Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-14 / 163. szám
I Kiemeli I ' Kiemelkedő munkasikerek Dombóvár ott (2. o.) m* XIII. évfolyam, 163. szám. ÄRA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. július 14. Irodalmi melléklet ,, (5—6. o.) Tudomány—technika (7. o.) Közbiztonsági őrjárattal a nyugvó város utcáin (9. o.) párt- és kormány- Taskentbe utazott A magyar küldöttség Moszkva (TASZSZ). Szombat délelőtt az ünnepélyesen feldíszített vnukovói repülőtérről Tas- kentbe utazott a magyar párt- és kormányküldöttség, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökének vezetésével. A testvérországból érkezett vendégeket Koszigin, az SZKP Központi , Bizottsága Elnökségének tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, Szkacskov, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Szemicsasztnij, az állambiztonsági bizottság elnöke, Firjubin külügyminiszter-helyettes és Ka- lasnyikov, a moszkvai városi. tanács végrehajtó bizottságának első elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség diplomáciai beosztottjai, szovjet és magyar újságírók. ' Délelőtt tíz órakor Kádár János elvtárs s a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagja a szovjet vezető személyiségek kíséretében az IL—18-as repülőgép feljárójához indult. A szovjet személyiségek szerencsés utat kívántak magyar barátaiknak. Kádár János elvtárs és a többi vendég meleg búcsút intve a moszkvaiaknak, felszállt a repülőgépre. A repülőgép rágördült a kifutópályára, a megjelentek szívélyes búesút intettek, felkiáltások hallatszottak: „Szerencsés utat!” „Viszontlátásra!”. Az IL—18-as repülőgép fel- emelkedett és irányt vett Taskent, Szovjet-Üzbekisztán fővárosa felé. A Szovjetunióban teendő kőrútján Orlov külügyminiszter-helyettes, Gyenyiszov, budapesti szovjet zagykövet, Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5. európai osztályának vezetője, Krjucskov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője és Karjági, a szovjet külügyminisztérium protokoll- osztályának helyettes vezetője kíséri a magyar párt- és kormány- küldöttséget. A magyar küldöttség Taskent ben A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szombaton magyar idő szerint déli egy árakor, Taskenti helyi idő szerint este 18 órakor megérkezett az Üzbég Szocialista Szovjet Köztársaság a fővárosába. A repülőtéren taskenti fogaltnak szerint hűvös időben, plusz 38 fokos melegben, több ezer taskenti dolgozó várta a magyar küldöttséget. Mindenütt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és az Üzbég SZSZK zászlaját lengette a szellő. A delegációt Saraf Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Rahmankul Kurbanov, a köztársaság miniszterelnöke fogadta. Ott volt a repülőtéren Ig- natyij Novikov, a minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami építésügyi bizottság elnöke. A külföldi sajtó a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásáról WARSÓ A lengyel lapok továbbra is vezető helyen foglalkoznak a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásával. A Trybuna Ludu ismerteti Kádár Jánosnak, a moszkvai repülőgépgyárban mondott beszédét, kiemelve azokat a részeket, amelyekben a nemzetközi helyzetről és a forradalmi munkás- mozgalom feladatairól, az MSZMP és a Magyar Népköztársaság sikereiről, a magyar—szovjet kapcsolatokról és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról szólott. A Zicie Warszawy háromhasábos cikkben emeli ki, hogy Kádár János beszédében síkraszállt az SZKP politikai vonala mellett és kifejezésre juttatta, hogy a magyar kormány, az egész magyar nép támogatja Hruscsovnak a nemzetközi problémák megoldását szolgáló javaslatait. BELGRAD A Borba és a Politika ismerteti Kádár Jánosnak a moszkvai repülőgépgyár munkásai előtt mondott beszédét. Mindkét lap szó szerint idézi a kormány elnökének, az MSZMP első titkárának legfontosabb megállapításait. A jugoszláv sajtó két vezető lapja kiemeli a beszédnek azokat a részeit, amelyek aláhúzzák: Magyarország támogatja Nyikita Hruscsovnak a fontos nemzetközi kérdések megoldására vonatkozó javaslatait. Szovjet áapok Magyarországról Ä Kádár János vezette kormányküldöttség moszkvai tartózkodása kapcsán a szovjet lapok számos cikkben foglalkoznak hazánkkal. A szombati újságok a párt- és kormányküldöttség látogatásának eseményeivel foglalkozó részletes beszámolók mellett tájékoztatják olvasóikat a magyar nép életének legkülönbözőbb oldalairól. Különösen kedvező helyzetben vannak azok a tudósítók, akik a magyar filmesekről írnak, mivel jelenleg Moszkvában a nemzetközi filmfesztiválon a magyarok sikerrel mutatják be produkcióikat. A Lityerantumaja Gazéta és a Szelszkaja Zsizny szombati számában interjút közöl a magyar filmdelegáció vezetőivel. A Szovjetszkaja Torgovlja cikke a két ország közötti együttműködéssel, munkásosztályunk és parasztságunk önfeláldozó munkájával, kül- és belkereskedelmünk fejlődésével foglalkozik. A Vodnij Transzport arról ír, hogy milyen elismeréssel nyilatkoznak a szovjet tengerészek a magyar hajóépítésről. A Moszkovszkaja Pravda, a szovjet áruk magyarországi exportjáról számol be. Elutazott Párizsból a magyar országgyűlés küldöttsége Párizs (MTI) A magyar ország- gyűlés küldöttsége, amely a francia nemzetgyűlés francia-magyar csoportjának meghívására nyolc napot töltött Franciaországban, pénteken este visszautazott Budapestre. A Gare de 1, Est-en Edmond Bricout, a francia-magyar parlamenti csoport elnöke, Robert Ballanger kommunista párti képviselő és a francia nemzetgyűlés több tagja búcsúztatta a magyar képviselőket. Dr. Pesta László, a magyar küldöttség vezetője köszönetét mondott a szívé-’ lyes és baráti vendéglátásért. A magyar képviselők búcsúztatásánál jelen volt Vincze József, hazánk párizsi követé és a követség több beosztottja. A magyar küldöttség elutazása előtt megkoszorúzta a francia ellenállás hőseinek emlékművét a Mon Valérien-erődben. A magyar képviselőket ezután Edmond Bricout ebéden látta vendégül. A búcsúebéden részt vett több francia nemzetgyűlési képviselő, valamint Vincze József kövét is. Japán üzletember tárgyalásai Budapesten Szombaton délelőtt elutazott Budapestről Tokutaro , Kitamura a japán-szovjet és kelet-európai kereskedelmi társaság elnöke, és háromtagú kísérete. A japán üzletembert itt tartózkodása alatt fogadta Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Karádi Gyula a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Réder Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke. Ecuadorban folytatódik a haladó erők elleni hajsza ♦ Guayaquil (MTI). Ecuadorban folytatódik a haladó erők ellen indított hajsza. Az uralomra került katonai junta pénteken rendeletet hozott, amelynek értelmében az országban betiltják a kom- műnista pártot. A junta ugyanakkor azt ígéri, hogy az új alkotmány kidolgozására alkotmányozó gyűlést hívnak össze és hamarosan kinevezik a köztársaság új elnökét is. Marcos Gandara, a junta egyik tagja viszont kijelentette, az országban csak akkor állítják helyre az alkotmányos jogokat, ha „sikerül megfékezni a kommunista tevékenységet". Ecuadorban folytatódnak a letartóztatások is. AP-jelentés szerint Guayaquil-ban letartóztatták a forradalmi ifjúsági szövetség elnevezésű baloldali szervezet öt vezetőjét. Letartóztatták Jose Solis Castrót, a TASZSZ ecuadori tudósítóját is. Mint az AFP jelenti, Verea Do- nosót, a megdöntött kormány elnökhelyettesét erős kísérettel Panamába szállították. Mint ismeretes, Panamába száműzték Arose- mena eddigi elnököt is. Hírügynökségi jelentések szerint ugyanakkor Venezuela megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral. Az úgynevezett „Betancourt-doktrina” ugyanis hangoztatja, „Venezuela nem ismer el egyetlen olyan rendszert sem, amely államcsíny útján került hatalomra”. India kitiltotta tengeri és légi kikötőiből a dél-afrikai hajókat és gépeket Uj-Delhi (Reuter) Az indiai külügyminisztérium szóvivője szombaton nyilatkozatot ismertetett azokról az intézkedésekről, amelyekkel a kormány az ENSZ- közgyűlésének határozatával összhangban minden kapcsolatát felszámolja a fajüldöző Délafrikai Köztársasággal. Délafrikai hajók és repülőgépek ezentúl nem látogathatják India*, tengeri, illetve légi kikötőit. Az indiai kormány ezenkívül megszakítja azokat a kapcsolatokat -is, amelyeket — miután 1954-ben visszahívta diplomáciai misszióját Délafrikából — londoni nagykövetségének közvetítésével az ottani délafrikai diplomáciai képviselettel fenntartott. Az indiai külügyminisztérium nyilatkozata végül ismételten megbélyegzi a délafrikai kormány embertelen faji politikáját. Mississippi állam kormányzója kitart fajgyűlölő nézetei mellett Washington, (MTI). Ross Barnett, Mississippi állam kormányzója pénteken megjelent a szenátus egyik bizottsága előtt, amely Kennedy polgári jogi törvényjavaslatát tárgyalta. Bamett, aki szélsőséges négergyűlöletéről ismerete?, kijelentett^: Kennedy elnök és Robert Kennedy igazságügyminiszter „a gyűlölet és az erőszak magvait hintik el”. Ha a kongresszus megszavazza az elnök által benyújtott törvényjavaslatot a négerek egyenjogúsításáról — jelentette ki Barnett —, akkor „a nemzetnek véres aratása lesz”. A szenátusi bizottság ülésterme zsúfolásig telve vplt, a hallgatóság nagy többsége azonban a kormányzó ellen és a törvény- javaslat mellett tüntetett. Ismét romlik a dollár London (MTI). Londonban aggodalommal állapítják meg, hogy ismét veszélyben forog a dollár „egészsége”. Az Egyesült Államok aranyvesztesége jelentős. Az amerikai aranytartalékok 15 milliárd 600 millió dollárra csökkentek, az Egyesült Államok fizetési mérlegének deficitje — az eddigi becslések szerint — meghaladja majd a hárommilliárd dollárt. (Tavaly 2 milliárd 200 millió dollár volt). Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a nyugati jegybankok aligha lesznek hajlandók újabb válság esetén további dollárösszegeket átvenni és tartalékolni. A Times szerint a baj egyik fű oka: Washington „hidegháborús túlköltekezése”. Brit gazdasági körökben attól tartanak, hogy az Egyesült Államok a fizetési mérleg javítására olyan drasztikus eszközöket vesz igénybe, amelyeknek kihatásait más országok, elsősorban Anglia sínylené meg. Ez intézkedések között szerepelhet az amerikai import korlátozása, a vámtarifák emelése, a külföldi tőkeberuházások csökkentése, a kamatlábak növelése, a katonai terhek nagyrészének áthárítása a nyugati szövetségesekre. Megnehezíti a dollár helyzetének megszilárdulását az egyre nagyobb arányokat öltő munkanélküliség is. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint az Egyesült Államoknak 1970-ig 35 millió új munkaalkalmat kell teremtenie, egyrészt 22,5 millió olyan munkás számára, aki az automatizálás folytán veszti el kenyerét, másrészt a felnövekvő 12,5 milliónyi új munkásnemzedék részére.
