Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG •ft 3« O DALMI MEL i¥ A baj fél négy után néhány tos halál. Ha a palack mellett éri gést: hogy bánthassa, kínozhassa, perccel következett be. a robbanás, a fejéből csupán né- valamit visszaadjon abból a kin­A kongó, hűvös csarnok már hány maszatos csepp marad. Egy ból neki, amit ő érez. majdnem teljesen üres volt. El- ilyen esetről hallott; hol is... Egy pillantással befogott ma­haikuit a délelőttök szokott zsi- mindegy. ga körül mindent. Látta a gonö­bongása, a kőművesek, daruszere- Ugrani kell: vagy a palack fe- talanul fütyörésző villanyszere­lők, betonozok, gépbeállítók már lé, vagy... Lehet menekülni is. Va- főt a létráján, háta mögött a mind az öltözőben voltak. Csak lószínű, hogy ez sem ér már sem- fiú tétovaságát, valahol az el­egy villanyszerelő állt emeletnyi mit, de meg lehetne próbálkozni dalán a szárnyas vaskapu nyitó­magas létrájának tetején, s pisz- vele. Valahol a háta mögött van dását és azt is. hogy valaki De­káit valamit a jövendőbeli daru egy falkiszögeliés: ha azt eléri és jön- Még egy áldozat. Egyszerre egyik áramvezetősínén. be tud állni mögéje, talán meg- iái'« Wiener, gyanútlan falakat: — Még ezt a radiátort bekötjük menekül. Nem biztos: a robbanás a bordákkal megszaggatott tetőt és nekünk is fájront — mondta majd megmozgat mindent, a mun- mögötte az eget Kekleni. Lat- Csele és égő cigarettáját tartotta kapadot, a szerszámokat, talán J®' a gyárudvaron ntkásan novo oda a hegesztőpisztoly elé. A gázt még a vasbeton tetőt is ledobja. ~fy his füveket, a gyárkapu., a hüvelykujjával engedte meg, Szanaszét hullik majd faldarab, ®jőtte a villamosmegállót. Azt is egy kis oxigént is adott rá, ne és vastörmelék: a kijáratnál meg- latta. amit meg eieteben soha kormozza össze a láng a cigaretta állnak azok. akik indultak volna neP \aw>tt: a tengert, a noíocue végét. A keverék azonnal meg- hazafelé. Tűzoltószirénázás. men- csúcsokat Ázsiában, a gyulladt, s halk sziszegéssei kéz- tők. Talán csak megsebesülne. A dett égni a pisztoly pipacsutorá- villanyszerelő biztosan nem me- hoz hasonlóan görbített végén: de neküine meg: már a légnyomás talán valami korcmszemcse ke- is levágná a létráról. És a fiú a felhők hullámos taraját, ha felülről nézd őket az ember. A sejtjei emlékeztek már, nem ő maga: a vízalatti zöldes sötétséget látta, rült az égőfejbe, mert mikor Cse- háta mögött... ha elkapná és ma- hegyek^, emelkedését és vizek le visszadugta szájába a cigaret- gával rántaná őt... vanaonasa . tát, a láng halkan pattant egyet. Menekülni. Már késő. Menekü- eialudt, és helyén vékony korom- lés: ez a szó most annyit is jelen­csík ömlött ka nagy erővel. — A tett egyúttal: nincs hová menekül- 6°n: egyetlen lendülettel dobta fene... na, most jó lesz. Szóval, ni. rnaS4j;.. előre. Elpusztulok, de mindjárt végzünk, aztán me- Most már félt. Semmi mást megölöm — látta olyan vilago- gyünk. Úgy hogy ne félj, nem nem érzett a világból, csak ezt a 53,1 a gondolatait, mintha ekes ‘késed le az edzést. határtalanul nagy félelmet. A te­A fiúra pillantott: ne nyafog- tő, a falak kitágultak: a vakítófe- jon neki ez a kölyök minden más- hér félelem világnagyságúra nő­nap, hogy miatta nem lesz belőle vekedett körülötte és benne. A élsportoló. De az nem szólt sem- lángot nézte meredten: a lángot, mit: kimeresztette a szemét ésva- ami bent fut a gázvezetékben, kí- lahová a háta mögé bámult. Mi vülről nem is lehet látni. Csak a bajod? — akarta kérdezni Csele: gumi válik törékennyé, olyan ebben a pillanatban azonban szürkévé, mint nyáron a Duna már érezte is a réz hegesztőpisz- iszapja, repedezetté a morzsolha- toly kibírhatatlan forrőságát. Rá- tóvá ott, ahol fut a láng. Ezt a nézett: csak úgy dőlt belőle a halott-szürke gumit nézte, amint Szelsz? ,, füst, de már elzárni sem volt ide- eszi. eszi. megállás nélkül falja **át ei°o° mondta, hogy je. Éppen, hogy elengedhette: az ép. egészséges vezetéket. Egy nehogy lekessem az edzest. Most még földet sem ért, mikor már üvöltés szaladt odabenn: nőtt, nö- mondta, ebben a másodpercben csupán egy megolvadt, alaktalan vekedett megállíthatatlanul, réz-massza csüngött a helyét, a mindjárt eléri majd a célját. A két gumi-vezeték végén. tűz behatol a szelepen keresztül Hát ennek vége — akarta mon- a palackba: kibírhatatlanul las- rsele- tótsziK, dani Csele, de közben már meg san és iszonyatosan gyorsan fel- .is fordult és meglátta a gázveze- harsan az üvöltése. Talán imáik .féken végigfutó lángot. Mindjárt kozni kellene hozzá: állj meg, tel belehasított a felismerés: két má- Állj hát meg. sodperc és robban a palack. A ^ félelem úgy ölelte körül, s vastag, acélfalú, ^ száz légkörre vasmarkaival úgy szorította ösz- biztosított gáztartály. Es ha rob- sze az agyáv. a szívét, a mellka- ban, szétvágja a nyakánál az , hogy lélegzeni sem tudott. A acéllemezt: ezer repeszdarab sza- tüdejébe szorított levegő feszítet- lad majd szerteszét. Aligha ma- te a bordáit: agyát nyomta a te­rád élő ember a környéken. _ nyegető lüktetés. Nem lehet, hát Bar ^világosan látta a veszélyt, 5 még élni akar: ma este moziba az első gondolata mégis a csodál- kell menni, a gyerek érettségizik kozásé ■ volt. Kétségtelen, hogy a nemsokára. Nélküle nem lesz sem palack robbanásának veszélye mozi, sem érettségi: nélküle sem- minden hegesztésnél fennáll: de sem lesz. De hát várj — ko­tlát ez olyan ritka dolog. Most nyörgött szívdobbanása a kérlel- Annen vele történne ilvesmi? Ve- heteüen lángnak. — Állj meg, csak egy percre! S mint a gyer­mekkorában énekelt zsoltár, úgy Megölni! — éledt benne a pa­rancsszó. Az egész teste zoko­lángbetűkfcel írták volna eléje a faira. Egyet tekert a biztonsági csavaron, érezte, hogyan ül he­lyére a szelep: aztán a gumi­kábelhez ugrott, rátaposott, ns égjen tovább. így is leégett leg­alább a fele. — Máma nincs edzés. Sanyi bácsi — hallotta a fiú hangi-. Kábultan nézett rá. — Milyen edzés? Miről be­— nevetett rá a gyerek, — El­felejtette' már? — Most mondtam? — tűnődött nem vett észre semmit a fiú. gondolta. — Azt hittem... na. mindegy. Le­het, hogy most mondtam. VÄRKONY1 MIHÁLY Iskola, iskolá­zottság, műveltség, szélesebb látókor — szinte nincs olyan gazdasági, vagy politikai be­számoló, amely­ben ne fordubM elő egyik, vagy A tamási já­rásbavt a közel- 78. /fe múltban több ‘VfeKözségre kitér- eáő vizsgála­tot folytattak, Azt próbálták megállapítani.- 1 / A másik ki- hogy az általános iskolák iránt fejezés. S hogy ez így van, nem milyen fokú az érdeklődés. Sok véletlen jelenség. A gazdaság szép -számadatot gyűjtöttek össze, sokoldalú fejlődése, az emberek amelyek arról tanúskodnak, hogy egymás közötti viszonyának aia- más már a mai falu, mint a régi, kulása törvényszerűen írja elő, fáé egyben azt is tapasztalták, hogy ki-ki a maga szakterületé- hogy a termelőszövetkezetekben nek anyagából a lehető legtöb- még nagyon sok a pótolnivaló, bet ismerje meg, s ezeket az is- a vezetőségi tagok nagyobb há­mereteket 0 gyakorlatban hasz- nyada nem rendelkezik a meg- 'nosítva még magasabbra emelje felelő általános iskolai végzett- a munka színvonalát. seggel, s hiányzik náluk az ct Ha az eredményeket nézzük, a szakmai minimum is. amelyet legutóbbi néhány évben, van mi- méltán meg lehetne követelni, vei dicsekednünk. Több ezerre Roppant nagy hiba lenne, ha most, vagy máskor elmarasztal­nánk ezeket az embereket azért, meri az eltelt esztendők alatt nem jártak iskolába, vagy vala­milyen tanfolyamra. Az sem lenne kisebb hiba. ha kimonda­nánk. hogy ettől és ettől az idő­től fogva falusi vezeiőtisztséget csak az viselhet, aki birtokában van a megfelelő képesítésnek. De tenni azért mégis kell va­lamit. Á sok kínálkozó lehető­tehető azoknak a száma, akik csak Tolna megyében pótolták azt, amit régen kényszerű körül­ményeik miatt voltak kénytele­nek elmulasztani. Sok olyan új szakemberünk van, aki a muriba mellett szerezte meg a magasabb szakképesítést, még több azon­ban azoknak a száma, akik el­végezték az általános iskolát, il­letve a gimnáziumot. Ám fordítsuk meg a képet, s a feladatok oldaláról próbáljuk nézni. A fentebb ismertetett ség közül most egyet ragadunk eredmények melleit ugyanis van ki, s mindjárt hozzátesszük: ez néhány terület, ahol lemaradás- az összes többi közül a legnehe- ról kell beszélnünk. Az arány- zebb. Sokkal több energiát köve- iag nagyobb visszamaradást d tel, mint az iskolai végzettségről falvakban, a mezőgazdasági la- készített statisztika összeállítása, kosságú vidékeken tapasztalhat- Ha ugyanis azt akarjuk elérni, juk. Ennek természetesen meg- hogy termelőszövetkezeti gaz- található a sajátos oka, de ezt dáink eljussanak az iskolába, most ne elemezzük. Elégedjünk megszerezzék a szükséges képe- meg egy megállapítással, éspedig: sítést, fel kell bennük támasztani sokféle tekintetben érezhetjük az igényt. Azt az óhajtást, hogy. az iskolázottság hiányát fal- maguk is vággyanak a mostani- vainkban. községeinkben. Bízó- nál magasabb műveltségre. nyos részben ennek tudható he. hogy néha még ma is úgy fo­gadják az egyetemet végz :ti Ez lehetne az új népművelési évad központi programja. A lennének. Máshol viszönt még mindig idegenkednek a szak­«ttä rs; ségek teljes népművelői appari­ÄUSTSSUTg j3ssLrJ5f,«"Ä; -rtósíf» *,7. „r, r „ i.Xv. __rekre, akiknek szama a szórva ' fämi --W idegenkedés ellenére is paraszti tapasztalat. Azt, %ogj) Ja.oorod-a a faivakhan ezek a tapasztalások messze el- .szaP°loaiK « jatvaKoan. maradnak a korszerű agrotech- Persze egyből kiemelkedő ered- 'hlkafcövel'étifté/hú'éitől^d1- a féP’-'ffi'éú'gt várni ■ badarság-tenne. Aít fogás ezt már nem veszi figye- azonban talán már innen ismeg- lembe. Pedig a falusi élet javu- ítélhetjük, hogy a türelmes, fsl- lása, a mezőgazdasági termelés világosító es nevelő munka kö- eredményeinek növekedése, a vetkeztében nemcsak növekedne munka mellett nem kis részben a felnőtt dolgozók esti iskolája- függ attól, mennyire lesznek mű- nak létszáma, hanem tartalmi veitek szakmai és általános vonatkozásban is gazdagodna. Uj szempontból is azok, akik a tér- rétegek kapcsolódnának be a Kí­mélést ilyen vagy olyan fokon nulásba, őket pedig mások fcö- , irányítják. Es talán itt van a vetnék. I legnagyobb baj... SZOLNOKI ISTVÁN éppen vele történne ilyesmi? Ve­ié, aki majd harminc éve barát­kozik a sziszegő lánggal, ezen fő­zi a tízórai tojasrántottáját, ha búgott fel benne az iszonyat: nem olyan helyen dolgoznak, ahol halhatok meg így és itt. Csontjai nincs még fürdő, ezzel melegíti elvesztették keménységüket: úgy esténként a vödör vizet. érezte, azonnal leomlik a cement­Kögtön ezután rettenetesen padlóra. végigcsattan, elfolyik, megijedt. Minden apparáthoz leg- megsemmisül, mielőtt bekövetkez- alább két gumi-vezetékpár tartó- ne az általános, a körülötte min­őik: neki is kettő van, egy rövid, (jenre kiterjedő megsemmisülés, és egy hosszú. A láng másodper- ]y[eg l<elj állnod — parancsolta, cenként hot nyolc méteres se- ígérte pillantása a lángot: de az bességgel sétál végig a kábelen: hideg sziszegéssei kúszott tovább, ha a hosszút teszi ma fel... De a Most vad harag töltötte el. Ha rövidet tette. A tizenöt méterest, kitágíthatta volna ezt a másod- Még egy lélegzetnyi idő, vagy percet, egy órára, két évre. húsz­annyi sem: és ott a láng az órá- ezei- évre: mindent odavagdosott nál. Aztán a palackban. És ak- volna a lánghoz. És szidalmazta kcr... akkor vége. Akkor minden- volna: csúnyán frecskendező nek vége. szavakkal, bőven omló nyállal. Ez_a mindennek vége most nem Ha most valóban megáll a láng, csupán a robbanást jelentette: ha- hogy megvárja, amíg ő cselez­nem a teljes értelmetlenséget és szik, nem cselekedett volna: úgy lehetetlenséget is. Csak oda kelle- tombolt benne a düh. hogy ez ne menni a feszmérő-órához: egy minden mást elnyomott. Fenye- kis csavart egyetlen kézmozdulat- getni szerette volna ezt a fenye- tal megigazítani. Csupán hat lé- gető tüzet: látni félő meg- pés: két nagy ugrás, és semmi hunyászkodását. azt a félelmei sem történne. Feltéve, hogy most, melyet ő érzett az előbb. Élő, azonnal ugrik. Mert egy fél má- érző lénnyé szerette vo-lna va- sodperces késedelem már a biz- rázsolni ezt a baljóslatú szisze­Gárdonyi hagyatéka annak írók, akik akaratú- Göre-történetekkel, nemcsak az ’ kon kívül az ifjúság ked- írói fejlődést látjuk, hanem Gár- ne, a társadalmi erők összefüg- vencei lesznek. A véletlen néha donyi világának gazdagodását is, géseinek bemutatása. Az Ida re­meghökkentő dolgokat művel: ahogy a fiatalkori könnyebb el- génye, az Ábel és Eszter és a Swift Gulliverje, ez a keserűség- lenállásból kilépve a magyar falu gél és kiábrándultsággal teli valóságát jegyzi le. Mert a tőr­könyv épp úgy az ifjúsági olvas- téneti regények mellett ezek a mányok sorába lépett, mint a novellák, s a hozzájuk hasonlók szemléli a társadalom eleiét. Robinson. May Károly és Verne jelentik Gárdonyi művészetének Csak egyetlen könyvben emelke- regényei, vagy Gárdonyi legtöbb valódi magaslatát. Már levált ró­könyve. Pedig Az egri csillagok, luk a''romantikus máz, nem úgy A láthatatlan ember nem az if- ábrázolja a parasztot, mint pál­júság mértékét viselik magukon, dául Eötvös, aki fölülről nézi, s bele tudott illeszteni egy valódi de úgy látszik néha a legmaga- nem is úgy, mint a jelentéktelen tragédiát, sabb írói szándék találkozik leg- kortársak,' akik örökkön árva­könnyebben a fiatalok világával, lányhajat lengetnek, hanem a bölcs néptanító szemével, aki tanú ’ és • krónikás is egyben. Hiányzik belőle Móricz gazdag­De ezekhez a történelmi főmű­vekhez, s ezekkel együtt a fia­talok szívéhez hosszú út vezetett. A pálya kezdetén a lám­pás lázadó intermezzóját követően a Göre Gábor köny- ‘ - -- = vek állnak, s ezek a népszín­művek szemléletvilágában eltor­zult alakok, Durbints sógorral és hiányzik, ami a legfontosabb len­löbiek mögött ezért érezzük a jámbor, mesélő néptanítót, aki csak elmondani akar. s kívülről dik igazi magaslatra: Az öreg tekintetes a megváltozott korvi­szonyok hibátlan rajza, amelybe De valódi értékét és marad an- dóságát. mégis történeti regényei jelentik, amelyek hihetetlen gyor­san utat találtak az ifjúság szí­véhez. Ez is értékmérő, mert íztív ereje a való­ságot jelenti. P árdonyi így válik forduló- 'T rontlá a parnszíábrázolás- Kása cigánnyal, akiknek a ma- ban: túl a romantikán, de Mó- gyar élethez semmi közük sincs, riozon még innen, pontos képet Gárdonyi maga is felismerte ezt, ad a magyar faluról. Ami Mó- s Göre Gábor hiába hozta meg ricztól elválasztja: képei állóké- neki a kezdeti sikert, maga is púk, egy helyzetet rögzítenek, keserűen elfordult tőle, meg- nem a fejlődés összetevőit kere- tagadva a népszerűséget jelentő sí. miként Móricz, hanem beéri botlást. Ha Göre mellé állítjuk : ' Vázolással. Az és falum novellái! melyek Később egy.sor társadalmi re csaknem egyidobén keletkeztek a gényt is írt, de ezekből éppen az sága ahhoz, amit lát, alig ad ami az ifjúságnak maradandó, hozzá valamit, de szálkás tömön- azt az irodalom is fémjelzi. Czáz éve született. 1863. augusztus 3-án. Életútja nem bővelkedett izgalmas fordu­latokban. Előbb tanitezk adott, majd újságíró lett, de már 1897- fcen visszavonult Egerbe, ahonnan haláláig, 1922-ig, alig mozdult ki. Alig több, mint negyven év múlt el halála óta. De ez is elég volt, hogy megrostálja hagyatékát, .amelynek valóban értékes darab­jai örök értékeivé váltak irodal- . unknak. • (es)

Next

/
Oldalképek
Tartalom