Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

3K3. augusztus 18. TÖLNÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG LÁM. MIL VEN KICSI A VILÁG A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT — Két könyvtárost tüntetnek ki a megyéből A sszonynak. méginkóbb nagy­■í"*' mamának néztem, aki az Clet és Irodalom legfrissebb számát talán azért szorongatja kezében, hogy unokáira ügyelve olvasgasson. Házunk előtt néze­lődtem, amikor odatipegett hoz­zám es megkérdezte: „Mondja, kérem, mit árulnak ott a túl­oldalon?”. A túloldalon, a kocs­mában bort. sört és pálinkát mértek, s ünnep lévén, ajtaja előtt úgy ténferegtek valóban a népek, mintha sort állnának. Mondom az öregasszonynak, hogy halat árulnak ott, mama. El­hitte és csak akkor képedt el és derengett fel benne valami sej­tés. amikor egy részeg asszony kilódult a járdára, aztán hangos gajdolással nótázni kezdett. ..Maga engem be akar csapni kérem” — mondta szelíd mo­sollyal. de nem ment el, ott­maradt. Beszélgettünk tehát, Az Élet és Irodalomból még soha. semmit nem olvasott. Vi­lági dolgokkal ugyanis nem fog­lalkozik, egyedül a keresztrejt­vény érdekli, szenvedélyesen sze­ret: keresztrejtvényt fejteni, szé- gyellősen bevallotta, néha még az imát, is félbe hagyja és fo­hászkodás helyett keresztrejt­vényt fejt. „Vétkét” másnap per­sze nyomban meggyónja. Sógorá­nak a Népszabadság jár, abból is megfejti a keresztrejtvényt, egyszer nyert is egy könyvet. Még nem olvasta el. a címét sem tudja, mert a világi dolgok tá­vol állnak tőle. de mivel nyert, neve belekerült a Népszabadság­ba. Igaz, apró betűkkel szedve de belekerült. Egy nyugalmazott apácánál ez is valami. Nevét aláhúzta piros tintával és a la­pot eltette a szentképek közé. Megkérdeztem tőle. nem fél at­tól. hogy a szenteket emiatt ma­gára haragítja? Eltűnődött, gon­dolom azt latolgatta, mennyire állhat fenn ennek a lehetősége. Végül közölte velem, nem hiszi, hogy a szentek megharagszanak, sógora szerint ugyanis ez a kommunista újság sokat ír a békéről. „És tudia, kérem, a halál az nagyon borzasztó”. jp zt a volt apácát — be- vallom — a beszélgetés kezdetén csak furcsa érdekesség­nek, élő anakronizmusnak néz­tem. Mosolyogtam rajta, amikor elmesélte, imádkozott a tanács­elnök fiáért és a gyerek lám felgyógyult. Derültem angyali és korához nem illő kislányos naív- ságán, úgy kezeltem, mint va­lami más bolygóról idetoppant idegent, akivel nincs egyetlen közös gondolatunk sem. Akkor hökkentem meg, amikor őszinte megrendüléssel azt mondta „a halál az nagyon borzasztó”. Utó­lag most már tudom miért volt bennem a megrendülés. Azért, mert emberek és elvek között lehetnek — vannak is — áthág­hatatlan szakadékok, de létezik egy pont, ahol azonos nézeteket vallhat egy népi demokratikus ország miniszterelnöke, egy ka­pitalista állam miniszterelnöké­vel, a munkásmozgalom vete­ránja, a szociáldemokrata és munkásáruló főpolgármesterrel, és közelebb hozva a dolgokat, egy magyar kommunista egy volt magyar apácával. Ez a pont pedig nem más, mint az élet igenlése. Erre gondolok, és nem bírok megszabadulni attól az érzés­től. hogy a szkopjei tragédia szinte intő figyelmeztetés: embe­rek, vigyázat, döbbenjetek a ter­monukleáris háború borzalmaira, mert Szkopjéban szörnyű erők pusztítottak, de ezek csak elemi erők. és a rombolást tekintve el­törpülnek egy esetleges atom­háború borzalmai mellett. A ju­goszláviai Magyar Szó című lap munkatársa a macedón főváros­ból egy héttel a nagy földrengés után egyebek között ezt írta: ....az álmukból felriadt emberek, i szonyodva hallották az alattuk morajló és dübörgő szörnyűséget: — Földrengés, meneküljünk!!! Egy anya sikoltva vetette ma­gát a gyermekágyra, az apának volt annyi lélekjelenléte, hogy paplanba csavarta és a második emeletről kidobta kisfiát az ut­cára... Gyermekes anyák halálra rémülten rohantak át abba a terembe, ahol az újszülöttek fe­küdtek. Senki sem nézte, hogy saját gyermekét kapja-e fel, vagy másét, csak magukhoz szo­rították az első csöppséget és futottak ki vele az udvarra. Ott aztán össze-vissza kiáltoztak: — Kinél van a 2314-es? — Az az én kislányom. •— Én pedig az 1917-eset tar­tom. 1917-es, jelentkezz! A z egyik bányász mély fa- ■í"*- Ion át tört magának utat az élők felé. de mindenhol csak holtakat talált. Amikor az ötö­dik falon néhány centiméteres rés támadt, bevilágított villany- rámpájával. A sárga fénycsóva egy gyermekágyon akadt meg. Kockás takarón szőke hajú. ró­zsaszín ruhás kislány feküdt... Amikor odarohan t az ágyához és rávilágított a gyerek arcára, úgv érezte, elhagyja minden ere­je. A tarka takarón szép, rózsa­szín ruhás, olasz hajasbaba fe­küdt. Ahogy az ágy megmoz­dult, lassan megmozdította két kék szemét és kaucsuk-arcával rámosolygott megmentőjére. A bányász egyszerre elkezdett sírni, poros arcáról úgy folytak a könnyei, mint az eső”. Ilyen a földrengés, hát milyen lenne az. atomháború? A kínai vezetők azt mondják; utána, á kapitalizmus fölött diadalmas­kodó népek felépítik majd a boldog, új világot. t)e lehné- nek-e. maradnának-e vajon né­pek? Újból az apáca jut eszem­be. Ebben a jámbor lélekben az imádság és a keresztrejtvény tartja a lelket. Neki ennyi elég, de nekünk, a szocializmus épí­tőinek sokkal többre kell a béke. összességében arra, hogy békés gazdasági versenyben ér­jük utói és hagyjuk el meg­határozott időn belül a kapita­lista világ termelését. Utána oda lehet állni a világ elé azzal, hogy ime. ezt nyújtja az emberi­ségnek a kapitalizmus és ezt a szocializmus. Az emberiség tudni fogja majd. melyik a jobb és nem fog habozni, hogy a mi világunkat, a jobbat válassza, ue ehhez béke és munka kell. Hal­lom, hogy most, a kettős ünne­peket hazánk legtöbb termelő- szövetkezetében munkával töltik. Kicsi dolognak látszik, hiszen ugyan mit számít, hogy mondjuk Döbröközön alusznak-e, avagy dolgoznak az emberek. Kicsi dolognak látszik, csak­hogy nincs kizárva, hogy éppen ezen a két napion múlik, sike- rül-e majd idejében elvetni a búzát. Sikerül-e jövőre ezen a tolnai tájon a bűvös 13 mázsás átlagtermést elérni kenyérgabo­nából a szövetkezeti földeken? Ha így nézzük az ünnepi mű­szakot, akkor nagy dolog,- mert parányi része, de része a békés gazdasági versenynek és ilyen­módon hozzájárulás a béke fenntartásához. Én is azt mon­dom, amit legtöbb ember: Ha a béke és a háború között kellene választani, fele fizetésért is szí­vesen dolgoznék, de béke legyen, mert egy harmadik világháború úgy elpusztítja az emberiséget, hogy a földön a halál lesz az egyedüli úr. A rg atomcsend-egyezmény re- ménységgel tölt el. Aki figyelmesen olvassa a lapok tu­dósításait. észrevehette — s ez érdekes —, a Vatikán állam ugyanúgy üdvözli e bíztató lé­pést, mint a Bolgár Népköztár­saság. Nem azért persze, mert a kommunista munkás megváltoz­tatta volna talán elyeit. s arról sincs szó. hogy talán a vatikáni papiok légiója a kommunista el­vekkel kacérkodna. Dehogy! Ki­zárólag arról van szó. hogy az emberiségnek esze v^n. s aként látszik cselekedni, ahogyan a jó­zan ész diktálja. Amikor két ismerős messzi földön összetalál­kozik. örvendezve szól vagy az egyik, vagy a másik, hogy lám, milyen kicsi a világ. Úgy lát­szik. valóban kicsi, mert amióta az atomcsend-egyezményt meg­szövegezték gondolatban, a föld­kerekség szinte valamennyi la­kója találkozott egymással. így találkoztam én is, apám háza előtt az apácával. SZEKULITY PÉTER A könyvtárosak hangját a leg­ritkábban hallani. A népművelés szerény és serény munkásai kö­zött is talán a legcsendesebbek közé tartoznak. Tevékenységük hatását mérni szinte lehetetlen, mert az olvasók létszámának nö­vekedése, a kikölcsönzött köny­vek számának gyarapodása csak megközelítő képet ad arról, amit ők végeznek. Korántsem mutatja meg semmiféle statisztika azt a hatást amit egy-egy jó könyv az emberek között kivált, s azt sem: milyen eredményeket hoz az iro­dalom az ifjúság szocialista szel­lemben történő nevelésében. Mindez még talán ünnepélye­sebbé teszi azokat a perceket, amikor ma reggel Szabó piái An­tal elv társ, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke át­adja a Szocialista Kultúráért Érdemérem kitüntetést két me­gyebeli könyvtár ásnak Szederké­nyi Lászlóménak és Árki Idának. Szederkényi Lászlóné tíz év óta munkása a népművelés-« nek. A paksi járási könyv­tárban 1955 óta dolgozik. Vezetése alatt a járási könyvtár és a községi könyvtá­rak szép fejlődést értek el. s az olvasók tábora jelentősen meg­növekedett. Kiemelkedő eredményeket árt el Árki Ida madocsai községi könyvtáros is. Az ő feladata ko­rántsem könnyű. Jelentős társa­dalmi elfoglaltság és iskolai ta­nítás mellett végzi a könyvtárosi munkát. Ennek ellenére igen szép sikereket könyvelhet el magának a madocsai könyvtár. Néhány szám is bizonyítja ezt: amíg 1959-ben 256 olvasó közül alig ötven volt a felnőttek száma, addig 1962. decemberében 390 beiratkozott között már 199 volt a felnőtt ol­vasók száma. Ez az eredmény annak a széles körű toborzó mun­kának köszönhető, amit a kitün­tetett könyvtáros Madocsán vég­zett az utóbbi néhány évben. Az önkiszolgálás újabb formája Néhány évvel ezelőtt új- rendszérű üzletek vártak — úgy­mond egyik napról a másikra — a vásárlókat: az önkiszolgáló üzletek. Hamarosan népszerűvé váltak, hiszen nem kellett a pult. a pénztár, majd ismét a pult előtt sorba állni félórákig, akár fél kiló kenyérért is. Most. a közelmúltban az ön- kiszolgálás újabb formájával ta­lálkoztak Szekszárdin a vásár­lók. A m.özsi-hegyi földműves­szövetkezeti boltot három hétre bezárták, mert az egyetlen boltos szabadságra ment. A szabadság rendjén való volt, megérdemelt, hanem a folytatás... A bolt vevőközönsége tiltakozott a három heti zárva tartás ellen, mert jóval messzebbre kellett menniök bevásárolni. A tanács­hoz is. a földművesszövetkezet­hez is eljuttatták a kérést; ha a boltos szabadságra megy is. ne maradjon zárva a bolt. gondos­kodjanak helyettesítőről. Meglepő volt a földműves­szövetkezet válasza: — Keressenek boltost, aki oda­megy erre az időre helyettesí­teni! Tehát az újabb önkiszolgálási forma: ott a bolt, a vásárlók keressenek bele eladót. Növényevő halak tenyésztésével kísérleteznek Biritón A Paksi Halászati Termelőszö­vetkezet Kínából repülőgépen be­hozott növényevő halak tenyész­tésével kísérletezik biritói ivadék­nevelő tavaiban. Nyolcezer-nyolc- száz amur. illetve tolsztolobik faj­tájú halat helyeztek a pontyivadé­kok közé júliusban. A szovjet és a román tapasztalatok szerint a növényevő halak kedvezően befo­lyásolják a pontyok biológiai kö­rülményeit. trágyázzák a tófené­ket, hatásukra fokozottabban fej­lődik a szerves élet a vizekben, s növekedik a „hattermes”. Biri­tón megvizsgálják, hogyan válnak be a hazai termelőszövetkezeti halgazdálkodásban a növényevő fajták, s megvizsgálják a nálunk még ismeretlen halfajta parazitáit is. ' ' * Az irányelvek tanulmányozása közben Nevelőinunkánk fő feladata Sokat forgattam az utóbbi idő­ben a könyvet, mely a KISZ Központi Bizottságának az ifjú­ság kommunista nevelésével kap­csolatos irányelveit tartalmazza. Sok értékes gondolatot ébreszt az emberben ez a könyv. Rendszer­be foglalja azt, mely manapság mindenkit foglalkoztáit', aki az ifjúság ügyével kapcsolatosan te­vékenykedik. Hozzásegít ahhoz, hogy az ifjúság nevelése valóban össztársadalmi üggyé váljon. Mire van szükség? El kell ér­nünk. hogy a szocialista eszmék egyre szélesebb ifjúsági tömegek gondolatvilágát hassák át. Hogy a fiatalokat a kommunista esz­me igazába és végső győzelmébe vetett hitre neveljük. Hogy erő­sítsük ifjúságunkban a szocializ­mus építése iránti felelősséget. Mit ad és ígér a szocializmus, a kommunizmus az ifjúságnak? A mi társadalmunk az egye­düli. amely teljes létbiztonságot' ad. ahol. nincsenek eldobott, leti- piort. elesett emberek. Lehetővé teszi tömegméretekbe»» a művelő­dést, a tanulást, biztosítja az igazi demokráciát, a szabadságot, a békét. A mi ifjúságunknak világosan kell látni, hogy a termelésben való mindennapi helytállás, a munka termelékenységének eme­lése a világkapitalizmus elleni harcot, a szocialista, kommunista jövőt jelenti. A személyi kultusz leküzdése, a piárt helyes munkastílusa az utóbbi időben lehetővé tette, hogy a fiatalok bensőséges kap­csolatba kerüljenek a párttal, megnőtt a párt iránti bizalom az ifjúságban, elfogadta, követi tá­mogatja politikáját. Nagyot nőtt fiataljaink erköl- csi-piolitikai egysége. A mai ma­gyar falu fiataljait már nem kí­sérti a „régi átok”. A földtulaj­don széles szakadékot vont a szegény és gazdag fiatal közé, a földközösség betemette ezt a sza- dékot. A rési tragikus kimenete­lű szerelmek, a testvérek vesze­kedése a jusson, ma már csak a visszaemlékezésben élnek. A gyárakban, a földeiken, az is­kolákban mindenhol egyaránt a felkészültség, a rátermettség, a politikai-erkölcsi magatartás, a fiatalok megítélésnek mércéje. Nem azt kérdezik: honnan jöttél, hanem, hogy hova tartasz, mik a céljaid, jót akarsz-e jól csiná­lod-e amit csinálsz! A régi „generációs” probléma ma már a múlté. Régen a létért, a megélhetésért folyó küzdelem­ben idősek és fiatalok gyaikran szembe kerültek egymással. Az új társadalom felépítéséhez minden generációra szükség van, Az idő­sebbek élettapasztalata, bölcses­sége piárosui a fiatalok energikus lendületével, Apróbb súrlódások természete­sen vannak! Az idősebbek közül néhányan nem értik meg a mai ifjúságot. Különösen az öltözkö­dés. a tánc, a zene. a férfi és a nő kapcsolatának kérdésében. Előfordul még hogy a fiatalokat háttérbe szorítják, javaslataikat nem veszik figyelembe, nem ké­pességeiknek megfelelő helyen foglalkoztatják őket. Ugyanakkor a fiatalok körében is akad prob­léma. Találkozni az idősebbekkel szembeni tiszteletlenséggel, túl­zott igényességgel, rátartisággal, megbotránkoztató öltözködéssel, a másik nemhez való felelőtlen vi­szonnyal. könnyelmű életmóddal, a termelőmunka lebecsülésével. Az idősebbek között akad, aki általánosít. Ha felfedez héhány fiatalom kivetnivalót, rögtön rá­húzza az egész ifjúságra: „Lám. csak a mai fiatalok!” Veszedelmes nézet ez! Nyugod­tan állíthatjuk, hogy lányaink és fiaink túlnyomó többsége becsü­letesen dolgozik, tanul, tisztessé­gesen él. Nevelőmunkánk fő feladatát nehéz néhány sorban summázni. Úgy akarjuk nevelni fiataljain­kat, hogy magatartásban. ízlés­ben. öltözködésben, táncban ha-, lad járnák együtt az élettel, de ke­rüljék a túlzást, az ízléstelensé­get. a romlottságot. H. T. (Következik: A kommunista erkölcsre neveljük fidtal- jainkatj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom