Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

• A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \z ­XIII. évfolyam, 169. szám. ÁRA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. július 21. Tanácskozást tartanak a KGST-országok (3. o.) Irodalmi melléklet (5—6. o.) T udomány—technika (7. o.) Bezárta kapuit a dalmandi KISZ-tábor (10. o.) n Félévi számvetés A hosszúra elnyúló és szokat­lanul zord tél, majd az ezt kö­vető gyors olvadás rendkívüli mértékben megnehezítette az első félév gazdasági munkáját. Hatal­mas erőfeszítésekre volt szükség az iparban, közlekedésben, mező- gazdaságban e nehézségek leküz­désére. A Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság első félévi fejlődéséről szóló jelentése arról tanúskodik, hogy ez erőfe­szítések nem voltak eredményte­lenek. Szocialista iparunk hat száza­lékkal termelt többet, mint a múlt esztendő első felében. Szén- bányászatunk 5,6 százalékkal több szenet termelt, mint 1962. első hat hónapjában, a gépipar hat, a ve­gyipar hét, az élelmiszeripar tíz százalékkal termelt többet. „A félév második részében a terme­lés növekedésének üteme meg­gyorsult” — állapítja meg a je­lentés. Még az időjárás által leg­inkább sújtott építőipar is — an­nak ellenére, hogy az első ne­gyedévben 24 százalékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel előbb — fél év alatt körülbelül ugyan­annyi építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel koráb­ban. Különösen örvendetesek a mezőgazdaság fejlődésére vonat­kozó adatok, ezek közül is azok, amelyek a gyors minőségi válto­zást mutatják. A mezőgazdaság mintegy 25 százalékkal több mű­trágyát kapott, mint az elmúlt év első felében, javult a mezőgazda­ság traktor- és munkagép-ellátott- gága. Kétszerannyi szőlőt és 25 százalékkal több gyümölcsfát tele­pítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Közlekedésünk — annak ellenére, hogy az év első hónapjaiban a tüzelőanyag-nehéz­ségek miatt korlátozásokat kellett hozni — növelte teljesítményét a múlt évihez képest. Az összkép, ha az egy év előt­ti eredményekkel hasonlítjuk ösz- sze, kedvező. Azonban az ada­tokat nemcsak a múlttal kell összevetni, hanem a követelmé­nyekkel is, amelyek az idei terv­ben szerepelnek. És itt már nem olyan rózsás a helyzet. Az ipari termelés hat százalékos növeke­dése alacsonyabb a tervezettnél. Nem teljesítette tervét az egész népgazdaság fejlődése szempont­jából oly fontos gépipar, nem volt kielégítő a vegyipar fejlődése sem. A jelentésben felsorolt tizenhat fontos termékből kereken felénél, maradt a tervteljesíté% száz százalék alatt. Ezek közt legna­gyobb az elmaradás a cementnél, ez pedig gátolja az építőipar mun­káját, a beruházásokat is. Magá­ból a jelentésből is következtet­hetünk arra, hogy az elmaradás nem minden esetben vezethető vissza az időjárásra. A gépipar főként azért nem teljesítette ter­vét, mert a vállalatok egy része a termékek korszerűsége és vá­lasztéka tekintetében nem alkal­mazkodott kellőképpen az igé­nyekhez, több termékkel szemben minőségi kifogások merültek fel. Az építőipar is bizonyára többet hozhatott volna be az első ne­gyedévi lemaradásból, ha az épít­kezéseken szervezettebb lenne a munka, jobb a munkaidő-kihasz­nálás. A lemaradás annál szembetű­nőbb, mert az életszínvonalra vo­natkozó mutatók szinte minden területen tervtúlteljesítésről ad­nak számot. A lakosság pénzbeni jövedelme a félévben hét száza­lékkal haladta meg az egy évvel előbbit, ugyanilyen mértékben nö­vekedett a kiskereskedelmi for­galom. Egyes tartós fogyasztási cikkekből másfélszer, kétszer- annyit adtak el, mint 1962. első felében. Figyelmeztető adat az-is, hogy a mezőgazdaságban csök­kent az állatállomány, noha a fel- vásárlási terveket teljesítették. Több, mint öt hónap áll még előttünk az év végéig. Ez idő alatt kell pótolni minden terüle­ten az első félévi lemaradást, nyolc százalékkal növelni — a múlt évihez képest — az ipari, 12—14 százalékkal a mezőgazda- sági termelést. Hét—nyolc száza­lékkal kell magasabb nemzeti jö­vedelmet elérnünk, mint a múlt évben, hogy ezzel megalapoztuk a már elért életszínvonalat, sőt, lehetőség nyíljék a korábban már bejelentett, de most már kizáró­lag a termelési eredményektől függő intézkedések bevezetésére. Ez pedig az első félévinél is na­gyobb erőfeszítést követel az üze­mek, a mezőgazdaság, a közleke­dés vezetőitől, dolgozóitól. Külö­nösen sok a tennivaló az építő­iparban — megyénk csaknem va­lamennyi építkezésén kisébb-na- gyobb lemaradás van a tervhez képest —, hiszen a lakásépítke­zések elhúzódása kihat az élet- színvonal alakuláséra, az ipari, mezőgazdasági beruházásoknak a tervezettnél későbbeni befejezése akadályozza az érintett területe­ken a termelési tervek teljesíté­sét. Most folynak az üzemekben a félévi termelési tanácskozások. Bár ezeken kerül sor az üzemi ta­nácsok megválasztására, ügyelni kell arra, hogy a fő kérdés ne ez, hanem az elmúlt félévi munka elvégzése, a második féléves fel­adatok megbeszélése legyen. Áll­janak az üzemek vezetői kész programmal a dolgozók elé, tár­ják fel őszintén a helyzetet, le­hetőségeket, kérjék ki vélemé­nyüket az egyes feladatok megol­dásához, nehézségek leküzdéséhez. Ez az egyik legfontosabb biztosí­téka az éves tervek teljesítésének, annak, hogy fél év múlva ne le­maradásról adjon számot a terv­jelentés. Árfolyamesés a kíilfSldi tőzsdéken ' Ottawa (MTI). John Diefen- torontói tőzsdén folytatódott az baker, a kanadai ellenzék veze- árfolyamok esése, tője pénteken a képviselőház- Kennedy elnök üzenetének ban javasolta, hogy . a Ken- hatására a londoni tőzsdén a nedy elnök dollármentési javas- font árfolyama a nyugat-euró- latai által érintett 22 ország pai devizákon, elsősorban a képviselői tartsanak értekezle- svájci frankhoz viszonyítva, tet. esett. Ugyancsak erősen esett a Gordon pénzügyminiszter sze- kanadai dollár árfolyama is. rint a kanadai kormány „ko- A japán tőzsdén több mint moly aggályait” fejezi ki Wa- tíz év óta a legnagyobb mérvű shingtonban, a Kennedy javas- árfolyamesés következett be tataiban foglaltak miatt. A Kennedy elnök üzenetének is- Kennedy-üzenet következtében a méretessé válásakor. Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot Moszkva (MTI). Szombaton dél- tárgyalásairól kiadott közös nyi- A fogadáson Nyikita Hruscsov után a Nagy Kreml palota fehér latkozatot. átnyújtotta Kádár Jánosnak a márvány termében Kádár János, A nyilatkozat szövegét Buda- Holdra küldött szovjet felségjel az MSZMP Központi Bizottságá- pesten és Moszkvában kedden egyik másolatát. Kádár János nak első titkára, a magyar for- hozzák nyilvánosságra. szívből jövő köszönetét mondott radalmi munkás—paraszt kormány Szombaton délután a magyar- a szovjet kormány, az SZKP elnöke és Nyikita Hruscsov, az szovjet közös nyilatkozat aláírása Központi Bizottságának ajándé- SZKP Központi Bizottságának el- után a Szovjetunió Kommunista káért. ső titkára, a Szovjetunió minisz- Pártjának Központi Bizottsága és A rendkívül szívélyes hangu- tertanácsának elnöke aláírta a a szovjet minisztertanács a Nagy [atú, baráti légkörben lezajlott magyar párt- és kormányküldött- adót? a Kádáfjá"^ fogadáson Nyikita Hruscsov és ség szovjetunióbeli látogatásáról zette magyar párt- és kormány- Kádár János pohárköszöntőt, a szovjet és a magyar vézetők küldöttség tiszteletére. mondott. Hruscsov javaslatai a világ érdeklődésének középpontjában MOSZKVA Négy új javaslat hang­zott el Hruscsov szovjet koiTnónyiő pénteki moszkvai be­szédében. A javaslatok egyrészt a leszerelés kérdésévé., másrészt a német kérdéssel állnak kapcso­latban és azt mutatják, hogy ez a két problémacsoport szorosan összefügg egymással, s a közel­jövőben valószínűleg még jobban összefonódik. Nem kell különösebben hang­súlyozni mennyire időszerű a katonai költségvetések befagyasz­tásának, illetve csökkentésének gondolata. A NATO tagállamai 1962-ben több mint hetvenhárom milliárd dollárt fordítottak köz­vetlen katonai kiadásokra, ami az egész világ katonai kiadásai­nak közel kétharmada és négy­szer akkora összeg, mint a NATO létrejöttének pillanatában. A meglepetésszerű támadás el­hárításának, illetve megelőzésé­nek kérdései nem most vetődnek fel először. 1958. novemberében és decemberében tízhatalmi ke­let-nyugati szakértői értekezlet foglalkozott Genfben ezzel a problémával. A nyugati hatal­mak akkor elsősorban a légi el­lenőrzés mellett kardoskodtak, viszont hallani sem akartak a kül­földi katonai támaszpontok meg­szüntetéséről amelyek pedig mindig a meglepetésszerű táma­dás potenciális kiinduló pontjai. A Szovjetunió akkor is, most is elsősorban a szárazföldi ellenőr­zési állomások hálózatának ki­építését indítványozta, azzal a meggondolással, hogy a meglepe­tésszerű támadás kibontakoztatá­sához ma is milliós hadseregek összpontosítása és harcbavetése szükséges. Nyikita Hruscsov pénteki beszé­dében felvetette azt a gondola- .itot, hogy a nyugati hatalmaknak le gyenek képviselőik, az NDK-ban állomásozó szovjet csapatoknál, a Szovjetuniónak pedig a Nyugat- Németországban tartózkodó ame­rikai, angol és francia csapatok­nál. Voltaképpen ez az intézke­dés is a meglepetésszerű tá­madás, vagy a félreértésből szár­mazó konfliktusok lehetőségének kiküszöbölését célozza a két nagy katonai és politikai tömb rend­kívül érzékeny érintkezési szaka­szán. Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteki beszéde óriási visszhangot keltett világszerte. Még a leg­tartózkodóbb nyugati lapok is kénytelenek elismerni, hogy a szovjet miniszterelnök javaslatai fordulópontot jelenthetnek a hi­degháború történetében, a kelet és a nyugat viszonyában. WASHINGTON Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok kormánya és személy szerint Kennedy is gon­dosan tanulmányozza Hruscsov javaslatait és megtárgyalja azokat szövetségeseivel. A Moszkvában folyó tárgyalásokról szólva a szó­vivő megállapította, hogy a meg­beszélések menete mindkét fél számára kielégítő.” „Bár az óvatos­ság még mindig szükséges, remél­jük, hogy a tárgyalások sikere­sen érnek véget” — mondotta. Hruscsov beszéde a péntek esti amerikai lapok fő témája volt. Első helyen foglalkozott a beszéd­del az amerikai rádió és televízió. A New York Times szombati vezércikkében megállapítja, hogy a beszéd nagymértékben enyhít­heti a nemzetközi légkört. A New York Herald Tribune bizakodóan ír az atomfegyverkí­sérletek részleges beszü# tetősére vonatkozó egyezmény megkötésé­nek lehetőségéről. Az amerikai körök véleménye lényegében egy mondatban fog­lalható össze: ha a hidegháborús kérdések nem iá oldhatók meg egyszerre, mindenesetre meg le­het tenni a kezdő lépéseket. MOSZKVA A Moszkvában állomásozó nyu­gati diplomaták elsősorban az amerikaiak és az angolok Hrus­csov beszédét értékelve úgy vé­lik, hogy az mindenképpen ked­vező egy részleges megegyezés szempontjából. A szovjet minisz­terelnök egy sor olyan új javas­latot tett, amelyek mindkét fél szempontjából hasznosnak bizo­nyulhatnak. Megfigyelők általá­ban kiemelik azt az indítványt, hogy az NSZK-ban és az NDK- ban állomásozó csapatok mellé megfigyelőket rendeljenek ki. LONDON Az angol lapok első oldalon fog­lalkoznak a beszéddel. Megálla­pítják, hogy a javaslatokat ér­demben és részleteiben kell tanul­mányozni. A Daily Herald, „Hrus­csov kinyitja az ajtót” — című cikkében méltatja a beszédet, mint olyat, amely megnyitja; az utat a további tárgyalások-, efőií. Az angol diplomáciai körök hangoztatják ugyan, hogy a szov­jet kormány a lényeges kérdések­ben kitart korábbi álláspontja mellett, de a beszéd kiküszöböl­hetővé tesz egy sor „rendkívül za­varó” problémát. PÁRIZS A francia hivatalos körök egye­lőre nem fűztek megjegyzést Hruscsov beszédéhez. A francia kormány és a NATO illetékesei tanulmányozzák a beszéd teljes, szövegét. Kiszivárgott hírek sze­rint azonban NATO-körökben nagy érdeklődéssel fogadták a szovjet miniszterelnök javaslatait. Hangsúlyozzák, hogy ez a beszéd foglalt leghatározottabban állást a békés együttélés mellett. BONN Természetszerűleg a nyugatné­met álláspont a legtartózkodóbb. Á bonni kormány szóvivője Hrus­csov beszédét kommentálva kije­lentette. hogy Nyugat-Németor- szág vissza fog utasítani minden olyan javaslatot, amelynek gya­korló li megvalósítása gyengítené a NoTO-t. Az NSZK ellenez min­dén olyan intézkedést, amely „meghosszabbítaná Németország megosztottságát” — mondotta. Schröder nyugatnémet külügy­miniszter televíziós beszédet mon­dott, amelyben kijelentette, hogy az NSZK „üdvözli a Moszkvában folyó tárgyalásokat és helyesli a nyugatnémet és a kelet-európai kereskedelem bővítését”. A külügyminiszter sietett hoz­zátenni azonban, hogy a moszkvai tárgyalásokat semmiképpen sem szabad összekapcsolni egy meg­nemtámadási szerződéssel, mind­addig, amíg egy ilyen szerződés „nem vezet a német helyzet konkrét megjavításához”! Köztu­domású, hogy a bonni kormány azért ellenzi elkeseredetten a NATO és a Varsói Szerződés eset­leges egyezményét, mert egy il^en okmány aláírása lényegében az NDK kormányának elismerését je­lentené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom