Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
1963. július 3. TOLNA MEG TFT XÍPŰISAfi 5 jlyenek va gyünk Hopirenden: A kóborlók rend- zavarásának megfékezése A llítsunk tükröt magunk elé, sokban hasonlítunk egymáshoz. Van, akinek az arcbőre olyan, mint a másiké, olyan is kerül, akinek a szeme hasonló barátja szemének színéhez, máshol a testalkat arányai épp olyanok, mint ennél, vagy annál. Egyben azonban hasonlóságok és különbségek ellenére is formázunk egymásra: emberek vagyunk. Emberek, éspedig így, kis- és nagybetűvel írva. Vannak erényeink és vannak hibáink, elégedetlenkedünk és elégedettek is vagyunk, ahogy éppen a helyzetünk diktálja. S hogy néha a tükör a görbetükör szerepét játssza? Hát istenem... Ilyen az élet, nem egysíkú, hanem igen változatos valami, s így. meg amúgy találtuk meg benne a helyünket. Nagy emberi változások korát, éljük. Korábban hagyományosan értékesnek tartott jellemvonások változnak silányakká, sőt: gyakran megvetésre méltóvá. Azt az embert például, aki a mai világban földre, birtokra kuporgat, nevetségesnek tartjuk. Viszont őszinte tisztelettel beszélünk arról, aki takarékoskodik, és házat akar építeni. Hogy azért mégis milyenek vagyunk valójában, s a változások hogyan tükröződnek rajtunk, és bennünk, arra sok példát sorolhatnánk el mindannyian, szinte kapásból. Mint krónikás, nagyon furcsa helyen, egy község adóügyi irodájában kerestem a példákat. A megbízott jó, és kedves ismerősöm, szíves szavú, korántsem amolyan régi típusú hivatalnok. A mi emberünk ízig-vérig, nemcsak a rubrikákat nézi, hanem az embert is látja, az adózó polgárt, aki — az ő szavait idézem — egyre kevesebbet vakaródzik. De néha va- karódzik még. Horváth bácsi negyven és ötven közötti ember. A faluban régen is, most is jó gazdának tartották és tartják. Míg őszbe csavarodott az üstöké, lovai messze vidékre elvitték a hírét. Olyan csikókat nevelt, hogy kevés hasonlóval dicsekedhettek még ebben a faluban is, ahol pedig a lótenyésztésnek hagyományai vannak. Pénz tehát sohasem hiányzott a Horváth-portá- ról. Amikor elkövetkezett a falu nehéz forradalma, Horváth bácsi megmakacsolta magát. Az istennek sem akart hajtani a szóra, csak a fejét ingatta. És érdekes módon, csak az első napokban néztek fel rá az emberek. Aztán különcként kezdték emlegetni. Szemtanúk emlékezete szerint, amikor aláírta a nyilatkozatot, nem a toll sercegett, hanem a foga csikorgóit. , M őst az adóügyi irodán talál- koztunk. Tele volt panasz- : szál. Szidta a kritikus időjárást.- gondterhelten törölgette a homlo- kát. s arról beszélt: megeszi a fene i a kukoricát, répát, krumplit, ha , nem jön az eső. Aztán meg várat- i lanul arról kezdett beszélni, hogy- nagyjából hiába dolgozik a pa- rasztember. Mire a zsákot kellene- tartani, azt mondják: kis mise.- nagy mise, neked nem jár semmi s se... A kétféle, egymástól lényegesen . különböző vélekedés nagyon meg■ lepett. Tudtommal ugyanis az it■ teni termelőszövetkezet 40 forin- ton felül fizetett tavaly. Meghök- . kent adóügyi ismerősöm is, de ó ; találta fel előbb magát. Papírt, ceruzát vett elő. s kérdezgetni kezdte emberünket. Sorakoztak a fel: jegyzések. Ezekből kiderült: Hor- i váth bácsi tavaly a háztájiból el- ; adott egy tinót, három hízót, ter- i metl egy kis bora, s a termelőszö- • vetkezettől 30 ezer forint körül ka- i pott ő és a családja! De azért a „kis mise, nagy mise” : felfogás még mindig nem nyeri ■ meggyőző cáfolatot. Pedig bebizonyosodott, hogy a jövedelem elérte, sőt nagyjából, ha mondjuk leszámoljuk azt a pluszt, amit a haj: dani hajnali felkelések jelentettek. ; meg is haladta a régi, „egyéni” ■ mértéket. És mégis: Horváth bácsi kétféle szíve, s kétféle gondolkodásmódja közül még mindig a régi az erősebb. A vita ezzel zárult: csak sose legyen rosszabb... Horváth bácsi hát ilyen... Másik emberünkkel. Lencsés Sándorral kedélyesebb körülmé- , nyék között, egy borospince bejáratánál találkoztunk. Aki meghívta, régen a földművesszövetkezet ügyvezetője volt, Lencsés Sándoi pedig a szövetkezetnek fuvarozott. Sok gyereket nevelt, az élet meg is görnyesztette a hátát. De mostanában azért mégis örül, igyekszik egyenesebbre formálni megnyomorított gerincét Lencsés Sándor. Pedig nyugdíjas, s mi tagadás, abból a 260 forintból nem nagyon lehet rúgkapálni. ö azonban mégis örül. Hogy minek? Néha egészen apró dolgokon vígad az ember, s válik könnyebbé a lelke. Lencsés bácsi vígasságának oka az, hogy legutóbb férjhez ment lányának, akit annak idején nem tudott megfelelően kiházasítani, most tízezer forintot adhatott. Jólesett ezt elújságolni még az idegennek is. U mlítettem már. hogy a Len- csés-családnál sok gyermek volt. Mindegyik megkapta a maga részét amikor nősült, férjhez ment, csak ez az egy lány nem. TerméÁz együttérzés enyhíti a fájdalmat Szívszomorító elveszteni egy jóbarátot, rokont, de mennyire megrendítő az, amikor a szülő hirtelen elveszíti gyermekét. A szülő bánatára az idő múlása hozza majd meg a gyógyírt, de a fájdalmat enyhíti az együttérzés, a részvét. Pista fia elvesztésén bánkódó Kemény bácsit nagy részvéttel fogadják a mucsfai Egyetértés Tsz irodáján. A tsz vezetősége és tagsága szinte kifogyhatatlan a vigasztaló szóból. Nyugtatgatják, vigasztalják a fia elvesztésén siránkozó öreget, aki ki tudja már hányadszor mesélte el a tizennyolc éves Pista halálának részleteit. — Miért is engedtem el a búcsúra — vádolja önmagát. — Nem kellett volna elengednem, talán még ma is élne. Kemény István 18 éves tsz-fiatal, barátjával a szomszédos faluba búcsúra ment vasárnap. Hazafelé jövet Závodon megfüröd- lek a halastóban. A fiatal — elfeledkezve az óvatosságról — felhevülten a mély vízbe merészkedett, s a következő pillanatban alámerült. Mire kihúzták már nem volt benne élet. A szerencsétlenség mélyen lesújtotta a családot. A mucsfai Uj Élet Tsz valamennyi tagja együtt érez a szerencsétlen apával a súlyos idegbeteg anyával és az egyedül maradt testvérrel. A család egy jó fiút, a tsz egy szorgalmas tagot, a KISZ-szervezet egy életvidám fiatalt veszített el Kemény Pista halálával. — Ne vádolja magát Kemény bácsi — vigasztalják a síró apát a fiatalok. — Ne féljen nem marad magára bajában. A tsz — a nagy család — segítségére mindig számíthat. — Köszönöm a jó szót, az együttérzésüket — mondta, s remegő kézzel, könnytől elhomályosult szemmel, bizonytalanul rótta a betűket az elismervény re. A termelőszövetkezet a bajbajutott család részére szociális segélyt utalt ki. P, M. szétesnek hatna, hogy a többi testvér most szó nélkül tudomásul veszi a tíz darab ezrest. Nagyjából így is történt. De a gyerekek között mégis akadt egy, aki azt mondta: el kellett volna osztani mindnyájuk között. így lett volna igazságosabb az apa tette! Ez a gyerek különben most gyűjt autóra! Ö hát ilyen. Az ő esetében a tükör a görbetükör szerepét tölti be... Sz. I. Gyermek halált okozott a kalauz felelőtlensége Csütörtökön gyermekhalált okozott egy felelőtlen kalauz. A Balassagyarmat—Salgótarján között közlekedő autóbuszról a Hugyag községi megállónál hároméves kisfiával igyekezett leszállni Ko- vacsics Józsefné hugyagi lakos. Az anya kézenfogva maga előtt engedte gyermekét, Diósi Mihály, az autóbusz kalauza azonban anélkül, hogy bevárta volna a gyermekes anya leszállását, elindíttatta az autóbuszt. Kovacsicsné keze a becsapódó ajtó közé szorult, a gyerek pedig az autóbusz alá esett, és a hátsó kerekek szétroncsolták a a fejét. A kisfiú a helyszínen azonnal meghalt. A rendőrség a kalauzt és Bidnei Béla gépkocsivezetőt letartóztatta. (MTI). Lesuhant egy vitorlást» repülőgép Július 3-án délután az esztergomi repülőtéren von'atás közben 150 méter magasból lezuhant egy vitorlázó sportrepülőgép. Vezetője, Felföldi Béla, valamint Menyhárt Zoltán kísérőszerelő. a pest-vidéki gépgyár esztergomi gyáregységének dolgozói, életCket vesztették. Vizsgálatot indítottak a szerencsétlenség okának kiderítésére. Igen, napirendre kell tűzni ezt a problémát is. mert az utóbbi napok, hetek néhány eseménye parancsolóan megköveteli! Ha most a kezdet kezdetén nem állunk útjába ezeknek az egyedi, ritkán előforduló verekedéseknek, a közrend zavaróinak, elszaporodhatnak. Könnyen előfordulhatnak olyan esetek is. hogy a józan, becsületes, szórakozni vágyó emberek nem mernek mutatkozni a szórakozóhelyeken. Vagy ha mégis, megbotránkoznak, mérgelődnek. s meg is sebesülhetnek a pihenés, szórakozás helyett. Utalásunk itt a legutóbbi szekszárdi szabadtéri moziban, a város központjában és az újvárosban történt rendzavarásokra vonatkozik. Nem szándékunk az események részletein rágódni, úgy gondoljuk. ez felesleges és nem is célravezető. Inkább a tanulságokat. és a feladatokat elemezzük. Tény. hogy az utóbbi időben kóbor személyek, izgága, felelőtlen emberek néha tömegverekedéseket provokálnak. De minden esetben, az előzmények valamelyik italbolthoz, vendéglátóipari egységhez vezetnek el bennünket. Egyszerűen mondva, az eseményekben az alkohol a „felbújtó”. S itt érkeztünk el az első tanulsághoz: az italboltosok és más, arra illetékesek, szigorúbban tartsák be a rendelkezést, ne adjanak ittas embereknek szeszt. Arról is tenni lehetne, hogy ennek ellenőrzését megszigorítsák. De még ez sem elég. Megtörténik ugyanis számos helyen, hogy bár a kocsmavezető megtagadja a részeg emberek kiszolgálását, azok mégis tovább isznak. Félrehúzódnak, fognak maguknak egy józan kollégát, s az aztán hordja számukra ismét számo- latlanul a pohár söröket, borokat, pálinkát. Legfeljebb annyi történik. hogy néhány pohár után ismét új ..anyagbeszerzőt ' kell „alkalmazni”. S itt van előttünk a második tanulság: ne akadjon a józanok között, aki az ilyen ..szeszkazánoknak' néhány pohár ital fejében „jó” szolgálatokat tesz. Egyszóval tegyük társadalmi üggyé a berúgott társaságok ilyen szerveződése megakadályozását. A duhajkodások, verekedések és más rendzavarások ugyanis legtöbbször az ilyen társaságoktól indulnak ki. A rendőrség szigorú intézkedéseket tett hasonló rendzavarások megakadályozására. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez csak az egész társadalom összefogásával, segítségével hozhat valóban gyors és gyökeres változást. (i—e.) Nem engedélyezték a Berlin Béé» repülőjáratot Bécs. (MTI). Az osztrák légi- társaság szerdán közölte, hogy a nyugati hatalmak nem engedélyezték osztrák gépeknek a nyugat-berlini leszállási jogot, s így a Bécset Nyugat-Berlinnel összekötő sokat vitatott közvetlen légijáratot. Az osztrákok nem a szövetségesek három légifolyosóján akartak gépeket küldeni Nyugat-Berlinbe, hanem az NDK területe fölött, amellyel megrövidítenék volna az útvonalat, s csökkentették volna a repülőjegy árát, amely így olcsóbb lett volna, mint a légifolyosót használó amerikai, angol és francia járatoké. Kenyér, kenyér, de Féreg a kenyérben — milyen kenyér? Es nem létesik! Szerdán reggel bekopogtatott szerkesztőségünkbe Zéman János- né (lakása: Szekszárd, Dorogi köz). Papírcsomagot hozott magával, azt kibontotta, s kivett belőle néhány darab kenyeret. — Tessék kérem megnézni! Kedden reggel vásároltuk az újvárosi tejboltban, s miami férget találtunk benne. Szemügyre vesszük a kenyeret: valóban olyan „képződmények” vannak benne, amelyek semmi esetre sem tartozékai a kenyérnek. Azt persze nem lehet pontosan megállapítani, hogy ezek hernyók, vagy molyok, az azonban bizonyos, hogy állati eredetűek. Látszik, hogy megsültek a kovásszal együtt, tehát kizárt, hogy a boltban kerültek volna a kenyérbe. — Kérem, nem is szóltunk volna, de ez már nem is tudjuk, hogy hányadik eset. Hol fadarabkát. hol egyebet találunk a kenyérben. — Legyen szíves hagyja itf kenyeret, majd megpróbálunk a végére járni... Nem sokkal később felhívtuk a megyei tanács ipari osztályának főelőadóját. Tttrányi [.ászlót. — Szennyezettség a kenyérben? Megtekinthetném? — Természetesen, itt van a szerkesztőségi asztalon. Turányi László néhány perccel később már a szerkesztőségben is volt, s megnézte a szóban- forgó kenyérdarabókat. — Talán madzagdarabka? Nem, szó sincs róla, ez valamilyen állatféle. — Hogyan kerülhetett ez a közfogyasztásra sütött kenyérbe? — Kérem, én hosszú időn keresztül dolgoztam a Sütőipari Vállalatnál. Ott megfelelő tisztasági rendszabályok vannak. Régebben előfordult, hogy nem szitálták meg a lisztet. Az új kenyérgyárban azonban ez nem fordul elő, mert hiszen a gép szitán keresztül szállítja a dagasztógépbe a lisztet. Persze a szita kiszakadhat, s azt nem veszik mindjárt észre, közben átfolyik rajta a szeny- nyezett liszt. A szitát rendszeresen kell ellenőrizni, erre is van szabály. Sőt, tavaly fegyelmi felelősségre vonás is volt az ellenőrzés elmulasztása miatt. Szerintem egy ilyen szitameghibásodás miatt kerülhetett a kenyérbe a féreg. .4 dolognak a másik oldala pedig az. hogy a malmoktól szennyezetten kapja a kenyérgyár a lisztet. A kenyeret mindenesetre megvizsgáltatjuk a Kö- JÁLL-lal, talán oil megtudják állapítani pontosan, hogy mi is ez a szennyezettség. Ezt követően felhívtuk telefonon Váczi Istvánt, ti kenyérgyár megbízott vezetőjét: — Az Újvárosban férget találtak a kenyérben... — Az lehetetlen, kérem. Sok mindent beszélnek ám... A szeny- nyezödés ki van zárva, nem fordulhat elő. Ilyenre még nem volt példa Szekszárdon. — Márpedig úgy látszik, lehetséges, mert a kenyeret mi is láttuk, volt a szerkesztőségben. s már a tanács illetékes szakembere is megvizsgálta. — Hja, az más. Hát szóval nem tudjuk, hogyan fordulhatott elő. — Szita-meghibásodásuk volt mostanában? — Nem, egyáltalában nem volt. — Ezek szerint a szitán keresztül nem szeny- nyeződhet a kenyér. A tény azonban tény... — Kérem, ilyen egyáltalában nem fordult elő, nagyon hosszú idő óta. Egyébként nem értem, hogy miért nem hozzánk jöttek reklamálni. (A miértre zárójelben csak annyit: jobb is, ha nem oda mennek, mert akkor — korábban volt rá példa — esetleg kicserélik a rossz kenyeret és napirendre térnek az ügy fiVötu. Egyébként többen is közölték velünk, hogy idegen anyagot találtak a kenyérben. így tehát ezt az esetet nem lehet elszigeteltnek tekinteni, legfeljebb arról lehet szó. hogy erről a kenyérgyár nem szerzett tudomást. A kenyérgyáriaktól hallottunk olyan véleményt is. hogy egy alkalommal valamelyik pék ujjarái lecsúszott a karikagyűrű dajasztás közben, s megsütötték valamelyik kenyérben, azt bezzeg nem hozta vissza senki megbotrán- kozva... De ha egy bogár kerül a kenyérbe, mindjárt patáliat csapnak. Ez a lényegen persze, mit sem változtat: végre véget kellene vetni az ilyen állapotoknak. Régebben a technikai felszerelés hiányával magyarázták a szennyezettséget. Most már korszerű kenyérgyár működik. ugyanakkor mégis előfordul ilyen eset. BODA FERENC
