért. Kormányaink ilyen álláspóntja a Szovjetunió' és- Jugoszlávia társadalmi rendszerének' azonos szocialista jellegén, országaink népeinek érdekközösségén alapul,’ A szocializmus és a kominu-_ nizmus építésének közös fel- ’ adata az az alap, amely meghatározza külpolitikai irányvonalunkat, ez az a tényező, amely meghatározza akcióink irányát és jellegét. Hruscsov beszédét így fejezte be:

— Őrizzük és erősítsük mindazt, ami egyesít bennünket.,'Őrizzük és fejlesszük testvérnépeink évszázados barátságát! .Erősödjék és fejlődjék ,.a Szovjetunió: és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság gyümölcsöző együttműködése!

— Éljen a .béke!— Éljen a kommunizmus!- '