Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

1963. augusztus 30. fOLTSTÄ RffiGTEI NflPÜJSÁÖ 3 ülést tartott a megyei tanács Napirenden a tsz-ek gazdálkodása — Uj népi ellenőrzési bizottsági tagok — Köszönet a reléállomásért Csütörtökön ülést tartott Tolna I — megye Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Kiss Károly elvtárs is, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Szabópál Antal vb-elnök üdvözölte a meg­jelenteket, majd a tanácsülés megválasztotta az elnökséget és az üléslevezető elnököt. Ettől kezdve a megyei tanács dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes elnökletével folytatta munkáját. A megyei tanács elfogadta Szabópál Antal vb-elnök jelenté­sét a lejárt határidejű tanácsha­tározatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság munkájá­ról. Ezután került sor a termelő- szövetkezetek első félévi eredmé­nyeinek értékelésére. Ezzel kap­csolatban a megyei helyzetet Szűcs Lajos mezőgazdasági osz­tályvezető, a tamási járás hely­zetét pedig Vidóczy László, a járási tanács vb elnöke ismertet­te. A beszámolókból kitűnt, hogy csökken ugyan a gyengén mű­ködő termelőszövetkezetek szá­ma, súlyos hiba azonban, hogy a gyengék színvonalára esett vissza néhány olyan tsz, amelyik már közepesen működött. A beszámo­lók részletesen elemezték azokat a körülményeket, amelyek gátol­ják a nagyobb eredmények el­érését, valamint a tennivalókat. Az ülésen széles körű vita bon­takozott ki. Dr. Fehér János szak- csi állatorvos egyebek közt azt mondta: „Sok szó esik mostaná­ban a terméskiesésről. Az okot mindenki az aszályban jelöli meg. Kétségtelen, nagyon kedvezőtle­nül hatott az aszályos időjárás, nem szabad azonban mindent en­nek a számlájára írni. A jövőre nézve nagy tanulságnak kell len­nie az idei esztendőnek: A vitában megfelelő agrotechnikai eljá­rással, körültekintő munká­val ugyanis nagymértékben csökkenthető az aszály okoz­ta kár. Sajnos, néhol még olyan nyilván­való lehetőséget sem használnak ki a termésfokozás érdekében, mint a trágyalé hasznosítása.” Elmondotta: Szakcson rendkívül nagy gazdasági . kárt jelentett, hogy a nyári hónapokban a kivi­telező vállalat hanyagságából nem tudtak megfelelő ivóvizet bizto­sítani az állatoknak. Probszt József, teveli megyei tanácstag a gabonatermesztés gondjairól beszélt. Hangsúlyozta az intenzív fajták termesztésé­nek szükségességét. Tolnai István a megyei tanács vb elnökhelyettese ugyancsak a gabonaprobléma megoldásáról szólt: „Legtöbb kiesés a kenyér- gabonánál mutatkozik — mon­dotta — ebből következik, hogy a legtöbb tennivaló is a kenyér- gabona termesztése terén van. Az előrehaladás elsősorban nem beruházás kérdése, ha­nem a meglévő lehetőségek kihasználása. Ha például kellő időben, jó mi­nőségű magágyba, megfelelő elő- vetemény után vetjük a gabonát, jelentősen fokozhatjuk a termés- eredményt.” Majer István regölyi megyei tanácstag ezt mondta: „A tsz- gazdaságok megerősödését nagy­mértékben akadályozza még min­dig, hogy nincs elég gép. Ez az­tán minden lépésnél felborítja a tervet. Mi például tíz nap alatt szerettük volna betakarítani a silókukoricánkat, hogy minél ke­vesebb legyen a veszteség. Ehhez azonban nem kaptunk elegendő gépet a gépállomástól, jelenleg már körülbelül 15. napja folyik a betakarítás, de a silókukoricá­nak még több mint fele kint van. A meglévő erőgépek gyakran meghibásodnak és a gépállomás nem gondoskodik azok gyors ki­javításáról.” A tanácskozáson felszólalt Kiss Károly elvtárs is. mondotta — okos, hozzáértő felseólalások hangzottak el. A felvetések iga­zak, helyesek. Fel kell azonban hívni a figyelmet egy jelenségre, ami mindenütt tapasztalható. Ál­talános törekvés, hogy a hibákra megfelelő magyarázatot keresünk. Jóllehet, a magyarázat elfogad­ható, mert az igazságon alapul, nekünk azonban mégsem erre kell tennünk a hangsúlyt, mert hiszen saját érdekeinkről van szó. Igaz, hogy még nincs elég gép, műtrágya és más téren is ta­lálható hiba. Mi azonban akkor dolgozunk jól, ha ezek ellenére is megtaláljuk a feladatok megol­dásának lehetőségét. Ez nem je­lent rendkívüliséget. Közismert dolgokat kell csi­nálnunk, csak egy kicsit job­ban, egy kicsit alaposab­ban, nagyobb lelkiismerettel, és akkor mindjárt kisebb ki­esést fog okozni egy meghi­básodott gép. Kiss Károly elvtáre felszólalá­sában foglalkozott a mezőgaz­dasági export-lehetőségeinkkel, az ezzel kapcsolatos feladatokkal, a gabonaszalma hasznosításának népgazdasági jelentőségével, a szállítási gondokkal és más ak­tuális kérdésekkel. Bobesik Pál bölcskei megyei tanácstag a gyümölcstermesztés­hez szükséges munkagépek biz­tosításával foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy náluk megfelelő munkagépekkel roppant sok kézi munkát tudnának megtakarítani, amit egyéb üzemágban hasznosí­tani tudnának és ezzel csökkent­hető lenne a kiesés. Báli Zoltán országgyűlési kép­viselő, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke felhívta a figyelmet a háztá­ji gazdaságok és a közös gaz­daságok közti megfelelő arány betartására. Ezután a szövetkezeti gazdálko­dást gátló néhány tényezővel foglalkozott. „Nagyon sok helyen feltűnően magas a telefonszámla és a kiszállási költség — mondot­ta. — Ez azért van, mert néha apróságokért napokig kell tele­fonálni és utazgatni az ország különböző részeibe. Nálunk is előfordult, hogy Szombathelyre kellett elutazni egy kis darab al­katrészért. Ez nagy hátrányt, ki­esést jelent”. A gabona-problé­mával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy több gépre lenne szükség. Felszólalt Kakas József kurdi, Boros Elek csibráki, és Molnár Pál dióeberényi megyei tanács­tag is. Ezután Szűcs Lajos mezőgazda- sági osztályvezető választ adott a felvetődött problémákra, majd sor került a határozat meghoza­talára. Az előterjesztett határoza­ti javaslatot kiegészítették azzal, hogy fel kell mérni a megyében a szövetkezeti építkezéseket gátló körülményeket, hogy ezekkel kapcsolatban megfelelő intézke­déseket tehessenek. Megfelelő in­tézkedést tartalmaz a határozat a szalma-betakarításra vonatkozó an is. Az ülésen elfogadták a megyei tanács második félévi munkájára, valamint a megyei népi ellenőr­zési bizottság 1963. évi munkájá­ra vonatkozó tervjavaslatot. El­fogadta a tanácsülés az egyéb előterjesztéseket is. A tanácsülés jóváhagyta több megyei népi el­lenőrzési bizottsági tag lemondá­sát és helyettük újak megválasz­tását. Az ülésen Máthé János, mint a Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság új elnökhelyette­se, Horváth József és dr. Réka Ferenc, a megyei népi ellenőrzési bizottság újonnan megválasztott tagjai letették az esküt. Kaszás Imre, országgyűlési képviselő, gimnáziumi tanár ja­vasolta a tanácsülésnek, hogy mondjanak köszönetét a tv-relé- állomás elkészítéséért. A tanács­ülés úgy határozott, hogy hiva­talosan köszönetét mond a Köz­lekedés- és Postaügyi Miniszté­riumnak. a Postafőigazgatóságnak és a társadalmi munkásoknak azért, hogy gyorsan elkészítették a reléállomást és biztosították a jó vételi lehetőségeket. A tanácsülésen interpellációkra is sor került. Szünetet tart a genfi leszerelési értekezlet Genf (MTI): Csütörtökön tar­totta 156. plenáris ülését Géni­ben a 18-hatalmi leszerelési bi­zottság. Az értekezlet résztvevői jóvá­hagyták az ENSZ-közgyűlés elé terjesztendő jelentést a bizottság munkájának most véget ért sza­kaszáról. A háromoldalas jelen­tés hangsúlyozza, hogy az 1962. márciusban kezdődött értekezlet két eredményt ért el; mégpedig a Kreml és a Fehér Ház közötti „forró drót” létrehozását és a részleges atomcsend-egyezmény aláírását. Ez utóbbi, mint isme­retes — Moszkvában történt. A bizottság szeptember 1-ével elnapolja üléseit és mindaddig szünetet tart, míg az ENSZ-köz- gyűlés — amelynek soron követ­kező ülésszaka szeptember 17-én nyílik meg New Yorkban — be nem fejezte a leszerelés kérdésé­nek vitáját. A két társelnök — a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselője — tűzi majd ki a leszerelési értekezlet követke­ző ülésének napját, a bizottság azonban legkésőbb egy héttel az­után folytatja munkáját, hogy a közgyűlés befejezte a leszerelés kérdésének vitáját. Erre előrelát­hatólag november második felé­ben kerül sor. A csütörtöki ülésen több fel­szólalás hangzott el. Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője is­mét sürgette a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, és rámutatott, hogy az interkonti­nentális rakéták korában egy állam biztonsága fordított arány­ban áll katonai előkészületeinek intenzitásával. Burma, az Egyesült Arab Köz­társaság és Mexikó képviselője is támogatta a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közti meg­nemtámadási egyezmény szovjet javaslatát. Az értekezlet résztvevői végül elbúcsúztak Stelle amerikai fő­delegátustól, akit az országos űr­hajózási hivatal (NASA) külpo­litikai tanácsadójává neveztek ki. Kennedy fogadta a néger vezetőket Washington (MTI). Kennedy Philip Randolph néger vezető amerikai elnök a szerdai kétszáz- a Fehér Házból távozóban ki­ezres négertüntetés befejezése jelentette, hogy véleménye sze- után fogadta a tüntetést meg- rint „a tüntetés hatást gyako- szervező tíz néger vezetőt. rol országunk arculatára”. Ugyan­Kennedy ígéretet tett arra, hogy akkor az amerikai sajtóban szá- az amerikai kormány folytatja mos jelentés látott napvilágot erőfeszítéseit annak érdekében, arról, hogy kongresszusi körök hogy több munkaalkalmat bizto- szerint a washingtoni menet si- sítson a négereknek és megszün- kere még nem javította meg tesse a faji megkülönböztetést az Kennedy polgári jogokról szóló élet különböző területein. törvényjavaslatának esélyeit. A nyugatnémet szociáldemokraták Kennedy politikája mellett Bonn (MTI). A szociáldemok­rata párt elnöksége Hamburgban ülést tartott. A kiadott közle­mény szerint a pártvezetőség meghatározta az SPD által köve­tendő irányt, amelynek lényege Kennedy politikájának támoga­tása. A 15 millió lakosú Dél- Vietnam imperialistabarát diktátora Ngo Dinh Diem nyolc év óta tartó ural­kodásának legsúlyosabb belpolitikai válságával néz szembe napjainkban. E kormányzati válság oka az alábbi tényekre vezet­hető vissza. A diktátor félmillió fős, modern amerikai fegyverekkel felszerelt hadserege az USA 2 mil­liárd dolláros katonai se­gélye ellenére sem ké­pes a partizántaktikát al­kalmazó dél-vietnami ha­zafias erőket leküzdeni. A közel nyolc év óta tartó, s az utóbbi két év­ben fokozódó hevességű harc az USA költségve­tését is évi 550 millió dollárral terheli, mivel az Egyesült Államok a dik­tátor uralmának fenntar­tásáért vívott fegyveres harcban Dél-Vietnamban jelenleg mintegy 12 000— 15 000 amerikai katonai „szakértővel" vesz részt. A széles néptömegek bizalmát és namot nem csupán politikai, ha- Diemmel kapcsolatos politika terü- aktív támogatását élvező dél-viet- nem gazdasági válságba is sodorta, leién, hanem külpolitikai vonatko- nami hazafiak — a Diemnek nyúj- Nagyobb méretekben mintegy 3 hó- zásban is komoly probléma elé tott jelentős amerikai segítség eile- napja kezdődött el és napjainkban állítja. Ugyanis nem csupán nőre - az ország mintegy 40 szá- csúcsosodott ki a dél-vietnami Dél_Vietnam lakosságának zöme zalékát tartják ellenőrzésük alatt, buddhisták passzív ellenállási moz­Dél-Vietnamnak középső, zömmel galma. Számuk, a buddhista ideo- bndahista, hanem az agresszív hegyvidéki, erdők borította terüle- lógiával rokon hoa-hao vallási SEATO paktum-tag Thaiföld, a téré, valamint az ország éléskam- szekta egymillió követőjével együtt semleges külpolitikát folytató Kam­rájára a rizstermeléséről világhírű meghaladja a tizenkétmillió főt, Mekong-delta legnagyobb részére azaz az ország lakosságának négy­terjed ki a Diem ellen fegyveresen ötödét. A diemisták buddhista el­harcoló hazafiak ellenőrzése. Ngo lenes terroria, a rendszert fenntartó Dinh Diem uralkodása Dél-Viet- Egyesült Államokat nemcsak a bodzsa lakosainak óriási többsége, \ alamint Laoszban is a lakosság fele követi a buddhista vallást. — Terra — Az ülésen Willy Brandt az SPD aielnöke 10 pontban fog­lalta össze a politikai irány­elveket. Egyrészt azt hangoztatta, hogy az SPD továbbra is „közös külpolitikát” akar folytatni, a kor­mánypártokkal, ugyanakkor azon­ban felszólítja a kormányt, hogy „működjék együtt Kennedy el­nök béke-stratégiájával, amely mellett az elnök látogatásakor már hitet tett”. Brandt visszautasította egyes kereszténydemokrata politikusok­nak az SPD ellen intézett leg­utóbbi támadásait. Hangsúlyozta, hogy a külpolitikai kérdésekben elsősorban a kormánypártokon belül mutatkoztak az utóbbi idő­ben ellentétek, mint arról éppen Straussnak, a CSU elnökének magatartása tanúskodott. Az SPD aielnöke szerint ve­szélyes helyzet állhat elő, ha egyes kormánypárti körök olyan propagandát folytatnak, amellyel ,.a Franciaország és az angol­szász hatalmak közötti válasz­tást sugallják”. „Egy ilyen vá­lasztás végzetes lenne és éppen ezért el kell utasítani” — han­goztatta Brandt. Brandt bírálta a kormányt az atomcsend-egyezmény aláírása körüli huzavona miatt, majd hangsúlyozta: „A német politi­kának és az újraegyesítésért folyó küzdelmünknek nem szabad ellentétbe kerülnie a kelet—nyu­gati konfliktus megenyhítéséért folyó fáradozásokkal”. Ollenhauer, az SPD elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány­pártok és maga a kormány „si­ralmas színjátékot rendeztek” az atomcsend-egyezmény aláírása körüli vitában”. „Az atomcsend- egyezmény a német nép érdekeit, szolgálja — mondotta Ollenhauer, — csak az enyhülés politikájá­nak útján lehet kiindulópontokat találni a berlini és a német kér­dés megoldására".

Next

/
Oldalképek
Tartalom