Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSXfJ 1963, jiilíus 5í £ Interjú a megye pedagógus-ellátottságáról: 2500 nevelő dolgozik — 75 új pedagógust fogadnak Az oktatási reform a következő években megy teljesedésbe. A feladat végrehajtásához megannyi feltétel szükséges, nemcsak anyagi. hanem személyi is. Szegedi Lászlót, a megyei tanács művelődési osztályának személyügyi főelőadóját kerestük fel, hogy megkérdezzük, megfelelő-e a megye pedagogy s-ellátottsága, biztosítottak-e a reform megvalósításához szükséges személyi feltételek? — Ma már elmondhatjuk — kezdte Szegedi László beszámolóját —, hogy Tolna megye nevelői helyzete kielégítő, legalább is mennyiségileg. Mintegy 2500 pedagógus működött az elmúlt tanévben. s közülük az általános iskolákban kétszáz képesítés nélküli. Betöltetlen nevelői állásokról nem beszélhetünk. Az oktatási reform sikeréhez azonban az oktatási intézmények személyi állományát bővíteni kell. A jövőben a képesítés nélküli felvételekre csak akkor kerülhet sor, ha a jelentkező már felvételt nyert valamelyik felsőoktatási intézménybe, vagy eredményés felvételi vizsgáról adhat számot. Képesítés nélküli nevelőink közül 176 továbbtanulási kérelmét továbbítottuk. De a személyi állomány erősítését elsősorban szaktanárokkal kell elérnünk. — JVíií ért a nevelői állomány erősítésén? — Szám szerint elegendő tanítónk, tanárunk van. Azonban bizonyos szaktárgyakhoz kevés a nevelő. Hiány van nyelvész, matematika—fizika—kémia szaktanárból. A középiskolákban nagy az igény szaktanárra. Ez csak fokozódni fog, mert hiszen ősszel három új gimnáziumi tagozat indul a megyében. 1966-Hg 65 új szaktanárra lesz szükség. A szakközépiskolák is szakembereket kémek. Tamásiban a Mező- gazdasági Szakközépiskolában 4 agrármérnök dolgozik, de két éven belül hatra lesz szükség. — A szaktanárhiányt letelepedési probléma is magyarázza. Vannak olyan matematikusaink, akik testnevelést tanítanak, mert lakás, vagy család miatt helyhez ltötöttek és az illetékes iskolában foglalt a szakképesítésének megfelelő munkakör. Ugyanakkor problémát okoz a szaktanárok, nevelők helyhez kötése, ott, ahol szüksée lenne rájuk, mert lakást nem tudunk adni a pedagógusoknak. Dicséretes, nogy a paksi járási tanács vb-ülésen tárgyalta és próbálta megoldani a pedagógusok lakásproblémáját. Különösen a kezdőknél, a fiataloknál tapasztalható, hogy a lakáskörülmények befolyásolják a munkamorált. De eredménynek számít, hogy az áthelyezési kérelmek száma nem növekedett. — Az oktatási reform értelmének megfelelően nekünk is az a célunk, hogy a szaktanári gárdát bővítsük. Emellett pedig az alsótagozati, igazgatói és osztály- főnöki munkaközösségeken belül megoldani a pedagógusok szakmai, ideológiai továbbképzését, alkalmassá tenni a nevelőket az iskolareform pedagógiai, szaktárgyi és módszertani követelményeinek korszerű megvalósítására. Helyes kezdeményezés volt a bonyhádiaké, ahol igazgatók iskoláját szerveztek. Itt" fiatal pedagógusokkal foglalkoztak, gondolva az utánpótlásra. A paksi igazgatók iskoláját gyakorló iskolavezetők hallgatták, haszonnal. Ezek a tanfolyamok jó eszközöknek bizonyultak az éppen aktuális problémák megoládásához. — A továbbtanuló, gyakorló pedagógusok mellett a 'jövő tanévben hány új nevelővel bővülnek a tantestületek? — Előreláthatólag 75 új nevelőt fogadunk. Felsőoktatási tanítóképzőkből 25 végzett ;taliga- tót, a pécsi tanárképzőről 18 fiatalt várunk. A szegedi egyetem öt, 3 pesti és debreceni 1—1 szaktanárt küld megyénkbe. A gyakorlati oktatásba nyolc fiatal szakember áll be, technikusok, mérnökök. Számítunk még gyógypedagógusokra, zenetanárokra, óvónőkre és mintegy 30 képesítés nélküli fiatalra — mondta Szegedi László. Mindez segíti majd az új tanév munkáját. Csökken a szaki tanárhiány. A végső megoldást azonban a következő öt év nozza meg. B. K Sikeres volt a zenei ismeretterjesztés Az elmúlt ismeretterjesztési évadban csaknem 50 zenei előadást, 20-nál több hangversenyt rendezett a TIT. A zenebarátok köre bővül, amit az is mutat, hogy a régebbi 65-tel szemben az elmúlt időszakban 200-nál is többen váltottak állandó hangversenybérletet. A Szekszárdon megrendezett hangversenyeknek nemcsak helyi közönsége volt, Bátaszékről, Tolnáról, Dunaszentgyörgyről, Öcsényből, Várdombról, Sárpilisről és Bonyhádról is sokan látogatták. / A következő ismeretterjesztési évadban a zenei ismeretterjesztést ifjúsági zenei klubokkal is segítik, amelyeket a megye nagyobb községeiben szerveznek. A TIT művészeti szakosztálya a szekszárdi zeneiskola tanáraival és növendékeivel megbeszélte ezeknek a kluboknak a programját. A szakmai előadások, zeneórák mellett vitával egybekötött hangversenyeket is rendeznek, amelyek után a fiatalok találkozhatnak az ellátogató zeneművészekkel. 4. Jóskában a harmadik napon mégis felébred a lelkiismeret halvány sugara: jelentkezni kellene a mamánál. Hazatelefonál, hogy jó helyen van, ne aggódjanak érte. A mama nem kérdezi, hol van, Jóska közlését egyszerűen tudomásul veszi. A szülőknél fel sem merül az erélyesebb fellépés szükségessége. A fiúk a fegyver birtokában felmennek Tibi nagymamájához a Szabadság-hegyre — megpihenni, meg a részleteket megbeszélni. Itt lép fel Jóska azzal a követeléssel, hogy neki is szüksége van valami támadóeszközre. Tibi kilopja a nagymama konyhaasztalából az első világháborúból nagyapa által hazahozott bajonettet és átadja Jóskának. Jóska az övnél nadrágjába csúsztatja az éles ölőszerszámot. Most már mindkettőjüknek van támadó eszköze. Az Ördögorom csárdánál lévő egyik barlangban ki akarják próbálni a pisztolyt. A dolog nem sikerül, mert kirándulók vannak bent. Mindegy. Tibi akkor is tudja kezelni a pisztolyt. Tizenhárom éves korában a Corvin-közben megtanították rá. Gépkocsit viszont Jóska tud vezetni. Mint árukísérő, elleste a fortélyokat, sőt még egy bosch-kulcsa is van a megszerzendő gépkocsi kinyitásához. * S most vessünk egy pillantást násfelé is. Boros Pál, X. vállalat tervstatisztikai csoportvezetője „bizalmas" beszélgetést folytat gépírónőjével, az alig 18 esztendős T. Zsuzsával. Elhatározzák, hogy kimennek a Kakukkhegyre. Boros még hazatelefonál feleségének, ne várja a vacsorával, mert a késő esti órákba nyúló termelési értekezlete van. S már indul is, hogy beindítsa kocsiját. Zsuzsa az üzemtől néhány száz méternyire beszáll a kocsiba. Egy bisztróban még bekapnak valamit. Aztán irány: a Kakukkhegy. Már többször voltak itt. Rájöttek, hogy ezen a helyen lehet a leg- nyugodtabban „termelési értekezletet” tartani. Olyan hely ez, ahol a madár sem jár, sőt még huligán sem. Izgatott a gondolat, vajon Boros felesége elhitte-e a gyakran is- métlő<iő.^erm^lési értekeiteket,, A kérdésre sosem kaptam választ. Mint büntető bírónak, nem tartozik hatáskörömbe annak kutatása, hogy egy vállalati csoportvezető milyen ürüggyel marad el hazulról, és mit hazudik a feleségének. Ilyesmit csak egy bontóperes bírónak van jogában vizsgálni. És Zsuzsa milyen lány? Vajon érdemes volt-e Borosnak annyi áldozatot hozni érte, s tetejében a családját is elhanyagolni? Az első választ erre a tanúként idézett lány anyjától kaptam meg. A lány helyett ugyanis az idézésre az anya jelent meg, s a következő meglepő dolgot közölte a bírósággal: — Zsuzsa átvette ugyan az idézést, de aztán legújabb vőlegényével Ny. környékére, V. községbe szökött. Most a fiú fivérénél laknak, tudomásom szerint bejelentetlenül. Közben a lakásomat is kifosztotta. Miután közlöm az anyával, hogy a dolognak ez a része már nem tartozik ránk, folyton csak az jár a2 eszemben, vajon érdemes volt-e SZEKERES KÁROLY: | Fuu&fokd =— .... — — EGY BÍRÓ NAPLÓJÁBÓL B orosnak? A tárgyalás későbbi része egyébként a Zsuzsáról alkotott első képet még hitelesebbé tette. Próbálom Boros magatartását elemezni. Kétségtelen, hogy Boros valami újat, rendkívülit várt Zsuzsától, olyasmit, amit a feleségétől nem kapott meg. Vagy talán csak hízelgett a hiúságának, hogy érte. a negyven éves férfiért egy tizennyolc éves lány „halálos szerelemmel” rajong? Hogy milyen volt ez a halálos szerelem, arra is bőséges választ kaptam a tárgyalás későbbi folyamán. A Kakukkhegyen egy útkereszteződésnél leállították a kocsit, s kissé távolabb, egy tisztáson lehe- veredtek. Az idilli boldogság percei voltak ezek. A madárcsicsergésbe azonban hirtélen motorzaj vegyült. Boros meghallotta, valaki túráztatja a motorját. Ez csak az ő motorja lehetett. Átvillan az agyán: el akarják lopni a kocsit. Odarohan. Zsuzsa csak lassan, vontatottan követi. Egy fiatalembert lát a kocsiban. Az Boros láttára kiugrik a kocsiból és a nála lévő bajonettet teljes erővel a hasába döfi. Boros feljajdul. Zsuzsa még mindig nem ért oda. Boros hatalmas lelkierővel kirántja a hasából a bajonettet, eldobja, majd néhány lépést tesz előre. A fiatalember menekül és ekkor — a gépkocsi mögül egy másik gengszter ugrik eléje, s pisztolyát rászegezve kiáltja: — Ha megmozdul, lövök! Boros, miközben a vérző sebet a hasán összefogja, életéért könyörög. A fiú nem ismer irgalmat, a ravaszra teszi a kezét, amikor — lépések hallatszanak. A pisztoly csütörtököt mond, Tibinek nincs ideje még egyszer elsütni, mert két férfi közeledik. Tibi is elmenekül. Közben Zsuzsa is odaér és Borost támogatva indulnak az úton lefe-- lé. Boros minden erejét összeszedve is, alig vánszorog. A tárgyalás adatai szerint Zsuzsa a szörnyű eset alkalmával nem mutatott különösebb kétségbeesést. Az a határozott meggyőződés alakult ki bennem, hogy Zsuzsát ekkor már a bonyodalmak izgatták. és nem az állítólag imádott férfi súlyos sebe. Erre gondolt először. A két férfi is, akik a tett színhelyére értek, ilyen értelemben vallott: — Furcsállottuk, hogy a hölgy nem mutatott semmi különös izgalmat, s nem is láttuk nagyon kétségbeesettnek. Őszintén megmondom, én is fur- csállottam a bírói székből, és azóta is furcsállom és sokat gondolkozom ennek a viselkedésnek lélektani indokain. Igaz, Zsuzsa a tett színhelyén megállított egy véletlenül arra tartó, kirándulókat vivő taxit és a kórházig elkísérte Borost. A kórházba azonban már nem ment be, s még különösebbnek tartom, hogy többé nem érdeklődött a hosszú időn keresztül élet-halál között lebegő „imádott’* férfi sorsa iránt. Sokat foglalkoztatott a gondolat, mennyire voltak őszinték Zsuzsa érzései, amikor a férfit súlyos állapotában magára hagyta, s többé feléje sem nézett? A tárgyalásra csak a rendőrség segítségével, nehezen tudtuk előkeríteni Zsuzsát. A tárgyaláson legújabb vőlegényének kíséretében jelent meg. A szünetben nézem őket: a folyosó egyik szögletében Zsuzsa szerelmesen simul a jóval idősebb férfihez. A tárgyaláson viszont oly közönyösen pillant Borosra, mintha soha semmi köze nem lett volna hozzá. Amikor tanúként kihallgatom, az a benyomásom, Zsuzsa nehezményezi a diszkrét esettel kapcsolatos vallomást. Mintha azt mondaná, mi közöm nekem mindehhez? Hirtelen az a gondolatom támad, hogy ez a Zsuzsa a velejéig romlott és nyugodtan beletartozhatnék Jóska és Tibi bandájába. Nem akarom megsérteni Zsuzsát, de az az érzésem. hogy a már említett házibulin is kitűnően érezte volna magát. Sokat foglalkoztatott a gondolát, mit is érezhetett Boros ezen a tárgyaláson. Igaz, Boros az ügy sértettje volt, de erkölcsileg — akárhogy is vesszük — kissé a vádlottja is. Boros több hónapos szenvedés után megmenekült, de vajon megmentette-e a becsületét és a családi békéjét is?... Jóska és Tibi a merénylet után B. község felé vették útjukat. Újabb betörésekre készültek, de végül is a terep és az alkalom nem volt megfelelő. Másnap visszatértek Pestre. Jóska hazament átöltözni. Kissé félt a szüleivel való találkozástól, de amikor látta, hogy anyja nem tesz neki szerrtfehányá- sokat, a helyzetet kihasználva fölényessé vált, s anyjának megparancsolta. hogy három napra váló élelmet csomagoljon neki, mert a Balaton mellé utazik. Az anyja először megpróbálta eltéríteni tervétől, de aztán igen gyorsan belenyugodott a dologba. Legalább nem zavar otthon. Az anya még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a telefonkagylót felemelje és a fiú megérkezéséről értesítse apját. Ezt a nagyon elfoglalt embert ilyesmivel igazán nem lehet zavarni. Különben is, beléfáradt már a Jóska dolgaiba. Ezt az apa így mondta a tárgyaláson is. Balatoni utazásról azonban szó sem volt. Annál inkább betörésekről, amelyeknek minden előfeltételét meg kellett teremteni. Mindenekelőtt pedig pénzt kell szerezni. Ismét szóba kerül Györgyiék lakása. Györgyit felhívják telefonon. Senki nem jelentkezik. Gyorsan határoznak: Györgyiék íróasztalából minden értéket el kell vinni. A lakásba a nyitvalévő előszobaablakon keresztül ezúttal Jóska mászik be, Tibi pedig falaz. (Folytatjuk) CS. HORVÁTH TIBOR—ZÖUÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy éjszaka, összeverekednek acapuai gladiátorok. Az őrség beavatkozik, mire » verekedők dühe a katonák ellen fordul. Spartacus nagy vezérj rátermettséggel úgy irányítja » küzdelmet, hogy a lázadóknak végül sikerül kitörniük a gladiátor-laktanyából. 'M >4 SZÖKEVÉNYEKET PERCEK M alatt elnyeli az íjszaka. Sajnálom. SAT/A TUS. DE A VESZETT KUTVA'T KI KELL IRTANI! AMINT A KEZEMBEN LESZNEK, . NYOMBAN A KERESZTRE fi FESZÍ7TETEM ÄJ az egész m MOCSKOS. . CSŰRHET/ M / Vary száz értéW KÉS RABSZOLGÁMAT [MÉSZÁROLTAK LE A KA- \ TON AID. CEN TUR/O . f LEGALÁBB AZOKAT 1KELLENE ÉLVE ELFOGNI. AKIK KITÖRTEK. KÜLÖNBEN TÖNKRE-A V MENT EMBER ilk. VAGYOK.' A KOZAPOR SZINTE a FÖLDBE SULYKOLJA A LÉGIONÁRIUSOKAT. k 4 (
