Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-06 / 182. szám
4 TOLNA IweGTKÍ HEtfljsÄÄ ÍW3; auffUSTtus 6. TEJ reggel — MUNKA éjszaka Éjszakai műszakban a tejesautóval Alkonyodik. Beszállunk a kocsiba. Még egy kis rendezgetés, rakosgatás a fülkében, hogy kényelmesebben elférhessünk, aztán már mehetünk is. Azaz mehetnénk. ha gépkocsivezetőnk Tornóczki Mihály hosszas keresgető» után ki nem jelentené, hogy otthon felejtette a slussz-kulcsot. Nem is csodálkozom. Most jött be szabadságról, kicsit kizökkent a munkából. Különösebb baj azért nincs, gyakorlott „pilóta" már szöggel is kitűnően indít. Irány a tejüzem. Ott vár bennünket Prantner József rakodó és Vagy száz üres, és néhány tejjel teli kanna. Először Szekszárdot járjuk végig. Itt is ott is lekerül egy-egy kanna tej, aztán már csak az üres kannák maradnak a kocsin. Kicsit kifutottunk az időből, erősíteni kell az iramot. Sötét van. Csák a reflektorok fénye világít az úton. A motor ütemesen zúg, jól haladunk. Még forgalmas az út... főleg Pécs felől találkozunk sok kocsival. Nem hiányoznak az éjszakai országút banditái sem: a. reflektorozók. öt ilyennel is találkoztunk, akik abban találták örömüket, hogy vezetőtársaikat elyakítsák. Sőt, némelyikük még villogtatta is lámpáját, hogy ne legyen olyan egyhangú. De vezetőnk nem bosszúálló. Mindig ő az első. aki tompítja az éles fényt Kopog a motor Letérünk a főútról. Gödrös, rossz kövesúton közeledünk Kis- dorog felé. — Kopog a motor — szól a sofőrünk és Józsi bácsi a rakodó rábólint. Semmi különöset sem veszek észre. Alig haladunk pár kilométert már én is hallok va- larnj furcsa zakatolást. Megállunk Halk szitkozódással nyitják ki. a. motorház tetejét. Megint kiesés. Előkerülnek a szerszámok, no meg a szúnyogok is. Kellemetlen, ilyenkor a szerelés. Vezetőnk kezében gyorsan mozog a kulcs. Józsi bácsi már tudja mikor, milyen szerszám következik. Nem először járnak együtt. — Tegnap zuhogó esőben kellet defektet szerelni, hogy időben megérkezzünk. Gyorsítjuk a tempót, hamarosan Kisdorogon vagyunk. A rakodó kiszáll, kicseréli a kannákat. Le az üreset fel a telit és már mehetünk is. Elképzelhetetlen ricsajjal robog a kocsi. Rassz az út, a kannák összeverődnek. Nem hiába panaszkodnak a mellette lakók, hogy legszebb álmukból zavarják fel őket a tejesek. Tevelen állunk meg. Szanaszét itt is. ott is hevernek kannák. — Itt mindig baj van — mondja Józsi bácsi. — de majd én is így rakom le. akkor majd meglátják milyen kellemes. Á dűlőútnn közelebb Závod után robogunk tovább. Nem sokára fákkal, bokrokkal szegélyezett, alig látható dűlőútra fordulunk. Nehéz vezetni az ilyen keskeny, hepehupás területen. — így közelebb — mondja a sofőr, legalább 50 kilométer kerülőt vágunk le, meg aztán nincs is akkora hegy, mint a kövesúton nem kell erőltetni a kocsit. Lengyelben jókora halom kanna várakozik szépen összerakva. Bőven van munkája most a rakodónak. Józsi bácsi fújtatva, izzadt arcát törölgetve ül be mellénk. Nehéz, de sietni kell, mert így is sok az időkiesés. Megyünk tovább. Egyre sűrűbben villan a gyufa lángja a vezetőfülkében. Álmosító a motor egyhangú zúgása, a szürke út. Már én is csak becsületből tudom nyitva tartani a szememet. De a sofőrnek élénken kell figyelni. Kisvejke, Muosfa. Aparhant... Lassan elfogytak az üres kannák, és.2500 liter tejjel igyekszünk Szekszárd felé. Éjfél. Már senki sem jár az .Úton. de ők még nem végeztek. A következő forduló Majos felé indul. Csak azután térhetnek nyugovóra a reggelinket biztosító dolgozók. Kónya József Modern szakmák Hűtőgépj avítő Bolthajtásos helyiség. Vastag | falak. Első pillanatban inkább valami kolostorra emlékeztet, mint műhelyre. Ha a padlózatra nézel, rögtön tudod hol vagy. Óriási zsúfoltság. Hűtőgépnek, porszívók padlóke- félők. mosógépnek. „Gyógyító” kézre várnak. A sarokban tekercselő gép. A nagy motorokhoz kézi csévélő szolgál. Fáradtságos „kisüzemi” munka. Az orsókon csillogó, zománcozott huzalok. A tekercselőn fehér parafin hever. A kezet védi a felmelegedett huzaltól. A sarokban elhasznált, kiégett huzalok tömege. Olvasztóba kerülnek. Értékes vörösréz. A munka a lehetőségekhez mérten már szakosítva van. A hűtőgépszerelővel. Falusi Jánossal akarok beszélni. Nem kell sokat keresgélnem. Középkorú, simára fésült hajú ember. Nagyméretű. szovjet gyártmányú hűtőgép előtt áll. — Egyedül végzi ezt a munkát? — Nem. Én a szekszárdi gépie- ket javítom. Társam, Szegedi György pedig vidékre jár. — Hány gépet hoznak javításra havonta? . — Mióta elszaporodtak a hűtőgépnek. harminc a havi átlag szekszárdi viszonylatban. A környéken is körülbelül ugyanennyi. Kiderül, hogy a hatalmas szovjet gyártmányú hűtőszekrénynek csupán a kilincsével van baj, a mellette lévő Lehel viszont nagyjavításra szorul, agregátor- cserére lesz szükség. — Mióta végzi ezt a munkát? — A negyedik éve. Amikor elkezdtem. akkor jelentek meg az ! első „fecskék”. Akkoriban voltam I Jászberényben átképzésen. Ott ; gyártják a jégszekrényeket. A i közpnonti szerviz emberei is so- ! kát segítenek abban, hogy el- I mélyülhessünk a szakmában. — Milyen problémái vannak? — Ez a műhely nem alkalmas a munkára. Szerencsére nem sokára másik helyre költözünk. Félhomály van! Zsúfoltság — a padlózatra mutat. — Ennek sem lenne szabad kőnek lenni. Ilyen munkánál szigetelni kell a padlózatot. Betérünk egy apró helyiségbe. Minőségi ellenőrzést szolgáló készüléket látok. Nem működik. Már régóta kihasználatlan. Átütési vizsgálatot lehetne vele végezni háromezer Volt erejéig. A műhelyben egy másik gépien csak 500 Volt vizsgálatot tudnak végezni. Ki a felelős a rossz gépiért? Ott a műhelyben nem tudjuk hirtelen eldönteni. A Szekszárdi Vasipari Vállalat főmérnöke szerint, vállalaton belül nem tudnak a bajon segíteni. Még egy utolsó kérdést intézek Falusi Jánoshoz. — Beérkezési sorrendben javítják a hűtőszekrényeket? — Figyelembe vesszük a beérkezési sorrendet. Természetesen vannak soron kívüli javítások is. Ha a sütőiparban, vagy az élelmezési raktárakban, üzletekben romlik el egy gép, akkor soron kívül megcsináljuk. H. T. VÉGH ANTAL: HOLNAP VASÁRNAP rVTJJJJJTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTT 3. Péternek nincs apja és halálosan utálja a németeket. Évekig német könyvet a kezébe sem vett. Egyszer azt mondta, ha kötelező lett volna németül tanulni, soha nem érettségizik. Neki mindegy, mit tanítanak, franciát, angolt, oroszt csak németet ne. Sokáig azt hittem af fék tál. és mint művész ezzel különcködik Aztán meggyőződtem róla. hogy Péternél a gyűlölet nem csupán játék. Ha moziba akartunk menni, Péter először tanulmányozni szokta a filmet. Vannak-e benne németek: ha igen, nem nézi meg. Egyszer a Luna előtt sétáltunk. A fekete kontyos moziba ment. Volt időnk, ő azonnal a pénztárhoz ugrott a kontyos után, hogy majd mellé kap helyet. De neki félretett jegye volt. s mi vagy hat sorral lentebb kaptuk a jegyeket. Mindegy, azért megnézzük az előadást. Az „Újra egyedül" című francia filmet vetítették. A film elején német katonák rohangásztak a vásznon. Péter elsápadt, kendővel törölte a homlokát, és éreztem, hogy a karja remeg. Ki akart menni, de legbelül ültünk, nem lehetett. Aztán ahányszor csak német katonák voltak a vásznon, Péter karja újra remegett, az arca halálos sápadttá vált. Péter egyetlenegyszer látta az apját. Három, vagy négyéves lehetett akkor. De ő maga sem emlékezik piontosan rá. Zöld ruhában volt és egy hátizsákból furcsa savanyú kenyeret adott neki. Péter azt a kenyeret nagyon szerette akkor. Az apja katona volt. szabadságra jött haza a frontról és nemsokára vissza is ment. Azóta nem látták többé, a fronton halt meg. Volt egy ember, aki a háború után Péter édesanyját megkereste. Az elmondta, együtt szolgált Péter apjával. Negyvenkettőben a frontról visszavonult sz a század. Péter apjának egyik karja fel volt kötözve, mert előtte vagy két-három nappia 1 megsebesült. Nehezen tudott már menni, de ő és egy másik társa támogatták. Még vagv két kilométer lett volna az állás, ahová a századnak el kellett jutni. Aztán egyszerre csak oldalról lőtték a menekülő csapatot. Német teherautók jöttek arra Péter apjának mondták a társai, hogy egyikre kapaszkodjon fel. Felkapaszkodott, és felkapaszkodtak két kézzel ők is. Péter apja csak az egyik kezével... A teherautón rengetegen voltak, és az alig birt menni. Akkor a németek ledobálták az autóról azokat, akikről úgy gondolták, hogy kevesebb hasznát vehetik majd. Először a sebesült magyarokat. Péternek az apja a teherautó lépcsőjén állott, kezével az ablakba kapaszkodott. Öt is le akarták taszítani, de félkézzel kétszer akkora erővel kapaszkodott, mint más, nem lehetett! Az ablakból egy német kidugta a puskát, a hegyén szuronnyal. — az ember azt mondta, ő nagyon jó látta — és a Péter apjának a kezét a teherautó ablakáról szuronnyal szurkálta. Leesett az autó lépcsőjéről, ö. és még egy társa utána ugrott. Szűk volt az út ott, az autó után kettes oszlopba nagy tankok jöttek. Ök is alig tudtak az útszélre elhúzódni. Mire elmentek a tankok, az úton rengeteg szétroncsolt halott maradt. Egy pár piercre rá fogságba estek. Ha a Péter apja nem az útra hanem az autóról az árokba esik... vagy nem kapaszkodik a német autóra, s nem menekül, már előbb fogságba esnek... akkor ma is él . . . így mondta el az az ember Péter apjának a halálát. Ez igaz. mert hiába várta az anyja, nem jött soha vissza. Később egy levelet kaptak, hogy büszkék lehetnek. mert a hazáért halt. Ha Péternek erről most valaki beszélne, ő a szemét ka piám á ki. Miféle hazáért, te őrült — mondaná. — Egv hülye degenerált mázolósegéd ölte meg az apámat, aki arról ábrándozott gyilkolás közben, hogy a világot megváltja. s akit megölt, arról arcátlanul azt írták, hogy a hazáért .' halt. ' Egyszer láttam, hogy Péter furcsa emberi kezeket fest. Csak egy kéz volt, amit festett, s az a kéz görcsösen kapiaszkodott valamibe. Eltette a képiét, nekem sem mutatta. nem is beszélt róla sohasem. Tudom, meg fogja még festeni egyszer, de annak a festménynek ereje lesz. Péter gyakran ábrándozik, ha sétálunk a Luna és á Muskátli presszó közötti részen. Ha egy csinos lány megáll a tórákat előtt a cipiőket nézni, mi is megállunk. A lány a cipiőket nézi, mi piedig a lányt. Ha nagyon szép, Péter eszméket költ és új elgondolásokat talál a korunkban megrekedt és elhanyagolt bölcsészettudomány számára. Ma irodalmat tanultunk és Péter egy nagyon szép lány láttán a költészet létrejöttének új útját tárta fel, amire még eddig senki sem gondolt: A költészet alapja nem a rím, hanem a ritmus. A ritmus piedig nem a munkától származik, hanem abból, amikor egy fiatal lány lép, melltartó nélkül, s abból a ringásból, igenis abból származik a ritmus! — Nézd csak barátom: szabályosan, s könnyedén libben. Oda és vissza — az kétütem. Soha szabálytalan mozgása nincsen, s ez az igazi ritmus. Bizonyára ezt vallották az ókori klasszikusok, de a középkorban, amikor az egyház monopiolizálta a tudományt, mint erkölcstelen tézist, az ilyet megsemmisítette. Fel kell az emberi kultúrának szabadulni — s már Péter egészen belehevül — hogy újra a természetes mozgást tekinthessük a költészet alapijául. Péter űj egyedeket keres, hogy elméletét tudományos, s egyszersmind gyakorlati úton nekem bebizonyíthassa. A Muskátlitól a Luna moziig legalább' hat, vagy nyolc ízben képies ezt bebizonyítani. És. ha ellenvetésem lenne, Péter tízszer is elsétáltatna a megszokott helyen. állítom, meggyőzne akárkit, hogy a költészet létrejöttének vizsgálatában ez az egyetlen helyes kiinduló piont. Aztán ha rosszabb hangulata támad: kedveszegetten legyint/ Megszűnik: v ez is: megszűnik minden. Az életnek új produktumai keletkeznek. Természetesen senki sem tudja, hogy mi. Ki gondolta volna ezelőtt — nagyon keveset mondok — ötszáz évvel, hogy repülő lesz. Vagv magnó? Vagy televízió, hogy csak a legközönségesebb dolgokat említsem. Ugyanúgy nem gondolhatja senki, hogy mi lesz mostanhoz ötszáz évre. Ha aranyos öreg polgárok lennénk, simánk miatta! Öe nem vagyunk ... s ezért örülünk az újnak. (Folytatjuk! Élt-e, valóságos emberről mintázta-e egy- egy írómiijész jellegzetes alakjait? — ennek kutatása mindig érit - kességet ígér. Az olvasók megjegyzik az ilyen felderítő munkákról szóló híreket. De vajon olyan sokat mond-e, ha tudjuk, János vitéz, Ludas Matyi, Háry János létezett-e „igazából”? Nem elég. hogy a művek alapján elhisszük, elfogadjuk őket, ilyen, vagy olyan igazság, emberség képviselőit? A kutatót nemcsak a kuriózum vonzza ilyen kérdések vizsgálatánál. Nagyon érdekes dokumentum a művészet és az élet találkozása, egy- másrahatása. Nagyon érdekes, hogy a múlt századi szekszárdi költő figurája, Háry János, any- nyira „átment a köztudatba”, hogy ma mái hozzátartozik szókincsünkhöz, hogy vicclapunk, a Ludas Matyi, állandó rovatát jelentheti. Éppen a művészet adta alak és élő mintájának azonosságát kutatja most dr. Hadnagy Albert, a szekszárdi levéltár vezetője. A hivatalos állásponttal szemben — amely szerint Háry János, Garay obsitosa, költött személy —, arról talált adatokat, hogy Háry János élt. mégpedig Szekszárdon. — Három hónapja gyűjtöm az anyagot Háry-tanulmányomhoz mondja dr. Hadnagy Albert —. és most már ót Háryt is ismerek a múlt századi iratokból. íróasztalát 20—25 uos- kos aktacsomó bástyázza körül, 1790—1824-ig keletkezett bűnügyi iratanyagot nézi át egyenként. hogy az öt jelelt közül az igazit megtalálja. A modell-jelöltek között szerepel egy fazekas, akit igen rendes életűnek ismertek. Hacsak a peres-aktákból ki nem derül valami hárys tulajdonsága, eddig minden jelöltsége ellen szól. Az azonos nevű, megyei udvari szabó szintén nem jöhet számításba az igazi Háryként. A hasonnevű jobbágy és lókötő mellett sem szólnak adatok. — Minden valószínűség szerint az a Háry János szolgált Garaynak modellként, aki Augusz Antal belső cselédje volt — mondja Hadnagy Albert. Augusz Antal, az akkori alispán taníthatta ki a költőt, aki első versesfüzetét a jótevőjének dedikálta. Ismerhette hát Háry Jánost. — Az Augusz-cxalád levelezésében bukkantam az első adatra, amely a kutatásra ösztönzött — folytatja a levéltár vezetője. — Az alispán egyik — a menyasszonyához intézett — levelében írja, hogy bált rendezett a cselédségnek. Háry itt is, szokása szerint, feltűnő ruházatban jelent meg, ugrándozott. kirívóan viselkedett, szeszélyessége miatt, ha meg nem változik — írja a levélíró —, elküldi szolgálatából. A feltevéseket az ada- tokkal a készülő tanulmány egyezteti. Ha a további kutatás meg is dönti a' modell létezését, Hadnagy Albert munkája akkor is hasznos. Hisz ha a költő nem is az Augusz-cselédről mintázta alakját, akkor is érdekes momentum, hogy a költött figurának az éleiben is volt párja. — A hatalmas anyag átnézése során újabb, a megye története szempontjából érdekes, feldolgozásra váró témákat kaptam — teszi hozzá dr. Hadnagy Albert. íbencze; Ki volt Háry János ?
