Tolna Megyei Népújság, 1963. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
2 fÖLffÄ MEGYEI NEPÜJSÍ3 ÍSC3. szeptember 22. Több mint félezer közgazdasági előadás 1Gazdag, változatos ismeretterjesztési program az 1963—64-es oktatási évre A TIT közgazdász-szakosztálya elkészítette az 1963—64-es programját. A szakosztály létszáma jelentősen megnőtt, ma — a tavalyi tizenhattal szemben — hatvannégy tagja van ai szakosztálynak, ez lehetővé teszi, hogy egyre jobban kielégítse a közgazdasági ismeretterjesztés iránt egyre növekvő érdeklődést. Az őszi—téli hónapokban hét üzemnél szervezik meg a munkásakadémia üzemgazdasági előadás-sorozatát. Öt helyen — főképp a járási székhelyeken belkereskedelmi szabadakadémiát szerveznek. Ugyancsak a járási székhelyeken tartják meg a tsz- főkönyvelők akadémiájának előadássorozatait. Igen érdekesnek ígérkezik a közgazdászok szabadakadémiája, amelynek előadásait havonta Szekszárdon, a TIT-klub- ban tartják meg. A különböző előadás-sorozatokra már megkötötték a szerződéseket. Az előadásokat úgy választották ki, hogy a hallgatóság várható érdeklődésének a legjobban megfeleljenek. Az építőipari dolgozók részére például többek között az új anyagokról és szerkezetekről is tartanak előadást. Az egyik előadás az építőipari munka termelékenységéről, ennek tényezőiről szól majd. A programban szerepei a „Mérlegbeszámoló az üzemi tanács előtt" című előadás is. Az AKÖV-nél tartandó munII fél beállta előtt az iszapot A szeptember 8-i felhőszakadás következtében rendkívül sok kár •keletkezett a közutakon. Amint Nagy Sándor, a Közúti Igazgatóság főmérnöke közölte, mintegy három és fél millióra tehető az a kár a megye közútjain, amit a felhőszakadás okozott. Ez elsősorban az eliszapolásból adódott. A víz rengeteg iszapot hordott a lejtőkről az utakra. Különösen a si- montomya—pincehely—keszőhi- degkúti vonalon volt nagy az el- iszapolódás, de több-kevesebb akadály keletkezett ezáltal a megye más útszakaszain is. A becslések szerint 50—60 000 köbméter iszap gyülemlett össze., A hidakban viszonylag kis kár keletkezett. 2—300 000 forint értékű. Elsősorban az uzdi és a si- montomyai hídnál, volt jelentős a rongálódás. Mihelyt a vihar elállt, azonnal megkezdődött a helyreállítás. Egy kásakadémiai előadások közt szerepel a „Korszerű szállítástechnikai eszközök alkalmazása a közlekedésben”, „A közlekedés kereskedelmi szolgálata” című is. Az üzemi munkásakadémiák keretén belül rendeznek tapasztalatcsere- látogatásokat is. A közgazdászok továbbképzését szolgálják a TIT-klubban megtartandó előadások melyeket központi előadók tartanak. Néhány cím a sorozatból: „Munkaerőgazdálkodás — ipartelepítés”, „A szocialista országok gazdasági együttműködése és a gyártmányszakosítás”, „Az Európai Közös Piac és a KGST”, „Valutáris problémák a modem tőkés társadalomban”, „A társadalom átrétegeződése a szocializmusban”, „A megye húszéves távlati terve kidolgozásának metodikája”. Október első felében kerül megrendezésre — a közgazdász-szakosztály, a műszaki szakosztály és az OTP közös szervezésében — az Építésügyi Minisztérium és a Magyar Építőművészek Szövetsége által Siófokon rendezett kislakásépítési kiállítás anyagának bemutatása. Az elmúlt oktatási évben mindössze száznegyven közgazdasági ismeretterjesztő előadást tartottak a megyében. A most megvalósításra kerülő program szerint az előadások száma több'mint ötszáz lesz. ikerül eltakarítani ai utakról? nyomtáv szélességben sikerült mindenütt megtisztítani az utat, így gépjárművek részére is járhatóvá váltak. Az utak széléin, s az árkokban azonban mindenütt ott van még az iszap, mert nem győzik eltakarítani. Gépi szállítók, rakodók és kotrók kellenének, ezek azonban nem állnak rendelkezésre. A vállalat a saját gépeit az útépítkezéseknél kénytelen üzemeltetni, mert különben ott akadna meg a munka, máshonnan pedig nem kapnak megfelelő gépet. Remény van azonban arra, hogy még a tél beállta előtt megfelelő szélességben meg tudják tisztítani aiz utat mindenütt, így a téli közlekedést nem gátolja majd. Később gépállomási kotrógépeket vesznek igénybe, és ahol a mezőgazdásági kultúra, megengedi, az út mellé tolják az iszapot — egyelőre, amíg az elszállításáról is gondoskodni tudnak. Évekkel ezelőtt vette fel a Falánki Technikum KJSZ-szerve- zeíe Cséby Lászlónak, az T919- es Magyar Tanácsköztársaság szekszárdi katonai parancsnokának nevét, A KISZ-szervezet elhatározta, hogy feltárja név- adó|ának élettörténetét, majd pályázatot hirdet a középisko' iások között az adatok feldolgozására. Széles körű kutatómunkát végeztek már eddig is. Megismerkedtek. a Cséby-csaiád élő tagjaival, családi irataikkal, összegyűjtötték a veteránok visszaemlékezéseit, levéltári adatokat gyűjtöttek, megszerezték a jugoszláviai Magyar Szónok és a Tolna megyei . Népújságnak a Cséby-testvérek történetével foglalkozó cikkeit. A pályaművek értékelésében a Cséby-családon kívül Cséby László egykori harcostársai is részt vesznek. Á kötelességtudásról Emberek az éjszakában — Mikor fél a traktoros? — A hajnalt jelző brigádszerelő J Egyetlen dologra bl(^1 gondolni, az alvásra. Állandóan a főagronómust láttam magam előtt: gyűrötten, fáradtan ült a' főkönyvelő szobájában, hunyorgott a villany alatt, s bizonyára fellélegzett, amikor az igazgató azt mondta neki, hogy menjen haza, feküdjön le és aludjon. Ajánlkozott ugyan, hogy velünk tart, elkísér bennünket, dehát a kocsiba csak négyen fértünk el — a sofőrrel öten — így otthonmaradt. Éjfél után az álom ólomsúllyal nehezedik az emberre, a traktorosok azt mondják, hogy szokni kell, mindössze negyedóráig tart, s utána úgy érzi magát az ember, mintha aludt volna. Lehet, hogy így van, nem tudom, amikor pénteken éjjel Fenyvesi Ferenccel, a megyei pártbizottság munkatársával és Somorjai Sándorral, a megyei főagronómussal a Bölcskei Gépállomás központjából elindultunk, az éjszakai műszakot még mindenesetre másként képzeltem el. Mivel hősi munkáról van szó, kissé látványosabbnak hittem. Ismét tapasztalhattam, hogy az igazi kötelességtudás, a valódi hősiesség mentes a dekoratív elemektől. Póztalan, egyszerű és hétköznapi minden. Amikor leírjuk, vagy mondjuk, hogy a földeken hősies erőfeszítéseket tesznek a jövő évi gazdagabb gabonatermésért, akkor ez igaz, de úgy igaz, hogy a fáradt, a poros és a sokszor dühös emberek még éjfélkor is, hajnalban is a gépeken ülnek és valami elszánt, makacs, nyugtalansággal számolgatják a teljesítményt, szemüket gyakran szegezik arra a pontra, amelyiket reggelig el akarnak érni. S amikor ellenőrzést kapnak, mérgesen falcadnak ki: az azért nem szép, hogy mi vasárnap is, éjjel is dolgozunk, a tsz-trakto- ros pedig nem. Hol vannak a tsz- traktorosok? Bizony pénteken éjjel mi nem találkoztunk eggyel sem. Éjféltájt a dunakömlődi határban két gépállomási traktorossal beszélgettünk. „Hányán vannak kint Sándor?” — kérdezte az igazgató Csóka Sándortól. „Ketten és egy körmös” — nevettünk, ő csak mosolygott. A kormost valóban nem számítja traktornak. Ez afféle ráadás. A váltótárs, amikor leszáll gépéről, csupán szórakozásból ül fel a körmösre: azzal is fogy a szántani való és nő a kereset, Adorján Miklós, a másik traktoros így számolgatta. „Hatig tart a műszakom, utána ha nem leszek nagyon álmos, néhányat fordulok a körmössel.” Az éjszakák hűvösek, de ez még aranyidő, akkor nehéz és fárasztó az éjjeli műszak, amikor köd van és szitál az eső. Az emberek akkor is mennek. A dunaföldvári határban a távoli fények mutatták az irányt. Az igazgató elvtárs is annyira biztos a dolgában, hogy el sem tévedhetünk. Nagyjából ugyanaz a helyzet itt a határban, mint amit bent az irodán a jelentések mutatnak. A traktorosok éjjel együttdolgoznak. Ennek nemcsak az a magyarázata, hogy könnyebb az üzemanyagellátás, ez is, más is: nyomasztó érzés a sötét határban egy hatalmas földtábla közepén egyedül lenni. Ilyenkor némelyik traktoros fél. Tavaly az egyik határrészen egy traktorost reggelre halva találtak. A vizsgálat szerencsétlenséget állapított meg, utána arra a határrészre jó ideig nehezen lehetett éjszaka traktorost küldeni. Á Virágzó Tsz területén ___________________három gép f ordult a dűlő végén, a barázdába, A traktorosok észre veszik gépkocsinkat, egyszerre állítják meg a motorokat, egyszerre szállnak le a gépről és indulnak félénk. Az igazgató elvtársat megismerik. Kiss István kiszolgált katona közöttük a szószóló, mert ő beszél legtöbbét. Dühös. Az alkatrész-ellátást kifogásolja és bizonygatja az igazgatónak, hogy a felelőst meg ne lássa, mert „úgy el verem, mint a szódás a lovát”. Az igazgató elvtárs ismeri Kiss Istvánt, mosolyog rajta és megnyugtatja: a felelős fülön lesz fogva. Egyébként a három traktoros igényt sem tart arra, hogy az éjszakai munkát bárki is rendkívüli dolognak tartsa. „Keresni akarunk” — mondják. I 3óval éjfél után érünk | _______________________a dun aszentgyörgyi brigádszállásra. Megállunk a villanylámpák alatt. A sötétből kiválik valaki. Még nem lehet felismerni, hogy jci- csoda. Az éjjeliőr mellettünk all, idegen ugyan mit keresne itt. Az igazgató elvtárs ismer rá: a hajnalt jelző Vajda Sándor brigádszerelő. „Maga talán nem tud aludni?” — kérdezi tőle. „Tudnék én, igazgató elvtárs, alszom is még valamit, de eddig nem értem rá. Gerjenből este 10 órakor értek ide a gépek, ott mélyszántást csináltak két ekefejjek Itt mindegyikre fel kellett szerelni a harmadik ekefejet,” —* mondja Vajda Sándor brigádszerelő. Indulás előtt arról beszélgettünk a gépállomás főagronómusávai,- hogy hol, mikor fejezik be a vetést. 0 állította, Dunaszentgyör- gyön október 10-ig végeznek. Láttuk az éjjel dolgozó kilenc erőgépet, amikor hajnalfelé megismerkedtünk Vajda Sándor bri- gádszerelővel, akkor ezek után egy pillanatig sem lehet kételkedni: október 10-ig Dunaszent- györgyön biztosan elvetnek. Vajda elvtársról még annyit: valahol itt kezdődik a kötelességtudás. [ A paksi Ezüstkaíász területén a gépállomási erőgépek ugyanúgy dolgoznak mint nappal. Bach József' traktoros megragadta az alkalmat, jövő hétre eltávozást kér, szüretelni szeretne. Az igazgató a fogát szívja: ez ám a gond. Ilyen kérésre nehéz válaszolni. Főleg akkor, amikor a vezető olyan emberrel áll szemben, aki nemcsak kér, ad is..; Az éjszakai határszemle után hazafelé csak az alvásra gondoltam. Arra akkor még nem, hogy amit pénteken éjjel láttunk, azt hetek óta minden éjjel láthattuk volna és^ hosszú ideig, egészen a rossz idők beálltáig minden éjjel láthatjuk, Sz. P. Kezdés után, gondok között Úgy kellett a gimnáziumi osztály Nagydoroigra, mint júliusban kellett volna szárazságtól re- pedten szomjazó földjeinkre a kiadós eső. Hogy ebben nincs semmi túlzás, arra hadd mondjam el: a körzet központján kívül szeptembertől idejárnak Pusztahencse, Bikács, Györköny, Pálfa. Sárszentlőrinc és Kajdacs továbbtanuló lányai és fiai. A volt Széchenyi kastély most, hogy az „általános iskola és gimnázium” címet viseli, az eddigi 470 általános iskolás mellett, 49 gimnáziumi tanulónak is hajlékot nyújt Kit pártol az igazgató? Hogyan sikerült a kezdés az új iskolában, milyenek az első tapasztalatok, körülbelül ezek a kérdések vezettek él Somogyi Györgyhöz, az iskola fiatal igazgatójához. A válasz derűlátó volt. Körülbelül ilyennek is keli lenni, hiszen a világon nagyon kevés olyan kezdés van, amikor az első percekben úgy klappol minden, mint ott, ahol már nagyok a tradíciók, sokirányúak a tapasztalatok. Nagyon bíztató például, hogy az újrendszerű iskola nemcsak a tantestület és az igazgató gondja, hanem jelentőségének és feladatának megfelelő komolysággal foglalkozik vele a községi tanács is* Van azonban néhány dolog, amely a tanévnyitó után három héttel is, éppen olyan probléma, mint augusztus végén volt. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a menza ügye. Említettük már, hogy a körzeti jellegű gimnáziumi osztályba hét községből járnak tanulni a gyerekek. Az ideális az lenne, ha a vidékieknek kollégiumi elhelyezést és itt rendszeres étkezést tudnánk biztosítani. Ettől azonban egy kicsit még messze vagyunk, hiányzik hozzá az épület és a személyzet is. Marad tehát a lehetőség: annyi tanulót étkeztetni a napköziben, amennyire férőhelyet kaptak. Csaikhát itt is van egy bökkenő. Jár az iskolába 49 gyerek, ebből étkezésre jelentkezett 30, s felvehettek 15-öt. Ebből aztán olyan furcsaságok adódtak, mint a sárszentlőrineiek esete. A községből heten járnak Nagydorog- ra, de közülük csak háromnak tudnak étkezést adni. Mit mond a másik négy és a szülők? Panaszkodnak. A kajdacsiak viszont olyasmit emlegetnek, hogy az igazgató a lőrincieknek kedvez, mivel ő is abba a községbe való. Persze szó sincs erről. Somogyi Györgynek csupán annyi köze volt a felvételekhez, hogy egy tagja volt annak a bizottságnak, amelyik ezekről a kérdésekről döntött, Hajnalban, vágj gyalog? Diákszálló, kollégium mint említettük már, nincs Nagydorogon. Négy pálfai kislány a faluban lakik extemátusi elhelyezésben, havi 150 forintos lakbérért. A többiek vonattal, autóbusszal járnak be naponta. És a bejárással megint csak problémák vannak. A gvörkönyi tanulók például vagy hajnali 5 órakor indulnak el autóbusszal, vagy pedig később, de akkor máj biciklivel, illetve gyalog mehetnek. A másik részről, a pusztahencsei: kajdacsi, sár- szentlőrinci, úzdi és rácegresi gyerekeket az autóbusz csak a vasútállomásig hozza, innen még 20 perces út az iskola. Nyáridőben és a mostani őszön mindkét dolog elmegy valahogy. Mi lesz azonban, ha megjönnek nz esők és a teli hava® napol:? Erre tapasztalat híján mdst ne válaszoljunk. Szeretnénk azonban a nagydorogi pedagógusok és a bejáró gimnazisták revében elmondani azt, hogy megértjük a 11-es Autóközlekedési Vállalatot is. Növekednek a személyszállítási feladatok, de ezzel nem nő egyenes arányban az autóbuszpark, Egy megoldás azonban; mintha a fentiek ellenére is kínálkozna. A falubeliek elmondták, hogy a Sárszentlőrinc felől
