Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-03 / 180. szám
2 TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG 1963. augusztus 3. Az új automatikus paradicsomfeldolgozá üzem Tahóíii helyzatkép 13 B 3. Két sorompó között Ki győzné számontartani a naponta oly sokszor felhangzó gling—glang-jelzést. Csak az isten a megmondhatója, a jelzés után hányszor kell leereszteni a sorompókat a váltókezelőknek. A Mátyás király utcai átjáró egyik legforgalmasabb pontja a szekszárdi vasút környékének. Ezúttal Vaszari István tart szolgálatot, s a 12 órás szolgálat alatt a személy- és tehervonatok egymást érik. Már magában ez is elég, nem beszélve a szekszárdi vasútállomás szűk keresztmetszetéről. A 400—500 méteres pályán 600 méteres szerelvényeket tolatnak. Az ilyen hosszú szerelvények az állomáson kívülre kerülnek. Ilyenkort is le kell zárni a sorompókat. A sorompók gyakori lezárása, nyitása, a váltók átállítása sok munkát jelent a két sorompó között dolgozó váltókezelőnek és ha lehet, még több bosszúságot a járművezetőknek, gyalogosoknak. Naponta teherautó-, magán- kocsi-. motorkerékpár-, szekérkaraván áll a sorompókon túl. A váltókezelőt felelőssénte munkája végzése közben zavarja a gépkocsivezetők figyelmeztető dudálása, kiabálása, de el kell nekik szívlelni a gyalogosok kíméletlen megjegyzéseit is. — Miért zárja le a sorompót, amikor a vonat még Mözsön van! — kiabálnák türelmetlené — Aki vár, annak a" percek is hosszúnak tűnnek. A sorompót a rendtartás szerint 2 perccel a vonat indulása előtt kell leengedni. Addig zárva kell tartani, amíg a szerelvény a váltóőr-házat el nem hagyja. Hosz- szabbra nyúló tolatások alkalmával 10 perc eltelte után átengedjük a járműveket és gyalogosokat, de ez sem elég — mondja Vaszari István. A forgalom a Mátyás király utcai átjárónál évről évre növekszik. Előfordult, hogy a személykocsi vezetője elszámította magát, s a leereszkedő sorompó alá került. Természetes, hogy még neki állt feljebb. Azért kiabált, hogy tönkremegy a kocsija. Nem ritka az olyan eset, amikor a gyalogos járókelő fity- tyet hány a rendelkezésre, saját testi épségének veszélyeztetésével átbújik a korláton, nem nézve se jobbra, se balra, a közeledő vonat előtt szalad át. Az ilyen esetekben mindig figyelmezteti a járókelőt a vál kezelő, de rendszerint a fegyelem ellen sértőnek áll feljebb, s nem éppen hízelgő jelzőkkel illeti a kötelességét teljesítő váltókezelőt. — Szó van arról, hogy az állomásépülettel szemben egy felüljáró épül a sportpálya megközelítésére. Ez nemcsak a járókelők számára jelent örömet, hanem a váltókezelők munkáját is némileg megkönnyíti. A gyalogosforgalom nyilván áttevődik a felüljáróra — próbálom vigasztalni Vaszari Istvánt. — Lehet, hogy jelent majd valamit. Bár úgy lenne — mondja, és ismét leereszti a sorompókat, mert az állomásról jelzést kapott, hogy Tolna-Mözs felé vonat indul. A sorompó lezárult, jelezve, hogy tilos az átjárás. Jóformán egy perc sem telt el, a sorompón kívül már egymás mögött sorjáznak a járművek. A gyalogosok is percről percre szaporodnak. Két fiatal lány — kiválva a többi közül —, kémlelve nézett szét. Félreérthetetlenül olyan szándékkal, hogy a korlát alatt átbújnak. A váltóőr figyelmeztetésére visszavonultak ugyan, de szemükből mérges nyilakat küldtek a váltóőr felé. És ha ezek ölni tudtak volna, bizonyos, hogy Vaszari István ottmarad a két sorompó közó holtan. P. M. Elkészült a Paksi Konzervgyár hétmillió forintos beruházással épült új, paradicsomfeldolgozó üzeme melyben naponta tizenöt vagon nyers anyagot dolgoznak fel sürített paradicsommá. A léállomás. ► Az automatikus vezérlőszekrény. Az ugyancsak autó r matikusan vezé- |í reál besűrítő. zott. Az iskolát ugyanis korábban egy magánházban helyezték el. A tulajdonos, Erős Szaniszló, évek óta kér, kilincsel: adják vissza neki azt a lakrészt, amelyiket az iskola foglal el. Kérése jogos és indokolt. A világtalan ember nagy családdal él egy szoba, konyhás lakásban, olyan körülmények között, amilyet nemcsak ő kifogásol, hanem szinte az egész környék. * másik súlyos probléma: " Tabódra nagyon nehéz tanítót kapni. Hosszú ideig olyanok tanítottak az itteni iskolában, akiket valamilyen fegyelmi okból mozdítottak el a járás más községéből. Ez a helyzet meglehetős visszatetszést váltott ki azokban, akik nem követtek el semmit, mégis felajánlották nekik a tabó- di tanítóskodást. A válságos probléma mostanában közeledik a megoldáshoz. Nemrég került a községbe igazgatónak Cseh Béla, fiatal pedagógus, feleségével együtt. A tabódiak kimondatlanul is nagyon sokat várnak tőlük. Egyebek között azt, hogy összekovácsolják a tantestületet, példaadással megszüntetik azt a szinte pánikszerű menekülést, ahogy a községből elmentek a tanítók, az első adandó alkalommal. És természetesen azt, hogy reálisabb alapokra helyezik, s magasabb szintre emelik az iskolai oktatást. fz a kívánalom most már “ nem irreális. A helyi tanács jelentős megyei és állami támogatással megoldja a régen vajúdó iskola-problémát. Száz- húszezer forint célhiteles beruházásból, 70 000 forintnyi megyei tanácsi támogatással két tantermes iskolát építenek Tabódon. A község erői szegények. Ennek ellenére azonban községfejlesztési alapból mégis 20 000 forinttal és 30 000 forint értékű társadalmi munkával segítik a helyi viszonylatban nagy terv megvalósulását. Amikor ott jártunk, a tervek már készen álltak, az építkezési engedély is megvolt. Csupán arra vártak, hogy kézhez kapják a megyei tanács jóváhagyását a 70 000 forint támogatásról. Bizakodnak a község vezetői, bíznak abban, hogy nem lesz akadály: a Petőfi Termelőszövetkezet építőbrigádja munkához láthat, s az év végére birtokba vehetik a tabódi gyerekek az új iskolát, amely egyben másirányú fejlődésnek is lehet a kezdete. Sz. I. Hat építkezésen és egy téglagyárban holnap is dolgoznak az építőmunkások Az építőipar Tolna megyében is jelentős elmaradással küzd. A háramhónapos téli kényszerszünet negyvenmillió forintos terv- lemaradást okozott. A szakminisztérium, a szakszervezetekkel egyetértésben lehetővé teszi, hogy vasárnaponként is dolgozzanak az építőmunkások, hogy kihasználva az építőmunkára kedvező időjárást pótolják a lemaradást. Megyénkben holnap hat jelentős építkezésen mintegy kétszázötven építőipari munkás dolgozik. Szekszárdon a mérőműszergyár, az ötvenlakásos és a két huszonnégy lakásos bérházépítésénél tartanak vasárnapi műszakot. A bonyhádi és mázai lakásépítkezésen ugyancsak vasárnapi műszakot tartanak a komlói vállalat munkásai. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, ahol a tervtől való elmaradás nem jelentős, nincs lehetőség, de nem Is szükséges a vasárnapi műszakok elrendelése. A téglagyárak közül egyedül a Dombóvár IX. Téglagyárban tartanak vasárnap is munkanapot. A többi téglagyárban, így többek között Palánkon, <ss Kölesden a vasárnapi műszakot a hét más napjain dolgozzák le, megnyújtják a napi műszakot és igy teljesítik a vasárnapra esedékes tervrészt.-yabod, Dőritabód, Angyal- ■ domb és Mihálydomb — a térkép szerint négy, pusztánál is alig nagyobb településből áll a falu. De még így is olyan kicsi, hogy a Révai-lexikon említést sem tesz róla. Gépkocsivezető ismerősöm pedig foglalkozásából eredően így jellemezte: hátulján található, házzal annál is ar- Nevezetessége, hogy tavasz- szal és ősszel a sár, nyáron a por, télen pedig' a hó miatt megközelíthetetlen. Mosolyogva mondta ezeket, volt hát szavai között jó sok tréfás túlzás. Abban azonban a tréfálkozás ellenére is igaza volt, hogy Tabód a legkisebb községek közé tartozik, s talán a legvisszamaradot- tabbak közé is. A legutóbbi nép- számlálás adatai szerint 451 lélek lakja. Ám, a hétévesnél idősebb 347 felnőtt lakos közül annak idején csak 35 rendelkezett teljes általános iskolai végzettséggel, öt tett érettségit, s csupán csak egy végzett egyetemet. Az írástudatlanok száma felül van a harmincon. Persze, a népszámlálástól eltelt három év alatt némiképp változott már a helyzet, de gyökeres fordulatról még aligha beszélhetünk. Milyen az élet Tabódon? Bo- dony Béla tanácselnök szerint olyan, mint más, hasonló településen. Az örömök és gondok is is ugyanúgy megtalálhatók. Ám, ha kicsit mélyebbre nyúlunk, mégis bonyolultabbnak látszik a tabódi helyzetkép. A problémák nem gazdasági jellegűek. A bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezetet, amelyhez a község határa tartozik, a megyében a legjobbak között emlegetik. Viszont a község magával hozott néhány dolgot még régről. így például iskolája sincs rendes, és művelődési otthona sem. A két említett gond közül a nagyobbat az iskola jelenti. Körze- tesíteni ugyanis a mostani lehetőségek között nem tudják. Ennélfogva a faluban kell megoldani nyolcvan alsó- és felsőtagozatos gyermek tanítását. A zavartalan oktatás azonban nehezen képzelhető el a mai körülmények kö-
