Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-07 / 157. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. július 7. A székesfehérvári .' átszállásnál kétségbe­ejtő a helyzet. Zsú- . folt vonat érkezik a Déli-pályaudvarról és a leszállóhoz képest a felfelé igyekvők egy kisebbfajta népván- . dorlást tesznek ki. Az emberek összeprése­lődnek, egymás lá­bára hágnak és mind­erről a Nap nem vesz tudomást, ren­dületlen erővel süt, pedig az idő már . délutánba hajlik. A szerelvény dohogva megindul és a kocsik­ban állandósul a ve­szekedés. Csomagok miatt méltatlankodik az egyik, mások meg akarnak sülni, de a harmadik a huzattól fél. Az egyik sza­tyorból gyümölcslé csöpög az új nyári ruhára, valaki fel­szisszen, mert újból 3 tyúkszemére léptek. Egy bőrönd tompa puffanással állapodik meg az egyik kopasz fejen, de a fohász­kodást elnyomja az egyik ifjú ölében bömbölő táskarádió. Néhányon megadják magukat sorsuknak, és csaknem üveges szemekkel bámulnak maguk elé a semmi­be. A lepsényi moz­golódás újra felkavar­ja a kedélyeket, ...de pá/r kilométer után csoda történik. A vá­rakozás izgalma re­meg a levegőben és amikor az aligai ma­gas partról megcsil­lan a Balaton, már mindenki mosolyog, barátságosan néz egy­másra. A Nap válto­zatlanul süt, de most arannyal keveri a kék vizet és levegőt, a kicsiny villák piros háztetőit és az előbb még bosszankodó em­berek jókedvét... * A fény hanggá vál­tozik... Nem fizikai csodáról van szó. A strandokon tömeg hullámzik, a part napozó emberektől tarkállik. A fehér vál- lak és hátak a déli napsütésben szinte szemmel láthatólag pirosodni kezdenek, majd színük egyre jobban az égő vö­rösbe hajlik. Ez a fényözön lesz aztán estére hangrezgéssé, pontosabban sóhajok­ká és sziszegéssé: Au ...a vállam, ...jaj a hátam! Míg az emberek a parton főnek, addig az étel a vendéglők­ben. Ebédidőben va­dászni kell egy üres asztalra és amikor a hadművelet sikerrel jár, újabb attrakció következik: a pincér­fogás. Az ebéd után jólesne egy pohár hi­deg sör, vagy bambi, azonban minden fo­lyadék langyos, ha éppen nem meleg. Régi fényképes riport jut az eszembe, ame­lyik a téli Balatonról, a jégvágásról, meg a húsz centire befagyott vízről szólt. Az egyik kép azt mutatta be, hogy sok-sok tonna jeget raknak az egyik verembe... Vajon hova lett? * — Kérem, ez az utas-üveg csak félig van. Tessék egy má­sikat hozni. — Nem tetszik job­ban járni, a csapos legfeljebb egy kis szódát nyom hozzá... Ez a pincér leg­alább őszinte. * Este a szórakozó­helyek csalogatnak... Villognak a reklá­mok, sárgák, kékek, pirosak: Motel... Ke­ringő... Sirály... Arany híd... Pannónia. Hal­kan búg a szaxofon, a zongoristáról dől a verejték, a dobos ma­ga elé húzza a mik­rofont. A dugig telt szóra­kozóhely az ő hang­ját figyeli. — You are my des­tining... Mi az asztalunknál drukkolunk, hogy a szomszéd villában lakó angol házaspár ne ide jöjjön szóra­kozni, mert még meg­találják állapítani, hogy: „Mennyire ha­sonlít a magyar nyelv a mienkhez?!” * A strandok zsúfol­tak, ebédelni művé­szet, táncos szórako­zóhelyre bejutni hadi­tett... És a szakembe­rek szerint teljes idényre majd csak a hónap közepén szá­míthatunk. Hogy ak­kor mi lesz? m—m •y rVW* íjjj fi1 A j£ekus nevű szellem ellopta a pénzt” ­* u - »■ • *■ Ako Adjei, volt ghanai külügyminiszter perének tárgyalása Accra, (MTI). Ako Adjei, Ghana tavaly ősszel leváltott és letartóz­tatott külügyminisztere ügyében egyik accrai bíróság megkezdte a per tárgyalását. Swanzy, Ghana főügyésze ismertette a kerületi bí­rósággal, hogy Ako Adjeit fondor­latos csalással vádolják. A fő­ügyész kiemelte vádirata beveze­tőjében, hogy a közelmúlt bomba- merényletei csupán azért voltak lehetségesek, mert az összeeskü­vők nagy összegű pénzt kaptak külföldről robbanóanyag vásárlá­sára és orvgyilkosok felbérelésére. Ako Adjei letartóztatásához nem utolsó sorban az vezetett, hogy fel­tűnően nagy összegeket kapott kül­földről. A főügyész elmondotta, hogy 1960 februárjában Ako Adjei kölcsönt kért a ghanai állami ke­reskedelmi banktól, de azt esedé­kességekor nem fizette vissza. A főügyész ismertette Ako Adjei rendőrségi nyilatkozatát. A volt külügyminiszter ebben kijelentet­te: egy Zebus nevű szellem meg­ígérje neki, hogy ha kivisz egy magányos rétre egy fa alá 25 000 ontot, egy héten belül megkétsze­rezi. De — mondotta a volt kül­ügyminiszter — a szellem nem tar­totta be szavát és ellopta a pénzt. A főügyész természetesen elutasí­totta a vádlott védekezését (töb­bek között azzal az érvvel, hogy a jelzett időpontban nem mehetett ki a rétre, mert éppen Tito elnök társaságában volt.) 5. Az íróasztalból órát, golyóstolla- kat, manikűrkészletet és apró tár­gyakat emel ki Jóska. A lopott dolgokat még aznap értékesítik. S a betörésekhez két „Előre” tőrt vá­sárolnak az egyik körúti boltban. A körúton megismerkednek két lánnyal és segédszínészeknek ad­ják ki magukat. Elmondják, hogy egy készülő bűnügyi film szerep­lői. „Elárulják” a film témáját is, amely nem egyéb — mint saját gyilkossági kísérletük, fenn a Ka­kukkhegyen. A lányok izgalom­mal hallgatják a hátborzongató filmtémát. — Ez klassz film lesz — mondja az egyik kislány. Jóska azonban már alig várja, hogy megszabaduljanak a lányok­tól, szinte dühös is Tibire hősködő fecsegése miatt. Lassanként rádöb­ben, hogy cselekményéért előbb- utóbb felelni kell. Tibi azonban megnyugtatja: nem kell megijed­ni, amíg őt látja. Lemennek G-ba, s ott Tibi egyik barátját keresik. A barátot nem találják és az éj­szakát a váróteremben töltik. Reg­gel hazamennek. Azzal válnak el, hogy a HÉV, püspökhegyi állomá­sán találkoznak. SZEKERES KÁROLY: | T'utiatúk a EGY BÍRÓ NAPLÓJÁBÓL Jóska a gyilkossági kísérlet ki­vételével mindent elmond az any­jának, s a rendőrségen is maga je­lentkezik. Most már meggyorsul­tak az események. Jóskát a püs­pökhegyi találkozóra nyomozók kí­sérik el, s amikor Tibi leszáll a vonatról, azonnal elfogják. Mind­ketten beismerik a gaztettet. Jóska szülei akkor már olvas­ták az újságban a merényletet. Va­jon mit éreztek ők, a becsületes szülők, amikor megtudták, hogy az egyik merénylő az ő fiuk? • Sokszor jutott eszembe ennek az ügynek a tárgyalásakor, vajon meg lehet-e állítani a tragédiá­kat?... Mi lett volna, ha a szülők másképp lépnek fel? Igen, a tra­gédiák megállításához ész, erő, er­kölcsi bátorság és felelősségérzet kell. A tragédia igen sokszor ott kezdődik, ahol az emberi helytál­lás hiányzik. Jóska szülei, ha erő­sek lettek volna, szembehelyez­kedhettek volna a sorssal. Tibi ap­ja viszont kihívta a sorsot, amely ez esetben az erkölcstelenség, a felelőtlenség és az embertelenség mezében jelentkezett a mostoha­apánál. A két fiú most súlyos szabadság- vesztéssel lakói bűnéért. Mégis sokszor arra gondolok, hogy — legalábbis erkölcsileg — nemcsak \ ők a vádlottak,- hanem a szülők is. Amikor az ügyet lezárom; eszembe jut Makarenko, aki a Szülők könyvében a következőket írta: „Gyárában, üzemében bezzeg mindenki szégyenné, ha jó áru he­lyett selejtet termelne. Mennyivel szégyenletesebb ennél, ha tökélet­len, vagy kártékony embereket adunk a társadalomnak.” (Vége) Évadsárás után — kapunyitás előtt 217 előadás, több mint 61 ezer néző Tolna megyében — A következő évad újdonságai a Déryné Színháznál; Olympia, Egy pohár víz, Mama Az Állami Déryné Színház is kiakasztotta az elkövetkező két hónapra a „Nyári szünet” táblát, ami abban nyilvánul meg, hogy szeptemberig nem lehet' semerre sem látni, a kis falukban, a vég­telen országutakon azokat a köz­kedvelt, kék buszokat, amelyek a színészeket szállították. Pihen­nek a buszok, de pihennek a szí­nészek is, hogy augusztus végé­vel friss erővel kezdhessék meg országjárásukat. Érdemes ilyenkor pillantást vetni az elmúlt évad eredmé­nyeire és latolgatni azt, mire számíthatunk az elkövetkezőben. A színház két évvel ezelőtt ün­nepelte " fennállásának fű. évfőr- dulóját. A tízéves ’ út' állomásai nemcsak számokban mutatják' a fejlődést, hanem abban is, amit statisztikával nemigen lehet ki­fejezni, a művészi színvonal emelkedésében. Az Állami Déry­né Színház színész-csoportjai évről évre érettebb produkciók­kal, felelősségteljes felkészüléssel lépnek a közönség elé. Természe­tes fejlődési folyamat ez, hiszen az első színházi előadások után egyre többet vár a közönség, és falun is megjelent a konkuren­cia, amit a televízió jelent. Ter­mészetesen nem úgy jelentkezik ez, mint a nagyvárosokban, hogy a közönséget elvonja a színházak látogatásától, hanem az igények növekedését gyorsítja meg, jelen­tősen bővül az összehasonlítási alap. Az elmúlt évad munkáját is ez a törekvés — az egyre ma­gasabb művészi színvonal eléré­se — jellemezte. Tolna megyé­ben a Déryné Színház ebben az időben 15 különböző darabbal turnézott, amelyek között már nemcsak Csárdáskirálynőt és Sy- bill-t találunk, hanem szép si­kerű Antigoné-előadásokat is. Fe­lül múlták a várakozást sikerük­kel a Fekete gyémántok és a Kőszívű embet fiai című szín­padi átdolgozások, amelyek kü­lönösen a diákság számára vol­tak értékesek. Ezekből a tapasz­talatokból kiindulva a következő évadban valószínűleg Tovább nö­velik az ifjúsági előadások szá­mát, várható a Twist Olivér és az Egri csillagok műsorra tű­zése. Az Állami Déryné Színház turnéinak számszerű adatai is beszédesen Vallanak a fejlődés­ről. Az évad során 217 előadás volt a megyében, amelyből 18 ifjúsági rendezvénynek számított. Ezeket összesen 61 470 látogató tekintette meg. Különösen a lá­togatók számának növekedése ér­dekes, hiszen 1961-ben például 222 előadáson mindössze 45 985 látogató volt. A turnék során a megye 35 községét rendszeresen látogatta a színház, de eljutott az alsópéli; biritópusztai és a Fornádi Ál­lami Gazdaságba is. Berger István, az Állami Déry­né Színház titkára arról is tájé­koztatott bennünket, hogy milyen újdonságokra számíthatunk a kö­vetkező évadban. Az évad első felében, december 31-ig 94 elő­adásra kerül majd sor a megyé­ben. Ezek között Molnár Ferenc: Olympia, Szigligeti Ede: Mama; és Seribe: Egy pohár víz című darabja jelenti majd az újdon­ságot. Néhány nagysikerű darab további előadására is sor kerül, mint például Dunai Ferenc: Nad­rág című vígjátékára, vagy a Denevér című Strauss-operettre. Az új évad szeptember elsejével kezdődik. M. M. Magyar gomba, amelyről könyvel Irt egy angol tudós Szedik az európai hírű gógai csiperkegombát A Bogyiszló melletti gógai erdő európai hírű ritkasága az avar alatt vadon termő sampinyon. Ez az egyetlen sampinyongomba-faj­ta, amely nagy tömegben szaba­don és a talaj lombtakarója alatt nő. A ritka és kitűnő ízű gomba néhány évtizeddel ezelőtt egy an­gol tudós figyelmét is felkeltette, s a brit szakértő megvizsgálta a gógai gombát és vastag könyvet írt róla Party Istvánnak, a gé­mén ci vadgazdaság vezetőjének elbeszélése szerint. Az ízletes és a nyugateurópai piacokon igen keresett gógai gomba a jelenlegi szárazságban is bőven terem erdejében, s az idén 200 mázsányit szedett és szállított belőle eddig külföldre az erdei mellékhaszonvételi vállat. A becslések szerint ugyan­ennyit szedhettek az orvszedők is. f CS. HORVÁTH TIBOR—ZÖIÍÁD ERNŐ: A. CAPUAI FENEVAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy éjszaka, összeverekednek a rapuai gladiátorok. Az őrség beavatko­zik, mire » verekedők dühe a katonák ellen fordul. Spartacus nagy vezéri rátermettséggel úgy irányítja a küzdelmet, hogy a lázadóknak végül sikerül kitörniük •> gladiátor-laktanyából. 19 A KA TONÁK,£ROL T£ TETT MENETBEN KÖZELEDNEK CAPUA EELOLt NYOMUKBAN KIVÁNCSIAK. Tó'Meae \

Next

/
Oldalképek
Tartalom