Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

4 fÖLNA MÉC.YFÍ Vf!PŰJSA?5 1963. augusztus 18.‘ író—olvasó találkozó a fadd- dombori KISZ-táborban VÉGH ANTAL: . „Halló-halló figyelem! A tábor lakói gyülekezzenek a kultúrsá- tor előtt..Az előbb még vidá­man fürdőző hallgatóság roham léptekkel igyekezett a kijelölt hely felé. Kedves vendégek érkeztek a tá­borba. Baranyi Ferenc költő és Tiniár Máté író. A fiatalság nagy ürömmel fogadta a vendégeket. Koczián János helyettes tábor- parancsnok üdvözlő szavai után. Tímár Máté emelkedett szólásra. Rövid bevezető után, felolvasta Toldi-ját, mely élettörténete is egyben. I Utána Baranyi Ferenc vette át a szót. A „Ballada az elkényez­tetett ifjúságról" című versének elszavalása után hosszantartó tapsvihar üdvözölte a fiatal köl­tőt. Egymásnak adták a szót, de nemcsak a vendégek. A fiatalok csoportokba verődve késő estig vitáztak a hallottakról. Ez is bi­zonyítja. hogy az ifjúság érdeklő­dik az irodalom és ma élő kép­viselői iránt. Nagy Ákos levelező Százhuszonnégy a balatonfüredi géplcocsinyeremény-betétkönyv- sorsoláson Az Országos Takarékpénztár augusztus lő-án délelőtt a bala­tonfüredi szabadtéri színpadon rendezi a gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek 9. sorsolását. A húzá­son az április 30-ig váltott és jú­lius 31-én még érvényben volt be­tétkönyvek vesznek részt. A tíz­ezer forintos betétkönyvek között 73. az ötezer forintos betétköny­vekre pedig- 51 kocsit sorsolnak ki. A 124 nyeremény-gépkocsi 16 különböző tipusból kerül ki. A szerencsés betétkönyvtulajdono­sok ezúttal többek között Moszk­vics, Skoda, Trabant, Wartburg. Fiat 1500 és 600 D, Zastava. Re­nault és Simca 1000. valamint most először Renault Cordini és Simca Elisée típusú kocsikat nyerhetnek. Megkezdte őszi felkészülését a sióagárdi táncegyüttes Sióagárdon. a még élő népvise­letről és az ősi magyar hagyo­mányok őrzéséről nevezetes Du­nántúli falu művelődési otthoná­ban megkezdte őszi és téli felké­szülését á Tolna megyei MÉSZÖV által támogatott, helyi népi együttes.; ,, , ,, v. A huszonnégy tagú együttes próbáit Szabadi Mihály, a megyei népművelési tanácsadó vezetője, a kis falu szülötte irányítja. Az új műsorszámok közül a cigándi csárdás gyakorlását kezdték meg »WTiTi mim ................»im e lőször a sióagárdi fiatalok. Ez­után sárközi lánytáncot tanulnak be, majd egy eredeti sióagárdi népitánc-kompozíciót próbálnak Szabadi Mihály gyűjtéséből és feldolgozásából. Ez utóbbi négy .tételes, l^sz;, sióagárdi gyermekek Játéka,' ' régi* verbunk. karikázó és párostánc elevenedik fel a színpadon. Az új műsort a községen kívül a megyeszékhelyen, Szekszárdon és a járásban is bemutatják majd. ■ nrmni ■ n ■ i im m1« wt HOLNAP VASARNAP mTTTmTTTmTTTTTTTTmmTTTTTmymTyyyyTi IlAiIlAAtiiAAAZAAAtAAAAAÍAAUáAAiAAAAAAAAAAAAAti 12. — Dehogy az! — s mielőtt újabb magyarázatba kezdene rajtakapom, hogy a kagylóban mosdik. Mire megtörli az arcát, diszkréten lábammal a lába elé tolom a feltörlő rongyot. Elfo­gadja a kihívást és megígéri hogy rendben van, de vegyem tudomásul, mostantól kezdve megfigyelés alatt állok! — s a ronggyal a kagyló környékét fel­törd. Péter fehér inghez szürke ru­hához, kókpettyes nyakkendői köt. Én kék ruhához ezüst ala­pon sárgacsíkos nyakkendőt vá­lasztok. — Nem a legünnepélyesebb, de egy ilyen hétköznapi vizsgán el­mehet — hagyja rá Péter és in­dexszel a kezünkben elindulunk — Mondtam, — méltatlanko­dik — amikor látjuk, hogy tele a folyosó, s a tanár szobája előtt sorban állnak. — hogy felesle­ges sietni, ha nekem máskor iz­gulni mersz, a bilire ültetlek, ér­tettél, barátom!? Míg várni kell. egy ablakmé­lyedésbe húzódunk. — Klárikához készülünk és még semmi haditerv — méltat­lankodom. — Ráér! Legjobb a helyszínen. — Milyenek az előérzeteid? — A vizsgát, vagy őt kérde­zed? — Mondjuk mindkettőt. — A vizsga közepes, és Klári­káról halvány fogalmam sincs. Tény az, hogy egyelőre rendkívül zavarosan folynak a víziek. Ma mindenképpen egy s némely dol­got tisztáznunk kell! — Mégpedig? — Hovatartozás, legalább na­ponta egy biztos időpont és hely, .............................................■mm V alóban átjáróház? A Tolna megyei Mező- gazdasági Gépjavító ■ Vállalat üzemi híradó' jóban jelent meg az alábbi cikk „A műn- kásvándor ló.'>ró{'’ cint* mel, melyet főként okulásként közlünk, majdnem szószerint. RÉG NEM LÁTOTT BARÁ­TOMMAL találkoztam a napok­ban, aki a kölcsönös üdvözlés után a szokásos kérdéssel fordult hozzám. — Hol dolgozol? , — Hat év óta a régi helyemen. Rám csodálkozott, tekintetével fürkészve, kutatta arcomat, mint aki kételkedik. — Miért? — Az a hír járja a ti válla­latotokról, hogy ott néhány hó­napnál tovább nem bírja egyet­len valamirevaló munkás. Amo­lyan átjáróházként emlegetik Szekszárdon — válaszolta. — Tévedsz, hisz példának itt vagyok magam is. de vagyunk még jónéhányan, akiket a törzs- gárda tagjaiként tartanak nyil­ván a vállalatnál. Sikerült meggyőzni barátomat, de sokáig tűnődtem azon, amit mondott. Olyannyira, hogy ma­gam is utána néztem, valóban átjáróház lenne a mi vállala­tunk? A kereseti lehetőségekből in­dultam ki. Azok közé a válla­latok közé tartozunk, ahol ha akar az ember, szépen is keres. Lehet, hogy ez az, ami csábítja hozzánk az embereket? — tű­nődtem. Rövidesen megkaptam a magyarázatot erre is. Átvizsgál­tam , az utóbbi hónapokban hoz­zánk belépő és tőlünk kilépő dolgozók létszámát. Mát bizo­nyítanak ezek a statisztikai so­rok? Májusban például az öntö­dében dolgozók 33,3 százaléka, a TMK-ban dolgozók 17,6, Ferencz Lajos művezető csoportjában dolgozók 40 százaléka lépett ki a vállalattól. Ezek csak kiraga­dott. munkahelyek, mert e három kivételével valamennyi munka­helyről történtek kilépések, MIÉRT? — KUTATTAM A VÁLASZT. Az első, amit leg­könnyebb volt megállapítani, hogy néhányan azért hagyták el vál­lalatunkat, mert nem találták meg számításukat. Azaz. rádöb­bentek, hogy az irigyelt jó ke­resetért meg is kellene dolgozni. Ez azonban nem volt Ínyükre. Sajnos, ezek rontják a vállalat hírnevét. Helytelen lenne azonban, ha csak ezzel magyaráznánk a munkásvándorlást, mert nem mindig a dolgozóban van a hiba. Hiányos az új dolgozókkal való foglalkozás is. Nagy hibát követ el az a művezető, aki az új dol­gozó fogadását elintézi azzal, hogy a kezébe nyomja a munka- utalványt. Sajnos, ilyesmi elő­fordul vállalatunknál. Ha nem adjuk meg a kellő segítséget, hamar kedvét veszti az is, aki becsületes munkára szegődött hozzánk. Vegyünk példának egy darabbérest, hogyan legyen ked­ve a több és a jobb munkához, ha nem kap elegendő és meg­felelő anyagot? A feltételek biz­tosítására pedig van lehetőség, ezt igazolják az idomosok is, ahol a folytonos munka meg­teremtésével megszűnt a munka­erő-vándorlás. Beszélni kell azonban olyan esetekről is, ahol a «Mgozó ina munkafegyelme, a munkához való rossz viszonya idézte elő, hogy búcsút vegyen a vállalattól. Egyik legjobb hegesztőnk való­ságos rablóhadjáratot indított, csakhogy minél magasabb kere­sethez jusson. Amikor már ma­gas teljesítménye teljesen a mi­nőség rovására ment, felelősségre vonták. Megsértődött és önké­nyesen lépett ki a vállalattól. Egy másik eset: Vass Ferenc it­tasan jött munkahelyére, a mű­vezető hazaküldte. A sértődött dolgozó itt is az önkényes ki­lépést választotta. És még sorol­hatnák néhány példát, amelyek igazolják, hogy a munkásvándor­lást gyakorta a munkafegyelem megsértése idézi elő. És arra is, hogy a sértődött dolgozók több­sége néhány heti bolyongás után ismét megtalálja a vállalatunk­hoz vezető utat. Persze a kapu nem mindenki számára van nyitva. VAN TEHÁT TENNIVALÓ bőven, s hogy hol kezdjünk hozzá? Hát mindenki a saját munkaterületén, dolgozó a mű­vezetővel közösen és fordítva. Megéri a fáradozást, hisz aki nálunk becsületesen dolgozik megtalálja a számítását, a borí­tékot elégedetten veheti át. • E cikknek nagy visszhangja volt a vállalatnál. Vitatkoztak és vitatkoznak még ma is, kere­sik a hibák forrását, hogy ren­det teremtsenek a gépjavító por­táján. S hogy ez sikerül majd, arra biztosíték az is. hoav az üzemi híradóban Szigeti Ödön. műhelybizottsági titkár, aláírásá­val megjelent ez a hasznos írás. B. M. amit mi is tudunk, hogy mikor van ott. A tanár szobájából derűs kép­pel jönnek a lányok, karonfogva táncolják végig a folyosót. Sima a vizsga! Egyre kevesebben vagyunk a folyosón és mi Péterrel közelébe húzódunk az ajtóhoz. A ruhá­kat figyelem hogy mennyiben igaz az, amit Péter az emberek öltözetéről mondott. Van köztük egy fekete puló- veres lány. Péterre nézek, s mutatom a lányt. Aztán sétálunk egyet a folyo­són. — Nem arról van szó, hogy vé­letlenül valaki felvesz egy fekete pulóvert — magyarázza Péter — az teljesen lényegtelen. Sőt, így kellemes látvány nyújt, ha ilyen szép mellei vannak, mert tulajdonképpen a fekete hozza ki legjobban az alakot. De ha a fe­ketét rendszeresen hordja, az bu­taság. Ennek tulajdonképpen nem érdemes teret szentelni — fejezi be Péter —, mert annyira múlan­dó az ilyen ostobaság, hogy mire a közepe előttünk van, az eleje már egyenlő egy láthatatlan köd­del. Mielőtt Péter ezt a gondolatot továbbfolytatná rajtunk a sor. Ketten lépünk be. A szobában egy hosszú asztal, meg egy kicsi, annál a vizsgáz­tató tanár ül. Körben üvegajtós szekrények, könyvekkel telve. A falon egy lenin-kép, s néhány akvarell. Mindig vágytam egy ilyen szo­bára, ahol csak egyedül dolgozom és a könyveim vannak. Ha olvas­ni akarok — nem zavar majd senki — s így fogom berendezni. Aztán később majd, ha lesz fele­ségem, este a könyvek közül hív vacsorázni ..« — Micsoda — kapom rajta ma­gam! Ha lesz feleségem ... s eb­ben a pillanatban itt a vizsgáz­tató tanár előtt Klárikát látom! A kedves kontyos hajával, s lá­bán a piros szandál... — hess — zavarom a gondolatot, s próbá­lom figyelni, mit felel Péter. Comeniu6 A mos János a Magna didaktika ... egv pillanat múlva nem hallom, mit mond, mert új­ra csak Klárikát látom. Vajon el tudnám-e szavalni neki a „Mondd kedvesem, milyen a ten- ger”-t... és ha szépen szaval­nám, megcsókolna érte? ... Aztán én is kapok egy tételt. Pestalozzi... Svájci, vagy fran­cia? Angol semmiképien .. . áh. van idő, majd később gondolko­zom. Úgy teszek, mint Péter, ki- nyüik nekem is az anyag lényege. És ő újra előttem van. Hogy is mondta, amikor bemutatkozásra került a sor . . .? Klári .... a vé­gén egy kicsit fölfelé vitte a han­got. A kezén kesztyű volt, mégis milyen forró volt a bőre ... és én az ő kezét fogtam ... Péter a szellem felszabadításá­ról beszél, én erős akarattal hatá­rozom el, hogy most már átgon­dolom ki volt Pestalozzi, hisz néhány „pierc múlva rajtam a sói-. A tanár Péter feleletét szó nélkül hallgatja, az asztalra kö­nyököl, keze a homlokánál van. Pestalozzi ... Iram a jegyzet­papírra immár harmadjára, s még most sem tudtam eldönteni, hogy francia, svájci, vagy angol... sőt egy újabb gondolatom van, lehet, hogy német. Emlékszem, a könyvben pirossal húztam alá; Péter a jegyzetébe többször be­leírta ... de nem jut eszembe. Pedig világosan látom, hogy a név után hogyan következnek a sorok, s azt is látom, hol van ennek az anyagrésznek vége, de Pestalozziról nem emlékszem egyetlen sorra sem ... Herbert. . . kap az agyam egy új szót. Herbert volt Pestalozzi tanítványa . . . nem. Pestalozzi volt Herbert tanítványa ... s új­ra Klárika libeg előttem tenger­kék szemmel,, s a kékszemű élet... micsoda badarság. És a karom erőtlenné válik, még egy-két mondat; én következem. Mar arról beszél a tanár, hogy Péter mint levelező iratkozzon be valahová, s ne csak fessen, ha­nem tanuljon festeni. Aztán rajtam a sor. Most már a lábam is épp oly erőtlen, mint a karom.. Valamit nyögök a feudal ista nevelésről. A tanar megállít. — Nem szeretem félbeszakítani a felelőt — mondja —, de most meg kell tennem, s a hangja nyu­godt. — Meg kell tennem, mert még a végén arról lesz meggyő­ződve, hogy helyes, amit mond. Nem ez a tétele, azon túl telje­sen értelmetlen ... Egy pillanatra megállók, érzem, hogy a tanárnak igaza van. Újra kezdem: a feudalista ne­velés a társadalmi korlátok miatt nem tudott kibontakozni, mert a társadalmi viszonyok nem enged­ték meg a tudományos pedagógia térhódítását... és nem tudom be­fejezni a mondatot. Állandóan keverve a szórendet, az értelmét nem, mert ennek értelme nincs, Aztán megállók. Péter a hosszú asztalnál ül, én a tanárral szemben, a szobá­ban félelmetes csend. Szünet, szünet, szünet.. . Klá­rika kék szeme, a kékszemű élet- micsoda badarság. Nincs semmi, nem igaz egy szó sem abból, hogv mi most innen a Luna mozi elé megyünk, Luna mozi nincs is, semmi sincs, csak én és a tanár és ez a förtelmes csend .. . A tanár jóindulatú, atyailag mondja, hogy folytassa kérem: de én nem merem újra elkezdeni. Pétéi- rámnéz. szinte kínlódik, látom, hogy szeretne belém éle­tet önteni, hagyd a fenébe — in­tek, — marhaság minden, az ösz- szes elméleted, semmit, de sem­mit nem ér! Újra csend van. (Folytatjuk) A szekszárdi járás területén az elromlot RÁDIÓKAT. TELEVÍZIÓKAT ÉS VILLAMOS HÁZTAR­TÁSI GÉPEKET. ÓRÁKAT. KERÉKPÁROKAT STB. a hely­beli földművesszövetkezetek átveszik, azokat a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz heti 1 alkalommal összegyűjti, és egy hét múlva megjavítva visszaszállítja Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkezet meg­bízottja ad. (3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom