Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-07 / 157. szám

tolva utegtE? vepütsaq 3 J963. július t Újabb feszültség Szíriában Beirut (UPI). A UPI amerikai hírügynökség beiruti újságokra és jólértesült körökre hivatkozva je­lenti, hogy Szíriában újabb poli­tikai válság van kibontakozóban. A szíriai kormány megbízható gya­logsági és harckocsiegységeket he­lyezett el Damaszkusz körül a stratégiai fontosságú pontokon, hogy megakadályozza Nasszer-ba- rát politikusok és katonatisztek ál­lamcsínyét. A Libanonból származó jelen­tések szerint a Nasszer-barát Ha­riri hadügyminiszter és vezérkari éőnök követelte, hogy a kormány távolítsa el helyéről Luai Atasszit, a nemzeti forradalmi tanács elnö­két és Hafiz belügyminisztert, a Baath-párt két kimagasló szemé- lyiségét. ■ Mint ismeretes, az elmúlt na­pokban a Baath-párt részéről kí­sérletek történtek az Egyiptom, Szíria és Irak államszövetségből álló új Egyesült Arab Köztársaság feltétlen hívének számító Hariri hadügyminiszter leváltására. A Baath-párt befolyása alatt álló kormány nyilván Hariri ellenak­ciójának megakadályozására tette meg biztonsági intézkedéseit. Hyannis Port (MTI), elnök válaszolt arra az üzenetre, amelyet Hruscsov szovjet minisz­terelnök július 4-e, az amerikai függetlenségi nap alkalmából kül­dött. Kennedy a válaszüzenetben — amelyet pénteken hoztak nyilvá­nosságra — kijelentette, reméli, hogy „meg lehet valósítani az igaz­ságos és tartós világbékét”. Nap­jainkban a békevágy sürgetőbb, mint bármikor volt. Elmúlt az az idő, amikor a nemzetközi problé­mák megoldása csak a fegyveres konfliktus lehetett. Osztom üze­netében kifejezett kívánságát, hogy megértéssel közeledjünk a bennünket elválasztó kulcsproblé­mák megoldásához” — hangzik a többi között az amerikai elnök üzenete. Kennedy ugyancsak pénteken tette közzé felhívását, amelyben július harmadik hetét jelöli meg „a rab nemzetek heteként”, s fel­szólítja az amerikai népet, hogy ünnepségeken emlékezzék meg er­ről. (Mint ismeretes, a rab nemze­tek hete a Szovjetunió és a szocia­lista országok elleni uszítás cél­jait szolgálja.) Kennedy üzenete és nyilatkozata Kennedy Óvintézkedések a görög királyi pár londoni látogatása előtt London (MTI). Szinte mozgósí­táshoz hasonló haditerv készült a görög királyi pár bevonulásá­nak biztosítására, londoni hivata­los látogatásuk során. Az érin­tendő útvonalon, a Victoria pálya­udvar és a Buckingham palota között rendőrség és katonaság áll majd sűrű sorfalat. A lon­doni görög nagykövet kijelentet­te sajtóértekezletén: „Teljesen meg vagyunk elé­gedve az angol hatóságok messze­menő biztonsági intézkedéseivel”. Á nagykövet említést tett arról is, hogy Frederika királyné leg­utóbbi látogatása alkalmából egy görög politikai fogoly felesége a nyilvánosság előtt követelte férjé szabadon bocsátását. Ha Betty. Ambatielosz „nem csapott volna olyan nagy lármát”, úgy férjét talán szabadon bocsátották volna a börtönből — mondotta. Az egyik jelenlévő újságíró megkér­dezte: talán azt -várják, hogy a feleség némán tűri, ha férjét ár­tatlanul börtönben tartják 16 éve? A nagykövet erre dühösen kijelentette, hogy a görög kor­mány 'nem engedhet kommunis­ta nyomásnak”. A Daily Mail írja ezzel kapcso­latban: Betty Ambatielosz előadta, hogy egy ismeretlen egyén kísérletet tett, hogy megzsarolja. Azt mond­ta neki: „Ha nem okoz bajt” a királyi -pár:-.., »látogatása alatt, „esetleg javulhat férjének- esélye a kiszabadulásba”, Betty Amba- .tiélosz £ hozzáfűzte: :.hjeÄ;,- hagyja magái akadá^bkní;.férjé^Wsfsátóa- dításáért folytatott küzdelmében. n!van naw lármát . uev terjet Oltásáért loiytatou Ku-zaenneuen. ▼TTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVrTTTTVVTTTTTTTVW — így van? — A kukorica rosszul, hiányo­san kelt, művelési hibák, kárte­vők miatt. A kertészet dolgozói­nak szándékosság nélkül, de va­lóban ebből jutott, a rosszabbik- bóL Az enyémben is sokat kellett pótolni. A tagaknak szóltunk: ad a tsz babot, napraforgót, kukori­cát, csak pótolják a hiányos ke­lést. Veit aki megtette, volt aki nem akart vesződni. A közös gaz­daság mindenesetre a tagok vesz­teségét kárpótolja, ezt már el­döntöttük, — mondja az agrotnó- mus. ■ ­Arra nézve, hogy a levél sze­rint még mindig fennáll a faji megkülönböztetés és a tez két tá­borra szakadt, a két vezető nem tud semmit A termelőszövetke­zet elnöke volt felvidéki, a veze­tőségi tagok németajkúak és volt székelyek. Az elnök, az agranó- mus a vállát vonogatja: Nincs, nem tudunk róla. Nem tudjuk mire gondol a levélíró. A gazda­ságban a különféle munkák jól haladnak, tavaly 40 forintot ért a munkaegység... Ülnek a do­hányzóasztalnál és hallgatnak. Erről jóformán nincs semmi mon­danivalójuk. Vagy azért hallgat­nak, mert felszínesen ismerik a mélyben megbújó emberindulato­kat, vagy azért, mert igazuk van. A Sánta-család helyzetéről vi­szont tudnak: sok a gyerek, a család nem él fényűző módon, ez érthető, bár kicsit a férj és a feleség beosztóbb lehetne. A férj is, a feleség is, a két nagylány is dolgozik. DEHÁT ÉHEZNEK-E vajon, rzükség völi'y gyűjtést rendezni «toa&aü. ... - . A kertészetben dolgozó asszo­nyokhoz és lányokhoz indultunk, tőlük akartuk az igazságot meg­tudni. Leültünk velük az árok­parton. Faji megkülönböztetés? Nevetnek. Kérdezem tőlük a ker­tészet vezetője, székely, vagy fel­vidéki? Tanakodnak. Nem tudják pontosan. Nem is foglalkoztatja ez a kérdés őket. Az egyik me­nyecske Déváról került ide és el­újságolja; barátnőitől megtanult németüL Két tábor? Az asszo­nyok megint nevetnek. Mosolyog Sántáné is, nem látszik rajta, hogy éhezne, termetes, testes asz- szony. Végre kirukkolok a gyűj­téssel. — Igaz? Az asszonyok kórusban: — Igaz. Évek óta együtt dolgo­zunk, szeretjük egymást, össze­szoktunk. Sántáné nagylánya férjhez megy és a ni brigádunk ajándékot vesz neki, erre aka­runk gyűjteni. — Hát a krumpE, a bab?:.. — Mese... pletyka... — kiált­ják az asszonyok. Valamelyik elkottyantja magát. — Sántáék két esztendeje házat vásároltak. Az asszonyok elindultak a pa­tak partra, a fák alá, elővették az elemózsiát és falatozni kezdtek. Jóétvágyat kívántunk nekik. Meg­könnyebbültem, de valami azért mellbevágott. Egyik asszony sza­lonnád tojásrántottát tett maga elé, a másik szalámit, a harma­dik sonkát, szalonnát. Sántáné nem bontott ki semmit. Ült erő­sen a deszkalócán, rákönyökölt a durván ácsolt asztalra és — egy kiflit majszolt.-rJ • Szekuiity Péter A magyar néphadsereg küldöttsége Lengyelországban Varsó, (MTI). A magyar néphad­sereg küldöttsége, amely Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével Lengyelor­szágban tartózkodik, július 6-án reggel megkezdte többnapos vidé­ki körútját. Első állomása a Balti­tenger partja, ahol megtekinti a lengyel hadiflotta egységeit. A küldöttség útja során nemcsak a lengyel katonák életével, a kü­lönböző fegyvernemekkel ismer­kedik, hanem a lengyel népnek a szocializmus építésében elért ered­ményeivel is. Több gyárba, mező- gazdasági üzembe is ellátogat, megnézi a nyugati területeket és Krakkót, találkozik a lengyel dol­gozókkal. Ben Bella beszéde Algéria politikájáról, a közelgő választásokról Algír, (AFP). Algírban pénte­ken ünnepelték a függetlenség első évfordulóját. Ez alkalomból Ben Bella miniszterelnök beszé­det mondott egy nagygyűlésen. A beszéd főleg belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Ben Bella ki­jelentette, hogy Algériában a tő­kések és a gyarmatosítók a je­lenlegi kormány helyére egy Csombe-féle kormányt szeretné­nek ültetni. „Bizonyítékok van­nak arra, hogy egyes elemek az utóbbi napokban külföldről kér­tek segítséget a kormány megdön­tésére. Ezeknek tudomására hoz­Max Reimann Hruscsov látogatásáról Btrlrn (TASZSZ) Max Rei- kára megállapította: a Német mann, a Német Kommunista Szövetségi Köztársaság számára Párt Központi Bizottságának első az irreális és idejétmúlta erőpoli­titkára a német Szabadság­adóban foglalkozott Hruscsov berlini látogatásával. A látogatás eredményei — mondotta Max Reimann — azt bizonyítják, hogy a szovjet kor­mányfő konstruktív javaslataival megvetette egy új békeoffenzíva alapját. Minden erőnkkel támo­gatni fogjuk ezt az offenzívat a nyugatnémet lakosság érdekében. Reimann állást foglalt Walter Ulbrichtnak a két német állam viszonyának normalizálására irá­nyuló kezdeményezése mellett is. A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit* tikával való szembehelyezkedés azt jelenti, hogy kezdeményező­ként kell fellépnie a leszerelés kérdéseiben, állást kell foglalnia a két német állam békés együtt­élése mellett, a megnem­támadási egyezmény megkötése mellett, erőfeszítéseket kell ten­nie a német kérdés békés ren­dezése és a nyugat-berlini prob­léma megoldása végett. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy meg kell javítania kapcsolatait a Szovjetunióval és diplomáciai vi­szonyt kell létesíteni a szocialista országokkal. zuk, hogy ilyesmiről szó sem le* hét” — mondotta. Ben Bella közölte továbbá, hogy Algériában három hónapon be­lül választásokat tartanak egy új nemzetgyűlés összeállítása és egy új alkotmány megszerkesztése céljából. Hangsúlyozta, nincs szükség pártokra, hanem egysé­ges frontra. A miniszterelnök méltatta a kormány által egy év alatt elért eredményeket, s megjegyezte, hogy az állam nem hoz intézke­déseket a kiskereskedők, vagy a kisiparosok ellen, de elérkezhetik az az időpont, amikor „elveszik a pénzt azoktól, akik sajátmaguk- tól nem akarják odaadni”* Ben Bella interjút adott a fran­cia televíziónak, s abban szintén kormánya belpolitikai problémái­ról beszélt. Megjegyezte, hogy a francia—algériai kapcsolatokat, amelyek igen nehéz időszakon ju­tottak túl, most már a „kölcsönös megbecsülés” jellemzi. Az interjú során Ben Bella em­lítést tett Budiaf volt miniszter­elnök-helyettes letartóztatásáról is, akit az állam biztonsága ellen irányuló összeesküvéssel vádol­nak. A függetlenségi évforduló ün­nepségeinek idején Algir utcáin nyíltan osztogattak kormányeller nes röplapokat. A „szocialista forradalmi párt” által kiadott röplapok a politikai foglyok sza­badon bocsátását, a forradalom el­lenségeinek elűzését és szólássza­badságot követeltek. fl gyilkos és megbízói Egy síremlék előtt álltunk meg Berlinben a Fridrichstrasse köze­lében. A felirat így-hangzik: „Itt nyugszik Reinhold.,Paul Hiihn, akit egy fasiszta ügynök orvul meggyilkolt. Az ő halála kötelez miniket. A gyilkosok; nem- kerül- hetj|c el. méltó. büntetésüket.” ‘> Reinhoíd PajaJ.lHuhn, “az, NDK hű katonájának gyilkosa egy Müller nevű kalandor, a gaztett elkövetése után ide menekült át és először az amerikai parancs­nokságon, majd a nyugatberlini güknek tekintik a gyilkosságot, a tömeges emberirtás megszerve­zését irányították és nem egyszer a gyakorlati végrehajtásban, js részt vettek,. Ezeknek a hírhedt alakoknak á sorában is. az .egyik legkirívóbb személyiség GÍobke, akit hosszú éyek óta mint Ade­nauer jöbbkezét emlegetnek Bonnban. És maga a kancellár is nem olyan régen bizalmas kör­ben megállapította: „Dr. Glob- kének, legmegbízhatóbb munka­társamnak, nemcsak a nürnbergi „előkelőségek” körében whisky- vel ünnepelték meg a gyalázatos bűncselekményt. Éppen ezek a részlétek vezet­nek el egyenesen a problémák gyökeréhez. Nemcsak egyedül a Müller nevű alvilági figurát ter­heli a felelősség. A háttérben olyan személyek állnak, akik hosszú évtizedek óta mestersé­törvények jogi formulázásában volt döntő szerepe, hanem tevé­kenyen közreműködött a végre­hajtásban is.” íme, a szálak szo­rosan összefonódnak. Éppen ezért a demokratikus Berlinben az NDK főállamügyészsége néhány nappal ezelőtt köröző levelet adott ki GÍobke bonni államtitkár el­len, . Felmerül ezek után a kérdés: honnan jött GÍobke úr, mi -Völt-a szerepe a múltban és miként ke­rült a bonni kabinetben az egyik legmagasabb posztra? Kezdjük talán egy epizóddal, ami nem. is olyan- régen - került rnyiívánösság- ra. Magában a bonni parlament­ben Kohut, szabaddemokrata pár­ti képviselő, interpellációt inté­zett s ebben felvetette a kérdést: Hogyan volt lehetséges, hogy a náci vérbíráskodásban annak ide­jén tevékeny szerepet játszó Frankéit Nyugat-Németország legfőbb államügyészévé nevezték ki? Rámutatott arra, hogy ez a személy még a hitleri alsófokú bíróságok ítéleteit is a legtöbb esetben túl enyhének találta és a megszigorításnál mindig arra a jogmagyarázatra hivatkozott, amelynek szerzője GÍobke volt. Ebből is kiderül, hogy elvi síkon lényegileg GÍobke vetette meg az alapját azoknak a törvényeknek, amelyek aztán milliók és milliók, a történelemben egyedülálló meg- kínzatásában, a tömeggyilkossá­gokhoz vezettek. De menjünk to­vább. Adenauer bizalmasa elláto­gatott esetenként a német csapa tok által megszállt Csehszlovákiá­ba, Romániába és tárgyalt a ma­gyarországi nyilasok vezetőivel is. Ezeket a megbeszéléseket mindig és mindenütt újabb szörnyű vé­rengzés követte. Az is tudott, hogy GÍobke legújabb barátja, a Freister nevű legfőbb hitleri vér­bíró volt, aki szinte futószalagon gyártotta a halálos ítéleteket... Ezek a tények minden jel sze­rint csak egyengették GÍobke út­ját a bársonyszékbe. És nem ér­dektelen az sem, hogy jól érte­sült körökben egyöntetű a véle­mény: a bonni államtitkári gé­pezet teljes egészében GÍobke irá­nyítása alatt áll. Ezek a szomorú tények, adatok villantak fel előttünk, amikor ott álltunk a síremléknél, meiyen ol­vasható az igazság vádló szava: „Az ő halála kötelez minket. A gyilkosok nem kerülhetik el mél­tó büntetésüket.” Sümegi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom