Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

lí>63. augusztusi ÍÖTflS WE6TÍS VPPÜJSTra 5 Kerékasztal Boltosok az áruellátásról A MÉSZÖV, s a Népújság Szer­kesztősége pár nappal ezelőtt Szekszárdim rendezte meg a fa­lusi boltosok ankétját. Arra gyak­ran kínálkozik lehetőség, hogy a vásárlók a kereskedelemről véle­ményt mondjanak, ennek az an- kétnak viszont éppen az volt az érdekessége, hogy a kereskede­lemről, főleg a falu áruellátásáról azok beszélhettek, akik végzik is ezt a munkát. Sok szó esett ar­ról, hogy a falusi boltegységek vezetői, dolgozói kevés szabad idővel rendelkeznek. A felszólalá­sokból az derült ki, hogy elég ál­talános ez a gond. A nagydorogi Prak Mihály el­mondotta, a törvényesen járó sza­badságok igénybevétele náluk elég körülményes. Elsősorban he­lyettesről kellene gondoskodni, de nincs eldöntve pontosan, hogy ki­nek kötelessége ezt megtenni, a földművesszövetkezetnek, vagy a boltkezelőnek. Mindenesetre érdemes lenne a felsőbb szerveknek valami­lyen megnyugtató megoldást találniok, esetleg tanulmá­nyozni a postai hivatalvezetők szabadságolási rendszerét, s annak alapján enyhíteni a fa­lusi boltkezelők ilyen termé­szetű gondjait. Feltétlenül biztosítani kellene számukra a pihenést, mert amúgy is túlterheltek. Szóvá tették, hogy a minőségi áruátvételt például szinte képtelenek a követelmé­nyeknek megfelelően végezni. Emiatt fordulhat elő olyan eset is. hogy csak késve figyelnek fel a minőségi hibákra. Erről szólva Puskás Lajos döbröközi boltos a következőket mondotta. „Egy íz­ben 30 000 forint értékű cipőt kap­tam. Képtelen voltam a szabá­lyoknak megfelelően eljárni, s csak később vettem észre, hogy a vulkanizált bakancsok egy része rosszul lett párosítva. Volt olyan doboz például, amelyikben az egyik cipő 39-es, a másik 41-es volt.” Ilyen esetben aztán nehéz a nagykereskedelem és a kiske­reskedelem között igazságot ten­ni. mert mindegyik a szabályok­ra. a rendelkezésekre hivatkozik, és rendszerint a túlterhelt boltke­zelő húzza a rövidebbet. Mind­ezeknek persze gyakran a vásár­lók látják a kárát és ezt szem előtt tartva, jogosnak látszik a fa­lusi bolti dolgozóknak azon óha­ja. hogy a nagykereskedelemben jobban érvényesüljön az az elv, hogy nem a vásárlók vannak a kereskedelemért, hanem fordítva: a kereskedelem a vásárlókért. A felszínes és rosszul átgondolt intézkedéseknek egyik iskolapél­dája a gyümölcslé. Meghirdették a gyümölcslé- eladási versenyt, az ankét résztvevői viszont elmondták, verseny van, de gyümölcslé nincs. A földművesszövetkezeti kiskeres­kedelem 140 mozgóárust foglal­koztat a nyári munkák ideje alatt. „Hiába a mozgóárus, ha nincs ellátva megfelelően palackozott sörrel, hűsítővel, stb.” — mondot­ta egyebek között Horváth János, a MÉSZÖV kereskedelmi főosz­tályának vezetője. Ö említette azt is, hogy számokkal bizonyítható: az igények nőnek, és sokszor va­lóban nehéz lépést tartani azok­kal. kielégíteni azokat. Mindezt tudva és elismerve is, az a hely­zet, hogy a meglévő készletek el­osztását sörből is jobbá lehetne tenni, ha a söripar több italt pa­lackozna. Az ankéton részt vevő kiskeres­kedők egytől egyig kifogásolták a csomagolás elégtelenségét. Az önkiszolgáló boltok rend­szere végeredményben a vá­sárlást teszi kulturáltabbá és főleg gyorsabbá, de csak ak­kor, ha a kiskereskedelem csomagolt árukból elegendő mennyiséget kap a nagykeres­kedelemtől. Ilyen tekintetben különösen sok a panasz a FÜSZÉRT-re. Az át­szervezés, az összevonás kezdeti nehézségeivel sok minden magya­rázható. de nem fogadható el sem­miképpen, hogy van község, ahol napokig nem kapnak a vásárlók babkávét, savanyú, vagy mokka­cukrot. esetenként fűszerpaprikát. A kisebb falusi boltok vezetői pe­dig amiatt méltatlankodnak, hogy a gyári csomagolású árut eseten­ként bontani kellene, de bontásra állítólag nincs mód. Nagy mennyi­séget pedig egy kisebb bolt sok­fajta okból nem bír átvenni. Tóth Károly elvtárs, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazga­tója tette szóvá és Korsós elvtárs, a megyei tanács vb. kereskedel­mi osztályának a vezetője meg­erősítette. hogy a húsipar Pécsre történő összevonásával Tolna me­gye húsellátása rosszabbodott. Ami az átszervezést illeti, az elv helyes. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a megye lakossága rosszabbul járt. Szekszárdon pél­dául hónapok óta nem lehét bel­sőrészt kapni. Kevés a szállítóeszköz. A kiske­reskedelemben a falusi boltos ezt nagyon megérzi. Egyáltalán nem megy eseményszámba, hogy éjjel keltik fel a boltost, mert megér­kezett az áru. Lehetne és kellene is ezen változtatni: a túrajáratok dolgozóitól több fegyelmet, a me­netidők pontosabb betartását iga­zán meg lehet kívánni. Nem lehet szabályként elfogadni, hogy Gyu­laira például sorozatosan éjfélkor érjen az árut szállító gépkocsi. A fegyelem szempontjából pedig kár lenne szemet húnyni az olyan la­zaság felett, hogy a Tolnára irá­nyított cukrot a túrajárat dolgo­zói lerakják Bölcskén... Joggal kérték az ankét részt­vevői, hogy a felettes szervek és a sajtó behatóbban foglal­kozzanak. illetve foglalkozzon a kiskereskedelem mellett' a nagykereskedelem kötelessé­gével is, már ami az áruellátás jobbá téte­lét illeti. Ezzel kapcsolatban Vav- rik Sándor, a bonyhádi gondokat ismértette. Szerinte kevés az idényjellegű cikk és a választék nem tart lépést a kereslettel. Vav- rik elvtárs főleg a férfi-, a gyer­mekszandál. a nyári öltönyök, vá­szonöltönyök választékát kifogá­solja. Lőrinczi Géza — szintén Bonyhádról — erre jegyezte meg: nem érti. miként szerepelhet most a szezonvégi kiárusítás cikk­listáján a férfi shortnadrág, ami­kor férfi shortnadrágot hónapok óta nem lehet náluk kapni. Hasznos és figyelemre méltó ész­revételeket tettek az áruellátásra vonatkozóan a MÉSZÖV, a Nép­bolt Vállalat jelenlévő vezetői és a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályvezetője. (Ezekre lapunk­ban visszatérünk. Ilyen egyebek között az is, hogy a TÜZÉP-tele- peken nehéz téglához jutni.) Greif Antal, á Népbolt Válla­lat képviseletében arról számolt be, milyen elgondolások foglal­koztatják az illletékeseket Szek- szárd város áruellátásának jobbá tétele érdekében. Ö hívta fel ar­ra is a figyelmet, hogy a bútorok szállítása ide. Tolna megyébe sok kívánnivalót hagy maga után. Állítása szerint olyan, bútor­ral megrakott vagon még nem érkezett a megyébe, amely­ben a bútor sértetlen lenne. Prantner János, az 50-es Népbolt vezetője a tejtermékekkel való el­látás fogyatékosságairól szólt. Az ankét résztvevői helyesel­ték. hogy elmondhatták vélemé­nyüket, s arra kérték az illetékes felsőbb szerveket, hogy a kerek- asztal-értekezleten elhangzott ja­vaslatok alapján segítsék hozzá a falusi kiskereskedelmet az áruel­látás minőségének további javítá­sához Sz. P. Gabonatermelési tanácskozás a Szekszárdi Állami Gazdaságban Hétfőn délelőtt a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kul­túrtermében gabonatermelési ta­nácskozást tartottak. A megbe­szélésen a megyei és járási párt és tanács mezőgazdasági osztály vezetők, valamint a gépállomási és állami gazdasági vezetők vet­tek részt. A tanácskozáson részt vett Vi­lágit István elvtárs. a megyei pártbizottság titkára. Tolnai Fe­renc elvtárs. a megyei tanács el­nökhelyettese és Szűcs Lajos a me­gyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. A referátumot, amely a megyei párt végrehajtó bizottság határo­zatán alapul Horváth József elv­társ. a megyei párbizottság me­zőgazdasági osztályának vezetője tartotta. A megjelentek délután meg­tekintették az állami gazdaság ön­tözéses területeit. Az egésznapos tanácskozás rész­letes ismertetésére következő számunkban visszatérünk. Rekordforgalom a baromfifarmokon A keltetőállomások — a kora tavaszi tojáshiány miatt — máju­sig erősen elmaradtak a keltetés­sel. Azóta nemcsak az elmaradást Termelőszövetkezeti KíSZ-titkárok tapasztalat- cseréje Domboriban Vasárnap a dombori KlSZ-tá- borban rendezte meg a megyei KISZ-bizottság a termelőszövet­kezetekben működő KlSZ-titká- rok tapasztalatcseréjét. Azokat a KISZ-titkárokal és titkár-helyet­teseket hívták össze, akik Pécsett és Csillebércen végeztek a közel­múltban KISZ-iskolát. Tóth Jó­zsef megyei titkár vitaindító elő­adása után beszámoltak a részt­vevők arról, hogyan használták fel a gyakorlati munkában az is­koláin tanultakat. hozták be, hanem jelentősen túl is teljesítették az előirányzatokat. Július végéig országosan 62 millió naposbaromfit adtak át a nagy­üzemi baromfifarmoknak, illetve a kistenyésztőknek. Ez az évi elő­irányzat 75 százalékának felel meg, s kereken 11 millióval több. mint amennyit a múlt év hasonló időszakáig átadtak. Különösen nagy a „felfutás” a csibénél. A naposliba-iőrgalom a tavalyi szin­ten maradt, a kacsánál pedig ki­sebb elmaradás tapasztalható. A pulyka- és a gyöngyös-állomány az idén gyors fejlődésnek indult: napos pulykából tavaly 820 000-et. az idén pedig már 1 300 000-et vettek át a tenyésztők. A gyön­gyöscsibe-forgalom a múlt évi 87 000-ről 325 000-re nőtt. Az állomások csaknem teljes kapacitással dolgoznak jelenleg is, s a tervek szerint a keltetést az idén már folyamatossá teszik. Az első délelőtt Többszörösére nőtt a forgalom — Aki a hangját is eladta — Nem számít, ha két centivel rövidebb — Az üzletvezetőt keresem — mondtam az egyik eladónak, a szekszárdi divatáru-boltban. — A szezon végi kiárusításról szeretnék érdeklődni. — Nem tudok semmit sem mondani — feleli Láng Ilona, a bolt vezetője —, inkább nézzen körül. Az előző kiárusítás során nem voltak ennyien egyszerre az üzletben, mint most. Előkerül a pénztárkönyv, rö­vid számolás: — 21 778 forintot árusítottunk eddig a mai napon. Még nincs II óra. — Máskor több szokott lenni? — Ez kétszerese, mint ameny- nyit a nyári hónapokban egy nap alatt árulunk. A 20—30 szá­zalékos kedvezmény becsalogatja a vásárlókat. Mellettünk egy férfi tetszetős mintás inget próbálgat, de nem tud dönteni. — Kérem, tessék csak meg­nézni, nem hosszú nekem ez az ing? — Tessék felpróbálni! A férfi felveszi az inget, s ismét kérdően fordul az eladó­hoz. — Nem, ez nem hosszú, in­kább egy-két centivel rövidebb a kelleténél. — Ilyen kicsire nem nézünk — így a férfi. — Annyival olcsóbb is. Csomagolják be. A Garay téren lévő ruházati boltban Bálint Sándor vezető kí­sér végig a nagy tömegen, A konfekciórészlegnél már meg­jelent az első hiánycikk: — Elfogyott a férfi vászon- és sportnadrág. A cipőosztályhoz nagy töme­gen kell áttörnünk magunkat. ‘ Angyal Lászlóné arról panasz­kodik. hogy nincs annyi szan­dál. mint amennyit el tudnának adni. Nagy a választék, de a kereslet még nagyobb. — A kolléganőm már a hang­ját is eladta — mutat Preimayet Györgynére. Preimayerné valóban olyan re­kedt hangon kérdezget- a vásár­lóktól. hogy alig lehet hallani. Szomori Ferenc, a kötöttáru­osztály vezetője megtörli a hom­lokát, ő is panaszkodik: — A rövidujjú férfiingeket már elkapkodták, műanyagzokni­ból talán délutánig bírja a kész­letünk. aztán az is elfogy. A pénztárfülkéhez lépünk. A pénztáros kihúzza a fiókot. Zsú­folt a százasoktól, tízesektől: — Itt van tízezer, itt pedig... szóval összesen hatvanezer fo­rintunk van eddig. Még nincs egészen féltizenkettő. Bálint Sándor megtoldja: Máskor 25—30 000 szokott lenni egy napon. Ha ehhez hoz­závesszük. hogy ugyanaz a ruha­darab olcsóbb lett. hát alaposan megnőtt a forgalom. A féríi-konfekcióboltban 130 vevőt szolgáltak ki déli tizen­kettőig. — Ez éppen háromszorosa a többi napok forgalmának — így Regős György üzletvezető. — Nálunk érdekesség, hogy nem­csak a leárazott ruhaféleségeket viszik, hanem a többit is. Az előbb adtunk el egv 1730 forin­tos férfiöltönyt. Hiába, szezon végi kiárusítás van. B. F. Kétszázmillió forint tanszerekre Az Iskolai felszereléseket Ér- ! tékesítő Vállalatnál kapott tá-.. jékoztatás szerint, különböző tan­szerek és szemléltető eszközök szállítása jó ütemben halad. Az az összeg, amit az állam külön­böző forrásokból az idén a me­gyék rendelkezésére bocsát, meg­közelíti a kétszázmillió forintot Nagy mennyiségben juttatnak azokból az új. korszerű szemlél­tető eszközökből, amelyek a fi­zika, a biológia, a nyelv, a tör­' ténelem oktatását könnyítik, se­gítik-A., gyakorlati foglalkozások­hoz szükséges műhelyfelszerelé­sek közül azok. amelyek haszná­lata — méretük miatt — az elő­ző években elég sok nehézségbe ütközött, most már úgynevezett gyermek-méretben készülnek. Elmondották még, hogy ez évben is fokozódott az érdeklődés kül­földön a magyar tanszerek és szemléltető eszközök iránt. Kevesebbet szívunk! 1961 óta csökkent a dohányzás mértéke A magyar dohányipar adatai I szerint 1953-ban Magyarországon tízmilliárd-negyvenötmillió ciga­retta fogyott. Ettől kezdve 1961-ig évenként körülbelül fél egymil- liárddal nőtt az igény, kivéve 1958-at. amikor az előző évhez képest félmilliárddal csökkent a vásárlás. 1961. a csúcsforgalom éve volt. Ekkor 16 milliárd 294 millió cigaretta kellett a kereslet kielégítésére. így tízmillió lakost számolva — a csecsemőket is be­leértve — 1600 darab volt az évi fejadag. 1961. óta csökkent a dohány­I zás mértéke. A múlt évben 15 milliárd 457 millió cigarettát ér­tékesítettek az országban, az idei terv pedig’ 15 milliárd 600 millió, ebből az első félévben 7 milliárd 555 milliót hoztak forgalomba. Általában 26—28 féle cigarettát árusítanak a dohány­boltokban. Négyfajta teszi ki azonban az egész forgalomnak több mint 92 százalékát. A leg­keresettebb a Kossuth. Az első félévben eladott egész mennyi­ségnek 57,2 százaléka volt. Ezt a Munkás követi 16.2, s harmadik a Terv 13,3 százalékos aránnyal, Értékelték a Dalmandi ÁG kombájnosainak munkáját A Dalmandi Állami Gazdaság­ban értékelték az aratási mun­kákban részt vett brigádok mun­káját. Első helyezést ért el a 29-es SZK 3-as kombájn vezetője Jobi György felelős vezető és Izsalt József segédvezető, akik 68.05 vagon gabonát arattak le és csépeltek el. A 28 napos munkaidényben Jobi György 4918 forintot keresett, amihez hozzá jön a prémium, amit a szalma­veszteség csökkentéséért kap. Se­gédvezetője 3805 forintot keresett. A brigádelsőséggel járó jutalmat a későbbiek folyamán kapják meg. Második helyezést Tóth Bagi Sándor és segédvezetője érte el 58 vagon teljesítménnyel. Ezenkívül helyezést . értek el Grósz József. Právics János. Pe­tes János és segédvezetőik. Szabó Mátyás levelező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom