Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

*1963. augusztus 19. fÖLSS OTfiGfES NEPÜJSXÖ 3 ,Ä munkásosztály támadásban az imperializmus 01100* Moszkva, (TASZSZ). A vasár­napi Pravda terjedelmes cikket közöl V. Nyekraszov tollából a munkásosztálynak az imperializ­mus ellen vívott harcáról. „Az imperializmus ellen vívott szívós, hosszadalmas és megfeszí­tett harc elengedhetetlen felté­tele a társadalom fejlődésének, az igazi társadalmi haladásnak. A leninizmus elmélete és gyakor­lata abból indul ki, hogy ebben a harcban a győzelem elenged­hetetlen feltétele: az imperializ­mus minden ellenfele forradalmi erőfeszítéseinek egyesítése.” Ennek a lenini elvnek — mu­tat rá Nyekraszov — élesen el­lentmondanak a Kínai Kommu­nista Párt vezetői által javasolt nézetek. A kínai vezetők szavakban elis­merik ugyan a szocialista világ- rendszernek, mint korunk forra­dalmi erejének vezető szerepét, valamint a szocializmus és kapi­talizmus ellentmondásainak .je­lentőségét — folytatja Nyekra­szov — tetteikkel azonban lebe­csülni igyekeznek ezeket. Június 14-i levelükben eljutnak addig a megállapításig, hogy ko­runkban a nemzetközi kommu­nista mozgalom alapvető feladata: „támogatni Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika elnyomott nemzetei­nek és népeinek forradalmi har­cát, mert e harc döntő jelentősé­gű a nemzetközi proletáriátus egész ügye szempontjából.” A kapitalista országokban élő dolgozó tömegek harci szellemé­nek fokozódása — amelyet a kí­nai elvtársak igyekeznek figyel­men kívül hagyni, mert nem illik bele az általuk összetákolt témák Dokrusztesz-ágyába — elsősorban a sztrájkharcok méreteiben jut kifejezésre. Állandóan nő a sztrájkok száma, — mutat rá Nyekraszov — 1962-ben például körülbelül 60 millió ember sztráj­kolt. Az 1963-as esztendő első fe­lét is az éles sztrájkharcok jel­lemzik. Napjainkban elkerülhetetlenül politikai jelleget öltenek a gaz­dasági követelésekkel' induló sztrájkharcok. A dolgozók harci hangulatának fokozódásában lényeges szerepet tölt be á szocialista államok bé­kés együttélési politikája. Mély­ségesen hibásak és veszélyesek a kínai vezetőknek azok a megállapí­tásai, hogy a békés együttélés vi­szonyai — úgymond — kedvezőt­lenül hatnak arra a harcra, ame­lyet a tömegek vívnak követelé­seik kielégítéséért, a szabadságért, a szocializmusért. A kapitalista országokban a munkásmozgalom általános fellendülése alátámaszt­ja azt a megállapítást, hogy a Szovjetunió, a többi szocialista ország sikerei a tartós békéért és a békés együttélésért vívott harc­ban. óriási mértékben megköny- nyítik a munkásmozgalom harcát a kapitalista országokban. A kapitalista országok dolgo­zóinak forradalmi harcát a nem­zeti felszabadító mozgalommal való szoros összefüggésben kell vizsgálni. A fejlett kapitalista or­szágok dolgozó tömegei és a gyar­mati rendszer jármát lerázó né­pek közös harci frontjának meg­teremtése és megőrzése nagymér­tékben függ a munkásosztálytól, annak az egyik vagy másik or­szágban vívott harcától. A marxis­ták—leninisták éppen ezért nem érthetnek egyet a kínai vezetők nézeteivel, amelyek lényegében a különböző országok dolgozói egy­ségfrontjának szétszakadásához vezetnének. Ha csupán a nemzeti felszaba­dító mozgalommal kapcsolatos „kisegítő” szerepet szánnak azon térségek munkásosztályának, ameJ lyekben a modem kapitalizmus alapvető termelőerői összponto­még csak 900 0Ó0 forint volt a tsz tiszta haszna, az idén 4 mil­liót terveztek. Nem üres már a „konyha”, van miből osztani, könnyebb a „gazdaasszony” dol­ga. Könnyebb-e? — Gépesíteni kell teljesen a szövetkezetét. Aztán gond az is, hogy nálunk az átlagos életkor hatvan év. A fiatalok nem jön­nek be tagnak, legfeljebb dol­gozni. Névsort vesz elő. Alig akad olyan gazda, akinek lánya, fia ne máshova járna dolgozni. A fiúk kubikolnak valahol, a lá­nyoknak sem nagyon tetszik már az aratás, a mezőgazdasági mun­ka. Ma az ünnepi, közös vacsorán együtt lesznek a tagok és meg­hívták a fiatalokat is. Ismerked­jenek. Hátha kedvet kapnak! Aki jön: egy évi munka után 12 mázsa ajándék-kukoricát kap. Megéri, fiatalok! Háztájit nem mérhetünk ne­kik, így próbáljuk javítani ke­resetüket — mondja az elnök. Hát a község másik két szö­vetkezete? Tud-e arról, hogyan dolgoznak ők? A válasz az, hogy külön porta mindegyik. — Tegnap itt járt nálam Ámán Antal, ő vezeti most a szőlő­hegyi szövetkezetei, meg a Rá­kóczit. Ma én mentem hozzá ta­nácsért. Segítünk egymásnak. Ez a közeledés is egy k;s könnyebbség. Anniik a kezdetét jelzi, hogy a „mezítlábasok”, meg a „nyakkendősök” összefog­nak majd. Az előbbi cím az Uj Élet-ieknek járt ki, mert itt az 5—6 holdas kisparasztok jöttek össze, a Rákócziban pedig a gazdagabbak. Ez az összefogás még sokat tehet Iregszemcse jövőjéért. Ez­zel még kulturáltabbá kereked­hetik a 700 éves jubileumára ké­szülő község élete. Az össze­fogásról, a lehetőségek kihasz­nálásáról az iskolában is sokat hallottam. Itt van például a kultúrház. Kevés támogatást kap. A tanács évi 5000 forintot szán rá. De a kultúrház az egész községé. A szövetkezetek és más intézmé­nyek kulturális alapjával na­gyobbá tehetnék, lehetővé válna függetlenített igazgató alkalma­zása. Mert egész ember kell ah­hoz, hogy a kultúrház mindenki­nek „adjon”. Be kell számolni még valami­ről. Kultúrház, modem iskola, betonút — ez is, az is új. ötven­kilencben adták az iskolát, hat­vanban a kultúrházat, egyidőben épült az út. De sokat jelentett ez a községnek! A kultúrház épí­tése összehozta a lakosokat tár­sadalmi munkára. Az úttal és a most folyó járdásítással eltűnt, kijjebb szorult a községből a fa­lusi sár. És mi történt ezután? Az is­kolások új gyakorlókertjéhez ke­rítés kell, a pénz viszont kevés. Az iskola megvette a drótot, a községben megfonták kerítésnek. Susoczki György, Molnár Sándor kőműves szülők öntötték ki a támasztó oszlopokat, Varga Já­nos ács szülő elvégezte a bekerí­tést. Nem kerül már pénzbe a tüzelő iskolába-szállítása sem: a fuvart elintézik a szülők. Az új iskola felépítése előtt ezt nem érték volna el sehogysem. Ha a Cseberébe kirándulnak a gyerekek a tanárokkal, az ma természetes. Hogy táborba vigye őket az iskola, azt ma a szülők elvárják. A gyerekek az idén fásítottak, kezük munkáját év­tizedek múlva is hirdeti a fasor. | Apróság, de sokat jelent. Régóta lakott terület Ireg­szemcse. Mióta élnek itt embe­rek! De mit mondhattak magu­kénak az utóbbi évekig? Mihez volt közük a házuk táján kívül? Mostanában a közösség erejéből alakul, változik náluk a világ. BENCZE KLÁRA eulnak, akkor egyetlen mozdulat­tal eltörlik Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Japán forradalmi potenciálját, semmibe veszik a kapitalista or­szágok munkásosztályának hozzá­járulását a világ forradalmi hala­dásának egységes ügyéhez. A fejlett kapitalista országok kommunista és munkáspártjai megtestesítik az ezekben az or­szágokban élő népek lelkiismere­tét és reményeit. Sok pártnak ezek közül nehéz körülmények között kell vívnia harcát. Bár­milyen furcsa is, de ezek közül néhány dicső, osztály harcban ki- kovácsolódott párt ellen irányít­ják a Kínai Kommunista Párt ve­zetői megalapozatlan kritikájuk tűzet. Ezzel gyakorlatilag kezére játszanak a kommunista mozga­lom