Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-14 / 189. szám
A A szekszárdi-járás termelőszövetkezeteinek öntözéséről (7. o.) Közlekedési krónika (8. o.) Á termonukleáris háború és a néptömegek Az atomcsead-eBvezméiv az amerikai szenátus előtt Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi száma J. Arbatov cikkét közli „A termonukleáris háború és a néptömegek” címmel. A lenini kommunistáik mindig úgy vélekedtek, hogy a háború elfogadhatatlan eszköz az államközi viták rendezésére — írja bevezetőben a cikk szerzője. A korszerű tömegpusztító fegyverek megjelenése szükségessé tette, hogy a marxista—leninisták határozottan mozgósítsanak minden erőt a termonukleáris világháború megakadályozására, újabb politikai tételeket dolgozzanak ki. új taktikát alkalmazzanak a marxista—leninista pártok egyik hagyományos céljáért, a népek közötti békéért folytatott harcban. Ilyen tétel, hogy korunkban a fő feladat a termonukleáris háború megakadályozása és hogy az erőviszonyoknak a nemzetközi küzdőtéren történt megváltozása eredményeként korunkban lehetővé vált az új világháború kirobbantására irányuló imperialista kísérletek meghiúsítása. Ilyen tétel, hogy a békés együttélés a szocialista országok külpolitikájának fő irányvonala. Ilyen tétel, hogy harcolunk az általános és teljes leszerefésért, mint olyan célért, amely rendkívül fontos és megvalósítható. Ilyen tétel, hogy megteremtsük a békeharcosök széles körű egységfrontját, amely átfog minden országot, átfogja a legkülönbözőbb osztályokat és társadalmi rétegeket. Mindezek a tételek és következtetések benne vannak az 1957-ben kiadott moszkvai nyilatkozatban és békekiáltványban és az 1960- ban kiadott moszkvai nyilatkozatban, amelyeket az egész kommunista mozgalom helyeselt. Ezért keltett nyugtalanságot és megütközést a kommunista mozgalomban az a külön álláspont, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetősége foglalt el a háború és a béke kérdéseit illetően. Ez az álláspont ékesen megnyilvánul abban, ahogyan a Kínai Kommunista Párt vezetői a termonukleáris háborúhoz viszonyulnak. A testvérpártokat bírálva a kínai vezetők kijelentik; helytelen dolog olyan nagy jelentőséget tulajdonítani a termonukleáris háborúnak, magának a nukleáris fegyver problémájának, mert a történelem menetét úgysem a fegyverek, hanem a néptömegek döntik el. Ezt az álláspontot nyilvánítják az egyetlen helyes marxista—leninista álláspontnak, az egész nemzetközi kommunista mozgalom álláspontjáról pedig azt mondják, hogy az helytelen, mert a marxizmus helyébe „a fegyverek mindenhatóságának” elméletét teszi. A háború, vagyis a háborúban alkalmazott eszközök, sajnos, olyan tényezők, amelyek a legérzékenyebben érintik a néptömegeket, hiszen emberek millióinak élete és halála függ tőlük, éppen a néptömegeket félemlíti meg, jelentékenyen befolyásolja azt a képességüket és lehetőségüket, hogy hatást gyakoroljanak az események menetére. Az igazi marxista—leninisták mindig kizárólag így közelítették meg ezt a problémát — állapítja meg a Pravda cikkírója. Annak, aki híven követi a marxizmus—leninizmust. sohasem fog eszébe jutni, hogy a néptömegeket egyszerűen szembeállítsa a fegyverekkel, a haditechnikával. Tehát semmiképpen sem szabad leírni a számláról a fegyverek erejét, úgy vélekedni, hogy a tömegekkel szemben a fegyver semmit sem ér, mert ugyanis a tömegek döntik el a történelem menetét. Különösen napjainkban, amikor az új fegyverek gyakorlatilag egész országok és világrészek néptömegeinek fizikai megsemmisítését teszik lehetővé. A háború megakadályozásáért folytatott harc tulajdonképpen olyan harccá válik, amelynek célja, hogy a tömegek betölthessék történelemformáló szerepüket és ne pusztuljanak el egy termonukleáris háború tüzében. A kínai elvtársak egyszerűen figyelmen kívül hagyják e körülményeket. Szemlátomást lebecsülik a nukleáris fegyverek szörnyű pusztító erejét, azt állítják, hogy ,,az atombomba papírtigris”, úgy vélekednek, hogy veszedelmes dolog megmondani az igazságot a termonukleáris háborúról, mert ez „megbénítja” a tömegeket, csökkentheti akaraterejüket és elszántságukat. Kell-e arról szólnunk, hogy a termonukleáris háború után megmaradó rádioaktív romok az elképzelhető legrosszabb alapot nyújtanák az „ezerszer magasabb civilizáció” felépítéséhez? Minden józan gondolkodású ember előtt világos az is. hogy szó sem lehetne semmiféle „rendkívül gyors ütemű” építésről. Ha az imperialisták kirobbantanának egy ilyen háborút, ez természetesen az ő pusztulásokra vezetne. De ez megnehezítené a szocializmus és a kommunizmus felépítését is. Ezért irányítja a kommunista mozgalom olyan- harcba a dolgozó tömegeket, hogy fennmaradjon a béke és békés viszonyok között biztosítsuk a szocializmus győzelmét. Az adott esetben a kínai vezetők alaptalanul hivatkoznak az igazságos és igazságtalan háborúról szóló marxista tanításra is. Amíg van kapitalizmus, addig sok igazságtalanság van a világon: társadalmi és nemzeti elnyomás, politikai önkény és így tovább. Ezekkel egyetlen kommunista sem békélhet meg. A Szovjetunió, a szocialista országok kötelességüknek tartják, hogy mindent megtegyenek ezeknek az igazságtalanságoknak a megszüntetéséért. Ámde az következik-e ebből, hogy az ilyen igazságtalanságok ellen termonukleáris háborúval kell küzdeni? Vajon kinek lenne áldás, ha ilyen módszerekkel állítanék helyre az igazságot? Hiszen — mint azt az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele is megmondta — az atombomba nem válogat, hol van egy imperialista, hol pedig egy dolgozó, egy adott területre csap le. és így egy monopolistával együtt sok millió munkás semmisülne meg. Világos, hogy a munkásosztály elutasítja azokat a „jótevőket”, akik azt ajánlják, hogy céljai megvalósítására törekedve pusztuljon el a nukleáris háború tüzében. A Rapaeki-terv és a moszkvai egyezmény A moszkvai részleges atom- csend-egyezmény világsikere általános örömet keltett Lengyel- országban. A lengyelek elégedetten állapítják meg, hogy a Ra- packi-terv megvalósításának kérdése a moszkvai egyezmény nyomán ismét előtérbe került. Amikor Winiewicz. lengyel külügyminiszter-helyettes Moszkvában aláírta az atomcsend- egyezményt, szintén kifejezte reményét, hogy új lépések követik a nemzetközi feszültség enyhülésének ezt a jelentős eseményét: a nyugati hatalmak elfogadják Hruscsov javaslatait az enyhülés további szakaszait illetően és sor kerül a NATO-álla- mok és a Varsói Szerződésben részt vevő országok közötti megnemtámadási egyezmény megkötésére. valamint — tette hozzá — a közép-európai atommentes-öve- zet lengyel tervének realizálására is. Bizalmatlansági indítvány az indiai parlamentben Kedden Delhiben megnyílt az indiai parlament rendes ülésszaka. Az ország politikai helyzetét az jellemzi, hogy a reakció fokozódó erővel kísérli meg Indiát letéríteni a hagyományos semlegesség útjáról és a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjeihez láncolni. A jobboldali ellenzéki erők tömbje a parlament munkájának már az első napján a népi kamara elé terjesztette azt az indítványt, hogy a parlament szavazással vonja meg a bizalmat Dzsavaharlal Nehru kormányától s a kormány mondjon le. így történt, hogy India függetlenné válása óta első ízben a parlament Nehru kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt vitat meg. Rossz hangulat Bonnban Amerikai részről néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy technikai okokból 600 fővel csökkentik a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai csapatok létszámát. Hozzáfűzték azonban, hogy ez nem jelenti az amerikai csapatok „harci erejének” gyengülését, mert a nyugat-berlini amerikai helyőrség fegyverzetét még korábban megerősítették és annak létszáma a mostani csökkentés után is magasabb marad, mint két évvel ezelőtt volt. A Süddeutsche Zeitung jelentése szerint az amerikai csapatok létszámának csökkentése bonni kormánykörökben „rossz hangulatot” keltett. Az argentin nemzeti kongresszus hétfőn jóváhagyta az Illia köztársasági elnökké és Perette alelnökké történt megválasztását. Mindkét politikus a Polgári Radikális Népi Unióhoz tartozik. Washington (Reuter—AP— TASZSZ). Az amerikai szenátus külügyi. hadügyi bizottságnak és az atomenergia bizottságnak tagjai folytatják Rusk külügyminiszter meghallgatását a moszkvai atomcsend-egyezmény ratifikálásával kapcsolatban. Morse, demokrata párti szenátor megkérdezte Rusktól, hogy az Egyesült Államok a jövőben szándékozik-e nukleáris információkat juttatni Franciaországnak, ama tény ellenére, hogy a francia kormány nem hajlandó csatlakozni a moszkvai egyezményhez. Rusk kijelentette, hogy az amerikai kormány a jövőben nem kíván ilyen információkat adni Franciaországnak. Egy másik' kérdésre válaszolva Rusk hangoztatta, hogy a szerződést bárki felmondhatja három hónapos határidővel, amennyiben úgy látja, hogy a szerződéshez nem csatlakozott hatalmak részéről folytatott rendszeres nukleáris kísérletek veszélyeztetik biztonságát. A külügyminiszter megállapította. hogy a , moszkvai szerződésben foglaltak nem befolyásolják az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító fegyverekkel végzett kutatásait. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződésre utalva Rusk rámutatott arra, hogy e kérdésben az Egyesült Államok nem dönthet egyedül, hanem meg kell hallgatnia NATO-beli szövetségeseinek a véleményét is. Rusk nyomatékosan hangoztatta, hogy a moszkvai szerződés nem tartalmaz titkos záradékokat. Közölte, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások jegyzőkönyvét ismertetik majd a szenátus tagjaival, A külügyminiszter nyomatékosan a szerződés ratifikálása mellett szállt síkra. Hangoztatta, hogy amennyiben a ratifikálás nem történne meg ez a legsúlyosabb következményekkel járna. „Nehéz volna megértetni a világgal, miért nem tettük meg az első lépést a béke felé. amikor az emberek olyan nagyon várják, hogy további lépések történjenek ez irányban” — fejezte be tanúvallomását Rusk külügyminiszter. Miközben Rusk a külügyi és hadügyi bizottság kibővített ülésén beszélt, Edward Teller. „a hidrogénbomba atyja” a szenátusnak a fegyveres erők felkészültségével foglalkozó albizottsága előtt jelent meg és a moszkvai szerződős ratifikálása elfen beszélt. TeHer szerint -e moszkvai szerződés ratifikálása „súlyos következményekkel járna az Egyesült Államok és a szabad világ biztonságára”. Dean Rusk, hétfőn este felkereste Kennedy elnököt, hogy személyesen számoljon be a moszkvai atomcsend-egyezményről. valamint legutóbbi moszkvai es bonni tárgyalásairól. Dr. Szentgyorgyi Albert nyilatkozata Dr. Szentgyorgyi Albert, az Egyesült Államokban élő Nobel díjas magyar porfesszor hétfőn levelét intézett a New York Times szerkesztőségéhez. A levélben erőteljesen állást foglalt a moszkvai atomcsend-egyetamény ratifikálása mellett. A professzor ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott Polgár- Dénes- nek, a Magyar Távirati Iroda washingtoni tudósítójának. Nyilatkozatában ezeket mondotta: — Az atomcsend-egyezmény- nyel kapcsolatos technikai problémák nagyon fontosak és megérdemlik a . Legalaposabb elemzést. Nem szabad azonban szem elől téveszteni az alapvető kérdést. Lord Home és Dean Rusk táviratai Lord Home angol külügyminiszter táviratot intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz, amelyben köszönetét fejezi ki a moszkvai vendéglátásért. „Aláírtuk a szerződést, értékes beszélgetéseket folytattunk, s őszintén remélem, hogy ezek szilárd fundamentumot teremtettek, amire építhetünk a jövőben” — írja Home. . Rövid idő alatt alkalmunk volt sokat látni és sokat tenni.” Dean Rusk amerikai külügyminiszter Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek küldött táviratában ugyancsak köszönetét fejezi ki a szívélyes vendéglátásért és hangot ad annak a reményének, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés „csak első lépés lesz azon az úton, amelyen az országok kinyilvánítják elszántságukat a béke kivívására. ami a következő: a modem tudomány, amely a századfordulón született, az embert emberfeletti erők mesterévé tette. A tudomány haladásét nem lehet megállítani, és így az embernek döntenie kell, hogy ezeket az erőket életének megjavítására, vagy sajátmaga elpusztítására használja-e fel. Az atomcsend-egyezmény az első lépés új és jobb emberi kapcsolatok felé. Az egyezmény fordulópontot jelenthet történelmünkben. Ha az amerikai szenátus nem ratifikálná az egyezményt, súlyos katasztrófa felé vezetne minket, ha pedig csak 'kén y tel en -k el letlen fogadná el. akkor veszélyeztetné az Egyesült Államok erkölcsi szerepét. „Úgy vélem — állapítja meg Dean Rusk —, hogy önnel és Hruscsov miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseink hozzájárultak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémák jobb megértéséhez.” lapén és Izland is csatlakozik Tokió (Reuter, AP. TASZSZ). A japán kormány hétfői ülésén a moszkvai szerződéshez való csatlakozás mellett döntött. Gudmundsson izlandi külügyminiszter hétfőn rádióbeszédet mondott, amelyben közölte, hogy az izlandi kormány a moszkvai szerződést igen fontos nemzetközi eseménynek tekinti.
