Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
1963. július 5. fÖTSTÄ WEG1H REfÜJSXa 3 fl szovjet külügyminisztérium magyarázó közleménye Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija csütörtöki száma közli a szovjet külügyminisztériumnak a kínai külügyminisztérium június 30-án elhangzott szóvivői nyilatkozatával kapcsolatos magyarázó közleményét. Az okmány megállapítja: Ez év június 30-án az Uj-Kma hivatalos kínai hírügynökség Pe- kingben közzé tette a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériurni szóvivőjének nyilatkozatát, aöból az alkalomból, hogy ez év június 27-én a Szovjetunió külügyminisztériuma jegyzéket juttatott el ü Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségéhez. Mivel a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma az adott esetben sietve közzé tette a sajtóban saját célzatos megjegyzéseit arról a kérdésről, amelyről a szovjet jegyzékben szó volt és a tényeket elferdítve értelmezte, a Szovjetunió külügyminisztériuma kénytelen a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivői nyilatkozatával kapcsolatban az alábbi felvilágosítást adni. A Szovjetunió külügyminisztériuma ez év június 27-i jegyzékében azt követelte a nagykövetségtől, azonnal szüntesse meg azt a példa nélkül álló gyakorlatot, hogy a nagykövetség munkatársai és egyes, a Szovjetunióban tartózkodó kínai állampolgárok illegálisan terjesztik a KKP Központi Bizottságának ez év június 14-én az SZKP Központi Bizottságához intézett levelét, amely — mint ismeretes — a szovjet sajtóban már részletezett okokból nem jelent meg a Szovjetunóban. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata kijelentette, nem kívánatos, hogy továbDra is a Szovjetunióban tartózkodjanak Mej Vej-kang, Lu Pej-hszing, Vang Jao-tung. a’ nagykövetig munkatársai, valamint lau Ta >- jüje és Jao Ji kínai állampolgárok. A nevezettek olyan tevékenységet folytattak, amely ellentétes a testvéri szocialista országok közötti kapcsolatokban és általában az államközi kapcsolatokban általánosan elfogadott normákkal, súlyosan sértették tevékenységükkel a Szovjetunió szuverénitását. Miért kényszerült a Szovjetunió külügyminisztériuma ilyen intézkedésre? Felsorolunk néhány tényt. / Ez év június 16-tól a Kínai Népköztársaság moszkvai nagy- követségének munkatársai és néhány kínai állampolgár önhatalmúlag, szovjet szervek tudta nélkül különféle úton-módon, egyre fokozódóbban illegálisan terjeszteni kezdték szovjet intézményekben, repülőtereken, vasúti várótermekben és más helyeken a fent említett levelet, amelyet külön e célból nagy példányszámban sokszorosítottak orosz nyelven. A levél szövegét a nagy- követség munkatársai gépkocsin elszállították különféle moszkvai intézményekbe, postán megküldték szovjet állampolgároknak, elvitték a lakásokra. A szöveget Moszkvából különlegesen irányított munkatársak más városokba is eljuttatták, többek között I>e- ningrádba, Kijevbe, Odesszába, Dubnába és máshova. A szovjet emberekből ez nemcsak csodálkozást, hanem jogos tiltakozást is kiváltott. A külügyminisztérium és egyéb szovjet szervezetek számtalan levelet és nyilatkozatot kaptak, amelyekben a szovjet állampolgárok felhívják a figyelmet a kínai képviselők tűr- icterlen tevékenységére és megkérdezik, miért viselkednek azok úgy a Szovjetunióban, mintha valamelyik kínai tartományban tartózkodnának. A szovjet emberek rlézkedéseket követeltek e tevékenység megszakítására. A Szovjetunió külügyminisztériuma, amely kezdettől fogva nem akarta, hogy a kérdés szükségtelenül kiéleződjék, június 17-én már szóban figyelmeztette a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetét, nyomatékosan sürgette, hogy a kínai nagykövetség szüntesse meg a diplomáciai gyakorlatban eddig példa nélkül álló tevékenységet, amely nyilvánvalóan nem egyeztethető össze a diplomáciai képviselet státuszával és feladatkörével. Kínai részről nem vonták le a szükséges következtetéseket. Erre való tekintettel a Szovjetunió külügyminisztériumában június 24-én ismét közölték a Kínai Népköztársaság nagykövetével, hogy a Kínai Népköztársaság nagykövetsége munkatársainak és a Szovjetunióban tartózkodó, a Szovjetunió vendégszeretetét élvező más kínai állampolgároknak hasonló cselekedeteit nem lehet másként tekinteni, mint a szovjet állam szuveréni- tása megsértésének, a Szovjetunióban a külföldi diplomáciai képviseletekre és idegen állampolgárokra érvényes szabályok és rendelkezések durva semmibevevésének. A szovjet külügyminisztérium e megismételt figyelmeztetése után is folytatódott, és még nagyobb arányokat öltött az anyagok terjesztése. A dolog odáig fajult, hogy a Moszkva—Peking vonat kínai sze mélyzete a levél orosz nyelvű szövegét a vasútállomásokon a vasúti kocsik ablakain keresztül kiszórta. A levél szövegét a vonatszemélyzet rádión keresztül közvetítette, amikor a vonat állomáson állt. Amikor szovjet emberek udvarias formában felhívták a kínai állampolgárok figyelmét arra, hogy cselekedeteik megengedh etet lenek, ez utóbbiak <-"’bb esetben is kihívó módon viselkedtek. Az eml'tolt Jao Ji például hangoskodva kijelentette szovjet embereknek, hogy a kínaiak „senkitől sem kérnek engedélyt” ezeknek az anyagoknak a terjesztésére. Ilyen körülmények között szovjet részről kénytelenek voltak közölni, hogy a kínai nagykövetség említett három munkatársának és a Kínai Népköztársaság két más állampolgárának tartózkodása nem kívánatos a Szovjetunióban és haladéktalanul el kell hagyniuk a Szovjetuniót. Ezek a tények. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának képviselője úgy próbálja feltüntetni a dolgot, mintha az, amit a Kínai Népköztársaság nagykövetsége tett, „teljesen szabályszerű és kifogástalan eljárás” lenne. Ha ez így lenne, akkor mit kellene valamely más állam, az adott esetben a Szovjetunió szuverénitása megsértésének, a szovjet törvények és rendelkezések nyílt megsértésének nevezni? A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának képviselője megpróbálja igazolni a kínai részről elkövetett törvénybe ütköző cselekedeteket és azt állítja, hogy a szovjet szervek és a szovjet személyzet Kínában hasonló tevékenységet fejtenek ki. Ennek azonban semmi köze az igazsághoz, ez csupán koholmány. Kínában’ egyetlen szovjet ember sem követett el és nem követ el olyan cselekedeteket, amilyeneket, mint bebizonyosodott, a Kínai Nép- köztársaság nagykövetségének munkatársai és más kínai állampolgárok követtek el a Szovjetunióban. Ha a külügyminisztérium képviselője arra a tájékoz- tátóra gondolt, amely azelőtt orosz nyelven Pekingben jelent meg a Kínai Népköztársaságban tartózkodó szovjet személyek részére és amelynek néhány példányát éveken át megkapta több kínai szervezet, akkor tudni kell azt, hogy az előfizetés e szervek kérése alapján történt, s nem volt egyetlen olyan eset sem, hogy a szovjet nagykövetség — és munkatársai, valamint a Kínai Népköztársaságban kiküldetésben tartózkodó más szovjet állampolgárok a kínai hatóságok kívánsága ellenére jártak volna el, terjesztve valamilyen dokumentum szövegét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma képviselőjének nyilatkozatában tapasztalható és elítélendő próbálkozást, hogy elferdítve tüntessék fel azokat a minimális intézkedéseket, amelyek meghozatalára a szovjet fél kényszerült, hogy rendre utasítsa az államok közötti kölcsönös kapcsolatok szabályait, valamint a Szovjetunióban fennálló törvényeket és szabályokat durván semmibevevő embereket. Egyúttal ellent mondanak a lenini elveknek a kínai félnek azok a próbálkozásai, amelyekkel úgy tünteti fel, mintha a szocialista államok közötti kölcsönös kapcsolatokban nem lennének érvényesek az olyan szabályok, mint valamely szocialista állam törvényeinek és rendelkezéseinek, valamint szuverénitá- sának tiszteletben tartása egy másik szocialista állam részéről. Nyilvánvaló, hogy magukat a kínai hatóságokat sem vezérlik ilyen megfontolások, amikor a Kínai Népköztársaság területén járnak el. Ami a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma képviselőjének azt a fejtegetését illeti, amely szerint a Szovjetunió ezekkel az intézkedésekkel, úgymond „szándékosan megpróbálja aláásni Kína és a Szovjetunió összefogását” és „ megpróbál akadályt támasztani a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői találkozójának útjában”, az ilyen kitalálások terheljék csak azoknak a lelkiismeretét, akik ilyesmihez folyamodnak. Felvetődik az a teljesen természetes kérdés, hogy mennyire „segítik elő” a kedvező légkör kialakulását a szovjet— kínai kapcsolatokban a Kínai Népköztársaság nagykövetsége egyes munkatársainak és a Szovjetunióban tartózkodó több más kínai áll am polgárnak e megengedhetetlen cselekedetei? Az a benyomás alakul ki, hogy a Kínai Népköztársaságban bizonyos kiadványok megjelentetése épp az utóbbi napokban — nyíltan a közvélemény félrevezetését szolgálja az SZKP és a KKP képviselőinek találkozója előtt. Ez, természetesen, sajnálatra méltó eljárás. Szovjet részről minden lehetőt megtettek és megtesznek azért, hogy megakadályozzák a kapcsolatok kiéleződését testvéri szocialista országaink között. A szovjet kormány változatlanul azon vám, hogy tovább fejlődjenek és erősödjenek ezek a kapcsolatok a szovjet és a kínai nép javára, a béke és a kommunizmus javára.” Diplomáciai tanácskozás W ashingtonban Hruscsov berlini beszéde után WASHINGTON Nyugati hírügynökségek jelentése szerint szerdán az Egyesült Államok fővárosában több diplomáciai tanácskozást tartottak, e tanácskozásokon a nukleáris kísérletek megszüntetéséről, valamint a NATO és a varsói szerződés megnemtámadási egyezményéről szóló szovjet javaslatot vitatták meg. Mint ismeretes, ezek az indítványok Hruscsov szovjet miniszterelnök oerlini beszédében hangzottak el. Az amerikai külügyminisztérium összehívta szövetségeseinek nagyköveteit és tájékoztatta ókét a kormány álláspontjáról. A Fehér Házban Kennedy elnök délelőtt egyórás megbeszélést tartott William C. Fosterrel, az amerikai leszerelési hivatal vezetőjével McNamara hadügyminiszterrel, Harriman és Ball külügyminiszter-helyettessel és más tanácsadóival. Későn délután újabb hosszú megbeszélést tartott ugyanezzel a csoporttal, de a tanácskozásba bevonták Rusk külügyminisztert is. E tanácskozások után újságírók fogták körül Sálingért, az elnölc sajtófőtitkárát, Salinger azonban részletekről nem volt hajlandó nyilatkozni. Csak annyit közölt: „Az elnök fontosnak tartja Hruscsov beszédét.” Az AP hozzáfűzi, azért is szentelnek ilyen nagy figyelmet ezeknek a tanácskozásoknak, mert Harriman a jövő héten már útnak indul Moszkvába, a nukleáris kísérletek betiltásáról tartandó háromhatalmi értekezletre. Az amerikai sajtóban a Hruscsov keddi beszédében foglalt javaslattal kapcsolatban számos kombináció látott napvilágot. Ezek a kombinációk attól kezdve, hogy „komoly áttörés történt a hidegháború frontján” egészen addig terjednek, hogy „Hruscsov csapdát állított a Nyugatnak, ugyanis a megnemtámadási egyezmény tulajdonképpen az NDK burkolt elismerését jelentené”. A New York Timesben és a Washington Postban két jól értesült és ismert publicista ismét felveti egy ősszel tartandó csűcsértekez- | let gondolatát. Hz SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata Tüntető menetek indultak az Egyesült Államokból New York (TASZSZ) „Békét a Karib-tengeren” jelszóval indult útnak egy-egy csoport a kanadai Quebecből, valamint az Egyesült ÁlLamok-beli Clevelandból és Bostonból. A három csoport szerdán találkozott a New York állambeli Roméban. A menet végcélja a Kuba szigetén fekvő guantanamoi ameri kai hódi támaszpont. A menetelő csoportok a városokon és lakott településeken áthaladva röplapokat osztogattak a lakosságnak, amelyeken hangsúlyozták, hogy a Karibién ger térségének békéje elengedhetetlen feltétele a világbéke biztosításának. Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki száma első oldalon az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozatát közli az SZKP és a Kínai Kommunista Párt képviselői között küszöbönálló tárgyalásokkal kapcsolatban. A nyilatkozat teljes szövege így hangzik: — A megállapodás alapján 1963. július 5-én Moszkvában tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió Kom- I munista Pártja és a Kínai Kom- I munista Párt képviselői között. Az ' SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a tárgyalásokon részt vevő szovjet pártküldöttség összetételét. I Eszerint az SZKP-t M. A. Szusz- | lov, V, V. Grisin, J. V. Andropov, ] L. F. Iljicsov, B. N. Ponomarjov, | B. A. Szatyukov, Sz. V. Cservo- nyenko képviseli a megbeszélése- | ken. ! Az SZKP Központi Bizottságá- • nak júliusi plénumán hozott hatá- jrozat értelmében pártunk küldött- I sége a tárgyaláson töretlenül a j XX., XXI. és XXII. kongresszuson elfogadott irányvonalat fogja követni, védelmezni fogja a kommunista világmozgalom általános vonalát, amelyet a marxista—leninista pártok moszkvai tanácskozásairól kiadott nyilatkozatok | domborítottak ki. A küldöttség ar- ■ ra fog törekedni, hogy létrehozza la jobb kölcsönös megértést párt- I jaink között a világ mai fejlődésével összefüggő rendkívül fontos kérdéseket illetően és létrejöjjön a kedvező légkör a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének előkészítéséhez és megtartásához. A megmutatkozott nehézségek és nézeteltérések leküzdése végett az SZKP Központi Bizottsága javasolta, hogy szüntessék be a nyílt vitát a kommunista mozgalomban és a maga részéről valóban ennek megfelelően jár el. Ámde, a létrejött megállapodás ellenére, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tovább élezi a vitát és június 14-én kelt levelében újból rágalmazó és alaptalan támadásokat intézett a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpár- tok ellen. Abban a törekvésében, hogy kedvező légkör alakuljon ki a két párt képviselőinek találkozásához, az SZKP Központi Bizottsága nem tartotta célszerűnek, hogy a jelenlegi időpontban a szovjet sajtóban közzétegye a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-i levelét. Egy ilyen levél közlése nyílt választ tett volna I szükségessé részünkről, ami a vita további kiéleződését vonta volna maga után. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága július 1-én újabb nyilatkozatot tett, amely hamis megvilágításba helyezte azokat az okokat, amelyek arra indították az SZKP Központi Bizottságát, hogy a jelen időpontban ne hozza nyilvánosságra a szovjet sajtóban a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának szóbanforgó levelét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatából kitűnt, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem kívánják a vita megszüntetését és a fennforgó nézeteltérések kiküszöbölését. Sőt, különböző kínai funkcionáriusok, köztük a Moszkvában működő kínai nagykövetség munkatársai, durván megsértve a Szovjetunióban fennálló rendet, terjeszteni igyekeznek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-i levelét. Ezzel a kínai szervek beavatkoznak pártunk belső ügyeibe és a nézeteltéréseket a pártközi kapcsolatok területéről átviszik az államközi kapcsolatok területére. Ilyenformán, ahelyett, hogy keresné a pártjaink közeledéséhez vezető utat, a kínai vezetőség a viszony kiéleződése felé tereli a dolgot. Bűnbakot keresve a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szóbanforgó nyilatkozatában, olyan cselekményeket próbái az SZKP rovására írni, amelyeknek célja állítólag „a szovjet—kínai kapcsolatok további megrontása, szakadás létrehozása a nemzetközi kommunista mozgalomban”. Az SZKP Központi Bizottsága határozottan visszautasítja ezt a rágalmat. Minthogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nem tartja érdekének a vita beszüntetését, továbbra is széliében hosszában terjeszti levelét és nyilatkozatokkal lép fel pártunk ellen. Az SZKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy a vitás kérdések helyes megvilágítása és a marxizmus—leninizmus védelme céljából megfelelő időben a sajtóban válaszolni fog a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának levelére. Az SZKP mindig síkraazállt és továbbra is síkra fog szállni a szocialista országoknak a kommunista világmozgalomnak a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló egységéért a közös ügyünkért, a békéért, a népek biztonságáért, a nemzeti függetlenségéri a kommunizmusért vívott harc érdekében.