Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

•ft

3«

O DALMI MEL

i¥

A baj fél négy után néhány tos halál. Ha a palack mellett éri gést: hogy bánthassa, kínozhassa,

perccel következett be. a robbanás, a fejéből csupán né- valamit visszaadjon abból a kinA kongó, hűvös csarnok már hány maszatos csepp marad. Egy ból neki, amit ő érez.

majdnem teljesen üres volt. El- ilyen esetről hallott; hol is... Egy pillantással befogott mahaikuit a délelőttök szokott zsi- mindegy. ga körül mindent. Látta a gonöbongása, a kőművesek, daruszere- Ugrani kell: vagy a palack fe- talanul fütyörésző villanyszerelők, betonozok, gépbeállítók már lé, vagy... Lehet menekülni is. Va- főt a létráján, háta mögött a mind az öltözőben voltak. Csak lószínű, hogy ez sem ér már sem- fiú tétovaságát, valahol az elegy villanyszerelő állt emeletnyi mit, de meg lehetne próbálkozni dalán a szárnyas vaskapu nyitómagas létrájának tetején, s pisz- vele. Valahol a háta mögött van dását és azt is. hogy valaki Dekáit valamit a jövendőbeli daru egy falkiszögeliés: ha azt eléri és jön- Még egy áldozat. Egyszerre egyik áramvezetősínén. be tud állni mögéje, talán meg- iái'« Wiener, gyanútlan falakat:

— Még ezt a radiátort bekötjük menekül. Nem biztos: a robbanás a bordákkal megszaggatott tetőt és nekünk is fájront — mondta majd megmozgat mindent, a mun- mögötte az eget Kekleni. Lat- Csele és égő cigarettáját tartotta kapadot, a szerszámokat, talán J®' a gyárudvaron ntkásan novo oda a hegesztőpisztoly elé. A gázt még a vasbeton tetőt is ledobja. ~fy his füveket, a gyárkapu., a hüvelykujjával engedte meg, Szanaszét hullik majd faldarab, ®jőtte a villamosmegállót. Azt is egy kis oxigént is adott rá, ne és vastörmelék: a kijáratnál meg- latta. amit meg eieteben soha kormozza össze a láng a cigaretta állnak azok. akik indultak volna neP \aw>tt: a tengert, a noíocue végét. A keverék azonnal meg- hazafelé. Tűzoltószirénázás. men- csúcsokat Ázsiában, a gyulladt, s halk sziszegéssei kéz- tők. Talán csak megsebesülne. A dett égni a pisztoly pipacsutorá- villanyszerelő biztosan nem me- hoz hasonlóan görbített végén: de neküine meg: már a légnyomás talán valami korcmszemcse ke- is levágná a létráról. És a fiú a

felhők

hullámos taraját, ha felülről nézd őket az ember. A sejtjei emlékeztek már, nem ő maga: a vízalatti zöldes sötétséget látta,

rült az égőfejbe, mert mikor Cse- háta mögött... ha elkapná és ma- hegyek^, emelkedését és vizek le visszadugta szájába a cigaret- gával rántaná őt... vanaonasa .

tát, a láng halkan pattant egyet. Menekülni. Már késő. Menekü- eialudt, és helyén vékony korom- lés: ez a szó most annyit is jelencsík ömlött ka nagy erővel. — A tett egyúttal: nincs hová menekül- 6°n: egyetlen lendülettel dobta fene... na, most jó lesz. Szóval, ni. rnaS4j;.. előre. Elpusztulok, de

mindjárt végzünk, aztán me- Most már félt. Semmi mást megölöm — látta olyan vilago- gyünk. Úgy hogy ne félj, nem nem érzett a világból, csak ezt a 53,1 a gondolatait, mintha ekes ‘késed le az edzést. határtalanul nagy félelmet. A teA fiúra pillantott: ne nyafog- tő, a falak kitágultak: a vakítófe- jon neki ez a kölyök minden más- hér félelem világnagyságúra nőnap, hogy miatta nem lesz belőle vekedett körülötte és benne. A élsportoló. De az nem szólt sem- lángot nézte meredten: a lángot, mit: kimeresztette a szemét ésva- ami bent fut a gázvezetékben, kí- lahová a háta mögé bámult. Mi vülről nem is lehet látni. Csak a

bajod? — akarta kérdezni Csele: gumi válik törékennyé, olyan

ebben a pillanatban azonban szürkévé, mint nyáron a Duna már érezte is a réz hegesztőpisz- iszapja, repedezetté a morzsolha- toly kibírhatatlan forrőságát. Rá- tóvá ott, ahol fut a láng. Ezt a

nézett: csak úgy dőlt belőle a halott-szürke gumit nézte, amint Szelsz? ,,

füst, de már elzárni sem volt ide- eszi. eszi. megállás nélkül falja **át ei°o° mondta, hogy

je. Éppen, hogy elengedhette: az ép. egészséges vezetéket. Egy nehogy lekessem az edzest. Most

még földet sem ért, mikor már üvöltés szaladt odabenn: nőtt, nö- mondta, ebben a másodpercben

csupán egy megolvadt, alaktalan vekedett megállíthatatlanul,

réz-massza csüngött a helyét, a mindjárt eléri majd a célját. A két gumi-vezeték végén. tűz behatol a szelepen keresztül

Hát ennek vége — akarta mon- a palackba: kibírhatatlanul las- rsele- tótsziK,

dani Csele, de közben már meg san és iszonyatosan gyorsan fel- .is fordult és meglátta a gázveze- harsan az üvöltése. Talán imáik .féken végigfutó lángot. Mindjárt kozni kellene hozzá: állj meg, tel belehasított a felismerés: két má- Állj hát meg.

sodperc és robban a palack. A ^ félelem úgy ölelte körül, s

vastag, acélfalú, ^ száz légkörre vasmarkaival úgy szorította ösz- biztosított gáztartály. Es ha rob- sze az agyáv. a szívét, a mellka- ban, szétvágja a nyakánál az , hogy lélegzeni sem tudott. A

acéllemezt: ezer repeszdarab sza- tüdejébe szorított levegő feszítet- lad majd szerteszét. Aligha ma- te a bordáit: agyát nyomta a terád élő ember a környéken. _ nyegető lüktetés. Nem lehet, hát Bar ^világosan látta a veszélyt, 5 még élni akar: ma este moziba az első gondolata mégis a csodál- kell menni, a gyerek érettségizik kozásé ■ volt. Kétségtelen, hogy a nemsokára. Nélküle nem lesz sem palack robbanásának veszélye mozi, sem érettségi: nélküle sem- minden hegesztésnél fennáll: de sem lesz. De hát várj — kotlát ez olyan ritka dolog. Most nyörgött szívdobbanása a kérlel- Annen vele történne ilvesmi? Ve- heteüen lángnak. — Állj meg,

csak egy percre! S mint a gyermekkorában énekelt zsoltár, úgy

Megölni! — éledt benne a parancsszó. Az egész teste zokolángbetűkfcel írták volna eléje a faira. Egyet tekert a biztonsági csavaron, érezte, hogyan ül helyére a szelep: aztán a gumikábelhez ugrott, rátaposott, ns égjen tovább. így is leégett legalább a fele.

— Máma nincs edzés. Sanyi bácsi — hallotta a fiú hangi-. Kábultan nézett rá.

— Milyen edzés? Miről be— nevetett rá a gyerek, — Elfelejtette' már?

— Most mondtam? — tűnődött nem vett észre semmit a fiú. gondolta. — Azt hittem... na. mindegy. Lehet, hogy most mondtam.

VÄRKONY1 MIHÁLY

Iskola, iskolázottság, műveltség, szélesebb látókor — szinte nincs olyan gazdasági, vagy politikai beszámoló, amelyben ne fordubM elő egyik, vagy

A tamási járásbavt a közel- 78. /fe múltban több ‘VfeKözségre kitér- eáő vizsgálatot folytattak,

Azt próbálták megállapítani.- 1 / A

másik ki- hogy az általános iskolák iránt fejezés. S hogy ez így van, nem milyen fokú az érdeklődés. Sok véletlen jelenség. A gazdaság szép -számadatot gyűjtöttek össze, sokoldalú fejlődése, az emberek amelyek arról tanúskodnak, hogy egymás közötti viszonyának aia- más már a mai falu, mint a régi, kulása törvényszerűen írja elő, fáé egyben azt is tapasztalták, hogy ki-ki a maga szakterületé- hogy a termelőszövetkezetekben nek anyagából a lehető legtöb- még nagyon sok a pótolnivaló, bet ismerje meg, s ezeket az is- a vezetőségi tagok nagyobb hámereteket 0 gyakorlatban hasz- nyada nem rendelkezik a meg- 'nosítva még magasabbra emelje felelő általános iskolai végzett- a munka színvonalát. seggel, s hiányzik náluk az ct

Ha az eredményeket nézzük, a szakmai minimum is. amelyet legutóbbi néhány évben, van mi- méltán meg lehetne követelni, vei dicsekednünk. Több ezerre

Roppant nagy hiba lenne, ha most, vagy máskor elmarasztalnánk ezeket az embereket azért, meri az eltelt esztendők alatt nem jártak iskolába, vagy valamilyen tanfolyamra. Az sem lenne kisebb hiba. ha kimondanánk. hogy ettől és ettől az időtől fogva falusi vezeiőtisztséget csak az viselhet, aki birtokában van a megfelelő képesítésnek.

De tenni azért mégis kell valamit. Á sok kínálkozó lehetőtehető azoknak a száma, akik csak Tolna megyében pótolták azt, amit régen kényszerű körülményeik miatt voltak kénytelenek elmulasztani. Sok olyan új szakemberünk van, aki a muriba mellett szerezte meg a magasabb szakképesítést, még több azonban azoknak a száma, akik elvégezték az általános iskolát, illetve a gimnáziumot.

Ám fordítsuk meg a képet, s a feladatok oldaláról próbáljuk nézni. A fentebb ismertetett ség közül most egyet ragadunk eredmények melleit ugyanis van ki, s mindjárt hozzátesszük: ez néhány terület, ahol lemaradás- az összes többi közül a legnehe- ról kell beszélnünk. Az arány- zebb. Sokkal több energiát köve- iag nagyobb visszamaradást d tel, mint az iskolai végzettségről falvakban, a mezőgazdasági la- készített statisztika összeállítása, kosságú vidékeken tapasztalhat- Ha ugyanis azt akarjuk elérni, juk. Ennek természetesen meg- hogy termelőszövetkezeti gaz- található a sajátos oka, de ezt dáink eljussanak az iskolába, most ne elemezzük. Elégedjünk megszerezzék a szükséges képe- meg egy megállapítással, éspedig: sítést, fel kell bennük támasztani sokféle tekintetben érezhetjük az igényt. Azt az óhajtást, hogy. az iskolázottság hiányát fal- maguk is vággyanak a mostani- vainkban. községeinkben. Bízó- nál magasabb műveltségre.

nyos részben ennek tudható he. hogy néha még ma is úgy fogadják az egyetemet végz :ti

Ez lehetne az új népművelési évad központi programja. A

lennének. Máshol viszönt még mindig idegenkednek a szak«ttä rs;

ségek teljes népművelői appariÄUSTSSUTg

j3ssLrJ5f,«"Ä; -rtósíf»

*,7. „r, r „ i.Xv. __rekre, akiknek szama a szórva

'

fämi --W idegenkedés ellenére is paraszti tapasztalat. Azt, %ogj) Ja.oorod-a a faivakhan ezek a tapasztalások messze el- .szaP°loaiK « jatvaKoan. maradnak a korszerű agrotech- Persze egyből kiemelkedő ered- 'hlkafcövel'étifté/hú'éitől^d1- a féP’-'ffi'éú'gt várni ■ badarság-tenne. Aít fogás ezt már nem veszi figye- azonban talán már innen ismeg- lembe. Pedig a falusi élet javu- ítélhetjük, hogy a türelmes, fsl- lása, a mezőgazdasági termelés világosító es nevelő munka kö- eredményeinek növekedése, a vetkeztében nemcsak növekedne munka mellett nem kis részben a felnőtt dolgozók esti iskolája- függ attól, mennyire lesznek mű- nak létszáma, hanem tartalmi veitek szakmai és általános vonatkozásban is gazdagodna. Uj szempontból is azok, akik a tér- rétegek kapcsolódnának be a Kímélést ilyen vagy olyan fokon nulásba, őket pedig mások fcö- , irányítják. Es talán itt van a vetnék.

I legnagyobb baj... SZOLNOKI ISTVÁN

éppen vele történne ilyesmi? Veié, aki majd harminc éve barátkozik a sziszegő lánggal, ezen főzi a tízórai tojasrántottáját, ha búgott fel benne az iszonyat: nem olyan helyen dolgoznak, ahol halhatok meg így és itt. Csontjai nincs még fürdő, ezzel melegíti elvesztették keménységüket: úgy esténként a vödör vizet. érezte, azonnal leomlik a cementKögtön ezután rettenetesen padlóra. végigcsattan, elfolyik, megijedt. Minden apparáthoz leg- megsemmisül, mielőtt bekövetkez- alább két gumi-vezetékpár tartó- ne az általános, a körülötte minőik: neki is kettő van, egy rövid, (jenre kiterjedő megsemmisülés, és egy hosszú. A láng másodper- ]y[eg l<elj állnod — parancsolta, cenként hot nyolc méteres se- ígérte pillantása a lángot: de az bességgel sétál végig a kábelen: hideg sziszegéssei kúszott tovább, ha a hosszút teszi ma fel... De a Most vad harag töltötte el. Ha rövidet tette. A tizenöt méterest, kitágíthatta volna ezt a másod- Még egy lélegzetnyi idő, vagy percet, egy órára, két évre. húszannyi sem: és ott a láng az órá- ezei- évre: mindent odavagdosott nál. Aztán a palackban. És ak- volna a lánghoz. És szidalmazta kcr... akkor vége. Akkor minden- volna: csúnyán frecskendező nek vége. szavakkal, bőven omló nyállal.

Ez_a mindennek vége most nem Ha most valóban megáll a láng, csupán a robbanást jelentette: ha- hogy megvárja, amíg ő cseleznem a teljes értelmetlenséget és szik, nem cselekedett volna: úgy lehetetlenséget is. Csak oda kelle- tombolt benne a düh. hogy ez ne menni a feszmérő-órához: egy minden mást elnyomott. Fenye- kis csavart egyetlen kézmozdulat- getni szerette volna ezt a fenye- tal megigazítani. Csupán hat lé- gető tüzet: látni félő meg- pés: két nagy ugrás, és semmi hunyászkodását. azt a félelmei sem történne. Feltéve, hogy most, melyet ő érzett az előbb. Élő, azonnal ugrik. Mert egy fél má- érző lénnyé szerette vo-lna va- sodperces késedelem már a biz- rázsolni ezt a baljóslatú sziszeGárdonyi hagyatéka

annak írók, akik akaratú- Göre-történetekkel, nemcsak az ’ kon kívül az ifjúság ked- írói fejlődést látjuk, hanem Gár- ne, a társadalmi erők összefüg- vencei lesznek. A véletlen néha donyi világának gazdagodását is, géseinek bemutatása. Az Ida remeghökkentő dolgokat művel: ahogy a fiatalkori könnyebb el- génye, az Ábel és Eszter és a

Swift Gulliverje, ez a keserűség- lenállásból kilépve a magyar falu

gél és kiábrándultsággal teli valóságát jegyzi le. Mert a tőrkönyv épp úgy az ifjúsági olvas- téneti regények mellett ezek a

mányok sorába lépett, mint a novellák, s a hozzájuk hasonlók szemléli a társadalom eleiét. Robinson. May Károly és Verne jelentik Gárdonyi művészetének Csak egyetlen könyvben emelke- regényei, vagy Gárdonyi legtöbb valódi magaslatát. Már levált rókönyve. Pedig Az egri csillagok, luk a''romantikus máz, nem úgy

A láthatatlan ember nem az if- ábrázolja a parasztot, mint páljúság mértékét viselik magukon, dául Eötvös, aki fölülről nézi, s bele tudott illeszteni egy valódi

de úgy látszik néha a legmaga- nem is úgy, mint a jelentéktelen tragédiát,

sabb írói szándék találkozik leg- kortársak,' akik örökkön árvakönnyebben a fiatalok világával, lányhajat lengetnek, hanem a

bölcs néptanító szemével, aki tanú ’ és • krónikás is egyben.

Hiányzik belőle Móricz gazdagDe ezekhez a történelmi főművekhez, s ezekkel együtt a fiatalok szívéhez hosszú út vezetett.

A pálya kezdetén a lámpás lázadó intermezzóját követően a Göre Gábor köny- ‘ - -- =

vek állnak, s ezek a népszínművek szemléletvilágában eltorzult alakok, Durbints sógorral és

hiányzik, ami a legfontosabb lenlöbiek mögött ezért érezzük a jámbor, mesélő néptanítót, aki csak elmondani akar. s kívülről

dik igazi magaslatra: Az öreg tekintetes a megváltozott korviszonyok hibátlan rajza, amelybe

De valódi értékét és marad an- dóságát. mégis történeti regényei jelentik, amelyek hihetetlen gyorsan utat találtak az ifjúság szívéhez. Ez is értékmérő, mert

íztív ereje a valóságot jelenti.

P árdonyi így válik forduló- 'T rontlá a parnszíábrázolás- Kása cigánnyal, akiknek a ma- ban: túl a romantikán, de Mó- gyar élethez semmi közük sincs, riozon még innen, pontos képet Gárdonyi maga is felismerte ezt, ad a magyar faluról. Ami Mó- s Göre Gábor hiába hozta meg ricztól elválasztja: képei állóké- neki a kezdeti sikert, maga is púk, egy helyzetet rögzítenek, keserűen elfordult tőle, meg- nem a fejlődés összetevőit kere- tagadva a népszerűséget jelentő sí. miként Móricz, hanem beéri botlást. Ha Göre mellé állítjuk : ' Vázolással.

Az és falum novellái! melyek Később egy.sor társadalmi re csaknem egyidobén keletkeztek a gényt is írt, de ezekből éppen az

sága ahhoz, amit lát, alig ad ami az ifjúságnak maradandó, hozzá valamit, de szálkás tömön- azt az irodalom is fémjelzi.

Czáz éve született. 1863. augusztus 3-án. Életútja nem bővelkedett izgalmas fordulatokban. Előbb tanitezk adott, majd újságíró lett, de már 1897- fcen visszavonult Egerbe, ahonnan haláláig, 1922-ig, alig mozdult ki. Alig több, mint negyven év múlt el halála óta. De ez is elég volt, hogy megrostálja hagyatékát, .amelynek valóban értékes darabjai örök értékeivé váltak irodal- . unknak. •

(es)