demoralizálásáról és szétsza­kításáról álmodozó imperialista erőknek. Mivel vádolják a kínai vezetők e pártok vezetőségét? Azzal, hogy állítólag nem úgy értelmezik a békés együttélés politikáját, mint az államok együttélését, hanem mint együttélést egy bizonyos or­szág munkásai és vállalkozói kö­zött. Azzal vádolják őket, hogy a dolgozók legközelebbi követelé­seinek kielégítéséért állítólag gya­korlatilag lemondanak a társai dalmi forradalom alapvető céljai­ról. A KKP vezetői felhívják a kommunistákat, hogy ne. vegyék számításba a pártszervezetek ha­tározatait, ne törődjenek a veze­tőséggel, tiporják lábbal a de­mokratikus centralizmus lenini elveit. A KKP vezetői ösztönzik e pártokban a bomlasztó elemek cselekedeteit. Gyökeréig dogmatikus, szektás, az élettől elszakadt álláspont az, amelyet a kínai vezetők magukévá tettek. Ez az álláspont nem veszi figyelembe az utóbbi évtizedek­ben végbement óriási változáso­kat, azt. hogy messze előre jutott a világon a szilárd marxista—le­ninista elveken alapuló nemzet­közi kommunista mozgalom. A gyakorlat olvasztó kemencéjében válik hitelessé minden elméleti tétel — szögezi le a Pravda cikke. Az északi országok kommunista pártjainak értekezlete Koppenhága (TASZSZ) Koppen­hágában augusztus 16—17-én megtartották a finn. a svéd, a norvég és a dán kommunista pártok képviselőinek értekezletét. Mint " a Land Og Folk című lap jelenti, az észak-európai kommunista pártok küldöttségei megvitatták á jelenlegi helyzet egy sor időszerű kérdését. Az értekezlet bebizonyította, hogy a négy kommunista párt azonos nézeteket vall a megvitatott kér­désekben. Megemlékezések a szovjet légierők napjáról fl szovjet honvédelmi miniszter napiparancsa Moszkva (TASZSZ). Malinovsz- kij marsall, szovjet honvédelmi miniszter napiparancsot adott ki a szovjet légiflotta napja alkal­mából. A honvédelmi minjszter napú- parancsában megállapítja: a szov­jet fegyveres erők állandóan tö­kéletesítik harci képzettségüket, hűen őrzik az ország határait és készek minden pillanatban szét­zúzni azt a támadót, amely meg merészeli akadályozni a szovjet népet a kommunizmus építésé­ben. A légierők napja alkalmából Moszkvában és szerte az ország­ban ünnepségeket rendeztek. A fővárosi ünnepségen Rugyenko légi marsall mondott beszédet. Rugyenko marsall cikke az Izvesztyijában Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija szombati számában Rugyenko légi marsall cikket írt a Szovjetunió légiflottájának napjára. A marsall cikkében megálla­pítja: jogos büszkeséggel jelenl- _ hetjqk’: ki, hogy a szovjet légi- i flotta, még az elmúlt esztendő­höz viszonyítva is fejlődött és tökéletesedett- Utal-arra; bogy - ,a különböző -típusú- - rakéta- és nukleáris“ fegj^érék bévézéfésévél rendkívül megnövekedett a légi­erők harci ereje. De erre a katonai erőre nem azért van szüksége a szovjet államnak — szögezi le a cikk szerzője —, hogy megtámadjon vagy megijesszen más népekét. A szovjet emberek a kommu­nizmus építésével vannak elfog­lalva. s nincs szükségük háború­ra. Ezzel kapcsolatban a légi mar­sall utal a moszkvai részleges atomcsend-szerződés aláírására és arra. hogy ehhez a szerződés­hez újabb és újabb országok csatlakoznak. A cikkíró ugyan­akkor figyelmeztet a „veszetteké­re, akik az újabb háború vesze­delmébe' szeretnék belekergetni az emberiséget. Ilyen körülmények között - szögezi le Rugyenko légi mar­sall —, a szovjet népnek min­dent el kell követnie, hogy or­szága, mint a világbéke védő- básty.á'ja. katonai ' 'viszonylatban ne maradjon le, hanem fölénybe kérüljöri" bármely agresszív or­szággal szemben. A háborús gyúj- toga lókat nem a figyelmezteté­sek özönével, hanem a béke megvédésére képes reális erők­kel fékezhetjük meg — jelenti ki a ..légi marsall. Rugyenko. a légi flotta nap­jára írt cikke végén kijelenti, hogy az űrrepülések tovább fej­lesztették a szovjet' légiflottát és reményét fejezi ki, hogy nincs messze az az idő. amikor áz űrhajó, szovjet emberrel. a fe­délzetén útnak indul más égites­tek felé. Jugoszlávia várja kedves vendégét: Nyikita Szergejevics Hruscsovot Nyugatnémet nportrepülőgép kénysxerlesxállása Hans Klug nyugatnémet állam­polgár pénteken Baranya megyé­ben Boly és Szederkény község határában sportrepülőgépével kényszerleszállást végzett. A re­pülő az osztrák Alpok felett vi­harba került s az erős szél a Du­nántúl légiterébe sodorta. A kényszerleszállásnál a gép megrongálódott, de utasa nem sérült meg. Hans Klug vasárnap elhagyta hazánk területét. Belgrad (MTT) Belgrádiján nagy érdeklődéssel várják N. Sz. Hruscsov. az SZKP KB első tit­kára a Szovjetunió miniszterel­nöke Jugoszláviába érkezését. A jugoszláv főváros politikai körei­ben nyomatékosan hangsúlyoz­zák, hogy Hruscsov kedden kez­dődő látogatása jelentősen hoz­zájárul majd a két szocialista ország baráti együttműködésének erősítéséhez és a világbéke meg­szilárdításához. A Szovjetunió miniszterelnöke a hírek szerint tárgyalásokat folytat majd Tito elnökkel és más vezető jugoszláv személyi­ségekkel, továbbá országjáró körútja során, ■— amelynek álfo- másai között valószínűleg szere­pel Szkopje. Titográd, Dubrovnik, Split és Ljubljana is — több be­szédet mond. Kocsa Popovics Lengyelországba látogat Belgrad (MTI) Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter ez év szeptemberének etéő napjaiban hivatalos látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. A ju­goszláv külügyminiszter viszonoz­za Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter tavalyi jugoszláviai látogatását. De Gaulle-lal együtt — írja a Welt am Sonntag Bonn (MTI). A Welt am Sonn­tag hosszabb cikket közöl Röpke professzor tollából, aki amellett tör lándzsát, hogy Nyugat-Német- ország, De Gaulle-ra támaszkod­va. helyezkedjék szembe az angol­szász hatalmak mostani politiká­jával. „Franciaország az egyetlen barát, akire ma Németország számíthat, az amerikai barátság­ról csak nagyon erős fenntartá­sokkal lehet beszélni, az angol barátságról pedig egyáltalán nem” — hangoztatja a cikkíró. Tyereskova Karlovy Vary ban Karlovy Vary (TASZSZ). A város utcáin, csehek, szlovákok, csehszlovákiai látogatáson tar- oroszok, angolok, lengyelek és tózkodó Valentyina Tyereskova franciák üdvözölték őt, s éltet- szovjet űrhajósnő vasárnap Kar- ték a szovjet népnek a világűr lovy Varyba érkezett. Amikor a meghódításában, elért eredmé- kozmosz hősnője végigment a nyelt. majd azt fejtegeti, hogy De Gaulle azért megbízható szövet­séges Bonn számára, mert „fel­ismeri a kommunista világimpe­rializmus halálos veszélyét”. „A németeknek adott minden biztosíték ellenére, Kennedy a legsúlyosabban veszélyezteti ' a német térséget az egyoldalú en­gedmények politikájával — foly­tatja a cikkíró. Ezt a politikát Kennedy különmegbízottja, ugyan­az a Harriman vezette be. aki a jaltai nagy kapituláció egyik fő építőmestere volt. De Gaulle at­tól fél joggal, és azt igyekszik megakadályozni teljes erejével, hogy Európáról a Harrimanek. Kennedyk és Macmillanek dönt­senek, vagyis, hogy egy új Jalta jöjjön létre. Nekünk, németek­nek. térdenállva kell hálát ad­nunk . az istennek azért, hogy e szörnyű veszély láttán van egy olyan ember, mint De Gaulle”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom