Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

ÍÖG3. augusztus 3. ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ 3 Tanácskozás Szegeden az ország kenyeréről Kuba forradalmát ünnepli Havanna: A Forradalom terén lelkes nagygyűlésen emlékeztek meg a fegyveres felszabadító harc megkezdésének 10. évforduló­járól. A képen: a nagygyűlés közönsége. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Véget értek az amerikai hadügyminiszter nyugat-németországi tárgyalásai Országos búzatermesztési ta­nácskozást rendezett pénteken Szegeden a Földművelésügyi Mi­nisztérium, a Hazafias Népfront, a MEDOSZ és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület. A tanácsko­záson több mint százötven mező- gazdasági szákember vett részt az ország minden részéből. Dr. Petőházi Gábor földműve­lésügyi miniszterhelyettes tartott előadást búzatermesztésünk hely­zete és feladatai címmel. Többek között elmondotta: a tanácskozás fő célja azoknak a feladatoknak a megvitatása, ame­lyeket a második ötéves népgaz­daságfejlesztési terv előír, vagy­is: a tervidőszak második felétől kezdve az ország kenyérgabona­szükségletét hazai termelésből kell kielégíteni. Azért olyan fontos ezzel a kér­déssel foglalkozni, mert — bár termésátlagaink a régi 7,5, 8 má­zsás szintről a legutóbbi években a 10 mázsás színvonal fölé emel­kedtek — az összes termés jelen­tősen elmaradt az igényektől. En­Varsó, (MTI). A Lengyel Nép- köztársaság kormányának külügy­minisztériuma a következő nyilat­kozatot tette közzé: A Lengyel Népköztársaság kor­mánya mély elégedettséggel üd­vözli a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kö­zött létrejött megállapodást a le­vegőben, a világűrben és a víz- alatt végrehajtott nukleáris fegy­verkísérletek betiltásáról. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya kijelenti, hogy kész azon­nal csatlakozni az egyezményhez. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya úgy véli, hogy jelentős lé­pés történt a népek biztonságá­hoz és a béke megvédéséhez ve­zető úton. A lengyel kormány véleménye szerint a varsói szerződés és a NATO közötti megnemtámadási szerződés megkötése, valamint azoknak a részleges intézkedésre tett javaslatoknak megvalósítása, amelyeket a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke július 19-én terjesztett elő, hozzájárulna az államok közötti bizalom megszi­lárdításához és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. Az atomfegyverkísérletek betil­tásának kérdésében létrejött meg­állapodásnak meg kell könnyíte- nie a közép-európai atommentes Párizs (MTI). A francia hivata­los lap közölte az államtanács re­formjáról szóló két dekrétumot. Az egyik az államtanács szerve­zetével és működésével, a másik tagjainak státuszával foglalkozik. Az államtanács intézménye Na­poleon császártól származik. A testületnek kettős feladata van: 1. Konzultatív, véleményét ki­kérik minden törvényjavaslattal és minden rendelettel kapcsolat­ban — ezt azonban sem a parla­ment, sem a végrehajtó hatalom nem köteles figyelembe venni; 2. Döntőbírói. Az államtanács tölti be a legfelső közigazgatási bíróság szerepét. Az államtanács általában en­gedelmeskedett a degaulleista ha­talomnak. A múlt év végén azon­ban magára vonta a köztársasági elnök haragját — ugyanis tör­vénytelennek minősítette a De nek egyik oka az a mintegy 25 százalékos területcsökkenés, amely a felszabadulás előtti ve­tésszerkezethez viszonyítva bekö­vetkezett. A miniszterhelyettes ezután ösz- szehasonlította a hazai és a nem­zetközi búzatermesztés alakulását. Másfél évtized statisztikai adatai alapján a búza vetésterülete vi­lágviszonylatban 19,5 százalékkal növekedett, ugyanakkor nálunk csaknem ilyen arányban csökkent. Nemzetközi adatok szerint a ho­zamok a világon 23 százalékkal emelkedtek, nálunk az egységnyi területre jutó termelés csak 11,6 százalékos fejlődést mutatott. Ez a néhány adat is bizonyítja, mennyire időszerű búzater­mesztésünk gyökeres rendezé­se, a hozamok jelentős növe­lése. Ehhez rendelkezünk is a szüksé­ges feltételekkel. A termelőszövetkezeti mozga­lom győzelmével állandóan erő­södnek a helyes agrotechnikai módszerek érvényesítésének lehe­övezet lengyel tervének megvita­tását. Az olasz kormány bejelen­tette, hogy a közeli napok­ban hivatalosan jóváhagyja Olaszország csatlakozását a moszk­vai atomcsend-szerződéshez. Az olasz kormánynak ez az elhatá­rozása annak a kampánynak a sikerét jelenti, amelyet a kom­munisták és a baloldali erők folytatnak a Leone-kormány „ho­mályos” politikája ellen. A kor­mány nem tudott kitérni a köz­vélemény nyomása elől. Mindamellett bizonyos mérté­kig aggasztja az olasz közvéle­ményt Segni köztársasági elnök és Piccioni külügyminiszter bonni látogatása. Piccioni és Schröder csütörtöki megbeszélése után ugyanis, egy olasz szóvivő kö­zölte, hogy az olasz kormány osztja a bonni kormánynak a moszkvai atomcsend-szerződéssel kapcsolatban fennálló aggodal­mát. Az Unitá pénteki számában rámutat ennek a manővernek a veszélyeire és helyesli ugyan az olasz kormánynak azt az elhatá­rozását. hogy Olaszország csat­lakozik a moszkvai atomcsend- szerződéshez. de követeli, hogy a kormány mondja meg nyíltan, mi Olaszország álláspontja Bonn veszedelmes militarista követe­léseivel kapcsolatban. Gaulle által létrehozott rendkívü­li bíróságot, amelynek ítélete el­len nem lehetett fellebbezni. De Gaulle ekkor bizottságot nevezett ki az államtanács reformjának ta­nulmányozására. Jean Foyer, az államtanács el­nöke a Le Monde-ban nyilatko­zott a most közzétett dekrétumok­ról. A reform legfontosabb intéz­kedése az, hogy a közgyűlés mel­lett egy „szűkített” gyűlést is lét­rehoz a „megbízható emberek­ből”. Az intézkedések arra szolgálnak — hangsúlyozta Jean Foyer —, hogy az államtanácsot olyan tes­tületté változtassák, amely „nem tolja fel magát a végrehajtó hata­lom bírójának és csupán belső lel­kiismeret szerepét tölti be”, értsd: nem keresztezi az elnök rendelkezéseit. tőségei, s erőteljesen nő mezőgaz­daságunk technikai bázisa. A terv­időszak során a termelőszövetke­zeteket kiszolgáló traktorállomány 28 600-ról 51 500-ra emelkedik. A gépi aratás aránya az 1960. évi 47,4 százalékról már az idén csak­nem 80 százalékra emelkedett, s 1965-ig eléri a 85—90 százalékot. A mezőgazdaság rendelkezésére álló összes vegyes műtrágya az 1960. évi 75 000 vagonról az idén majdnem 140 000 vagonra, a terv­időszak utolsó évében pedig több mint 190 000 vagonra növekszik. Újabb jelentős területeket része­sítünk vegyszeres növényvédelem­ben, s a gyomirtás a tervidőszak végére összes kalászos növényeink 9 százalékáról 24 százalékára emelkedik. A technikai fejlődés lehe­tővé, egyes területeken szük­ségessé tette a bőven termő, belterjes búzafajták termesz­tését. 1960-ban 282 000 holdon, 1961-ben pedig 826 000 holdon vetettünk szovjet, olasz, francia és magyar származású bőven termő fajtát. Az intenzív búzafajták vetéste­rülete az elmúlt ősszel 1,1 millió holdra növekedett, s ebben az esz­tendőben csaknem másfél millió holdon kívánunk belterjes búzá­kat termeszteni. A termésátlagokról szólva el­mondotta a miniszterhelyettes, hogy ma már nem egyedülálló az olyan eredmény, mint amilyet a Sátorhely-bolyi Állami Gazdaság ért el. Ebben az évben 4264 hol­don átlagosan 19,4 mázsa búzát termeltek. Hasonló színvonalat képvisel a székesfehérvári Uj Élet Tsz, amely 440 holdról 23,5 mázsás termésátlagot takarított be. Az egyes gazdaságok termés­átlagai között azonban nagyok az eltérések, s ezt nem magyarázzák az időjárási különbségek, illetve természeti tényezők. A különbsé­gek oka általában az agrotech­nikai intézkedések különbözősé­ge. A sikeres búzatermesztés fel­tétele, hogy az agrotechnikai rendszabályokat, a termeszté­si módszereket és fajtákat a tápanyag, a nedvesség, a ta­lajfizikai és egyéb igények figyelembevételével válasszák meg. A bőven termő búzafajták csak belterjes körülmények között, megfelelő tápanyag-ellátás mellett biztosítanak magas hozamokat. A fajtamegválasztásnál vegyék fi­gyelembe az üzemi adottságokat, és azokat a fajtákat használják, amelyek az adott gazdaság adott tábláján a legmegfelelőbbek. A nagy termőképességű külföldi bú­zafajták közül a legnagyobb terü­leten a Bezosztája—1-et termel­jük. Ezzel kívánjuk bevetni a kül­földi búzafajták vetésterületének csaknem 80 százalékát. Az olasz és francia származású fajtákat fő­képpen jó talaj- és klimatikus adottságokkal rendelkező déli gaz­daságainknak ajánljuk. Hazai faj­táink közül legnagyobb területen az intenzív Fertődi 293-at kíván­juk termeszteni. Ajánljuk gazda­ságainknak, hogy gyengébb mi­nőségű talajaikon igénytelenebb fajtákat vessenek, a bőven termő fajtákat helyezzék a kulturáltabb, jobb tápanyag-ellátottságú föl­dekre. A gyakorlatban sok hibát kö­vetnek el a területegységre jutó vetőmagmennyiség megállapítása­kor. Minden dolgozót oktassanak ki arra, hogyan állítsa be gépét, miként ellenőrizze annak munká­ját. A vetés minőségét akkor ja­víthatjuk meg gyökeresen, ha ér­dekeltté tesszük az embereket eb­ben a munkában. Ennek a kér­désnek megoldása általában fon­tos a búzaterméshozamok növelé­se érdekében. Elérkezett az ideje annak, hogy azok, akik tudásuk­kal, szorgalmukkal nagy mérték­ben előmozdítják a búzatermelés fejlesztését, ezért megkapják a megfelelő erkölcsi és anyagi elis­merést. Bonn, (MTI). McNamara ame­rikai hadügyminiszter pénteken Kidben Von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter társaságában haditengerészeti egységeket tekin­tett meg. Ezzel befejeződött az amerikai hadügyminiszter nyu­gatnémetországi látogatásának hi­vatalos programja. McNamara azonban néhány napig még Nyu- gat-Németországban marad és meglátogatja a hetedik amerikai hadsereg több egységét. A hivatalos tárgyalások befe­jeztével bonni kormánykörökben azt hangoztatják, hogy az ame­rikai hadügyminiszter és a bonni vezetők között folytatott megbe­szélések „a legteljesebb összhang­ban” zajlottak le és „messzemenő egyetértésre” jutottak. Kiszivár­gott értesülések szerint McNama­ra igyekezett megnyugtatni a moszkvai atomesend-megállapo- dás miatt izgatott bonni vezető­ket: az Egyesült Államok tovább­ra sem szándékszik csökkenteni a Nyugat-Németországban állomá­sozó csapatainak létszámát és ha a takarékoskodás! program kere­tében ki is von egyes egységeket Európából, ez nem fogja érinteni a Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai csapatokat. „Ellenkezőleg — írja a Frank­furter Allgemeine-Zeitung _ — McNamaranak az a véleménye, hogy az általános leszerelési meg­állapodás létrejöttéig még na­gyobb fegyverkezési erőfeszítése­ket kell folytatni”. A lap szerint McNamara erre hivatkozva arra szólította fel a bonni vezetőket hogy a NATO-fegyverkezés kor­szerűsítése jegyében még több hadianyagot renddjenek az Egye­sült Államoktól. Von Hassel hadügyminiszter meg is ígérte, hogy a következő két évben Nyu­Genf (AFP) Genfben pénteken délután befejezte munkáját az ENSZ gazdasági és szociális ta­nácsának (ECOSOC) nyári ülés­szaka. Az éppen egyhónapos ülésszak záróaktusaként felhívást fogadtak el az általános és tdjes leszerelés megvalósítására és elismeréssel vették tudomásul a Moszkvában parafáit részleges atomcsend- egyezményt. Az ECOSOC felszólí­totta tagállamait, U Thant fő­titkárt, valamint az ENSZ fonto­sabb szerveit, hogy lássanak hoz­zá a leszerelés gazdasági és szo­ciális következményeinek tanul­mányozásához. gat-Németország a korábbi meg­rendeléseken kívül további 1.4 milliárd dollár értékű hadianya­got vásárol majd Amerikától. Ez persze azzal a követelménnyel jár majd, hogy a jövő évben a nyu­gatnémet katonai költségvetés is­mét tetemes összeggel nő és meg­haladja a 21 milliárd 1 márkát Sajtóértesülések szerint McNama­ra kedvezően fogadta a bonni ve­zetőknek azt a kívánságát is, hogy a nyugatnémet haditengeré­szetet szereljék fel rakéta-cirká­lókkal. Az amerikai hadügymi­niszter mindenesetre kikötötte, hogy a cirkálók egy részét az Egyesült Államoktól vásárolják. Nyugatnémet források szerint fontos szerepet játszott a megbe­szélésen a bonni vezetőknek az a követelése, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is tartson ki amellett, a még Strauss által ki­dolgozott stratégiai koncepció mellett, amelyet Bonnban „az előretolt védekezés stratégiájá­nak” neveznek. Ez alatt Bonnban azt értik, hogy a Nyugat-Német­országban állomásozó NATO- haderők jelentős részét közvetle­nül az NDK határa mentén állo- másoztassák és bármilyen konf­liktus esetén az Egyesült Álla­mok azonnal vesse be nukleáris fegyvereit. „A tárgyalások nyu­gatnémet részről azt a benyo­mást szerezték — írja ezzel kap­csolatban a Frankfurter Allge­meine-Zeitung — hogy Von Has­sel erre vonatkozó érvei hatást gyakoroltak McNamara-ra”. Az McNamaravel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban Bonn­ban egyébként azt mondják, hogy semmiféle konkrét határozatot nem hoztak, a megbeszéléseknek nem is ez volt a céljuk, csupán az, hogy „előkészítsék a jövőben hozandó helyes döntéseket". Az elfogadott határozatok sík­ra szállnak a nemzeti és nemzet­közi tervezés mellett, sürgetik a jobb együttműködést a gazdasá­gilag kevésbé fejlett országok megsegítése terén és javasolják, hogy központosítsák a fejlődés­ben levő országokra vonatkozó gazdasági természetű adatgyűj­tést. Mint ismeretes a viták folya­mán határozatot hoztak arról, ■hogy Portugáliát kizárják az ENSZ afrikai gazdasági bizottsá­gából, a Délafrikai Köztársaság tagságát pedig felfüggesztik. Lengyelország és Olaszország is csatlakozik az atomcsend-szerződéshez Megreformálják a francia államtanácsot Befejeződött az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának nyári ülésszaka

Next

/
Oldalképek
Tartalom