Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-18 / 193. szám
4 fÖLNA MÉC.YFÍ Vf!PŰJSA?5 1963. augusztus 18.‘ író—olvasó találkozó a fadd- dombori KISZ-táborban VÉGH ANTAL: . „Halló-halló figyelem! A tábor lakói gyülekezzenek a kultúrsá- tor előtt..Az előbb még vidáman fürdőző hallgatóság roham léptekkel igyekezett a kijelölt hely felé. Kedves vendégek érkeztek a táborba. Baranyi Ferenc költő és Tiniár Máté író. A fiatalság nagy ürömmel fogadta a vendégeket. Koczián János helyettes tábor- parancsnok üdvözlő szavai után. Tímár Máté emelkedett szólásra. Rövid bevezető után, felolvasta Toldi-ját, mely élettörténete is egyben. I Utána Baranyi Ferenc vette át a szót. A „Ballada az elkényeztetett ifjúságról" című versének elszavalása után hosszantartó tapsvihar üdvözölte a fiatal költőt. Egymásnak adták a szót, de nemcsak a vendégek. A fiatalok csoportokba verődve késő estig vitáztak a hallottakról. Ez is bizonyítja. hogy az ifjúság érdeklődik az irodalom és ma élő képviselői iránt. Nagy Ákos levelező Százhuszonnégy a balatonfüredi géplcocsinyeremény-betétkönyv- sorsoláson Az Országos Takarékpénztár augusztus lő-án délelőtt a balatonfüredi szabadtéri színpadon rendezi a gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek 9. sorsolását. A húzáson az április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben volt betétkönyvek vesznek részt. A tízezer forintos betétkönyvek között 73. az ötezer forintos betétkönyvekre pedig- 51 kocsit sorsolnak ki. A 124 nyeremény-gépkocsi 16 különböző tipusból kerül ki. A szerencsés betétkönyvtulajdonosok ezúttal többek között Moszkvics, Skoda, Trabant, Wartburg. Fiat 1500 és 600 D, Zastava. Renault és Simca 1000. valamint most először Renault Cordini és Simca Elisée típusú kocsikat nyerhetnek. Megkezdte őszi felkészülését a sióagárdi táncegyüttes Sióagárdon. a még élő népviseletről és az ősi magyar hagyományok őrzéséről nevezetes Dunántúli falu művelődési otthonában megkezdte őszi és téli felkészülését á Tolna megyei MÉSZÖV által támogatott, helyi népi együttes.; ,, , ,, v. A huszonnégy tagú együttes próbáit Szabadi Mihály, a megyei népművelési tanácsadó vezetője, a kis falu szülötte irányítja. Az új műsorszámok közül a cigándi csárdás gyakorlását kezdték meg »WTiTi mim ................»im e lőször a sióagárdi fiatalok. Ezután sárközi lánytáncot tanulnak be, majd egy eredeti sióagárdi népitánc-kompozíciót próbálnak Szabadi Mihály gyűjtéséből és feldolgozásából. Ez utóbbi négy .tételes, l^sz;, sióagárdi gyermekek Játéka,' ' régi* verbunk. karikázó és párostánc elevenedik fel a színpadon. Az új műsort a községen kívül a megyeszékhelyen, Szekszárdon és a járásban is bemutatják majd. ■ nrmni ■ n ■ i im m1« wt HOLNAP VASARNAP mTTTmTTTmTTTTTTTTmmTTTTTmymTyyyyTi IlAiIlAAtiiAAAZAAAtAAAAAÍAAUáAAiAAAAAAAAAAAAAti 12. — Dehogy az! — s mielőtt újabb magyarázatba kezdene rajtakapom, hogy a kagylóban mosdik. Mire megtörli az arcát, diszkréten lábammal a lába elé tolom a feltörlő rongyot. Elfogadja a kihívást és megígéri hogy rendben van, de vegyem tudomásul, mostantól kezdve megfigyelés alatt állok! — s a ronggyal a kagyló környékét feltörd. Péter fehér inghez szürke ruhához, kókpettyes nyakkendői köt. Én kék ruhához ezüst alapon sárgacsíkos nyakkendőt választok. — Nem a legünnepélyesebb, de egy ilyen hétköznapi vizsgán elmehet — hagyja rá Péter és indexszel a kezünkben elindulunk — Mondtam, — méltatlankodik — amikor látjuk, hogy tele a folyosó, s a tanár szobája előtt sorban állnak. — hogy felesleges sietni, ha nekem máskor izgulni mersz, a bilire ültetlek, értettél, barátom!? Míg várni kell. egy ablakmélyedésbe húzódunk. — Klárikához készülünk és még semmi haditerv — méltatlankodom. — Ráér! Legjobb a helyszínen. — Milyenek az előérzeteid? — A vizsgát, vagy őt kérdezed? — Mondjuk mindkettőt. — A vizsga közepes, és Klárikáról halvány fogalmam sincs. Tény az, hogy egyelőre rendkívül zavarosan folynak a víziek. Ma mindenképpen egy s némely dolgot tisztáznunk kell! — Mégpedig? — Hovatartozás, legalább naponta egy biztos időpont és hely, .............................................■mm V alóban átjáróház? A Tolna megyei Mező- gazdasági Gépjavító ■ Vállalat üzemi híradó' jóban jelent meg az alábbi cikk „A műn- kásvándor ló.'>ró{'’ cint* mel, melyet főként okulásként közlünk, majdnem szószerint. RÉG NEM LÁTOTT BARÁTOMMAL találkoztam a napokban, aki a kölcsönös üdvözlés után a szokásos kérdéssel fordult hozzám. — Hol dolgozol? , — Hat év óta a régi helyemen. Rám csodálkozott, tekintetével fürkészve, kutatta arcomat, mint aki kételkedik. — Miért? — Az a hír járja a ti vállalatotokról, hogy ott néhány hónapnál tovább nem bírja egyetlen valamirevaló munkás. Amolyan átjáróházként emlegetik Szekszárdon — válaszolta. — Tévedsz, hisz példának itt vagyok magam is. de vagyunk még jónéhányan, akiket a törzs- gárda tagjaiként tartanak nyilván a vállalatnál. Sikerült meggyőzni barátomat, de sokáig tűnődtem azon, amit mondott. Olyannyira, hogy magam is utána néztem, valóban átjáróház lenne a mi vállalatunk? A kereseti lehetőségekből indultam ki. Azok közé a vállalatok közé tartozunk, ahol ha akar az ember, szépen is keres. Lehet, hogy ez az, ami csábítja hozzánk az embereket? — tűnődtem. Rövidesen megkaptam a magyarázatot erre is. Átvizsgáltam , az utóbbi hónapokban hozzánk belépő és tőlünk kilépő dolgozók létszámát. Mát bizonyítanak ezek a statisztikai sorok? Májusban például az öntödében dolgozók 33,3 százaléka, a TMK-ban dolgozók 17,6, Ferencz Lajos művezető csoportjában dolgozók 40 százaléka lépett ki a vállalattól. Ezek csak kiragadott. munkahelyek, mert e három kivételével valamennyi munkahelyről történtek kilépések, MIÉRT? — KUTATTAM A VÁLASZT. Az első, amit legkönnyebb volt megállapítani, hogy néhányan azért hagyták el vállalatunkat, mert nem találták meg számításukat. Azaz. rádöbbentek, hogy az irigyelt jó keresetért meg is kellene dolgozni. Ez azonban nem volt Ínyükre. Sajnos, ezek rontják a vállalat hírnevét. Helytelen lenne azonban, ha csak ezzel magyaráznánk a munkásvándorlást, mert nem mindig a dolgozóban van a hiba. Hiányos az új dolgozókkal való foglalkozás is. Nagy hibát követ el az a művezető, aki az új dolgozó fogadását elintézi azzal, hogy a kezébe nyomja a munka- utalványt. Sajnos, ilyesmi előfordul vállalatunknál. Ha nem adjuk meg a kellő segítséget, hamar kedvét veszti az is, aki becsületes munkára szegődött hozzánk. Vegyünk példának egy darabbérest, hogyan legyen kedve a több és a jobb munkához, ha nem kap elegendő és megfelelő anyagot? A feltételek biztosítására pedig van lehetőség, ezt igazolják az idomosok is, ahol a folytonos munka megteremtésével megszűnt a munkaerő-vándorlás. Beszélni kell azonban olyan esetekről is, ahol a «Mgozó ina munkafegyelme, a munkához való rossz viszonya idézte elő, hogy búcsút vegyen a vállalattól. Egyik legjobb hegesztőnk valóságos rablóhadjáratot indított, csakhogy minél magasabb keresethez jusson. Amikor már magas teljesítménye teljesen a minőség rovására ment, felelősségre vonták. Megsértődött és önkényesen lépett ki a vállalattól. Egy másik eset: Vass Ferenc ittasan jött munkahelyére, a művezető hazaküldte. A sértődött dolgozó itt is az önkényes kilépést választotta. És még sorolhatnák néhány példát, amelyek igazolják, hogy a munkásvándorlást gyakorta a munkafegyelem megsértése idézi elő. És arra is, hogy a sértődött dolgozók többsége néhány heti bolyongás után ismét megtalálja a vállalatunkhoz vezető utat. Persze a kapu nem mindenki számára van nyitva. VAN TEHÁT TENNIVALÓ bőven, s hogy hol kezdjünk hozzá? Hát mindenki a saját munkaterületén, dolgozó a művezetővel közösen és fordítva. Megéri a fáradozást, hisz aki nálunk becsületesen dolgozik megtalálja a számítását, a borítékot elégedetten veheti át. • E cikknek nagy visszhangja volt a vállalatnál. Vitatkoztak és vitatkoznak még ma is, keresik a hibák forrását, hogy rendet teremtsenek a gépjavító portáján. S hogy ez sikerül majd, arra biztosíték az is. hoav az üzemi híradóban Szigeti Ödön. műhelybizottsági titkár, aláírásával megjelent ez a hasznos írás. B. M. amit mi is tudunk, hogy mikor van ott. A tanár szobájából derűs képpel jönnek a lányok, karonfogva táncolják végig a folyosót. Sima a vizsga! Egyre kevesebben vagyunk a folyosón és mi Péterrel közelébe húzódunk az ajtóhoz. A ruhákat figyelem hogy mennyiben igaz az, amit Péter az emberek öltözetéről mondott. Van köztük egy fekete puló- veres lány. Péterre nézek, s mutatom a lányt. Aztán sétálunk egyet a folyosón. — Nem arról van szó, hogy véletlenül valaki felvesz egy fekete pulóvert — magyarázza Péter — az teljesen lényegtelen. Sőt, így kellemes látvány nyújt, ha ilyen szép mellei vannak, mert tulajdonképpen a fekete hozza ki legjobban az alakot. De ha a feketét rendszeresen hordja, az butaság. Ennek tulajdonképpen nem érdemes teret szentelni — fejezi be Péter —, mert annyira múlandó az ilyen ostobaság, hogy mire a közepe előttünk van, az eleje már egyenlő egy láthatatlan köddel. Mielőtt Péter ezt a gondolatot továbbfolytatná rajtunk a sor. Ketten lépünk be. A szobában egy hosszú asztal, meg egy kicsi, annál a vizsgáztató tanár ül. Körben üvegajtós szekrények, könyvekkel telve. A falon egy lenin-kép, s néhány akvarell. Mindig vágytam egy ilyen szobára, ahol csak egyedül dolgozom és a könyveim vannak. Ha olvasni akarok — nem zavar majd senki — s így fogom berendezni. Aztán később majd, ha lesz feleségem, este a könyvek közül hív vacsorázni ..« — Micsoda — kapom rajta magam! Ha lesz feleségem ... s ebben a pillanatban itt a vizsgáztató tanár előtt Klárikát látom! A kedves kontyos hajával, s lábán a piros szandál... — hess — zavarom a gondolatot, s próbálom figyelni, mit felel Péter. Comeniu6 A mos János a Magna didaktika ... egv pillanat múlva nem hallom, mit mond, mert újra csak Klárikát látom. Vajon el tudnám-e szavalni neki a „Mondd kedvesem, milyen a ten- ger”-t... és ha szépen szavalnám, megcsókolna érte? ... Aztán én is kapok egy tételt. Pestalozzi... Svájci, vagy francia? Angol semmiképien .. . áh. van idő, majd később gondolkozom. Úgy teszek, mint Péter, ki- nyüik nekem is az anyag lényege. És ő újra előttem van. Hogy is mondta, amikor bemutatkozásra került a sor . . .? Klári .... a végén egy kicsit fölfelé vitte a hangot. A kezén kesztyű volt, mégis milyen forró volt a bőre ... és én az ő kezét fogtam ... Péter a szellem felszabadításáról beszél, én erős akarattal határozom el, hogy most már átgondolom ki volt Pestalozzi, hisz néhány „pierc múlva rajtam a sói-. A tanár Péter feleletét szó nélkül hallgatja, az asztalra könyököl, keze a homlokánál van. Pestalozzi ... Iram a jegyzetpapírra immár harmadjára, s még most sem tudtam eldönteni, hogy francia, svájci, vagy angol... sőt egy újabb gondolatom van, lehet, hogy német. Emlékszem, a könyvben pirossal húztam alá; Péter a jegyzetébe többször beleírta ... de nem jut eszembe. Pedig világosan látom, hogy a név után hogyan következnek a sorok, s azt is látom, hol van ennek az anyagrésznek vége, de Pestalozziról nem emlékszem egyetlen sorra sem ... Herbert. . . kap az agyam egy új szót. Herbert volt Pestalozzi tanítványa . . . nem. Pestalozzi volt Herbert tanítványa ... s újra Klárika libeg előttem tengerkék szemmel,, s a kékszemű élet... micsoda badarság. És a karom erőtlenné válik, még egy-két mondat; én következem. Mar arról beszél a tanár, hogy Péter mint levelező iratkozzon be valahová, s ne csak fessen, hanem tanuljon festeni. Aztán rajtam a sor. Most már a lábam is épp oly erőtlen, mint a karom.. Valamit nyögök a feudal ista nevelésről. A tanar megállít. — Nem szeretem félbeszakítani a felelőt — mondja —, de most meg kell tennem, s a hangja nyugodt. — Meg kell tennem, mert még a végén arról lesz meggyőződve, hogy helyes, amit mond. Nem ez a tétele, azon túl teljesen értelmetlen ... Egy pillanatra megállók, érzem, hogy a tanárnak igaza van. Újra kezdem: a feudalista nevelés a társadalmi korlátok miatt nem tudott kibontakozni, mert a társadalmi viszonyok nem engedték meg a tudományos pedagógia térhódítását... és nem tudom befejezni a mondatot. Állandóan keverve a szórendet, az értelmét nem, mert ennek értelme nincs, Aztán megállók. Péter a hosszú asztalnál ül, én a tanárral szemben, a szobában félelmetes csend. Szünet, szünet, szünet.. . Klárika kék szeme, a kékszemű élet- micsoda badarság. Nincs semmi, nem igaz egy szó sem abból, hogv mi most innen a Luna mozi elé megyünk, Luna mozi nincs is, semmi sincs, csak én és a tanár és ez a förtelmes csend .. . A tanár jóindulatú, atyailag mondja, hogy folytassa kérem: de én nem merem újra elkezdeni. Pétéi- rámnéz. szinte kínlódik, látom, hogy szeretne belém életet önteni, hagyd a fenébe — intek, — marhaság minden, az ösz- szes elméleted, semmit, de semmit nem ér! Újra csend van. (Folytatjuk) A szekszárdi járás területén az elromlot RÁDIÓKAT. TELEVÍZIÓKAT ÉS VILLAMOS HÁZTARTÁSI GÉPEKET. ÓRÁKAT. KERÉKPÁROKAT STB. a helybeli földművesszövetkezetek átveszik, azokat a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz heti 1 alkalommal összegyűjti, és egy hét múlva megjavítva visszaszállítja Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkezet megbízottja ad. (3)
